Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám, szerda

A VILÁGSAJTÓ A CSEHSZLOVÁKIAI HELYZETRŐL Egész Kelet-Európa erkölcsi győzelme (ČSTK) - Václav Havel az elmúlt napokban számos külföldi államférfitól kapott üdvözlő táviratot abból az alkalomból, högy a CSSZSZK elnökévé megválasztották. Havel személyével, illetve a csehszlovákiai helyzettel bő terjedelemben foglalkozik a világsajtó is. George Bush amerikai elnök üdvözlő táviratában egyebek között kötelezettséget vállalt arra, hogy „felújítja és megszilárdítja az USA és Csehszlovákia közötti politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatokat". A Fehér Ház által kiadott közlemény hangoztatja, Havel köztársasági elnökké választásával tetőzött a kelet-európai szédületes változások esztendeje. II. János Pál pápa örömét fejezte ki afelett, hogy Havelt köztársasági elnökké, Alexander Dubčeket pedig a Szövetségi Gyűlés elnökévé választották meg. A František Tomášek bíboroshoz intézett táviratában a katolikus egyházfő leszögezte, imáiban kérni fogja Istent, védelmezze meg az új csehszlovák államfőt. Agostino Casaroli érsek, vatikáni államtitkár Václav Havelhoz intézett táviratában fejezte ki jókívánságait, hozzátéve, hogy Havel és Dubček megválasztása azt ígéri: mindazok, akik szívükön viselik az ország jólétét, harmonikusan fognak együtt élni. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök üdvözletében annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Havel a rá bízott feladatokat felelősségteljesen fogja megoldani. Roland Dumas külügyminiszter táviratában „az új élet hajnalának" nevezi Havel magválasztását. A világsajtó vezető helyen foglalkozik a csehszlovákiai változásokkal, a legújabb fejleményekkel. A Christian Science Monitor címú amerikai lap cikkírója azt a véleményét hangoztatja, hogy Csehszlovákiában Havel és Dubček megválasztásával véget ér a gyöngéd forradaÚj dinár (ČSTK) - Jugoszláviában január 1-től új dinár van forgalomban, amely szabadon átváltható bármely nyugati valutára. Egy új dinár tízezer réginek felel meg. Mint azt már korábban is közölték, egy nyugatnémet márka 7 új dinárba kerül. Az új pénz bevezetése az infláció elleni harc sikerét hivatott elősegíteni (Jugoszláviában tavaly 2600 százalékos volt a pénzromlás). Az intézkedés szerves része a szövetségi kormány tavaly év végén elfogadott gazdasági programjának, amely egyebek között számol a bérek befagyasztásával és az állami ártámogatások megszüntetésével. tJSZÖ 3 1990.1,3. Már az elemiben is megbukott... Pitesti város iskolai levéltárában őrzött dokumentumok szerint Elena Ceausescu, a volt román diktátor felesége, akit a hivatalos sajtó kizárólag,,világhírű tudósnak" nevezett, tízéves korában befejezte az iskola látogatását. Az 1928-ból származó iratok szerint Elena Petrescu azzal ment el az iskolából, hogy egy szabóműhelyben fog dolgozni. Arról nincs levéltári adat, hogy valamikor még visszatért volna az iskolapadba. Sokatmondóak az adatok a ,,bukaresti egyetem vegyészdoktorának, a Román Tudományos Akadémia tiszteletbeli elnökének" és számos további tiszteletbeli cím viselőjének iskolai előmeneteléről. Elena Petrescu a negyedik osztályban megbukott, a Romániában használatos tízpontos osztályzási rendszerben a legjobb jegye 7,3 volt, s azt is kézimunkából kapta, míg más tantárgyakból, így olvasásr ból, szépírásból, számtanból, földrajzból és történelemből sosem kapott jobbat négyesnél vagy ötösnél. A magaviseletével sem tűnt ki, mindig ötöse volt. A sors iróniája, hogy az oktatási szakemberek már 1973-ban tudomást