Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-28 / 30. szám
/ IJSZÚ 3. VII. 28. minőségéért A fejő- és hűtőberendezések állapota kihat a termelők munkájára Idősebb Csizmár János, az izsai szövetkezet kombájnosa (a képen fent) a nedvességtartalom megállapítására vett mintát. Lent a gép mellett (jobbról) Milos Mat'ko ágazatvezető és ifjabb Csizmár János látható. (Lőrincz János felvétele) Apa és fia egy nyeregben A tej minőségét egyebek között a hűtő- és fejőberendezések helyes működése is befolyásolja. A felvásárlást szabályozó, új állami szabvány bevezetése óta a mezőgazdasági vállalatok a tej minőségére ható feltételeknek a javításán fáradoznak, s természetesen a hűtő- és fejöberendezések karbantartásának és rendeltetésszerű üzemeltetésének is nagy figyelmet szentelnek. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának közlönye egyértelműen megszabta azokat a feladatokat, melyeket a mezőgazdasági termelővállalatoknak és a műszaki szolgáltatási vállalatoknak teljesíteniük kell annak érdekében, hogy a fejő- és hűtőberendezések működése biztosított legyen. E feladatok teljesítése hozzájárult a tehenészetben használatos speciális berendezések típusváltásához. Például kicseréltük azokat a hűtőberendezéseket, melyekben az egészségre ártalmas metil-klori- dot használták hútöanyagként. A kijelölt gép- és traktorállomásokon kiépítették azokat a szakosított munkahelyeket, amelyek a fejő- és hűtőberendezések javítását végzik. Immár harmadik éve háromhavon- ként vizsgálják a fejöberendezések műszaki állapotát, a hibás berendezéseket a helyszínen kicserélik. Ugyancsak 1987-től kezdve hathónaponként ellenőrzik a hűtőberendezéseket. Tavaly Szlovákiában 24 646 esetben ellenőrizték a fejőberendezéseket, és 13 359 alkalommal a hűtőberendezések műszaki állapotát. Ennek köszönhetőn javult a berendezések műszaki állapota és nőtt az üzembiztonság, ami végső soron hozzájárult a tej minőségének javulásához. A szakosított kilenc műhelyben évente 33 ezer fejőberendezést tudnak kijavítani. A szakosodás, a koncentráció és a nagy szériaszám hatására a javítások ára típusonként 17-19 százalékkal csökkent, ami a mezőgazdasági vállalatok számára hozzávetőlegesen 8 millió korona megtakarítást eredményezett. A gép- és traktorállomások ezzel járultak hozzá az új szabvány sikeres alkalmazásához. Ezen túlmenően devizát is megtakarítunk. Például azzal, hogy a Rovinkai Mezőgazdasági Gépipari Kutatóintézetben kidolgozott tervdokumentáció alapján a Banská Bystrica-i Gtá legalább 100 darab speciális diagnosztikai műszert gyártottak, a Trstenái Gtá-nál pedig a hűtőberendezések szerelői számára készítettek szerszámokat. Az elért eredmények ellenére, amelyek a tej minőségének alakulásában is megmutatkoztak, több hiányosság továbbra is fellelhető. A legtöbb gondot az új fejöberendezések és a nagykapacitású hűtőberendezések hiánya okozza. Ebben az évben a gép- és traktorállomások megint csupán 125 darab ZD-6 típusú hűtőberendezést tudnak szállítani a szlovákiai mezőgazdasági üzemeknek. Kevés az 5 ezer literes berendezés, ezekből Szlovákiának csak 12 jutott. Ezeket elsősorban a dél-szlovákiai gazdaságok nagy- kapacitású istállóiban, illetve az AVL típusú, elavult hűtőberendezések pótlására használjuk fel. Sok hibát vétenek a mezőgazda- sági vállalatok a hűtőberendezések üzembe helyezésénél. Például a tejházak nem készülnek