Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-28 / 30. szám
TÖKÉLETESÍTETT KEVERÉKKÉPZÉS Kihalásra ítélik-e korunk fejleményei a keverékképzés hagyományos eszközét, a karburátort? Ez a kérdés világszerte foglalkoztatja a szakembereket, de csak kevés helyen tudnak olyan autentikus választ adni, mint a nyugatnémet Pierburg cégnél, ahol mindkétféle rendszert, a karburátort és a befecskendezést is a legkorszerűbb szinten gyártják, sót innovatív ötleteikkel ezek fejlesztésében is jelentős szerepet játszanak. A továbbiak a náluk kikristályosodott nézeteket tükrözik. Röviden e műszaki háttérről: a motor benzin-levegő eleggyel működik, mégpedig ideális esetben olyannal, amelyben a benzin tökéletesen molekuláris szintig elpárolgott. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt ez szinte megvalósíthatatlan, a hengerbe jutó töntet szemre kicsi, de vegyi folyamatok számára mégis nagy cseppecskéket tartalmaz, amelyek felülete még az égés során is párolog, belseje pedig késve vagy egyáltalán nem vesz részt a reakcióban. Két dolog fontos tehát: a mennyiségi arányok pontos betartása és a lehető legfinomabb szétporlasztás már a légáramba való belépés pillanatában. A keverékképzés minőségét régebben kizárólag az elérhető teljesítmény, később pedig elsősorban a fogyasztás alapján értékelték. Ma a levegőszennyezés a döntő szempont, amely ellen mind nagyobb erőfeszítéssel küzdenek. A szabályozás azonban nem egységes, még Európában sem. A különböző motorizációs fokon és műszaki színvonalon álló országok eltérően látják a kérdést. Ha nem volna karburátor, akkor költségokokból fel kellene találnunk ezt a nagyszerű pneumatikus-hidraulikus komputert r mondják. Végül is a karburátor a legegyszerűbb módon valósítja meg a levegőtömeg mérését és a benzin adagolását. A Pierburg jövőt lát a nagy múltú szerkezetben, ezért kifejlesztett egy kéttorkú alaptípust 2E megjelöléssel, amely úgy, ahogy van, megfelel egyszerűbb célokra. Ha lambdaszondás szabályozástól van szó, akkor a karburátort kiegészítik elektronikus elemekkel Ecotronic néven. Ebben mérik az átömló levegómennyiséget, és a fojtószelepet elektropneumatikus úton vezérlik. Akárcsak a befecskendezés esetében, a központi elektronika képes a legkülönbözőbb funkciókra, a jellegdiagramgyújtással való együttműködésre, tolóüzemi benzinelzárásra vagy digitális alapjárat-szabályozásra. A rendszer előnyei nem lebecsülendők. Egyrészt minden segédberendezéssel együtt 10-15 százalékkal olcsóbb a legkevesebbe kerülő központi befecskendezésnél, másrészt az elektronika üzemzavara esetén az autó működőképes marad - a karburátor, miként eddig is, megvan a komputer nélkül, legfeljebb némileg romlanak a paraméterek. Akár egyszerű központi befecskendezésről, akár drágább hengerenkéntiröl van sfó, a rendszer működésének pontossága végső soron a befecskendező fúvókák minőségétől függ. Hiába dolgozik a mikroprocesszor másodpercenként sok ezer számítási művelettel és elhanyagolható hibaszázalékkal, ha itt kopások, működési zavarok vannak. Éppen ezért kidolgoztak egy újfajta fúvókát, amelynek tűje mindössze egyetlen gramm tömegű, így nagy frenkvenciával is működtethető, miáltal az adagolás gyorsabban alkalmazkodhat a változó viszonyokhoz. További jellegzetessége, hogy a fúvókatút és a működtető elektromágnest állandóan körülöblíti, hűti a benzin. A fejlődés iránya a szerelés egyszerűsítése felé