szereztek Elena Ceausescu iskolai „sikereiről", amikor kampány indult az írástudatlanság felszámolására. Bukarestből olyan utasítás érkezett, hogy fel kell kutatni azokat, akik nem fejezték be az alapiskolát. A műveletlenek listájára felkerült Elena Ceausescu is, de a pitesti hatóságok idejében észbekaptak és kihúzták őt a névjegyzék<• ból. (ČSTK) lom. A következő évek nehezebbek lesznek, az országra valóban kemény munka vár. A New York Times szerint az a körülmény, hogy Havelt és Dubčeket egy nem demokratikusan megválasztott parlament választotta meg, a kulisszák mögötti bonyolult tárgyalásokon elért egyedülálló kompromisszum szerves része. A kompromisszum átmenetileg működhet, de hamarosan fel kell váltani a valódi demokráciával - írja a lap. A párizsi Le Monde azt írja, hogy Havel és Dubček megválasztása a demokrácia újabb győzelme Európában. A Le Figaro azt emeli ki, hogy a leghíresebb csehszlovák „disszidens" néhány hét legforgása alatt az ország elnökévé vált. A Népszabadság egyebek között kitéri rá, hogy az új köztársasági elnök beiktatásakor nem rendezte meg a hagyományos fogadást, s az így megtakarított pénzt Románia megsegítésére utaltatta át. A csehszlovákiai demokratikus forradalom, valamint a kelet-európai reformfolyamatok betetőzéseként írt Havel elnökké választásáról az osztrák sajtó is. A Neue Kronen Zeitung a múlt pénteki elnökválasztást álomhoz és szürrealista színházhoz hasonlítja, s akárcsak a többi újság, emlékeztet Havel sokéves üldöztetésére. A bécsi sajtó figyelme arra is kiterjed, hogy Havel első külföldi útja nem Moszkvába, hanem Berlinbe és Münchenbe vezetett. A londoni Observer véleménye a következő mondatban foglalható össze: Havel elnökké választása nemcsak Csehszlovákia, hanem egész Kelet-Európa erkölcsi győzelme is. A moszkvai Pravda terjedelmes kommentárjában megállapítja, hogy Václav Havel népszerűsége néhány hét alatt rendkívül gyorsan növekedett, ami nem utolsósorban a CSKP tekintélyvesztésének a következménye is. Havel emellett aktívan szerepelt a tévében, a sajtóban. Fellépése közvetlen, nyílt, kötetlenül beszél, s az, amit mond, átgondolt, s önmagát olyan embernek állítja be, aki nem tartozik semmilyen párthoz sem - írja a Pravda. IZRAEL Nem hullott szét a kormánykoalíció Bizalmi szavazás lesz a parlamentben (ČSTK) - Úgy tűnik, az utolsó pillanatban ezúttal is sikerült megakadályozni az izraeli kormánykoalíció végleges széthullását. Jicchak Samir miniszterelnök és Ezer Weizman tudományos és fejlesztési miniszter tegnapi magánbeszélgetésén megszületett a kompromisszum: Weizman marad a kormányban, de nem lesz az úgynevezett belső kabinet tagja. A napokban az robbantotta ki a kormányválságot, hogy Samir miniszterelnök, a jobboldali Likud tömb vezetője, a PFSZ-szel felvett kapcsolatai miatt megfosztotta tisztségétől Weizmant, a koalíció másik tagjának, az Izraeli MunkaKim lr Szen: Koreában is legyen falbontás (ČSTK) - Kim lr Szen, a KNDK elnöke újévi beszédében javasolta, hogy a Koreai félszigetet kettéosztó demilitarizált övezetben bontsák le a betonfalat. Az államfő szorgalmazta továbbá a két ország közötti szabad mozgást, valamint a tárgyalások megkezdését Korea újraegyesítéséről. Hangsúlyozta, „a nemzetközi arénában a szocializmus küzd az imperializmussal", s a forradalom népének harcolnia kell a szocializmus megvédéséért. Megfigyelők szerint Kim lr Szen javaslata nem más egy propagandamanővernél, amellyel reagálni próbál a kelet-európai országokban végbemenő változásokra. Cse Ho Dzsung dél-koreai külügyminiszter tegnap a szöuli