Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-12-15 / 50. szám
*%A wimbledoni győzelem után a prágai repülőtéren szüleivel (Václav Jirsa felvétele) “A wimbledoni győztes családjában mindenki sportol. Édesanyja, Alena Strnadová, a Cseh Műszaki Főiskola Testnevelési Tanszékének tanársegédje, az ifjúsági lányok spartakiádgyakorlatának az egyik szerzője; édesapja, dr. Miloé Strnad a Károly Egyetem Testnevelési Karának munkatársa. Érthető, hogy a szülők természetesnek tartották: gyerekeikkel megismertessék az ún. alapsportágakat (úszás, atlétika, torna, labdajátékok stb.). Mindig ügyeltek arra, hogy mozgásukat a sokoldalúság, a játékosság jellemezze, és örömmel csinálják azt, amit csinálnak. Az ily módon elsajátított alapokra nyugodtan lehetett építeni... Beszélgetés Andrea Strnadovával - nemcsak a teniszről -Aránylag későn, 10 éves korodban kezdtél el teniszezni. Milyen sportágakkal próbálkoztál előtte?- Gyerekkoromban csaknem mindegyikbe belekóstoltam, és már-már úgy tűnt, a kosárlabdát választom. Aztán édesapám elvitt a Konstruktíva teniszpályára, és megkezdtem a „fehér játékot“. Talán a változatossága miatt. Azt hiszem, nagyon jól jött az is, hogy előtte több sportággal próbálkoztam; az ott szerzett képességeimet, pl. a gyorsaság, erő, állóképesség, teljes mértékben tudom hasznosítani a teniszben. Két év múlva a Spartában folytattam az edzéseket, majd egészen mostanáig a prágai Dopravní podniky ÖLTK sportegyesúlet színeiben játszom.- A wimbledoni győzelmeddel szinte egyik napról a másikra az ismert élsportolók közé robbantál be. Hogyan emlékezel visz- sza a versenyre, és hogyan hatott rád a váratlan siker?- Az idén játszottam először Wimbledonban és mivel akkor az ifjúsági világranglista 25. helyén álltam, nem tartoztam a kiemeltek közé. Megnéztem tehát a sorsolást. Az első fordulóban nem volt különösebben nehéz dolgom japán ellenfelemmel. A legjobb nyolc között azonban a világ egyik legjobb ifjúsági játékosával, az amerikai Capriattival kerültem össze, akinek edzője Chris Evert édesapja és aki már megnyerte korosztályában Franciaország nemzetközi Egyik erőssége az adogatás (Miloá Strnad felvétele) bajnokságát, a Roland Garros-t, és győzött Flushing Meadow-ban is, az amerikai nemzetközi bajnokságon. Tisztában voltam tehát azzal: ha nyerni akarok, tudásom maximumát kell nyújtanom. Természetesen örültem, hogy a mérkőzést sikerült a magam javára fordítani; szerintem ez volt a legnehezebb meccsem Wimbledonban. Hogy megnyerhetem a tornát, arra tulajdonképpen nem is gondoltam, igyekeztem mindent természetesen venni. Azt, hogy valójában győztem, csak jóval később tudatosítottam igazán. Az az igazság: talán nem voltam erre a sikerre felkészülve. Meglepett, hogy egyszerre az érdeklődés középpontjába kerültem. A wimbledoni győzelmet „ugródeszkának“ tekintem. Kellemes dolog megnyerni egy ilyen rangos versenyt, de helytelenül cselekednék és nem válna hasznomra, ha túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítanék ennek.- Hogyan látták a versenyt Andrea szülei? Az édesanya:- örültünk az első komolyabb sikerének. Mint minden szülő, akinek a gyereke a tenisz mellett köt ki, mi is elkísértük Andreát a hazai versenyekre, ez hozzátartozik a teniszélethez. A férjemmel együtt azon igyekeztünk, hogy elsősorban jó értelemben vett tanácsadói, támaszai legyünk, ne pedig hajszoljuk ót az eredmények után. Nem értem azokat a szülőket, akik rögtön a jövő bajnokát látják a gyermekükben és enyhén szólva leszidjás, ha valami nem sikerül neki. Ez azt eredményezi, hogy előbb vagy utóbb megutáltatják vele nemcsak a teniszt, hanem egyáltalán a sportot is. A szülő pedig csalódott lesz: a „hálátlan“ gyerek nem teljesítette elvárásait, nem értékelte, hogy milyen áldozatokat hozott érte. Ha a gyerekben és a szülőkben nincs meg a sport iránti igazi szeretet, a megfelelő hozzáállás, nem lehet eredményt elérni. Visszatérve még a wimbledoni győzelemhez. Andrea felhívott a döntő után, hogy mit is mondjon a kenti hercegnőnek a díj átadásakor. Kölcsönösen megegyeztünk, ez attól függ, mit fog kérdezni.