mutat. A Pierburg jelenlegi keverékképzó programjának csúcspontját képező Ecojet M jellegzetessége az, hogy az egy hengersorhoz tartozó befecskendező fűvókákat közös fúvókasorban fogták össze. A fúvókasort néhány csavar rögzíti a szívócsőhöz. Van rajta egy beömlő és egy visszafolyó csócsonk, az utóbbiban csillapítóval az üzemanyag-pulzálás mérséklésére és egy sokpólusú dugaszolóaljzat a vezérlő vezeték számára, ez minden. A csere pillanatok műve, a hibakeresést kiszerelt állapotban lehet végezni Új az Ecojet M-hez tartozó levegótömeg-mérö is, amely kerámiahordozóra felvitt vékony fémréteget tartalmaz. A réteget a rajta átvezetett áram fűti, a légáram meg hűti, ellenállása pedig (és így az átfolyó áram erőssége) a két hatás eredőjéből jön ki. Ez képezi a szabályzás alapját. Még az Ecojet M-ben is túl sok a precíziós, ezért drága mechanikus szerkezeti elem. Ezeket egy teljesen újszerű rendszerrel, a lézeres befecskendezéssel kívánják kiküszöbölni. Az ötlet lényege az, hogy ha zárt térben levő benzinbe lézersugarat vezetnek, akkor a benzin elnyeli annak energiáját, rendkívül hirtelen elpárolog és eközben robbanásszerű hevességgel ötvenszeresére nő a nyomása. Ezt lehet befecskendezésre használni. A kísérleti megoldásban forgó szelep szerepel: az első fázisban belefolyik a csövébe a benzin, a másodikban az elforduló szeleptestben levő cső két vége lezárni, a harmadikban a cső befordul a fúvóka irányába és a lézersugár „kilövi" a benzint, majd továbbforgás után a beomló benzin kifújja a visszamaradt buborékokat és az egész kezdődik elölről. A mennyiséget a szelep forgási sebességével lehet szabályozni. -KKKORSZERÜSÍTETT BEFECSKENDEZŐ FÚVÓKA METSZETE Kontaktierung - csatlakozó, Rücklauf - visszafolyás, Zulauf - beömlés, Feder - rugó, Zentralpol - vasmag, Sieb - szúró, Spule - tekercs, Arbeits-Luftspalt - légrés. Stössel - fúvókatü, Dichtsitz - fészek Már a tavalyi brnói vásáron láthattuk a Kovozávody Prostejov gyártmányát - csomagtartót a Favoritokra. Akkor még csak kiállított újdonságnak tekinthettük, ma már viszont meg is vásárolható. A csomagtartót szétszerelve, ízléses kartondobozba csomagolva árusítják. Az egyes elemek műanyag borításúak, ami nemcsak tartósabbá teszi a csomagtartót, hanem esztétikailag is szebben hat. A csomaghoz mellékeli a gyártó a szükséges csavarokat, alátéteket, és egy szerelökulcs is van hozzá. Mivel azonban a Favorit karosszériájának újszerű a konstrukciója, s hiányzik a vízelvezető csatorna, a csomagtartó első felszerelése egy kicsit bonyolultabb, mint az előző kocsitípusnál. Az autógyár, számolva a csomagtartó használatával, az ajtók feletti gumitömítés alatt hagyott helyet a csomagtartó felerősítésére. A karosszériába préselt kis bemélyedéseket ki kell fúrni, és M6-os menetet vágunk a furatokba. Ezért célszerű a csomagtartó felszerelését szakemberre bízni. A felfüggesztési módnak az is előnye, hogy csukott ajtóknál nem lehet a csomagtartót leszerelni. A legnagyobb megengedett terhelés 50 kilogramm, és a tesztelések bizonyították, hogy ezzel a terheléssel a csomagtartó abszolút biztonságosan „ül“ a tetőn, nem mozdul el sem magasabb sebességnél, hirtelen kanyarnál vagy éles fékezésnél. Egyedüli hátránya csak az, hogy fel- és leszerelni csak szétszedve lehet. Elsőnek a két hordozó részt erősítjük a kocsira, majd ezután következnek az átlós elemek. -ruCso mag tartó Favoritra Az autó szerelvényfalán