Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-04 / 31. szám
I szú 3 A CSKP KB legutóbbi, közelmúltban megtartott 14. ülésének jelentőségét az adja, hogy közvetlenül kötődik az előző, a 7., a 9., a 10. és a 12. üléshez. A mostani, a 14. ülés egészében véve gazdasági és szociális fejlődésünk meggyorsításának stratégiáját értékelte. Különösen nagy figyelmet fordított azonban a gazdaságunk fejlődését meghatározó terület, a tudományos-műszaki fejlesztés értékelésére. Ez természetes is, hiszen végső soron ettől függ az egész átalakítás sikeres megvalósítása. Az átalakítás koncepciója: a párt céltudatos programja Az átalakítás az elképzelésekkel összhangban, tervszerűen halad. Megvalósulása közben koncepciója természetesen kiegészül, gazdagodik, a bővülő ismeretekkel és tapasztalatokkal. Azokat az időnként elhangzó véleményeket, melyek szerint az átalakításnak nincs koncepciója, határozottan el kell utasítani. Az ilyen állítások nem felelnek meg a valóságnak. Hozzátartozik azonban az igazsághoz az is, hogy az ilyen nézetek különböző, gyakran jó szándékú észrevételekből indulnak ki. Nemegyszer azt az őszinte kívánságot fejezi ki, hogy az átalakítás nagyobb mértékben éreztesse hatását életünkben, és gyorsabban vezessen konkrét eredményekhez. Nem véletlen, hogy az említett nézetekkel elsősorban ott találkozhatunk, ahol a helyi szervek és a gazdasági vezetés mindenben a központra hagyatkozik, és az átalakításra ölhetett kézzel vár. Ott, ahol a vezetők a régi módon gondolkodnak és cselekszenek, tovább élnek az elavult beidegződések és a rutin, az embereknek úgy tűnhet, hogy az átalakítás csupán retorikai gyakorlat és nem konkrét tett. A 14. ülésen az átalakításnak ezt a koncepcióját - összhangban az átalakítás követelményeivel - megvizsgálták, továbbá mélyítették és konkretizálták a tudományos-műszaki fejlesztés fontos területein. Áz ülés hangsúlyozta, hogy a CSKP szervei és szervezetei az átalakítás kérdéseinek kötelesek nagyobb és rendszeresebb figyelmet szentelni. Ezzel egyidejűleg a megvalósításában folytatott együttműködés iránt nagy érdeklődést kell ébreszteni a Nemzeti Frontban tömörült politikai pártokban és szervezetekben. Rendkívül jelentős feladat hárul e tekintetben a képviseleti testületekre, különösen a törvényhozó szervekre. Az átalakítás megvalósításában és a szocialista demokrácia elmélyítésében jelentőségük, súlyuk növekszik. Ezáltal természetesen fokozódik felelősségük, és annak szükségessége is, hogy a megfelelő ismeretek és információk alapján, szakszerűen végezzék törvényhozói, ellenőrző és kezdeményező tevékenységüket. Ha helyesen akarjuk értelmezni az átalakítás és a gyorsítás stratégiájának jelenlegi feladatait, állandóan szem előtt kell tartanunk, miből indul ki az átalakítás, és milyen összefüggésben van múltbeli és jövőbeni fejlődésünkkel. Annak ellenére, hogy 'ezeket a kérdéseket már nemegyszer magyarázták, még mindig előfordul, hogy félreértik őket. Holott nemcsak elméleti jelentőségük van, hanem szorosan összefüggnek mindannyiunk, valamennyi szervezet és állampolgár konkrét gyakorlatával. * Az átalakítás nem az eddigi építés tagadása Az, hogy az átalakításról beszélnek és írnak, néha azt a benyomást kelti, hogy az átalakítás csupán válasz a szocialista építés eddigi útjának sikertelenségére. Az effajta leegyszerűsítéstől már csak egy lépés választja el a nézetet, hogy az 1948 óta eltelt időszak semmilyen eredményt sem hozott. Az ilyen leegyszerűsítő nézetek nagyon is megfelelnek társadalmi rendszerünk ellenségeinek. Az antikommunista központok az ilyen leegyszerűsítéseket maguk is ösztönzik. Nagyon is világos céllal teszik ezt: a dolgozók közt a kilátástalanság érzését igyekeznek terjeszteni, meg akarják rendíteni bizalmukat a szocialista rendszerben, annak történelmi eredményeiben és fejlődésének távlataiban. Ha a szocializmus ellenségeinek sikerülne elterjeszteniük a nép között ezt a hamis nézetet, felforgató tevékenységüknek következő szakasza már lényegesen