rádiónak adott nyilatkozatában elmondta, hamarosan tárgyalásokat kezdenek a Szovjetunióval a hivatalos diplomáciai kapcsolatok felvételéről. Mint ismeretes, a Szovjetunió és Dél-Korea a múlt hónapban állapodott meg a konzuláris hivatalok jnegnyitásában. A külügyminiszter közölte továbbá, a közeljövőben Csehszlovákiával, Bulgáriával és más kelet-európai országokkal is felveszik a diplomáciai kapcsolatokat. pártnak a képviselőjét. Az izraeli törvények ugyanis tiltják a kapcsolatfelvételt a palesztinokkal és terrorista szervezetnek tartott PFSZ-szel. Weizman viszont az utóbbi időben többször is felszólította a kormányt, kezdjen tárgyalásokat a palesztinokat hivatalosan képviselő szervezettel. Az izraeli rádió azt is tudni véli, hogy Simon Peresszel, a Munkapárt vezetőjével, a kormány alelnökével egyetértésben javasolta a palesztinoknak, fogadják el az amerikai külügyminiszter ötpontos tervét az izraeli-palesztin béketárgyalásokról. Egy miniszter leváltása egyébként nem vezethetett volna kormányválsághoz, csakhogy a koalíciós megállapodás értelmében Peresz hozzájárulására van szükség, ha a miniszterelnök meneszteni akar egy munkapárti kormánytagot. Ellenkező esetben, a Munkapárt távozik a koalícióból. Tegnap még úgy tűnt, ez a veszély most már nem fenyeget, ám ma változhat a helyzet. A parlamentben ugyanis bizalmi szavazás lesz. A kneszszet 120 mandátuma közül 40 a Likudé, 39 a Munkapárté, vagyis önálló kormány megalakítására egyik sem képes. KUBA A változatlanság ára Harmincegy évvel Batista diktatúrájának megdöntése után Kuba népe ismét zúgolódik, nincs, nem lehet megelégedve. Azóta, hogy az egykori zsarnokot kiűzték az országból, új generáció nőtt fel, számára már természetes az ingyenes egészségügy, oktatás, a munkához való jog... Ez ma már nem elég, a kubai fiatalok haladni akarnak a korral. Megunták már a hajdani forradalmárokból lett öregedő pártideológusok fellengzős szónoklatait a halott mártírokról, az áldozatokról, unják az üres frázisokat, a kommunista paradicsomról szóló meséket, amelyek teljesen ellentmondanak a szürke hétköznapoknak. Elegük van a forradalmi hevületből, az ámításokból. A reális élet számít: a sorbanállás az üzletek, éttermek, mozik előtt, a jegyrendszer, az áruhiány az évtizedek óta változatlan életszínvonal. Kétségtelen, hogy a mostani helyzet kialakulásában negatív történelmi és politikai folyamatok játszottak közre. Hiszen az amerikai blokád, Washington ellenségeskedése kényszerhelyzetbe hozta Kubát - nem tudott mozdulni másfelé, csak a szocialista és a vele szimpatizáló fejlődő országok felé. De ez mégsem indokolhatja a változatlanságot. Fidel Castro, a kubai maximo lider (legfelsőbb vezető) azt állítja, Havanna „nem tér le a szocializmus helyes útjáról", a szigetországnak nincs szüksége a kelet-európaiakhoz hasonló reformokra. Nincs szüksége? Pedig egyre nyilvánvalóbb, hogy az ideológiai hátterű segélycsomagok ideje lassan lejár. Kuba ma már nem támaszkodhat kizárólag a szocialista országok rendkívüli segítségére, a kedvezményes cukoregyezményekre, a reexportált szovjet kőolajból származó devizabevételekre. És ha netán elmarad a támogatás, az olcsó import, miből fogja építeni Fidel Castro a „helyes utat", s fenntartani a szocializmus latin-amerikai fellegvárát, amelyre igencsak ránehezednek a külföldi adósságok és a belpolitikai viszályok. A kubai vezetés az 1986ban meghirdetett ún. kiigazítási program - a felülről történő irányítási rendszer, a Che Guevara-féle forradalmi öntudat megerősítése, az építőbrigádok újjászervezése, s a