Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-29 / 52. szám
NYUGAT - EUROPA Bll Húsz éve - 1969-ben - az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa 17. ülésszakán U Thant, az akkori főtitkár drámai felhivással fordult a világ közvéleményéhez: - „Ha a jelenlegi irányzatok továbbra is érvényesülnek, biztosié vehető, hogy veszélybe kerül az élet földgolyónkon... fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy a legmagasabb rendű törekvéseink megvalósulását lehetővé tevő környezetben élhessen" - jelentette ki. Azóta tán Albánia kivételével minden európai ország környezet- és természetvédelmi törvényeket hozott, azokat többé-kevésbé következetesen megtartotta... Vajon hol tart ma az ökológiai gondok orvoslásában a nálunk fejlettebb iparral, jogrenddel rendelkező Nyugat-Euröpa? Drákói intézkedések A környezetszennyezés nem ismer határokat, így a tiszta alpesi levegőjéről ismert Ausztriát sem kebruttó nemzeti jövedelmének 2 százalékát. Politikai kérdés Franciaországban a levegő tán valamivel tisztább, mint másutt, ugyanis jóval kevesebb hőerőművük van. A villamosenergia-szükséglet 70 százalékát atomerőművek fedezik. Ez persze a zöldek, s nemcsak a zöldek körében komoly'aggályokat okoz. Csernobil óta biztonságos működésükre ezért fokozott figyelmet fordítanak. Probléma persze így is akad elég. Annál is inkább, mivel az ökológiai kérdéseket sokáig elhanyagolták. Nem csoda tehát, hogy ezek politikai harcok tárgyát képezik. Mitterrand elnöknek 1988-as májusi újraválasztása után a környezetvédelem politikája egyik sarkalatos pontjává vált. Franciaország évi hulladéktermelése 17,5 millió tonna. Ez egy lakosra évi 320 kilogrammot jelent. Hulladékfeldolgozó ipara több mint 20 ezer embert foglalkoztat. A „szemét" legnagyobb részét 340, felü• Ne álljon ott kinn a bűzben és füstben mérnök úr... rülték el századunk ökológiai problémái. Például a természeti szépségeiről híres Tirol útjain az NSZK-ból Olaszország felé évente 11 millió személy- és tehergépkocsi halad át. A szakemberek szerint az országot észak-déli irányban átszelő utak mentén lévó erdők a kipufogógázok hatására 15 év alatt teljesen elpusztulnak. Itt volt tehát az ideje a drákói intézkedéseknek... S Ausztria lépett. Bevezette Európa legszigorúbb üzemanyagszabványait. A normálbenzin nem, a szuperbenzin pedig csak literenként 0,15 gramm ólmot tartalmazhat. Egyre csökkentik a gázolaj kéntartalmát is - jelenleg ez 0,15 százalék. 1987 óta a személyautókat katalizátorral látják el, amelyek a kipufogógázokban lévő toxikus anyagok mennyiségét 70-90 százalékkal csökkentik. Megtiltották az éjszakai tranzit kamionforgalmat. Az autópályákon pedig bevezették az ún. ökológiai vámot. Nagy figyelmet fordítanak a vizek védelmére is. Az ezredfordulóig szennyvíztisztítók építésére 70 milliárd schillinget szánnak. Jövő év februárjáig feltehetőleg betiltják a szórópalackok freonnal való töltését, korlátozni fogják a PVC-palackok és -csomagolóanyagok gyártását is. Ausztriában a környezetvédelemre szánt összegek elérik az ország gyelet alatt álló telepen tárolják, 23 százalékából energiát nyernek, 13 százalékát egyszerűen elégetik, s csak mintegy 7,5 százalékát zúzzák be, préselik. Az ólmot, rezet, cinket tartalmazó hulladék az ország nyersanyag-szükségletének harmadát, üvegcserépből az ágazat igényeinek 25, hulladékpapírból pedig 43 százalékát fedezik. Hatalmas problémát jelent viszont a vizek szennyezése. Tisztítómű- vekkel az 50 ezer lakosúnál nagyobb városok alig több mint fele rendelkezik. Áttörés előtt A Német Szövetségi Köztársaság szakemberei s valószínűleg a közvélemény is megegyezik abban, hogy egyértelmű áttörést a környezetvédelemben még nem sikerült elérni, de megvannak annak esélyei. Erre elsősorban a vízvédelem, és a levegőbe kerülő emissziók meny- nyiségének csökkentésében elért sikerek utalnak. A szövetségi köztársaságban új, környezetvédelmi iparágat hoztak létre, melyben 400 ezer ember talált munkát. Remélik, hogy segítségével a levegőszennyezés jelentősen mérsékelhető, sőt megszüntethető. Megakadályozható a vizek és a talaj minőségének további romlása is. • Adok én neked természetvédelmet, feleséged, autód és gyereked van! Ausztriához hasonlóan az autóforgalomban is szigorú intézkedéseket hoztak, ugyanakkor az ólommentes benzinnel üzemelő autót vásárlók két évig nem fizetnek gépkocsiadót. Bonn és több más város egyes kerületeiben, utcáin jelentős sebesség- korlátozást vezettek be. Az RWE energetikai konszern az ipari hulladékok hasznosítására korszerű eljárásokat dolgozott ki. Nyereségének 65 százalékát hulladék- feldolgozásra, szeméttelepek felszámolására, szennyvíztisztításra alkalmazható műszaki eljárások kidolgozására fordítja. Komoly