könnyebb lenne. Rafinált módon meglovagolnák annak a lelkesedésnek a hullámát, amellyel a nép az átalakítást fogadta, és más irányba fordítanák azt. Teljesen más irányba, mint ahogy a szocializmus és a nép érdekei kívánják. Ellenségeinknek e taktika terén már vannak tapasztalataik. Az 1968-69-es válság éveiben vonzó jelszavakkal sikerült az ország lakosainak egy részét manipulálniuk. Nem kevés becsületes embert sodort személyes tragédiába, hogy ezt a kíméletlen felforgató taktikát idejében nem ismerte föl. A ,,demokratikus szocializmus“ jelszavával indultak harcba a szocialista társadalmi rendszer, a kommunista párt vezető szerepe és mindaz ellen, amit népünk a korábbi fejlődés során elért. Nem felejthetjük el ezt a keserű tanulságot. Annál is inkább, mert a szocializmus ellenfelei ma ezt akarják megismételni. Kötelesek vagyunk a népnek világosan és érthetően megmagyarázni, miben gyökeredzik az átalakítás és mi az értelme, célja. Az 1948 utáni felemelkedés Csehszlovákiában egészében véve teljesen új minőséget hozott létre, s ez megmutatkozott a társadalmi élet minden területén. Fő jellemzője a szociális biztonság megerősödése volt. Olyan általánosan elismert értékeket teremtettünk és szilárdítottunk meg, mint a munkához, a művelődéshez, az egészségügyi ellátáshoz való jog. Mióta a szocializmus alapjait leraktuk, növekedett gazdaságunk teljesítménye és emelkedett az életszínvonal. Megváltozott a nép műveltsége és gondolkodása. A szocializmus nálunk jelentős fejlődési szakaszon keresztül lépésről lépésre alakította át országunk gazdasági erejét, s a nép anyagiakban és szellemiekben gazdagodott. Megfelelő kiindulási alapot hoztunk létre, melyről lehetséges és szükséges a szocializmus keretei között a még nagyobb célok felé való továbbhaladás. Az átalakítást nem értelmezhetjük úgy, mint alternatívát, a tetszés szerinti választás lehetőségével. Perspektíva ez, s egyben nélkülözhetetlen feltétele a további fejlődésnek, felemelkedésnek. Ilyen szemszögből értékelte az eddig megtett utat a CSKP XVII. kongresszusa, amely kitűzte a társadalmi-gazdasági fejlesztés meggyorsításának stratégiáját. A CSKP KB 7. ülésének alapvető jelentősége A CSKP KB 1987-ben tartott 7. ülésének jelentősége abban van, hogy hangsúlyozta a szükséges alapvető változások szocialista jellegét. Ennek alapfeltétele elsősorban a CSKP vezető szerepe. Azzal, hogy a párt kitűzte a gyorsítás és az átalakítás stratégiáját és e folyamat élére állt, megerősítette élcsapatszerepét társadalmunkban. Ez az élcsapatszerep történelmileg indokolt és megfelel napjaink követelményeinek. Nem jelenti azonban azt, hogy önmagától automatikusan megvalósul. A kommunistáknak mindenütt élen kell haladniuk az átalakításban, minden munkahelyen kezdeményezőinek kell lenniük. A14. ülés megállapította, hogy ezen a területen jelentős fogyatékosságok vannak, amelyeket az évzáró taggyűlések előkészítésének jelenlegi szakaszában föl kell számolni. Vannak ugyanis munkahelyek, ahol népes szervezetük van a kommunistáknak, hangjukat azonban az átalakításról folytatott vitákban nem lehet hallani. Az átalakítás összetett és sokoldalú folyamat. Ezért már a koncepciója megfogalmazásának kezdetén tisztázni kellett, mi is tulajdonképpen az egész átalakítás lényege, mire kell elsősorban összpontosítani a figyelmet, hogyan kell eligazodni feladatainak, céljainak terjedelmében és sokrétűségében. Arról van szó, hogy megtaláljuk a legfontosabbat, ami nélkül az átalakítást nem lehet megvalósítani, ami feltétele annak, hogy az átalakítás minden stratégiai irányának meglegyen a maga értelme és esélye a sikerre. Az elemzés során, melyet végeztünk, egyértelműen úgy mutatkozott, hogy ennek a gazdasági területnek kell lennie. Nem azért állítottuk előtérbe a gazdaság területét, mert ki akarunk térni a politika elől, mint azt Nyugaton gyakran szemünkre vetik. Épp a CSKP KB 7. és a további üléseinek határozatai bizonyítják, hogy a politika nincs semmiképpen „kivonva“ az átalakításból. Azért