Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-07-21 / 29. szám
Ilyen volt Érdeklődést keltett a számítástechnikai programkínálat Annak ellenére, hogy júniusban tulajdonképpen „uborkaszezon“ volt a brnói vásárterületen, nem kellett unatkozniuk az alkalmi látogatóknak. A bejárat közvetlen közelében, a csehszlovák vasút fennállásának 150. évfordulója tiszteletére rendezett emlékkiállításon, a legrégibb vasparipák mellett a legújabbakat is megcsodálhatták az érdeklődök. A vásár belterületén pedig három pavilont és a közöttük elterülő térséget a Dél-morvaországi kerület mezőgazdasági vállalatai bérelték ki több mint egy hétre. Ugyanis itt zajlott az AGRIS '89 kiállítás, melyen - a szövetkezeti mozgalom kezdetének 40. évfordulója jegyében - a kerület mezőgazdasági és élelmiszer- ipari komplexumában elért eredményeket prezentálták, jelezve egyúttal a fejlődés távlatait is. A több mint 150 vállalat, üzem és intézmény tevékenységét, termékeit és szolgáltatásait szemléltető kiállítás több tematikus csoportra tagolódott. A G pavilonban a mezőgazdasági gépekről és berendezésekről, valamint a tudományos ismeretek felhasználásában elért eredményekről tájékozódhatott a látogató, és az élelmiszer-ipari termékeknek adott otthont. S végül a vítkovicei pavilonban a számítástechnika alkalmazását népszerűsítették. Lehetetlen felsorolni az összes kiállítót, egyet azonban meg kell jegyezni: túlsúlyban voltak a fejlett, jól kiépített melléküzemági termelést folytató vállalatok. Úgy tűnik, Csehországban a mezőgazdasági vállalatok korábban léptek erre az útra, s ennek köszönhetően előbbre is tartanak. Mit láttunk a bemutatón? Kezdjük a gépekkel. Többségüket a brnói Agrozet forgalmazza. Kínálatából a Zetor-9211-es traktor és az RP-6018-as permetezőgép (a Gottwaldovi Agropodnik terméke) nem kimondott újdonságok, de a jelenlegi hazai csúcsszínvonalat képviselik. Jaromir Párái, az Agrozet képviselője kiemelte, a prostéjovi Agrozet fiatal szakemberei által tervezett nyesedékgyújtő prototípusa iránt elsősorban a fakitermelő gazdaságok képviselői érdeklődtek. Az Agrozet konszern nem kifejezetten üzletkötési céllal érkezett a kiállításra, mégis több millió korona értékben kötött szerződést. Figyelmet érdemlő a konszern új vállalkozása. A hagyományos üzleti, műszaki-tanácsadó és szervizszolgáltatáson, valamint pótalkatrész-ellátáson kívül, használt mezőgazdasági gépek felvásárlásával és forgalmazásával is foglalkozik. A kertbarátok és háztáji kertész- kedök számára is akadt látnivaló. Mindenekelőtt a prostéjovi Agrozet ízléses kivitelben készült, MT 8-070 típusú kistraktora, valamint a jiőíni Agrozet Vari kisgépcsaládja vonzotta a látogatókat, de az NDK-beli Fortschritt E-931.50-es, motoros kerti robotja is nagy érdeklődést keltett, melyet szintén többféle kerti munkára lehet használni. Hasznosnak bizonyult, hogy a kromérízi Sempra kézi szerszámokat, kertészeti kellékeket, vegyszereket, műtrágyákat, vetőmagokat árusított a kiállításon. « Komplex programokat kínálnak A bemutatón csaknem az összes kiállított gépipari terméket elektronikai berendezések, video- és számítógépes reklámprogramok népszerűsítették, s egy külön csarnokban a számítástechnika is helyet kapott. Itt a Slusovicei Agrokombinát Efsz által bemutatott számítógépek, programok és járulékos számítás- technikai berendezések képviselték a csúcsszínvonalat. Az már nem is volt meglepő, hogy a gépeket rendre huszonéves fiatalok kezelték. Persze a többi kiállító is igyekezett versenyben maradni. Bár szerényebb „gépparkkal“, többnyire szocialista piacról származó és hazai gépekkel vonultak fel, viszont bő programválasztékot kínáltak. Úgy tűnik, hogy a számítástechnikai programok