piaci viszonyok teljes negálása - révén kívánja leküzdeni a mindennapi problémákat, megteremteni a gazdasági egyensúlyt. Az egyfajta viszszarendeződés stratégiájának eddigi eredménye: az elégedetlenség. Kuba „pátriárkája" joggal fél a régi rezsimeket elsöprő reformoktól. Lassan-lassan elárvulva még megmaradt ideológiai partnereihez, a KNDK-hoz és Kínához fordul, pedig létkérdés számára, hogy politikai és gazdasági partnerként egyaránt elsősorban a térség országaihoz közelítsen. A latin-amerikai államok e közeledés útját nyitották meg azzal, hogy felkérték Kubát, legyen ismét az Amerikai Államok Szervezetének tagja. A karibi szigetországban a válságos gazdasági helyzet, a közhangulat megromlása, a zúgolódás (még egyelőre csendes) - a változatlanság ára. Igaz, külpolitikájában Kuba mindig rugalmasabb volt: mint az el nem kötelezettek egyik kulcsországa az enyhülés, a leszerelés, a latinamerikai integráció támogatója. De tovább kellene lépnie, lazítania kellene görcsös belpolitikáján, hogy felzárkózhasson a térség országaihoz. Persze, amennyiben nincs szándékában még egy veszélyesen magas árat fizetni - az újabb nemzetközi elszigetelés árát. URBÁN GABRIELLA Folytatódó tárgyalások Noriega sorsáról Megkezdődött az USA inváziós egységeinek a kivonása (ČSTK) - Az Egyesült Államok tegnap közölte, Panamából visszavonta inváziós egységeinek egy részét. Mariin Fitzwater fehérházi szóvivő szerint a csatornaországot két tüzérségi alakulat, vagyis 141 fő hagyta el. Panamában maradt még 14 ezer amerikai katona és további 12 ezer fő, a csatornaövezetben állomásozó állandó amerikai kontingens tagjai. U j pártok alakultak Litvániában Összecsapások Azerbajdzsánban: a tömeg elfoglalta a párt székházát (ČSTK) - A Litván Legfelsőbb Tanács bejegyezte az új független Litván Kommunista Pártot és a Litván Demokraták Pártját, s ezzel gyakorlatilag döntő lépést tett a többpártrendszer felé. Arról is érkeztek hírek, hogy szervezik soraikat azok a litván kommunisták, akik megmaradtak az SZKP-ban. A Litván Legfelsőbb Tanács néhány héttel ezelőtt módosította az alkotmányt, törölve belőle a kommunista párt vezető szerepét és ezzel lehetőséget adva más pártok létrehozására. Röviddel ezután szakadt el az SZKP-tól a Litván Kommunista Párt és döntött egy új párt létrehozásáról, amely csak ennek a balti köztársaságnak a területén működik. A döntést a litván kommunisták többsége elfogadta. Közvélemény-kutatás a Szovjetunióban, az USA-ban és Japánban (ČSTK) - A Mainicsi Sinbun japán napilap közzétette a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Japánban a közelmúltban végzett közvéleménykutatás eredményeit. Eszerint a szovjet állampolgárok több mint fele úgy véli, a kapitalizmus fölényben van a szocializmussal szemben. Az amerikaiak 72 százaléka támogatja kormányát, a Szovjetunióban a lakosság 60, Japánban pedig csak 42 százaléka. Életszínvonalával az amerikaiak 92 százaléka, a japánok 73 százaléka, a szovjet állampolgároknak viszont csak 26 százaléka elégedett. Megkérdezték a szovjet állampolgárokat, mit gondolnak arról, erősebb-e a kapitalizmus, mint a szocializmus. A megkérdezettek 55 százaléka igennel válaszolt, 32 százalék a szocializmus mellett voksolt, 17 százalék pedig nem nyilvánított véleményt. A japánok körében a legnéjDszerűbb ország az Egyesült Államok, majd Svájc és Ausztrália következik a sorban. A Szovjetunióban 32 százalékkal szintén az USA vezet, Japán "és Izrael előtt. Az amerikaiak leginkább Kanadát csodálják, a népszerűségi lista második helyén Nagy-Britannia, a harmadikon Japán