választottuk a gazdaságot, mert az alapvető anyagi kérdések megoldása nélkül - mint azt az emberi társadalom egész történelme mutatja - nem lehet kielégítően megoldani a politika, a társadalom, a kulturális fejlődés semmilyen lényeges kérdését. Tapasztalataink igazolják, hogy csupán erős gazdasági alapon valósítható meg sikeres szociálpolitika, használhatók ki a szocialista demokrácia vívmányai, teljesedhet ki a kultúra gazdagsága és mélyülhet el a műveltség. Ma már megítélhetjük azoknak a szocialista testvérországoknak a tapasztalatait, amelyek - összhangban sajátos feltételeikkel - az átalakítás útjára léptek. Beigazolódott, hogy a formális politikai változások és a formális demokrácia dialektikátlan előnyben részesítése a gazdaság valós eredményeivel szemben, nem vezet az átalakítás sikeréhez, sem a nép elégedettségéhez. Ha az átalakításban minden téren helyt akarunk állni, figyelmünket mindenekfölött a gazdaságra kell összpontosítanunk. Általában elmondható - mint azt a KB 14. ülésének határozatai megállapítják hogy a gazdaságban az átalakítás nem halad olyan ütemben, mint az kívánatos lenne. Ennek objektív és szubjektív okai egyaránt vannak. Áz objektív okok közé sorolható az a tény, hogy jelenleg még párhuzamosan fejti ki hatását a régi és ugyanakkor az új mechanizmus. Ez jelentős bonyodalmakat okoz. Helyes ezért a CSSZSZK kormányának határozata, melyet a CSKP KB 12. ülése is támogatott a múlt év végén: hogy a gazdasági reform meggyorsítása végett az eredetileg feltételezettnél egy évvel korábban vezetik be az új gazdasági mechanizmust. Napjaink igazolják, hogy ez nagyon szükséges döntés volt, annak ellenére, hogy törvényhozó testületeinkre és kormányainkra eddig nem tapasztalt számú feladatot ró. Szakszerűen, felelősségteljesen, szervezetten E feladatok közepette mi tehát most a meghatározó? Kétségtelenül a gazdasági reform meggyorsítása. Tudatosítanunk kell, hogy az utolsó állami vállalatok létrehozásával befejeződik a termelési-műszaki, a kutatási és a forgalmi alapok átszervezése, egységesülnek az általános előírások és a gazdasági szubjektum viselkedésének föltételei. Az új gazdasági mechanizmus szabályai alapvetően és általában nem egészen fél éven belül életbe lépnek. Ezt az időt a lehető legjobban ki kell használni arra, hogy mindenütt kialakítsák a gazdasági reform bevezetésének alapvető feltételeit. Föltételezhető, hogy legjobb akarattal sem sikerül a gazdaság régi irányítási és működtetési módját teljesen megszüntetni és működésbe hozni az új gazdasági mechanizmust. Az idő szűke azonban nem csábíthat bennünket felületességre, arra kell törekednünk, hogy nagy hűhó nélkül, de teljes céltudatossággal lépésről lépésre haladjunk előre minden munkahelyen a feltételek megteremtésétől a haladó gazdasági tevékenység eléréséig. A gazdasági reform meggyorsítását olyan stratégiai feladatoknak kell tekinteni, amely számos taktikai elemből, részfeladatokból áll. Konkrét feltételeink között kellő figyelmet kell szentelnünk nekik. Ezek közül a feladatok közül nem mindegyiknek lesz mindenütt azonos terjedelme vagy hatása, ezt egyébként helyi, illetve a munkahelyi sajátosságok szabják meq. Tekintetbe véve a CSKP KB 14. ülésének határozatait, ki kell tudnunk jelölni az alapvető problémaköröket és azokat a célokat, amelyeket el kell érnünk a megoldásukkal. A termelési-műszaki, kutatási és forgalmi alap átszervezésének befejezése lényeges feltétele az új gazdasági mechanizmus bevezetésének. Arról van mindenekelőtt szó, hogy szükséges egy olyan szakképzett, tevékeny és cselekvésképes gazdasági központ megteremtése, amely egységesen lép föl a gazdasági szubjektumok szférájáI val szemben, és mellőzni tudja a direktív beavatkozás mindenféle típusát. A gazdasági igényességet gazdasági eszközökkel kényszerítik ki és értékelik. Másrészt tovább kell tökéletesíteni az állami vállalatok racionális szervezeti struktúráját a tevékenységben vagy a munkahelyeken föl kell számolni mindent, ami