Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-21 / 29. szám
A vállalati önkormányzat mechanizmusa Az elmélet és a gyakorlat ellentmondásai A vállalati önkormányzat területén szerzett tapasztalatok alapján egy nagyon fontos, általános érvényű következtetést vonhatunk le: ameddig az irányítás közgazdasági módszerei nem tükröződnek a dolgozókollektívák, illetve az egyének és a vezetés új típusú viszonyában, ami a nagyobb döntési önállóságot és felelősséget illeti, nem várhatunk gyors változást a gazdaság fejlődésében. Ehhez az is szükséges, hogy ne csak a felelősség, hanem a nagyobb hatáskör is lefelé tolódjon - az önelszámolási egységekbe, ugyanis éppen ezek az egységek tudják reálisan befolyásolni a végső eredményességet, a termelési források hatékony kihasználását. A teljes önelszámolás érvényesítése ebből a szempontból a dolgozók jelentős ösztönzőjévé válik, amelyet szervesen össze kell kötni a dolgozókollektívák nagyobb demokratizálásával, hiszen csakis ebben az esetben alakul ki a nagyobb felelősség vállalásához és önállósághoz szükséges helyzet. A centralizmus és az önállóság közötti ellentmondások ily módon oldhatók fel; a dolgozókollektívák bővülő jogai és növekvő felelősségük, valamint az emberek érdekei között mutatkozó ellentmondások révén. Kizárni a bürokratizmust A gazdasági viszonyok radikális átalakításának dialektikája az irányítás egyszerűsítésében, rugalmasabbá tételében, a túlzott adminisztratív centralizmus lebontásában és korlátozásában, a gazdasági folyamatok bürokratikus irányításának fokozatos felszámolásához szükséges feltételek megteremtésében rejlik. A kollektív önkormányzat mint olyan, nem a demokratikus centralizmus ellenpólusa, hanem a bürokratikus centralizmusnak, az uta- sitásos irányítási módszereknek. Érdemes megjegyezni, hogy ebben a kérdésben annak idején Lenin is állást foglalt, amikor kommentálta a marxizmus klasszikusainak néhány megállapítását. Engels szerint a centralizmus egyáltalán nem zárja ki... a helyi önkormányzatok széles körű kezdeményezőkészségét. Ellenkezőleg, a dolgozókollektívák és a vállalati önkormányzat „kizár mindenféle bürokratizmust és mindennemű felülről jövő utasítást“ - állítja Lenin. Több termelő a mai napig az elmúlt évek irányítási gyakorlatának vakvágányán vesztegel, éppen ezért az irányítás racionalizálása „megköveteli a kényelmesség, az adminisztratív munkamódszerek, a különböző utasítások, a zárt ajtók mögötti döntéshozatal megszüntetését, mindenütt a magas fokú igényességet és felelősséget kell érvényesítem“ - mondotta Milos Jakeá a CSKP KB 12. ülésén elhangzott bevezetőjében A megelőző időszakban gyakran találkozhatunk azzal, hogy az irányítás magasabb szintjein elhelyezkedő szervek beavatkoztak a vállalat operatív döntéseibe, és mintegy „feleltek“ termelésük menetéért. A régi irányítási mechanizmusnak ez természetes velejárója volt, és ahogy tapasztaljuk, radikális átalakítása bonyolult folyamat Teljes mértékben érvényes emellett az, hogy amíg nem változnak az irányítási viszonyok, az emberek magatartása sem változik, megmaradnak a gazdálkodási mechanizmus problémái. A nem gazdaságos termelés, mint tudjuk, annak a valóságban létező ellentmondásnak a megnyilvánulása, amely a forrásokkal való takarékos gazdálkodásban meglévő alacsony dolgozói érdekeltség és ennek növekvő szükségszerűsége között áll fenn. Az említett ellentmondás feloldásának fontos eszközévé válik a kollektív önkormányzat. A gazdálkodása végső eredményességében való dolgozói érdekeltség növekedése objektív módon határozza meg a munkaszervezés és javadalmazás hatékony, kollektív formáinak fejlődését. Az új gazdasági politika* időszakában Lenin ezzel kapcsolatban mondotta, hogy „csak egy utat tartunk elfogadhatónak - a munkások önmaguk, alulról jövő kezdeményezésre dolgozzák ki a gazdasági feltételek új alapelveit. Ez a folyamat azonban eltart egy darabig.