Új Szó, 1990. január (43. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-03 / 2. szám, szerda

A köztársasági elnök amnesztiarendelete (ČSTK) - A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének 1990. január 1 -jei döntése az amnesztiáról: Abból az alkalomból, hogy megválasztottak a CSSZSZK elnökévé, élek az alkotmány adta jogommal és a kővetkező amnesztiát hirdetem ki: • I. CIKKELY Elengedem azokat a végrehajt tatlan a) szabadságvesztés-büntetéseket vagy azok fennmaradó részét, amelyeket önállóan szabtak ki vétség elkövetéséért, b) próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetéseket, c) javító intézkedéseket vagy azok fennmaradó részét, d) pénzbüntetéseket vagy azok fennmaradó részét, hacsak nem szabadságvesztéssel együtt lettek kiszabva, amelyeket jogerősen szabtak vagy szabnak majd ki olyan vétségekért vagy bűntettekért, amelyek ezen döntés napja előtt lettek elkövetve, azzal, hogy az elkövetőre úgy kell tekinteni, mintha nem lett volna elítélve. II. CIKKELY 1. Elengedem azokat a végrehajtatlan szabadságvesztés-büntetéseket vagy azok fennmaradó részét, amelyek ezen döntés napja előtt elkövetett bűntettekért lettek vagy lesznek jogerősen kiszabva, amenynyiben nem haladják meg a a) két évet a szándékos bűntettek esetében, b) három évet a gondatlanságból elkövetett büntettek esetében, c) három évet a szándékos bűntettekért és a gondatlanságból elkövetett bűntettekért kiszabott halmazati vagy összbüntetéseknél. 2. A többi szabadságvesztésbüntetésből, vagy azok fennmaradó részéből, melyeket ezen döntés napja előtt elkövetett bűntettekért lettek vagy lesznek jogerősen kiszabva, elengedem az a) egyharmadot, de legalább két évet a szándékos bűntettekért kiszabott büntetésekből, b) egykettedet, de legalább három évet a gondatlanságból elkövetett bűntettekért kiszabott büntetésekből, c) egyharmadot, de legalább három évet a szándékos bűntettekért és a gondatlanságból elkövetett bűntettekért kiszabott halmazati és összbüntetésekből. 3. Az első és a második bekezdés rendelkezései vonatkoznak a bűntettekért és a vétségekért kiszabott halmazati és összbüntetésekre is. III. CIKKELY Elengedem azokat a szabadságvesztés-büntetéseket, amelyek ezen döntés napja előtt elkövetett bűntettekért lettek jogerősen kiszabva, s amelyeknél a szabadságvesztés-büntetés felső határa nem haladja meg az egy évet azzal, hogy az elkövetőre ezen döntés napjától úgy kell tekinteni, mintha nem lett volna elítélve. IV. CIKKELY Elrendelem, hogy ne történjen eljárás azon vétségek ügyében, melyek ezen döntés napja előtt voltak elkövetve. V. CIKKELY Elrendelem, hogy ne kezdődjék büntetőeljárás, s amennyiben már megkezdődött, szüntessék meg a) azon szándékos bűntettek ügyében, melyek ezen döntés napja előtt voltak elkövetve, s amelyeknél a kiszabható szabad ság vesztésbüntetés nem haladja meg a három évet, b) azon gondatlanságból elkövetett bűntettek ügyében, melyek ezen döntés napja előtt voltak elkövetve, s amelyeknél a kiszabható szabadságvesztés-büntetés nem haladja meg az öt évet. VI. CIKKELY 1. A II. és az V. cikkelyek rendelkezései nem vonatkoznak: a) a hivatali visszaélés bűntetteire a Büntető Törvénykönyv 158. paragrafusa szerint, valamint az ezekkel halmazatban elkövetett más bűntettekre és vétségekre, b) a Büntető