piaca a cseh országrészekben a fellendülés felé tart. A programok a hazai piacon kapható gépekhez készültek, s már az árak is kialakultak. A kínált programok ára 200 és 60 ezer korona között változott. Természetesen csak az egyszerűbbek, melyeket szórólapokon kínáltak. Például az üvegházi termesztést irányító programrendszer ára ennél jóval több. A znojmói Agrodat ajánlata érdeklődésre tarthat számot a dél-szlovákiai vállaltotoknál is, hisz automatizált vezérléssel biztosítja az üvegházakban az optimális hőmérsékletet, fényerősséget, páratartalmat, az ön- töztetést és tápanyagpótlást. A brnói Agrodat Mikrorep néven a sertéstenyésztés optimalizálására kínált programot, melyet a mezőgazdasági főiskola szakembereivel közösen fejlesztettek ki. Zuzana Turecková, a vállalat képviselője úgy nyilatkozott, hogy jelentős piaci lehetőséget látnak a program szlovákiai értékesítésében. Szlovákiában elsőként a Za- vari Efsz-ben vezették be. de rövidesen a Martini Állami Gazdaságban is alkalmazni fogják ezt a programot. Hogy a mezőgazdasági üzemek milyen széles körben érdekeltek, az elektrotechnikai cikkek gyártásában, azt ékesen bizonyította például a műholdas televíziós adások vételére alkalmas rendszer. A szatelit antennákat az Uherské Hradiáte-i LET kunovicei gyára, a speciális vevőkészülék prototípusát pedig a Bojkovice-Záhorovicei Efsz állította elő. Ára egyelőre nincs, hisz a gyártást csak a jövő évre tervezik. Az elektronikánál maradva, figyelmet keltett a Hrotovicei Efsz mérőműszer-kínálata. A Kamek 1 jelzésű diagnosztikai berendezésük például a gyökérrendszer vizsgálatára szolgál. Segítségével a növény kiemelése nélkül ellenőrizni lehet a gyökérzet fejlődését, állapotát. Piacot és partnereket keresnek A gépek között olyanokat is láttunk, amelyek a szlovákiai cukorrépa-termesztők körében szintén érdeklődésre tarthatnak számot. Az egyik a Multicorn elnevezésű, 12- soros vetögép, melyet a Hulíni Efsz a nyugatnémet Kleine céggel kooperációban gyárt. A másik újdonság, egy speciális betakarító gép, a Gottwaldovi Efsz fejlesztömúhe- lyének terméke. Érdekessége, hogy répafej nélkül vágja le a levélzetet, jelentősen csökkentve a betakarítási veszteséget. Két részből áll: a levél- zet eltávolítására szolgáló vágószerkezetet az átalakított traktor előtt, a kiszántót pedig a traktor mögött helyezik el. Kísérleti feltételek között az új géppel betakarított cukorrépa hektárhozama több mint 4,5 tonnával, vagyis 10 százalékkal volt nagyobb. A gép elsősorban ott alkalmazható jól, ahol nincs szükség a répalevélre, bár a levelek összegyűjtését is megoldották. Mint minden újdonság, ez is nehezen tör utat a piacon. A gyártók elmondták, hogy a cukorgyárak nem lelkesednek az újszerű megoldásért, pedig lényegesen gazdaságosabbá tehetné a cukorrépa-termesztést. Alkalmazásával hektáronként 1810 korona költség és 47 liter üzemanyag takarítható meg, nem beszélve arról, hogy a betakarított répa cukortartalma is nagyobb. Végezetül - a teljesség igénye nélkül - még néhány olyan termékre szeretnénk felhívni a figyelmet, melyeket a mezőgazdasági vállalatok kínáltak. Ilyen például a Polysten és Antikon elnevezésű korróziógátló anyag, a. 25x50 méter alapterületű, IK 25-ös kör alakú tárolótísarnok, továbbá a házi szennyvíztisztítók, nyílászárók, szerkezeti elemek stb. A bemutató ismét azt bizonyította, hogy morvaországi szomszédaink egyes területeken előttünk járnak, főleg ami a melléküzemági termelés fejlettségét illeti. Nem tudni, hány szlovákiai mezőgazdasági üzem képviselői jártak ezen a kiállításon, viszont bizonyos, hogy a morvaországi partnerek körében van érdeklődés az együttműködés iránt. A kertbarátmozgalom terebélyesedésének velejárója, hogy