fölösleges vagy túlméretezett. Határozottan szakítani kell a szervezeti struktúra fétisével, amelynek sokszor előnye volt a munkahelyek ésszerű elrendezésével vagy a munkabeosztással szemben. Az okoz problémát, hogy hosszú ideig a szervezeti modellt nem a végzett tevékenységhez idomítottuk, és nincs más hátra, mint hogy most kerítsünk erre sort nagyobb terjedelemben. Nem jelenti ez azonban azt, hogy egyoldalúan csökkentjük azoknak az alkalmazottaknak a számát, akik nem vesznek részt közvetlenül a termelésben. Minél korszerűbb ugyanis a termelés, annál igényesebbek előkészítésének fázisai. Ezzel összefüggésben sok embernek más megfelelő helyet kell felajánlani, és az új feladatra jól fel kell készíteni őket. Ilyen esetekben sem akarjuk megengedni, hogy bárki is áldatlan szociális körülmények közé kerüljön. Az átszervezett termelési-műszaki, kutatási és forgalmi ala- pokbah újjá kell alakítani a kapcsolatokat, meg kell szabadítani őket az eddigi hibáktól: a szállítói fegyelmezetlenségtől, a „pajtás- kodó" viszonyoktól és sok más egyébtől. össztársadalmi mértékben az átalakítás szervezése különleges figyelmet érdemel. Egyáltalán nem titok, hogy épp a dolgok szervezése - még a jó határozatok alapján is - a múltban gyakran jelentős nehézségeket okozott. Hosszadalmasan és habozva térnek át nálunk a szavakról a tettekre. Egyes negatív jelenségek szubjektív eredetűek, ezért különösképpen fékezik előrehaladásunkat, határozottan szakítanunk kell tehát velük. Ebben a kommunistákat illeti a kezdeményezés, hogy bevonják ebbe a többi politikai párt tagjait, a képviselői testületek széles körű aktíváját, a törvényhozó testületek képviselőit, a Nemzeti Front tisztségviselőit és aktíváját, valamint a benne tömörülő szervezeteket. Megkülönböztetett figyelmet szentelt a CSKP KB 14. ülése a tudomány, a technika jelenlegi helyzetének és a gyorsítás stratégiája, valamint a gazdasági mechanizmus átalakítása feltételei közt történő továbbfejlesztésének. A tudományos-műszaki fejlesztés határozott szorgalmazása nélkül népgazdaságunkban nem valósítható meg az átalakítás. A CSKP KB ezekkel a kérdésekkel nem először foglalkozott. A tudományos-műszaki fejlesztés 1970 óta már három központi bizottsági ülés témája volt. Most a figyelem elsősorban a két évvel ezelőtti 5. ülés határozatai teljesítésére összpontosult. Az elért eredmények nem kielégítöek, nem sikerült meggyorsítani a tudomány és a technika fejlődését a gazdasági növekedés, a gyorsítás stratégiájának, az egész átalakítás kulcseszközévé tenni. Fokozatosan e területen egész sor szubjektív és objektív probléma halmozódott föl, ezek megoldása nem egyszerű. A tudományosműszaki fejlesztéssel kapcsolatos törekvéseink meghiúsítása bonyolítja az átalakítást és befolyásolja az ötéves terv teljesítését. Jellemző, hogy a 8. ötéves terv teljesítése épp ezeken a területeken tér el leginkább az eredeti céloktól. A tudományos-műszaki fejlesztés, annak forrásai és gazdasági hasznosításának módja azért szívügyünk, mert lehetővé teszi a gazdasági erő rendkívül gyors és hatékony növelését. A keresés folyamata Az átalakítás jelenlegi fázisa rendkívül dinamikus korszakban történik. Körülöttünk az élet sokkal gazdagabb, sokszínűbb, mint a legjobb elmélet. Bonyolult folyamatok zajlanak körülöttünk, bennük ellentétes mozgások ütköznek. A sokrétű eleven gyakorlat folyamatai ezek. Tapasztalataink és a szocialista testvérországok ismeretei azt mutatják, hogy a problémák valódi mélysége csak azután tárul föl, amikor megoldásukra az első lépéseket már megtették. Számolnunk kell azzal is, hogy első nekirugaszkodásra nem fog minden sikerülni. Az átalakítás a keresés folyamata. Alapvető változásokat kell végrehajtanunk a lehető legsürgősebben. Az új feltételeknek leggyorsabban hatniuk kell. Az átalakítás céljai annyira fontosak számunkra, hogy minden képességünkkel elérésükre kell törekednünk. A CSKP KB 14. ülésének határozatairól * írta: Josef Kempny, a Cseh Nemzeti Tanács elnöke 3. Vili. 4.