Törvénykönyv 93. paragrafusa szerinti terror, a Büntető Törvénykönyv 179. § (3) bekezdése szerinti közveszélyokozás, a Büntető Törvénykönyv 219. paragrafusa szerinti gyilkosság, a Büntető Törvénykönyv 234. § (2) és (3) bekezdései szerinti rablás, a Büntető Törvénykönyv 241. § (2) és (3) bekezdései szerinti erőszakos közösüAmnesztia - újszerűen (ČSTK) - Ladislav Košťa, az SZSZK igazságügyminisztere az Újév estéjén, a kihirdetett és nyilvánosságra hozott általános közkegyelemmel kapcsolatban a tévé-, illetve rádiónyilatkozatában egyebek között elmondta, hogy a meghirdetett amnesztia nem hasonlítható össze az elmúlt négy évtized amnesztiáival, mert humánusabb, igazságosabb, mind a korábbiak. Szívesen hangsúlyozta azt a tényt, hogy gyakorlatilag az összes elítéltet érinti, bár differenciált az egyes bűncselekmények súlyossága szerint. Utalt arra, hogy nem kell félnünk a büritetésvégrehajtási intézetekből szabaduló elítéltektől, hiszen valamennyien érezzük, hogy éppen napjaink történései változtatják jobbá az embereket, s ezért joggal hihetünk, reménykedhetünk abban, hogy a napokban szabaduló elítéltek is vágynak az új, minőségileg jobb társadalmi és polgári életbe való beilleszkedésre. Ladislav Košťa az amnesztia gyakorlati jelentőségéről elmondta, hogy azonnal szabadlábra kerülnek azok, akik vétségekért, kisebb jelentőségű gondatlan és szándékos bűntettekért lettek elítélve, s büntetésüket a javító-nevelő intézetek legenyhébb fokozatában töltik. A feltételezések szerint ezek az emberek visszatérnek családjaikhoz, munkahelyeikre. A többi elítélt büntetésének a felét vagy egyharmadát engedik el, az általuk elkövetett bűntettek súlya szerint differenciálva. A legsúlyosabb bűntettek elkövetői, mint például a gyilkosok, a súlyos következményeket okozó rablók, erőszakoskodók és mások csak abban a kedvezményben részesülnek, hogy egy évet engednek el büntetésükből. Az ilyen elítéltek többsége tehát a börtönökben marad. A közkegyelem jótékonysága, az igazságügyminiszter szavai szerint egyáltalán nem vonatkozik azokra, akik hivatali jogkörüket személyes gazdagodásukra használták fel vagy másként károsították a nép érdekeit. Az úgynevezett politikai bűntettek elkövetőinek eseteiben a köztársasági elnök egyedileg adhat kegyelmet. A köztársaság elnöke ugyanígy egyedileg ítéli majd meg az elítélt anyáknak, idősebb nőknek és férfiaknak, súlyos betegeknek adható kegyelmet ha a közkegyelem rendelkezései nem vonatkoznak rájuk. A közkegyelem szakaszokban lesz megvalósítva, jelentette ki egyebek között Dagmar Burešová, a CSSZK igazságügyi minisztere. Elmondása szerint a vizsgálati fogságból és a legenyhébb, első kategóriájú javító nevelő intézetekből a napokban bocsátják el azokat, akikre vonatkozik a közkegyelem. A második és harmadik kategóriájú büntetésvégrehajtási intézetekből először azok szabadulhatnak, akik a feltételezések szerint simán beilleszkednek társadalmunkba, jó családi hátterüknek és munkalehetőségeiknek köszönhetően. A többiek legkésőbb három héten belül szabadulnak. Azokra pedig, akikre az amnesztia nem vonatkozott, s akik a rájuk kiszabott ítéletet igazságtalannak találják, perújítást, esetleg egyedi kegyelmet kérvényezhetnek, illetve indítványozhatják az illetékes szerveknél, hogy azok törvényességi óvással éljenek érdekükben. A miniszterasszony egyben ígéretet tett, hogy az elítéltek kérvényeit gondosan és lelkiismeretesen vizsgálják majd felül. lés és a Büntető Törvénykönyv 242. § (3) és (4) bekezdése szerinti megrontás bűntetteinek kísérleteire és befejezett bűntetteire, c) azokra, akiket különösen veszélyes visszaesőkként ítéltek el a Büntető Törvénykönyv 41. paragrafusa értelmében. 