- Mit kérdezett tehát tőled a kenti hercegnő?- Hogy részt veszek-e jövőre a felnőttek versenyén is. Válaszom: remélem, igen. Hosszabb párbeszédre már nem is volt idő.- Ebben az évben már a felnőttek tornáján is szerepelsz. Milyen volt az átmenet?- Hagyomány, ha valaki a nagyok versenyein akar indulni, először Jugoszláviában vesz részt négy seregszemlén, ahol a pénzdíj 10 ezer dollár. Hogy ide eljusson, selejtezőket kell játszania. Nekem háromszor sikerült,és két tornát meg is nyertem. Ezzel rögtön a felnőtt világranglista 370. helyére kerültem, jelenleg a 100. hely körül vagyok. Első lettem Darmstadtban is, ahol már erősebb volt a mezőny. Nem szeretnék azonban mindennek nagyobb jelentőséget tulajdonítani a kelleténél. Még ifjúsági korú versenyző vagyok, és nincs értelme siettetni az eredményeket a felnőttek között. Számomra mindegyik mérkőzés tanulságul szolgál. Igyekszem megismerni a különböző stílusú ellenfeleket és fokozatosan tökéletesíteni játékomat.- Az évi programod?- Amióta Angliában sikerült nyernem és elkezdtem játszani a felnőttek között, sok változás történt a tornákon való részvételt illetően. A lényeg az, hogy az ún. Grand Slam-hez tartozó versenyeken - Ausztrália, Roland Garros, Wimbledon, Flushing Meadow - való indulás feltételeit teljesítsem, tehát több, kisebb tornán is részt kell vennem. Ősszel a felkészülési időszakban az edzések vannak előtérben, utána az ausztrál nemzetközi bajnokság következik. Tulajdonképpen egyik versenyről a másikra utazom, közben hazajövök, és ilyenkor a gyakorláson van a hangsúly.- Általában mennyit edzel?- Naponta kétszer másfél-két órát teniszezek; ehhez jön még a futás, egy kis erősítés, a torna.- Milyen taktikával készülsz a mérkőzésekre?- Ha ismerem az ellenfelet, határozott az elképzelésem. Mostanában azonban gyakoribb, hogy olyan játékossal kerülök össze, akinek nem ismerem a stílusát, nem tudom, mi az erőssége és a gyengéje. Minderre játék közben igyekszem fényt deríteni és hatásos taktikát alkalmazni.- Hogyan befolyásolják a nézők a játékodat?- Szeretek telt ház előtt teniszezni. Ha érzem, hogy a többség nem az én oldalamon van - persze, ez attól is függ, hol és kivel játszom - nem haragszom rájuk, játékommal igyekszem kiérdemelni a közönség rokonszenvét, hogy lehetőleg nekem szurkoljon.- Pénzdíjas versenyeken is részt veszel. Mi a véleményed arról, hogy a teniszben a kívülállók nagy része jóformán csak a pénzt látja?- Ha valaki csak azért kezd el teniszezni, hogy ne legyenek majd anyagi gondjai, nem viszi sokra. Ahhoz ugyanis, hogy nemzetközi szintű eredményeket érjel el bármilyen sportágban, elsősorban szeretni kell azt, amit csinál. A pénz egyesekre jó hatással van, másokat elkényelmesít, kedvezőtlen irányba befolyásolja természetüket... Andrea édesapja szól közbe:-Amióta lányunk Wimbledonban győzött, a leggyakrabban azt kérdezik tőlem az emberek, mennyit keres. Hogy mennyi munka áll egy ilyen siker mögött, az nem sokakat érdekel. Azonban azok, akik tisztában vannak azzal, mi minden szükséges az ilyen és ehhez hasonló eredmények eléréséhez, szurkolnak nekünk, és ez jólesik. Visszatérve a pénzdíjakra. Talán kevesen tudják, hogy nálunk 18 éves korig a teniszezők ebből semmit nem kapnak, a teljes összeget a teniszszövetségnek adják át. A szövetség viszont teljes mértékben fedezi az ifjúsági korú játékosok kiadásait. 18 éves kor után egy bizonyos részt, általában 30 százalékot kell leadni a szövetségnek és a maradék összegből fizetni kell például a versennyel járó költségek bizonyos hányadát.