és a vezető figyelmének aktív hatósugarában képernyőt helyeztek el, amely a kivetített egyezményes jelekkel a jármű vezetőjének az indulástól a célba érkezésig az adott forgalmi körülmények közötti legkedvezőbb útvonalak kiválasztásához közvetít képileg is értelmezhető javaslatot. A készülék pontosan és időben jelzi, hogy hol, mikor és merre kell fordulni: például belső városi környezetben ilyen alapon a vezetőt mintegy 50 méteren belüli pontossággal minden körülmények között a célhoz vezeti. Külön is említést érdemel, hogy az Autoguide útvonalválasztó javaslata a vezető előtti mindenkori forgalmi helyzetre számítja ki a lehető legjobb kombinációit, percre készen beleértve ebbe a torlódást, a baleseteket, az útjavítási-útelterelési munkálatokat és a veszélyes időjárási körülményeket. Külön említést érdemel az is, hogy így a torlódást eleve nem helyezi át egyik területről a másikra. Amikor a vezető helyet foglal a volán mögött, egyszerű billentyű- soron betáplálja úticélját. Ezek után (a memóriaegységes telefonhoz hasonlóan) a gyakran érintett célpontokat - lakás, ügyfelek, barátok, lerakatok stb. - mindössze egy vagy két billentyű lenyomásával lehet elérni. A nagyobb kereszteződések kötelében az úttest szélére telepitett kis jeladók pontosan úgy működnek, mint valamilyen elektronikus útjelző táblák. Ezek a jeladók olyan elektronikus térképet közvetítenek, amely a gördülő autó számára a legfrisebb, legkézenfekvőbb útvonaljavaslatot tartalmazza. Az autóba beépített számítógép a tájékoztatást a vezető számára képileg értelmezhető javaslattá alakítja át, vagy ha úgy választották, szintetikus beszéd útján ad útbaigazítást. Minden alkalommal, amikor az autó elhalad valamelyik jeladó mellett, a jármű kisugározza a stopperórával is mért időt, amennyi az éppen eddig megtett utak lefutásához szükséges volt. Ezt az adatot a jeladó az ellenőrző központba továbbítja, s az kiszámítja az utazási időket a hálózathoz tartozó valamennyi úton. Ezzel az ismerettel- kiegészítve a rendőrségtől és az autókluboktól érkező információkkal- minden egyes jeladó készülék folyamatosan, a legújabb állapotok szerint tudja felfrissíteni még utazás közben a javasolt útvonaltervet. Az eddigiekből is lemérhető, hogy az autózás második évszázada minden eddiginél izgalmasabb újdonságok bevezetésével kezdődött, ügy tűnik tehát, hogy nem csupán szavakkal, hanem tettekkel is mind nagyobb figyelmet szentelnek az ember-autó-útkörnyezet sokat hangoztatott hármas összetevőnek. A távoli végcél a közlekedési balesetektől mentes világ, amelyben az autók „szót értenek“ egymással és vezetőjükkel, műhold irányítja a jár- múfolyamatot vagy akár robotpilóták vezetik az egyes autókat. Gyakori veszélyforrás napjainkban, hogy a vezető túl nagy tempóval száguld bele a kanyarba és átsodródik a szemben lévő sávba. S ha ott éppen érkezik valaki, ma a frontális ütközés az esetek többséRobotpilóta az autóban gében szinte kivédhetetlen. Számítógépek alkalmazásával viszont mindkét kocsiban érzékelnék a veszélyt: az életmentő műszer a másodperc tört része alatt átvenné a fékek kezelését, a kormány irányítását. Sót, még a legrosszabbat, a vezető téves manőverezéseit is korrigálnák. Ebben az irányban a további lépést a jobb forgalomirányítás a folyamatos forgalom biztosítása jelenthetné, amely az úthálózat kedvezőbb kihasználása és a környezetvédelem szempontjából is jelentős. Az