2. Azon büntetésekből, amelyeket ezen döntés napja előtt elkövetett bűntettekért szabtak ki vagy szabnak ki jogerősen, egy évet engedek el az első bekezdés b) és c) pontjaiban említett elkövetőknek. VII. CIKKELY Feladatul adom a CSSZSZK legfőbb ügyészének, a CSSZK és az SZSZK igazságügyi minisztereinek és a CSSZSZK nemzetvédelmi miniszterének, hogy felülvizsgálat alapján döntéshozatalra terjesszen elém indítványokat a büntetőeljárás megszüntetésére, indítványokat azon büntetések elengedésére vagy mérséklésére, melyeket ezen döntés napja előtt elkövetett bűntettekért szabtak ki olyan személyekre, akikre ez a döntés nem vonatkozik vagy csak részben vonatkozik, amennyiben a) terhes nőkről van szó, b) 15 évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodó anyákról vagy más olyan személyekről van szó, akik egyedül gondoskodnak 15 éven aluli gyermekről, c) 60 éven felüli férfiakról és 55 éven felüli nőkről van szó, d) olyan személyekről van szó, akik súlyos betegségben szenvednek vagy rokkantak, e) a Büntető Törvénykönyv Különös Részének első fejezetében felsorolt bűntettekért, és a Büntető Törvénykönyv 283. paragrafusa szerinti külföldre való szökés bűntettéért vádolt vagy elítélt személyekről van szó. VIII. CIKKELY Feladatul adom a CSSZSZK legfőbb ügyészének, a CSSZK és az SZSZK igazságügyi minisztereinek és a CSSZSZK nemzetvédelmi miniszterének, hogy biztosítsák ezen döntés végrehajtását legkésőbb 1990. január 21-ig. Prága 1990. január 1. VÁCLAV HAVEL s. k. Uj tesztek a járművezetőknek (ČSTK) - Az új év első napján érvénybe lépett a közúti közlekedés szabályairól szóló 99/1989-es számú új belügyminisztériumi rendelet. Ez az eddig hatályban levő 100-as számút pótolja. Január elsejétől új tesztek alapján vizsgáznak a járművezetői tanfolyamok résztvevői. Az eddigi gyakorlattal ellentétben az autósiskolák már nem kapják meg azokat a teszteket, amelyeket eddig a záróvizsgára készülő járművezetők felkészültségének ellenőrzése során használtak fel. Ezentúl a Belügyminisztériumtól kapják meg azt a 777 tesztkérdést, amelyekből a vizsgateszteket állítják össze. Nem változik a vizsgáztatási rend, de a tesztek a jármű műszaki állapotára vonatkozó kérdésekkel bővülnek. Ezekből 1984 óta nem kellett vizsgát tenni. Az új tesztek összeállítói felhasználva a közvélemény észrevételeit tárgyszerűbben, fondorlatos nyelvi fordulatok nélkül szövegezték meg a kérdéseket, illetve a válaszokat. Azoknak, akik már rendelkeznek járművezetői engedéllyel, nem kell újra vizsgázniuk. Azonban alaposan meg kell ismerkedniük az új közúti közlekedési szabályokkal, s meg kell tartaniuk őket. A belügyminisztériumi rendelet szeptember 28-án jelent meg a Törvénytárban. (Lapunk vasárnapi számaiban november-december folyamán szintén közöltük.) Magyar nyelven felvételiznek a nyolcadikosok Az alábbi információkat Fibí Sándortól, az SZSZK Oktatási, Ifjúsági és