el időben, így az év elején 24 hűtőberendezést nem tudtunk határidőre beszerelni és átadni. Ezek közül nyolcat a Nyugat-szlovákiai, hatot a Közép-szlovákiai, tizet pedig a Kelet-szlovákiai kerületben nem sikerült időben üzembe helyezni. Ugyancsak problémát okoz a berendezések gumiból készült alkatrészeinek minősége. A gyártó, a Zubríi Gumigyár új alapanyagok felhasználásával javítja termékeinek minőségét, ám egyúttal az árakat is emeli. A pneumatikus pulzátorok továbbra is változatlan kivitelben készülnek, mivel az új BMP-342-es típus nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A gép- és traktorállomások az új feltételek között méginkább igyekeznek bővíteni és tökéletesíteni a termelő vállalatoknak nyújtott szolgáltatásokat. Ennek érdekében fejlesztettek ki a Zilinai Gtá-nál egy új típusú csömosó berendezést, Bar- dejovban kiépítik a hütöaggregáto- rok, Vranov nad Toplőu-ban pedig a tejszivattyúk nagyjavítására szakosított műhelyt. A Liptovsky Mikulás-i, Zilinai és Őadcai járásokban 1987-1988-ban szerzett tapasztalatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a hűtőberendezések ellenőrzésének hathónapos ciklusát négy hónapra kell csökkenteni. Egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezetvédelem, s ezen belül a légkör freon-gázok elleni védelme. A tej hűtésére szolgáló berendezésekben egyelőre R-12-es freongázt használnak, amely az R 11 -sei együtt a legnagyobb veszélyt jelenti a légkörre. Ezért a szakemberek külön figylemet szentelnek a berendezések tökéletes tömítésének, hogy a minimumra csökkentsék a káros gázok szivárgását. A felsorolt tények az utóbbi időben jelentősen befolyásolták a felvásárolt tej minőségét. Az 1988-ban Szlovákiában elért eredmények (el- sóosztályú tej 61,5 százalék, másodosztályú 22 százalék, harmad- osztályú 12,9 százalék) azonban egyértelműen azt bizonyítják, hogy a tej fejésénél és kezelésénél még nagyon sok hiányosság és probléma észlelhető. Vagyis elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági vállalatokon kívül a biológiai és műszaki szolgáltatási vállalatok, valamint a fejő- és hűtőberendezések gyártói egyaránt a hibák mielőbbi megszüntetésén munkálkodjanak. JÁN JURÍÓEK mérnök, kandidátus, a Rovinkai Mezőgazdasági Gépipari Kutató és Termelő Vállalat munkatársa Mintha hívásra érkeztünk volna a Komárom (Komárno) melletti izsai (Iza) Béke Efsz-be. A szövetkezet irodaháza előtt nagy volt a sürgésforgás. Milos Mat'ko mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője az utolsó utasításokat adta munkatársainak, miközben a telepről már indultak a kombájnok a határba. Utánuk eredtünk.- Először próbavágást végzünk, s ha a nedvességtartalom megfelelő, teljes erővel folytatjuk a munkát. Legalább ezt a húsz hektár árpát jó lenne ma levágni - mondta az ágazatvezető. A szövetkezetben az idén 135 hektár tavaszi árpát vetettek. Az említett parcellán Rubin fajtát termesztettek, a termés jónak mutatkozik. Hozzávetőlegesen 5,5 tonnás átlaghozamra számítanak. A 670 hektár búzából legnagyobb területen Danu- biát termelnek, s az előzetes felmérések azt mutatják, hogy az átlagosnál jobb terméshozam várható.- A nagy forróság nem tesz jót a gabonának, a szemek besülhetnek - jegyezte meg Milos Mat'ko. A próbavágást végző kombájn vezetőfülkéjében két generáció, idősebb és ifjabb Csizmár János váltják egymást. Apa és fia. Miközben a fiú által vezetett gép nekivágott a táblának, édesapja az agronómussal a szemveszteséget ellenőrizte.