eredményekkel dicsekedhet az ország vegyipara is. A vegyi üzemek szennyvizének szervesanyag-tartalmát 1970-tól 90 (I), a nehézfémek mennyiségét 60-90 százalékkal sikerült csökkenteni, annak ellenére, hogy a termelés a duplájára nőtt. A szövetségi környezetvédelmi hivatal becslései szerint a környezetrombolás okozta kártik az NSZK- ban évente elérik a 100 milliárd márkát, ezért a megelőzésre mintegy 30 milliárdot szándékoznak fordítani. Jelentős hatáskörrel bírnak a helyi közigazgatási szervek. A törvények szerint a költségeket azokra kell áthárítani, akik á szennyezést előidézték. Európa „piszkos embere“ Nagy-Britannia gazdag műszaki és természettudományi hagyományokkal, tapasztalatokkal rendelkező ország, ökológiai problémáit mégis sokáig elhanyagolta. Nagyvárosai, iparvidékei szmogjának, szennyezett folyóinak, az északi• A természetet továbbra is a régi módon rombolni nem lehet... tengeri fúrótornyok katasztrófáinak, olajömléseinek „köszönhetőén“ korábban joggal kapta az Európa „piszkos embere" jelzőt. Környezetvédelmi gyakorlatából főleg a levegő tisztasága érdekében hozott hathatós intézkedéseivel érdemes foglalkozni. A hírhedt londoni szmog (füstköd) - elsősorban az 1956-ban kiadott „Tiszta levegő törvényének" köszönhetően - már a múlté. A szigetországban más európai államok törvényhozási gyakorlatában alkalmazott szabványokhoz hasonlóak nincsenek érvényben, ezeket a széles jogkörrel rendelkező helyi szervek állapítják meg. A háztartási fűtőrendszerek korszerűsítéséhez saját fejlesztési alapjukból a költségek biztosításához általában 70, esetenként 100 százalékos támogatást adnak. Az állam pedig a közigazgatási szervek kiadásainak 57 százalékát megtéríti. A levegő védelme társadalmi feladat is, ezért létrehozták az önkéntes tagokból álló Tiszta Levegő Nemzeti Társaságot. A környezetvédelem jogi szabályozásában a legfontosabb a szeny- nyeződés ellenőrzéséről szóló, 1974-ben kiadott törvény volt. Ez kiegészítette a korábbi rendelkezéseket. Ugyanakkor a levegőn át terjedő radioaktív anyagok, valamint a tengerek szennyeződésének felügyelete az állam jogkörébe tartozik. Nagy-Britannia ökológiai gondjainak végleges megoldása azonban csak egy, gazdasági szabályokon - differenciált adózáson - alapuló átfogó környezetvédelmi törvénytől várható. Olasz csizma - bokáig szemétben Olaszországban „áttörés" csak a közelmúltban következett be. A legutóbbi választások után ugyanis bekerültek a parlamentbe a zöldek, s létrehozták a környezetvédelmi minisztériumot is. Közös igyekezetüknek köszönhetően tavaly sikerült elérni, hogy a környezet rombolásában vétkesnek talált üzemek szociális kiadásaik fedezésére ne kapjanak állami támogatást. Javasolták viszont, hogy a szűrőket felszerelő, tisztítókat telepítő vállalatok e beruházások összegét vonhassák le az adóalapból. Olaszország tavaly környezetvédelmi célokra csak mintegy 8 ezer Komoly gondot jelent a hulladék. A lakosság évi 15 millió, az ipar 40 millió tonna „szemetet" termel. Az utóbbinak harmada mérgező. A hulladék mennyiségének csak mintegy 15 százalékát osztályozzák, hasznosítják. Az 1983-ban elfogadott hulladékgazdálkodási törvényt kihasználva a helyi hatóságok — főleg az ország északi részén - az esetek többségében megakadályozzák milliárd lírát fordított, ezzel az Európai Gazdasági Közösségen belül az utolsó helyen volt. A levegő tisztaságát védő, ún. antiszmog törvény még 1966-ban lépett életbe, így ma már elavult. Az állami szervek mellett a társadalmi ellenőrzés szerepe is megnőtt. A sevesói dioxinömlés és más tragédiák mozgósították a tömegeket, így például 1987 őszén Mássá Car- raréban népszavazás eredményeként ideiglenesen bezárták a Far- moplast vegyi üzemet, Genovában pedig az olajfinomítót. Vízvédelmi törvényt az olaszok 1976-ban hoztak. Ez lehetővé teszi a vétkes üzemek működésének azonnali felfüggesztését. Szennyvíztisztítókkal az ország településeinek csak 60 százaléka rendelkezik, 80 százalékuk azonban nem működik kielégítóen. a lerakatok, égetők létesítését. A hulladékot ezért az üzemek délre, külföldre szállítják, gyakran az illető ország hivatalos szerveinek tudta nélkül becsempészik. Biztató jelnek számít viszont, hogy egyre szaporodik - elsősorban Lombardiában és Emilia-Romagna tartományban - az ökológiai berendezéseket gyártó, környezetvédelmi tevékenységet folytató vállalatok száma. Már a nyolcvanas évek derekán is 2300 ilyen vállalatot jegyeztek be. XXX Többnyire tehát Nyugat-Európa országainak helyzete sem irigylésre méltó. Karikaturistáink rajzait, a hazai ökológiai válság szülte akasztófahumort, bizonyára ott is értékelni tudnák. poMICHAL RICHÁRD • A borovicska - ez az egyetlen, ami a természetből nemsokára megmarad ÚJ SZÍ 6 1989. Kf 2