Testnevelési Minisztériuma nemzetiségi iskolák osztályának vezetőjétől kaptuk. Kérésünkre részletesen is elmondta, mit kell tudni a felvételi rendszer módosításáról. - Azok a gyerekek, akik magyar tanítási nyelvű középiskolákban folytatják tovább tanulmányaikat, anyanyelvükön felvételiznek, bármi legyen is az iskola szakirányának megfelelő tantárgy. Akik viszont szlovák tanítási nyelvű középiskolába jelentkeznek, s az iskola profiljának megfelelő szaktantárgyak között szerepel maga a szlovák nyelv (például a gimnáziumban, kereskedelmi, könyvtárosi, óvónői, szolgáltatási, nyomdaipari, szakközépiskolában, illetve érettségit nyújtó szakmunkásképzőben), ott szlovákból csak a magyar alapiskola követelményrendszerének megfelelő tananyagból felvételiztethetők. Szlovákból tehát nem kérdezhetnek tőlük olyan tananyagot, amely nem szerepel a magyar tanítási nyelvű alapiskolák tantervében. Ha más a szakiránynak megfelelő tantárgy, abból is magyar nyelven tesznek felvételi vizsgát. A felvételik megváltozott rendszere azonban - a demokrácia szellemében - lehetőséget ad arra, hogy szlovák nyelven felvételizzen az, aki akar, saját belátása szerint. Ezért különösen fontos felhívnunk a tanulók és az iskolaigazgatók figyelmét, hogy a jelentkezési lapon fel kell tüntetni, milyen nyelven kíván a tanuló felvételizni az iskola szakirányának megfelelő tantárgyból. A mi elképzelésünk az, hogy a választott szlovák tanítási nyelvű középiskola igazgatója kapcsolatba lép a tanuló lakhelyéhez legközelebbi középiskolával, s a jelentkező ott felvételizhet anyanyelvén. Amennyiben a szlovák tanítási nyelvű középiskolában adottak a személyi feltételek, a tanuló természetesen ott is felvételizhet magyar nyelven. Ilyen esetekben az iskolaigazgató az oktatási minisztérium által kiadott utasítás ll.2.,6. pontja szerint kell eljárjon. Nem akarjuk tehát központilag meghatározni, hol felvételizzen mondjuk egy kelet-szlovákiai alapiskolás, aki Pozsonyban szeretné folytatni tanulmányait. A lényeg: a választott szlovák tanítási nyelvű középiskola igazgatója a felvételi 'időpontjáról szóló értesítésen fel kell hogy tüntesse azt is, melyik iskolában kell a jelentkezőnek felvételi vizsgát tennie. H. I. TISZTELT SZERKESZTŐSÉG! Egy olyan problémával fordulok önökhöz, amelynek orvoslása nagyban hozzásegítené a Dunaszerdahelyi járásban családi házat építeni szándékozó fiatalokat ahhoz, hogy az építkezési engedély elintézéséig ne menjen el a kedvük magától az építkezéstől. Konkrétan én 28 alkalommal voltam a jnb-n, míg sikerült kijárnom az engedélyt. Ez bizony jó néhány nap szabadságot vett igénybe! Az építési szakosztályon kevés irodában találkoztam segíteni akarással. Többségében kedvetlen hivatalnokokra nyitottam ajtót, akik munkájukat igazán csak muszájból végzik. Sőt, azt is a fejemhez vágták, hogy nekik egyáltalán nem érdekük, hogy én építkezzem. Az ügyfelek többsége munkásfiatal, akinek a munkahelyén kell helytállnia és nem mondhatja, hogy neki nem érdeke az üzem sorsa. És ezért joggal elvárná, hogy az ő ügyéhez is úgy viszonyulnának, mint ahogy ő is szívén viseli üzeme sorsát. Számomra különösen felháborító ez a hozzáállás, mivel munkás létemre felelős munkakört látok el, és egy pici hanyagságommal is nagy károkat okozhatnék nemzetgazdaságunknak. A sokak