a kertészkedők körében fokozódik a kerti traktorok és egyéb kisgépek iránti érdeklődés (Kádek Gábor felvétele) T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ I A mezőgazdaság szocialista átalakításának 25. évfordulója /A alkalmából kiadott vaskos könyvben bukkantam rá az Elfakult emlékekből című írásra. Ez adta a gondolatot, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom kezdeteit felelevenítő Szülőföldünk krónikáját ismét alaposan áttanulmányozzam. Az egykori kezdeményezők dicsérete, a szinte hihetetlen lelkesedés felelevenítése a mához is szólhat. A Ptíroda Könyv- és Lapkiadó állami (akkor még nemzeti) vállalat gondozásában 1975-ben megjelent, dokumentumjellegú kiadvány Ízelítőt adott az új úton induló földművesek gigászi küzdel- ’ mérői. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma elismerést érdemel azért a támogatásért, amellyel a szerzők és szerkesztők munkáját segítette, hogy emléket állíthassanak a kockázatot vállaló földművesek úttörő munkájának. Az említett írás tanúsítja, hogy 1948-ban, a győzelmes február évében Tőrén (Turá), Bélán (Belá), Vicsapátiban (Vyőap-Opa- tovce), Dőlné Krskanyban és más községekben megalakították az első egységes földműves-szövetkezeteket. A mozgalom tehát még a CSKP IX. kongresszusa előtt megkezdődött. Ezt azért kell , kiemelnünk, mert azt bizonyítja, hogy a kommunisták és a velük egyetértő földművesek már régebben is beszéltek a szovjet kolhozok eredményeiről, komolyan latolgatták a szövetkezés lehetőségeit. Ján Halica mérnök, az irás szerzője - utalva Klement Gottwald elvtársnak a CSKP IX. kongresszusán elhangzott szavaira - kiemelte, hogy a párt mezőgazdasági politikájának és agitációs tevékenységének a szemléltető agitáció szerves részévé kell válnia. Mindent meg kell tenni azért, hogy a földművesek betekintést nyerjenek a lehetőségekbe, és ezek alapján dönthessenek, miként tovább gazdálkodni. Az agitációs munka megkönnyítésére rendezték meg 1949 őszén Bratislavában a szlovákiai mezőgazdasági kiállítást. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy még a legeldugottabb falvakból, a cseh országrészekből is eljöttek a földművesek tapasztalatokat szerezni. A hivatalos adatok szerint, több mint 120 ezren tekintették meg a bemutatót, és .sokan a véleményüket is bejegyezték a látogatók könyvébe. Ezekből érdemes felidézni néhányat, hogy korhű képet kapjunk a mozgalom indulásáról. ,,A kiállítás megmutatta, hogy csak két lehetőségünk van: apró parcellákon kapával dolgozni, robotolás és nyomor közepette, vagy pedig nagy táblákat korszerű gépekkel művelve, könnyebben és jobban élni“. A további bejegyzések is figyelemre méltóak. „Mint a Klenovi Efsz tagja, a kiállítástól el vagyok ragadtatva, és a szövetA mához is szól Tallózás a másfél évtizede megjelent Szülőföldünk krónikájá-ban kezeti mozgalom eszméjét az eddiginél is nagyobb mértékben fogom népszerűsíteni községünkben“. „Mi, a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás Nagybalog (Vel'ky Blh) községből érkezett látogatók elégedetten távozunk a kiállításról, és értékes ismeretekkel gazdagodva térünk haza, hogy ezek alapján gazdálkodjunk tovább". A fiatalok is kinyilvánították véleményüket. „Mi, a CSISZ zitavcei szervezetébe tömörült fiatal földművesek, az itt szerzett tapasztalatokat a szövetkezet baromfitelepén és sertéshizlaldáján tudjuk a legjobban érvényesíteni“. Ezeket a bejegyzéseket nem véletlenül idéztük. Akkoriban nemcsak a mezőgazdasági kiállításokra, de a szövetkezeti mozgalom kibontakozásával összefüggő egyéb rendezvényekre is ezrek jártak, hogy eredményesebbé tehessék munkájukat. Vasárnapokon és ünnepnapokon kíváncsi földműveseket szállító autóbuszok indultak a már