“ Bonyolult, érzékeny terület Napjainkban különösképpen időszerűek ezek a gondolatok, amikor azon igyekszünk, hogy a dolgozókollektíva közvetlenül, új, demokratikus formában kapcsolódjon be a mik- roszintú újratermelési folyamat viszonyainak irányításába. Szerzett tapasztalataink is azt mutatják, hogy ez rendkívül bonyolult és érzékeny tevékenységi terület. Általánosságban elmondható, hogy már korábban meghatároztuk a gazdálkodó egyed, mint a termelési eszközök tulajdonosa és mint az értékek létrehozója közötti valós ellentmondást. Első minőségében kellőképpen érdekeltnek kell lennie az eszközök hatékony kihasználásában, a hatékony munkaerő-ráfordításban és a jó gazdasági eredmények elérésében. A dolgozókollektíva tagja, mint értékek létrehozója, viszont a munkakörülmények javításában, a nagyobb keresetben, a munkaidő lerövidítésében érdekelt. Problémák és negativ jelenségek egész sora távolítható el a kollektív önkormányzat mechanizmusának működése révén. Abalkin, szovjet közgazdász nézete szerint pontosan az önkormányzat teszi lehetővé „az ember elidegenedésének megszüntetését, az embernek a társadalom ügyeitől és gondjaitól való elszigetelődésének, a társadalmi tulajdon iránti közönyének felszámolását“, és ezzel együtt lehet megsemmisíteni a kispolgári gondolkodásmód és erkölcs gyökereit, valamint a vele összefüggő „engem ez nem érint“ szemléletet. Sem az elméletben, sem pedig a gyakorlatban nem körvonalaztuk eléggé pontosan a szocialista kollektív önkormányzati szervek tevékenységének irányultságát, terjedelmét, és ez meglátszik az állami vállalatok alapításának folyamatában is. A túlhaladott, direktív-utasításos irányítási módszerek nem teszik lehetővé, hogy a dolgozókollektívák kellően értékeljék feladataikat és lehetőségeiket, amelyeket biztosít számukra az állami vállalatról szóló törvény. Egyik oldalon az önkormányzat révén a kollektívák befolyásolhatják a vállalati belső irányítás és gazdálkodás színvonalát. A másik oldalon pedig aggodalmak látnak napvilágot, nehogy esetleg a demokrácia leple alatt a vállalati irányításban a szubjektivizmus, a rutinszerű felületes megoldások jussanak érvényre, ugyanis ez az egész kollektívára nézve súlyos következményekkel járhat. Nemcsak nálunk terjedt el az a vitatható végkövetkeztetés, hogy a bürokráciát a közvélemény széles körű tájékoztatásával lehet felszámolni. Ez csak a feltételt biztosítja, ugyanis nem ad semmilyen garanciát, mert ma még létezik, de holnap már nem biztos ... Az irányítás bürokráciájának megszüntetése a hatékony gazdasági mechanizmus érvényesítésével képzelhető el, és ezen kívül ily módon felfedhető, ki az, aki valóban érdekelt az irányítási folyamat demokratizálásában, és ki az, aki csak akadályozza ezt. Egyúttal lehetővé teszi, hogy a dolgozókollektívák lelkiismeretes gazdákká váljanak, és láthatóvá teszi azokat, akik elnézőek a munkahelyeken tapasztalható hiányosságokkal szemben. A gazdasági mechanizmus átalakítása napirendre tűzi a „bürokrácia, a formalizmus, a dolgozók alkotó és kezdeményező készségének megbéklyózása elleni harcot, hiszen ezek a nemtörődömséghez és a passzivitáshoz vezetnek“ - hangzott el Milos Jakes ünnepi beszédében a Győzelmes Február 40. évfordulója alkalmából. Demokratizálódó kiválasztás . A nyílt tájékoztatás ebből a szempontból elválaszthatatlan tulajdonsága, jelképe a kollektív önkormányzat formálódásának, mint a termelés ellenőrzése hatékony módszereinek. A gyakorlatban ugyanis még nagyon sok a „tiltott kritikai zóna". Nem általános gyakorlat a vezető dolgozók elszámoltatása a dolgozókollektíva előtt. A nyílt tájékoztatásnak semmivel nem helyettesíthető szerepe van a túlzott bürokrácia elleni harcban is: a konkrét és a névre szóló kritika egyben garancia arra, hogy a múlt hibái nem ismétlődnek meg, és arra, hogy felhasználjuk a gyakorlatban már bevált tapasztalatokat. A gazdasági életben gyakran találkozhatunk azzal a ténnyel, hogy az irányításban kevésbé vannak tekintettel