által főnyereménnyel felérő új állami támogatás elintézése pedig igazi hőstettnek bizonyult. Nem kevesebb mint 3 és fél hónapig tartott. Arra, hogy miért csak szeptember derekán kezdték intézni, mikor a szomszédos járásokban (Galánta, Komárom) rögtön érvénybe lépése után, azaz július 1-eje után kezdtek vele foglalkozni, senki sem tudott elfogadható választ adni. Bizonyára a tervezési szakosztályon ücsörgő hölgy nincs tisztában azzal, hogy az anyagbeszerzés gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja az építkezőket, így semmi szükség nincs arra, hogy ő is szándékos akadályokat gördítsen. Ez nemcsak egyedi eset, sajnos, ezt a kálváriát mindenkinek végig kell járnia. Jó lenne, ha az illetékeseknek megszólalna a lelkiismeretük. Ennek csakis a jövőben építkezni szándékozók látnák hasznát. FARAGÓ MIHÁLY, Nagymegyer A Morvaország-Szilézia Társaság nyilatkozata A Morvaország-Szilézia Társaság kezdeményező csoportja tegnap felhatalmazta a Csehszlovák Sajtóirodát a következő nyilatkozat közlésére: Csehszlovákiában a közelmúltban lezajlott humánus forradalmat az eddigi államjogi elrendezés túlhaladásának kellene betetőznie, amely a bürokratikus, centralizált irányítás diszkrimináló eljárásával érzéketlen a nép tudatában élő történelmi hagyományok iránt így Morvaország és Szilézia alkotmányos sajátosságainak hagyományaival szemben is. Ez a megkülönböztetés bizonyíthatóan megnyilvánult a gazdaságban, a szociális és a kulturális szférában egyaránt. Meg vagyunk győződve arról, hogy a csehszlovák nép van annyira érett és önálló, hogy következetesen alkalmazni tudja az önkormányzat mint a demokrácia alapvető elvét. Vonatkozik ez a helyi önkormányzatra ugyanúgy, mint a nagyobb egységekre, tehát Morvaországra és Sziléziára is. Morvaország és Szilézia önkormányzata alapvető elemének - főleg az élet minden területén tapasztalható katasztrofális helyzetre való tekintettel - a gazdasági autonómiát tartjuk. Azon az alapelven kell ennek nyugodnia, hogy a Morvaországban és Sziléziában megtermelt értékeknek a kötelező elvonások után, mint a további gazdasági, szociális és kulturális fejlesztés eszközeinek ebben az országrészben kellene maradniuk. Meg vagyunk győződve arról, hogy a területek önkormányzata, amely tiszteletben tartja a különállóság és identitás természetes tudatát mobilizálhatná a munkateljesítményt és a kezdeményezést. Eltávolíthatná az eddig érvényesülő igazságtalanság érzetét és jelentősen erősíthetné az egész ország fejlesztéséért érzett felelősséget. A Morvaország-Szilézia Társaság, mely 1968. május 20-án alakult,- folytatja azt a széles körben kibontakoztatott tevékenységet, amelyet erőszakosan szakított meg Csehszlovákia 1968-as megszállása. Az eltelt huszonegy év igazolta, hogy az állam adminisztratív, bürokratikus rendszere nem vált be, és igazolta egyben a Morvaország -Szilézia Társaság eredeti elképzeléseinek érvényét. Azzal fordulunk a morvákhoz, a sziléziaiakhoz és a többi szimpatizáns, demokratikusan gondolkodó állampolgárhoz, politikai, vallási világnézeti meggyőződésétől függetlenül újítsák fel a társaság tevékenységét; alapítsák meg a Morvaország-Szilézia Társaság új helyi szervezeteit és személyesen vagy írásban 1990. január 5-ig jelentsék be a koordinációs központnak. újszá 4 1990. I. 3.