áll. A közvélemény-kutatást november 28-a és december 12-e között telefonon valósították meg, a véletlenre bízva a megkérdezettek személyét. Több mint 4 ezer japánt, 3 ezernél több amerikait és közel 3 ezer szovjet állampolgárt kérdeztek meg. Ennél sokkal mozgalmasabb, tragikus hírekről érkeztek jelentések Azerbajdzsánból. A szovjet-irán határ közelében fekvő Dzsalilabad járási városban a feldühödött tömeg a múlt pénteken elfoglalta a helyi pártszervezet székházát, elűzte a hivatalnokokat és a rendőröket, s a városban átvette a hatalmat. Hírügynökségi jelentések szerint ezrek tüntettek a pártház előtt, követelve a párthatalom korlátozását. A rendőrség tüzet nyitott a tömegre, egy tüntetőt megölt, 150-et pedig megsebesített. A tömeg ezután fegyverletételre és menekülésre kényszerítette a rendőrséget, elmenekültek a közigazgatási szervek képviselői is. Helyi újságírók szerint a köztársaság további városaiban is komoly a helyzet, nyilvánvaló, hogy a tömeg a romániai események hatására szánta el magát ezekre a lépésekre. Az emberek dühének oka az is, hogy a helyi pártfunkcionáriusok gyarmattartókként viselkedtek, korlátlan urak voltak. Egy izraeli félhivatalos ügynökség közölte, hogy 1989-ben 71 509 zsidó emigrált a Szovjetunióból, a legtöbb az utóbbi 20 évben. Közülük kb. 12 ezer Izraelben telepedett le, ami szintén új rekordnak számít. Tekintettel a szovjet emigrációs törvény liberalizálására, Izraelben úgy vélik, a következő három évben kb. 300 ezer zsidó fogja elhagyni a Szovjetuniót. Manuel Noriega tábornok, Panama egykori diktátora továbbra is a vatikáni képviseleten tartózkodik. Az AFP hírügynökség szerint az USA és a Vatikán hamarosan megállapodik. Ezzel összefüggésben Sebastian Laboa pápai nuncius kijelentette: a Vatikán nem akarja elrejteni Noriegát az igazságszolgáltatás elől. Olyan megállapodást kell kötni, amely megfelelne mindkét félnek, a menedékjogot azonban nem szabad megsérteni. Guillermo Endara, az új panamai elnök kijelentette, országában nincs egyetlen biztonságos börtön sem, s ezért jobb lesz, ha Noriegát kiadják az Egyesült Államoknak és ott állítják bíróság elé. Az AP hírügynökség tájékoztatása szerint a Panama-csatorna igazgatásával a 62 éves Fernando Manfredo panamai közgazdászt bízták meg. A csatorna megépítése óta először fordul elő, hogy a stratégiailag jelentós objektum irányítását panamai állampolgárra bízták. Julio Lunares panamai külügyminiszter újságírókkal közölte, az államfőnek nem áll szándékában felülvizsgálni a panamai-amerikai szerződést. Az új kormány külpolitikája alapjának tekinti az 1977-es megállapodást, amelynek értelmében 2000 után a csatorna ismét Panama fennhatósága alá kerül. A miniszter ugyanakkor közölte, a kormány megvitatja, megőrzi vagy megszakítja-e a diplomáciai kapcsolatokat Kubával, Nicaraguával és Líbiával. Ramiz Alia: Albánia tartja magát... (ČSTK) - A kelet-európai változások ellenére Albánia továbbra is tartja magát a szocialista orientációhoz - egyebek között ezt jelentette ki újévi rádióbeszédében Ramiz Alia, az ország legfelsőbb vezetője. Az AP hírügynökség Aliát idézve azt írta, Albánia soha senkinek nem engedte meg, hogy rákényszerítse törvényeit és normáit. A legutóbbi kelet-európai események az albánellenes erőket rágalomkampányra ösztönözték - mondotta Alia, s az AP szerint ezzel tulajdonképpen I. Lek áübán király üzenetére reagált. A volt uralkodó arra szólította fel az ország hárommilliós lakosságát, hogy döntse meg Albániában a kommunista rendszert. A király egyébként a Délafrikai Köztársaságban él.