a közvélemény, a dolgozók hozzászólásaira a döntéshozatalban. Vannak olyan gazdasági vezetők, akik visszautasítják a bírálatot anélkül, hogy elgondolkodnának rajta. Nem utolsósorban ebből az okból kifolyólag vannak a választások, és a nagy felelősséggel járó tisztségekbe pályázat útján történik a kiválasztás. Nagyon fontos ez az eljárás azokon a helyeken, ahol már régóta nem történik változás a gazdálkodás feltételeiben, és nem valósul meg az irányítás hatékony módszereire való áttérés. Időnként tapasztalhatók az emberek magatartásával összefüggő, aggodalmas megnyilvánulások, eltekintve az emberek munka, szervezési, erkölcsi és politikai tulajdonságaitól. Éppen ezért szükséges a közvélemény még nyíltabb tájékoztatása, az úgynevezett „kulisszák mögött zajló húzások" felszámolása az emberek kiválasztásában és tulajdonságaik megítélésében. A gazdasági vezetők egy része nem fordít kellő figyelmet saját szakmai képzésére, munkastílusát nem fejleszti rendszeresen, nincsenek tisztában az emberekkel való munka alapvető pszichológiai követelményeivel, szokásaival, nem szentelnek kellő figyelmet az elvtársias légkör kialakításának a kollektívákban. Mindezek a vállalati vezetők választások útján történő kiválasztásának helyességét teszik szükségessé, valamint a pályázati rendszer gyakorlatának folytatását, és biztosítani kell a visszahívás jogát is. Nemcsak a választásokban kell előrelépnünk, hanem a funkcióból való felmentés, a visszahívás területén is, ugyanis a könnyelműséggel és a felelőtlen visszahívásokkal alapjaiban veszélyeztetnénk a szocialista demokráciát. A több jelölt alapján történő választásnak fokozatosan részét kell képeznie annak a folyamatnak, amely a dolgozóknak az irányítási szférától való elidegenedését hivatott megszüntetni. A jelöltek alkalmassági vizsgálata segít megoldani az egyes munkahelyek kulcskérdéseit, amely vizsgálat a hatékony munkaszervezésről szerzett ismereteket, a vállalati belső irányítási rendszer átalakítására tett javaslatok megindoklását és megvilágítását jelenti. A fő hangsúlyt azonban arra kell helyezni, amit Milos Jakes is említett a CSKP KB 12. ülésének bevezetőjében: hogy „az önkormányzati szervek megalapításának és az igazgatók megválasztásával felgyorsuljanak a munkamódszerekben, a munka stílusában és tartalmában végbemenő változások, az irányítás minden szintjén tanúsított magatartás változásai.“ JOZEF STRBA, kandidátus A PRÁGAI FORUM Két évvel ezelőtt fogadta az első vendégeket. Kor és méretnagyság szerint tehát „bátyja" a bratislavai- nak. És nem is az egyetlen, mert a Forum szállók nemzetközi hálózatának 16. egysége a prágai, s majdnem vele egyidős a Sanghajban épített. A prágaiban a belföldi vendégek naponta 350 koronát fizetnek a kétágyas szobáért, a külföldiek 1080 koronát. Mégis mind az 531 szoba foglalt Jóformán másfél, két évvel előre. Okkal kíváncsi hát az ember a szálló múltjára, jelenére és a jövőjére is. Építtetője a csehszlovák-osztrák részvénytársaság, a Hotelinvest volt, amelyben jelentősen érdekelt, pontosabban mondva: részvényes a Cedok utazási iroda is. A részvénytársaság jó előre mindent megtervezett és kiszámított. Nem titok tehát, hogy ha zavartalan, az eddigihez hasonló lesz a szálló üzemeltetése, az építési költségek 30 év és 2 hónap alatt megtérülnek. Az építést is gondos felkészülés előzte meg. Jaroslava Trávníöková építész tizenhét változatban készítette el az építés tervét, az épület modelljét. Amikor pedig kiválasztották a leginkább megfelelőt, az épület 1:150 arányban kicsinyített mását is elkészítették, hogy próbára tehessék az épületszerkezet tartóképességét a repüléstechnikai kutatóintézet laboratóriumában. A belgrádi Union Enginerung cég vállalta az építést, a bécsi Warimpex a berendezések szállítását. Rekordidő, 24 hónap alatt építették meg a sajátos külsejű, két, káFcsú toronyházat. Az építés utolsó időszakában hetente egy emeletnyit „nőtt" mind a két