jól gazdálkodó szövetkezetekbe. Például az ipolyviski (Vyskovce nad Ipíom) Vörös l<*bogó Efsz-ben Bartal Lajos, a szövetkezet elnöke, Tóth Ignác zootechnikus, Kádasi György agronómus, Nyustin József fökertész szívesen látta az érdeklődőket. A krónika több írása bizonyítja, hogy az egykor nélkülöző földmunkások zsellérek és a nem sokkal jobb körülmények között élő parasztok nem sajnálták az időt és a fáradságot, ha a közösség érdekéről volt szó. Olyan példákat is említ, hogy egy-egy gazdasági épületet fél év alatt felépítettek. Gyakran éjszaka is hordták a téglát, hogy mielőbb tető alá kerüljön a létesítmény. Szinte a semmiből teremtették meg a mai virágzó szövetkezetek alapjait, amelyek megmutatták, ha jól kihasználjuk a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit, akkor lényegesen többet termelhetünk, mint az egykori gazdálkodás . idején. Az Ifjüságfalvi (Dedina Mládeze) Efsz, ahol Jura) Králik volt az agronómus, már az ötvenes években 7,8 tonna szemes kukoricát és 47 tonna cukorrépát termelt hektáronként. A Töketerebesi (Trebisov) Efsz - Jura) Lopatnik elnökletével - rekordot állított fel a cukorrépatermesztésben. Úgy számolták, ha százezer marad hektáronként, és a gyökerek súlya 1 kilogramm lesz, akkor elérhetik az ezer mázsás hektárhozamot. Ez egy parcellán majdnem sikerült is, hisz 91,7 tonnás hektárhozamot értek el. Országjárás közben sok lelkes és eredményes kísérletezővel találkoztunk az eltelt évtizedekben. Például Rákócza József, a volt Szilasi (Brestovec) Efsz főagronómusa 8-10 tonnás hektárhozamot ért el kukoricából. Más szövetkezetekben is egymás után születtek a rekordok, bizonyítva, hogy a kukoricatermesztésnek Szlovákiában nagy jövője van. Az eredmények persze rendkívüli erőfeszítést igényeltek. Erre utalt Molnár János, a Kissallói (Tekovské Luzianky) Efsz elnöke a volt Zselizi (Éeliezovce) járás efsz-einek konferenciáján. Kijelentette: „A szövetkezeteknek kezdettől fogva bizonyítaniuk kell a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeit. Ez akkor válik lehetővé, ha a szövetkezeti tagok igyekeznek bővíteni ismereteiket, és egységesen állnak hozzá a feladatok teljesítéséhez“. Ebben a szövetkezetben szintén sokan megfordultak, hogy elsajátítsák a gabonatermesztés legkorszerűbb módszereit. Nem hagyhatjuk ki az állattenyésztés rekordereit sem. Meg kell említenünk, hogyan jött létre a híres nyárasdi (Topol'niky) tehenészet. Egyszer riportot akartunk készíteni, mire Forró Géza zootechnikus kikötötte, csak akkor áll kötélnek, ha ott töltjük az éjszakát és hajnalban vele együtt járjuk végig az istállókat. így másnap személyesen győződhettünk meg arról, hogy percnyi pontossággal érkeztek az etetők és a fejők, és munkájukat nagy felelősséggel végezték. A fegyelemnek és az állandó önképzésnek köszönhető, hogy nálunk ebben a szövetkezetben haladták túl elsőként a 4200 literes fejési áttegot - méghozzá 500 tehénből álló állománnyal -, miközben 200 tehén évi tejtermelése meghaladta az 5000 litert. Versengés, vetélkedés, újabb rekordok elérésére és a termelés jövedelmezőbbé tételére való törekedés jellemezte és jellemzi ma is a szövetkezeti mozgalmat. A földművesek csak akkor vigadtak igazán az aratóünnepélyeken és a zárszámadó közgyűléseken, ha jó munkát végeztek. A munka szeretetének megnyilvánulása ez. Annak volt becsülete, aki mindent megtett a munkahelyén a jobb eredmények eléréséért, viszont a hanyagok búcsút mondhattak a közösségnek. A rendkívüli áldozat- és kezdeményezőkészség hozta meg a mezőgazdaságban a döntő fordulatot. A történelem új fejezetét - ismét új, igényesebb feltételek között - napjainkban írják tovább á szövetkezetek. BÁLLÁ JÓZSEF AADI6 JQA «7 Állnia oíf AZ 1^» IBI w