- Jelenleg harmadikos gimnazista vagy. Hogyan tudod összeegyeztetni a tanulást az élsporttal?-Ha itthon vagyok, az edzések mellett rendesen bejárok az iskolába, annak ellenére, hogy egyéni tanulmányi tervem van. Az osztálytársaimmal nagyon jól kijövök, segítenek, hogy be tudjam pótolni lemaradásomat. Kedvenc tantárgyam a testnevelés, amire most már érthetően nem járok, kedvelem a történelmet is. A matematikáról ezt nem mondhatom el. Szeretnék sikeresen leérettségizni.- Hogyan töltőd a szabad idődet?- Ebből elég kevés van. Ezt nem panaszképpen mondom. Szeretek zenét hallgatni, kedvenceim a Genesis és a Pink Floyd, örülök, ha olvasásra is jut időm.- Mit jelent számodra a család?- Nagyon sokat. Amit eddig elértem, azt elsősorban a szüleimnek köszönhetem. Azt hiszem, még a kiemelkedő eredményektől is fontosabb, hogy tudom, mindig bizalommal fordulhatok hozzájuk, számíthatok a segítségükre, megértésükre.- További terveid?- Addig fogok teniszezni, ameddig ez örömet jelent számomra. Tehát még sokáig. Szeretem ezt a játékot. Nem lehet azonban csak a sportra építeni a jövőmet, bármikor közbejöhet például egy sérülés. Szeretném elvégezni a testnevelési főiskolát, hogy legyen majd egykor „civil“ foglalkozásom. KUBÁN ÉVA Sportvilág ’89 HIÁNYZÓ USZODÁK. Az NDK-beli nyíltság „jóvoltából“ immár közismert tény, hogy az utóbbi esztendőkben az országban nemcsak a régi épületeket, hanem a sportlétesítményeket is elhanyagolták. A tavalyi minisztertanács számára készített, és akkor szigorúan titkosnak nyilvánított jelentés szerint sürgősen 303 millió márkára lenne szükség ahhoz, hogy a különböző létesítmények bezárását el lehessen kerülni. A fő gondot az uszodák jelentik, amelyek közül nyolcszáznak (1500 van összesen) nincs víztisztító berendezése. Azokat a fedett uszodákat, amelyeket a 70-es években - a Honecker-korszakban kidolgozott program szerint - a lakónegyedekkel együtt kellett volna megépíteni, sok helyütt nem építették meg. összesen 208 uszoda épült, 105 járásban azonban egyetlenegy sincs belőlük! Az erősen csökkentett legutóbbi ötéves terv (1986-1990) 34 fedett uszoda létesítését irányozta elő, ezek közül azonban eddig csak 15,készült el. Nyilvánvaló: a tervek e tekintetben is csak részben teljesülhetnek. ADÓCSALÓK. Tízhónapi börtönre ítélték adócsalásért Franco Baresit, az olasz labdarúgó-válogatott és a BEK-győztes AC Milan játékosát; a klub korábbi elnöke, Giuseppe Farina pedig nem kevesebb mint öt évre kerülne rács mögé, ha az első fokú ítéletet a legfelsőbb bíróságok helybenhagynák. Az ügyvédek mindenesetre fellebeztek, és mindkét elítélt szabadlábon maradt. DOHÁNYFÜST HELYETT. Ausztrália Victoria államának hatóságai különös határozatot hoztak. Eszerint a jövő évi ausztrál motorkerékpáros nagydíj alkalmával a hirdetési felületnek legalább 25 százalékán a dohányzás veszélyeire kell díjtalanul felhívni a figyelmet. Ez az ára annak, hogy a hatóságok engedélyezzék Philip Islandon a versenyt, amely egyben a világbajnokság egyik futama is. A dohányzás elleni hirdetések mintegy kártérítésül szolgálnak, amiért az állam engedélyezi a környezet- szennyező gázokat ontó motorok küzdelmét... nElUTMKUl ÚJ SZÚ vasárnapi kiadás Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Pákozdi Gertrúd és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martaiioviéova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4454 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, vasárnapi kiadás: 673-70, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 819 02 Bratislava, Martanoviőova 25, telefon: 586-07. Fónyszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanoviőova 25, 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestió 6.