- Jól dolgozik a gép, alig található szem a földön - nyugtázták.- A cséplődobon állítani kell- mondta a fiú az első forduló után. Az apa tapasztalt kombájnos. Még az ötvenes években ült először nyeregben. Aztán jó pár évet kihagyott, de néhány évvel ezelőtt újra- kezdte. Most már a fia társaságában.- Három éve aratunk együtt. A fiam gépjavító, de traktorosként dolgozik. Vele könnyebb aratni, hiszen nem kell neki sokat magyaráznom, szemvillanásokból is értjük egymást. Nyugodtan rábízhatom a gépet. Sőt, van úgy, hogy én tanulok tőle- mondta nem kis büszkeséggel idősebb Csizmár János. Az aratók munkáját a szövetkezetben két komplex racionalizációs brigád segíti. Horváth József és Bu- lajcsik László, a két brigádvezetö Miroslav Krajcir mérnöknek, a növénytermesztési ágazat gépesítőjé- nek a társaságában a gépek beosztását beszélte meg.- Néhány saját kombájnunk van, hozzájuk csatlakozik majd a Prerovi járásból további nyolc. Ha nem jön közbe semmi és folyamatosan arathatunk, 10-14 nap alatt szeretnénk végezni. Nagyon jól együttműködünk a Byskovicei Efsz-szel, az előző években még a szalma betakarításánál is kisegítettük egymást - tájékoztatott Krajcir mérnök.- A gépek műszaki állapotáért a racionalizációs brigádok tagjai felelnek. Az apróbb alkatrész-ellátási gondoktól eltekintve, zökkenőmentes volt a felkészülés. Remélhetőleg a folytatás is hasonló lesz - bizakodott a két brigádvezető. - A gabona folyamatos szállítására hat utánfu- tós tehergépkocsi és hét traktor áll rendelkezésünkre. Közben megérkezett Milos Mat’ko a laboratóriumi ellenőrzés eredményeivel.- A nedvességtartalom megfelelő, kezdhetünk - adta ki az utasítást. Pár perccel később porfelhőbe burkolódzva kaszálták-csépelték a kombájnok az aranyló árpát. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A kísérleti tapasztalatokból kiindulva, a rendszeres ellenőrzések alkalmával újabban ultrahanggal tisztítják a fejőberendezéseket a gép- és traktorállomások szervizszolgálatának dolgozói (A szerző felvétele) végez. Ha azonban más reszortból mi veszünk át jó dolgozókat, nem biztos, hogy földművesnek is ugyanolyan jók lesznek. Az igazi földműves nemzedékeken keresztül nevelődik. A mezőgazdasági munka növények, állatok ápolásával jár együtt. Az élőlények többet követelnek, mint az egyszerű etetés, fejés és hasonlók. Saját tapasztalataink alapián beszélek, mert szövetkezetünkben a dolgozók 42 százalékát olyanok képezik, akik az iparból és a nem termelő szférából jöttek. Lehet, a gondolűrészben abból adódnak, hogy hazánkban a földművelés társadalmi megbecsültsége és valódi fontossága közt ellentét van. Milyen helyzetben van napjaink mezőgazdasága? Ha csupán a szorosan vett földművelést tekintjük, sok szövetkezet és az állami gazdaságok túlnyomó többsége gazdaságilag csak az egyszerű újratermelés szintjén áll. Ha fenn akarnak maradni, egyéb tevékenységekkel is foglalkozniuk kell, hogy elegendő pénzük legyen a bővített újratermelésre. Úgy gondolom, nem vagyunk eléggé tudatában annak, milyen negatív pszichikai hatással van ez a szövetkezeti tagokra. Fölteszik a kérdést, miért magasabbak a keresetek más munkaterületeken, miért nem értékelik eléggé az ő teljesítményüket, ha szóban olyan nagy fontosságot tulajdonítunk a közellátásnak. Legfeljebb