autók közötti követési távolság újszerű megtartásával kezdődik meg a balesetmegelózö kommunikáció. Jelenleg az autó a követő jármű vezetőjét nem tájékoztatja a túl rövid követési távolságról. Az AEG és a VDO által kísérlet alá vett távolságjelzö készülék erre a célra készült, de még nem működik kielégítően. Fő hibája, hogy a hídlábakat és más akadályokat még nem képes a valódi jármüvektől megkülönböztetni. A robotpilóta már „élő“ valóság. A Blaupunktnak ismeretes egy Travel Pilot, a Philipsnek pedig egy Carin nevű készüléke. Működésük elve alapján mindkettőt akár elektronikus autóatlasznak is nevezhetnénk. A számjegykódolt adatokat kompakt lemezekre táplálták be. A Travel Pilot esetében a vezető a kis képernyőn megjelenő térképszakaszon látja járműve helyzetét. Érzékelők mérik a haladási irányt, a megtett utat, az eltelt időt. Ezek alapján összehasonlítják a kivetített képpel és azon folyamatos korrekciót hajtanak végre. Ez a rendszer városban 20 m-es pontossággal képes megadni a jármű helyzetét. A Bosch OKE elnevezésű vezető- rendszere elsősorban a rendőrségi járművek és taxik irányítását szolgálja. Az „A nagy testvér vigyáz rád!“ fantázianevű számítóközpont egy képernyőre vetített térképen mutatja meg a jármű helyzetét és a hozzá vezető útvonalat. A szakemberek véleménye szerint a Travel Pilotnál is tökéletesebb a Carin elektronikus autóatlasz. A betáplált indulási hely (rajt) és végcél koordináták alapján kikeresi a legkedvezőbb útvonalakat, és menet közben - mint egy jól fésült cicerone - turista tájékoztatót is tart. Ha a kompakt lemezre felvett ismeretanyagot valaki betűkkel akarná kifejezni 150 ezer A4-es papírlapot kellene teleírnia. A Carin olyan szempontból is külön figyelemre érdemes, hogy a legfontosabb motorparamétereket is képes ellenőrizni. A computer tájékoztatást tud adni a forgalmi helyzetről is. Külön érdekessége, hogy kikapcsolt monitor esetén akár emberi hangon irányítja a vezetőt a forgalom sűrűjében. A készülék mindenekelőtt elektronikus iránytűként szolgál. Amint a GPS bevetésre kész lesz, a Carin a műholdon át a világ bármely pontján meg tudja majd határozni az autó helyét. Az úgynevezett Head-Up-Display lapunk olvasói előtt sem ismeretlen, ilyen információs rendszerrel felszerelt autóról korábban már írtunk. Ez a hagyományos műszerek alkalmazásával ellentétben a szélvédőre vetített műszercsalád megjelenésére utal. Nos, aligha vitatható, hogy ami egy harci repülő pilótájának jó, az jó kell hogy legyen a földi jármű vezetőjének is valamikor. Az ember ugyanis 3-6 méterrel maga elé tekintve természetesen elnézheti, rosszul értelmezhet néhány adatot a műszerfalon. A szélvédőre vetítéskor azonban kiküszöbölődik a szem közeire alkalmazkodásának a veszteségideje, s így a vezető mindvégig a forgalomra összpontosíthat. De még ennél is tovább lehet lépni: a számítógép a sebesség és egyéb feltételek alapján (pl. útburkolat minősége, csúszóssága stb.) kiszámítja az elméleti fékutat és egybeveti a' minimális követési távolsággal. Ez volna tehát a jövő egyik útja a problémamentes autózás megteremtése érdekében. A csúcstechnika - csakúgy mint a légiközlekedésben - a közúton is mind sokoldalúbban szolgálhatja a biztonságot. A jövő intelligens autója a világűr műszaki megoldásaira épülhet, persze intelligens - nagy átlagban a jelenleginél intelligensebb - járművezetőket is feltételezve. -ATújs: 1989. V I