épületrész. Egyébként a Kultúrpalotával szemközti, a Nusle-völgy fölötti szálló a városkép jellegzetes pontja, miként a túloldali, most épülő, kettős tv-torony is. A Prágába látogató idegenek tudják csak igazán, milyen fontos a tájékozódásban a Forum szálló látványa. Messziről, s jól észrevehető a két, 80 méteres, nyolcszögletű torony, melynek ugyan három szintje föld alatti, de 27 szintje már a a távolból elénk magaslik. Főbb adatok: 531 szoba, 1093 ágy, az étteremben és a kávéházban 1087 szék. öt szobát sajátosan, a rokkantak igényeinek megfelelően építettek meg és rendeztek be. A szobákban színes tv-készülék, hűtőszekrény, minibár. Saját parabola-antennája van a szállónak, tehát a műholdról sugárzott tv-múso- rok is vehetők. Ezeken felül az ajánlott hat videoprogram bármelyike. Modern berendezésű a fürdőszoba, még hajszárító is található benne. öt felvonó szállítja a vendégeket. Haladási sebességük: másodpe- cenként 2,5 méter. Fali kapcsolókkal szabályozható a helyiségek levegőjének hőfoka és páratartalma. Tetszésünk szerint fűt, vagy hűt a légkondicionáló berendezés. Az oszlopokra és a falakba építették be a tűzoltásra szolgáló vízvezetékeket is. Ez a tűzvédelmi berendezés hasonló a Kotva áruházban alkalmazotthoz. Höváltozásra automatikusan működik. Külön termek szolgálnak a családi és zártkörű ünnepségek rendezésére. A szórakozni vágyók pedig válogathatnak: borozó, Galaxia-bár, uszoda, szauna, tornaterem. A teniszhez hasonló squash, valamint a gyepen űzhető tekejáték, azaz a bowling kedvelői is pályára léphetnek, teljesítményüket, a játék állását, eredményét videokészülék tartja számon. Masszázs, kvarcolás is rendelhető. Nem hiányoznak a garázsok. Működik az automatikus autómosó. Két műszakban üzemel a kozmetikai szalon, a fodrászat, a borbélymú- hely. A távíró, a telefax, az utazási iroda és a légitársaság kirendeltsége szintén. Készséges, gyors a kiszolgálás. Az üzemelést számítógépes központ irányítja a szobafoglalástól kezdve a vendég távozásáig. Perceken belül elkészül a számla. Még akkor is, ha a sokféle szolgáltatás, az éttermi fogyasztás, a szobában elhelyezett minibár használatának a díját több napra, vagy egy egész hétre kell is kiszámítani. Téved, aki azt gondolja, hogy az idegenforgalom, a vendégfogadás terén óriási lépést tettünk előre az utóbbi két évben amióta a prágai Forum szálló is vendégeket fogad. Tavaly például 24 millió turista érkezett hazánkba, mintegy 22 millió a szocialista országokból. A prágai szállókban a turistaszállásokon azonban naponta csak 11 ezer vendéget fogadhattak. Egyesek a prágai Forum szálló minőségi, és ennek megfelelően meglehetősen drága szolgáltatását mérlegelve úgy vélik, hogy talán gazdaságosabb lenne az olcsó, de tömeges turistaszállások létesítése. Hibás vélekedés, melynek ellentmondanak a tények. Prága a szállodai kapacitások 8,2 százalékával rendelkezve tavaly az országos idegenforgalmi bevételből 30 százalékban részesült, míg Bratislava csak 5,1 százalékban, mert az országos szállodai kapacitásból ugyan 2,8 százalékkal rendelkezik, de annak minősége csak átlagos. Prágában az éttermi étkezés aránya 25 százalékkal nagyobb, mint máshol az országban, s abban a városkerületben pedig, ahol a Forum szálló működik, 982 százalékkal nagyobb, mint bárhol Prágában. Nyilvánvaló tehát, hogy milyen formában, hol lehet a legelőnyösebben hasznosítani az étkezéshez szükséges nyersanyagokat és a vendéglátással járó szolgáltatásokat. Ami a jövőt illeti: biztató, mert az eltelt két évben nem jelentett különösebb gondot a törlesztés, az alkalmazottak pedig prémiumot, nyereségrészesedést kaptak, az üzemeltető részvénytársaság, a Tourin- vest - vagyis a francia CBC cég és a Cedok utazási iroda - is tisztes haszonra tett szert. Különben a Forum szállók hálózata bővült azóta: Bratislavában, újabban pedig Glasgowban is nyitottak egyet-egyet. HAJDÚ ANDRÁS A prágai FORUM (Hajdú Endre felvétele) ÚJ Sí 6 1989. VII.