az hozható fel érvül, hogy más ágazatok pénzt, valutát termelnek, s ezáltal segítenek leküzdeni bizonyos gazdasági nehézségeket. Azt hiszem, a szövetkezeti tagok többsége tudatában van ennek, de mindegyikükben marad valami rossz érzés. Ebből pedig könnyen születik olyan gondolat, hogy miért dolgozzon földművesként, ha másból köny- nyebben meg tud élni. A fennálló helyzetet - bár talán egyesek kétségbe vonják, hogy hasonlatom megfelelő - a következőképpen szemléltetném. Képzeljünk el egy házat, amelyben élünk. Hosszú esztendők óta nem veszünk róla tudomást, hogy lyukas a tető, és beesik az eső, csupán akkor, amikor az állapotok már kezdenek elviselhetetlenné válni. Ki kell tehát javítani a tetőt, rendezni a környezetünket. A megfelelő környezet megteremtése a legfontosabb feladat mindazok közt, amelyek ránk várnak. S ha meg akarjuk változtatni a tetőt, először meg kell győződnünk arról, hogy a falak elég erősek-e, elbírják-e az új, esetleg bonyolultabb tetőszerkezetet. Az ország népességének célszerű megoszlása alapfeltétel mindenféle változtatás esetén. S tőle függ végső soron a munkához, és általában a társadalom életéhez való viszony. FRANT|gEK KOUDELÍK mérnök, a Viticei Efsz elnöke H azánkban egyes területeket a népesség jelentős csökkenésének veszélye fenyeget. Nem vagyok sem szociológus, sem demográfus, de ha az egyes falvakban - és nemcsak nálunk, a Kolíni járásban, hanem a Közép-, Észak- és Nyugat-csehországi kerületben - uralkodó állapotokat vizsgáljuk, azonnal észrevehető, hogy valami nincs rendben. Felmerül a kérdés, miért nem akarnak az emberek falun élni, miért költöznek nagyobb településekre? A felelet egyértelmű: a könnyebb életért, amely a városokban várja őket. Az az érzésem, hogy felborult a vidék és a közigazgatási központok közti természetes lakosságmegoszlás. A városok, ipari agglomerációk és székhelyközségek problémáikat ma általában a ,.gyengébbek“ rovására oldják meg. A falvaknak könyörtelenül diktálják az életkörülményeket, mind a bérezés és anyagi ellátás, mind pedig a kultúra szférájában. Még az olyan területeken is, mint az élelmiszerellátás. Egy példa. Valamelyik kisközség vegyesáru-kereskedéséböl elmegy az elárusítónö, és mivel Féltem a falut többnyire nem találnak helyette mást, az üzletet bezárják, s a faluba azontúl hetente kétszer mozgóbolt jár. Vagy megszüntetik a vendéglőt, mivel a fenntartása nem gazdaságos. A kisebb települések iskoláit már evekkel ezelőtt felszámolták. Ma már a legkisebbeket is arra tanítjuk, hogy a ház, amelyben születtünk, csak alvásra szolgál. A családok reggel elmennek hazulról, és csak késő délután vagy este jutnak haza. , A gyerekeket, akik falun születtek, és akiknek a legbensóségesebben kellene kötődniük szülőhelyükhöz, kiskoruktól fogva öntudatlanul is városi életmódra neveljük. Ha ehhez- a negatív jelenséghez még egy továbbit is hozzáveszünk, nevezetesen azt, hogy a család nevelő szerepe erősen csökkenőben van, elég sötét kép bontakozik ki előttünk a mezőgazdaság számára való munkaerő-nevelést illetően, amelyben ’ egyre inkább a minőségnek kellene dominálnia. A probléma építkezéssel megoldható. Új lakásokra, házakra van szükség, és más ágazatokból lehet embereket átcsoportosítani. Ez azonban költséges módszer, és elég nagy kockázatokkal jár. Ha egy jó földműves más munkaterületre vált át, általában ott is megfelelő munkát
