Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-24 / 47. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA D él-Amerikában honos az a növény, melynek 3-6 cm hosszú levelei az emberi agyra kü­lönleges hatást gyakorló alkotórészt tartalmaznak: ez a kokacserje, a le­veleiből nyert drog pedig a kokain. A kis leveleket emberemlékezet óta rágják az Andok völgyeiben és fenn­síkjain éló indiánok. Erre utal például egy időszámításunk előtti emberáb­rázolás, amelyen jól kivehető, hogy modelljének fél szája tele van vala­milyen rágnivalóval. Európában egy német kutatócso­port mutatta ki először a kokaint, a C17H21N04 vegyjelü alkaloidát. Ma mintegy 5,8 millió amerikai rágja, szívja vagy injekciózza; egyesek­' nek, a forgalmazóknak busás gaz­dagságot hoz, másoknak pedig leír­hatatlan élvezetet, s nem kevesek­nek halált okoz. Egy 1961 -ben 125 ország által aláírt egyezmény tiltja a kokain előállítását és forgalmazá­sát, s ez alól csak a gyógyászati célok kivételek. Ennek ellenére sok százmillió dollár fordul meg évente a kokainüzletben, s ebben egyaránt benne vannak kolumbiai gerillák, ka­ribi politikusok, milliomos bankárok és amerikai tinédzserek. A kokainból származó pénz tartja életben Ko­lumbia gazdasági életét, s a kokain­tól függ Peru egyes területein csak­nem 10 millió ember megélhetése, jövöie. Egyébként a Coca-Cola üdítőital­nak is köze van a kokacserjéhez. Ám ami benne van, az nem kokain. A leszüretelt leveleket egy New Jer- sey-beli gyárba szállítják, ahol ki­vonják belőlük az orvosi célokra szánt kokaint, s a maradék egy ré­sze adja az ital egyik ízesítő kompo­nensét. A kokainfogyasztás legősibb és legegyszerűbb módja a rágás, aho­gyan a kolumbiai kogi indiánok is csinálják. A szárított kokalevelet egy kis tökhéjtartóban tárolják, amelyet a férfivá avatástól kezdve halálig mindenki magánál hord. összeke­verik egy kevés mészporral, amit összetört kagylóhéjból nyernek, s együtt rágják. Ezáltal a koka elve­szíti kesernyés ízét és állítólag foko­zódik-a hatása. A kokain kisebb része már a szájban felszívódik és elzsibbasztja a nyelvet, a többi pedig a gyomor- és a bélfalon át kerül a vérkeringésbe. A legújabb kutatá­sok szerint a rágás nem is olyan ártalmas, mint gondolták. A levél ugyanis kalciumot, foszfort, valamint A és B2 vitamint is tartalmaz. Megfelelő éghajlatú vidéken akár tízszer is szedhetik a leveleket egy évben. A dzsungelbeli indiánok érté­kesítés céljából a következő módon készítik a kokaint: a leveleket hor­dókba teszik, vízzel és kevés kén­savval kezelik. Naponta 3-4 alka­lommal mezítláb megtapossák és alaposan összekeverik. Néhány nap múlva lefejtik a lét és összekeverik meszes vízzel, benzinnel, kálium- permanganáttal és ammóniával. Az így keletkező vörösbarna folyadékot megszűrik, s végül egy kevés ele­fántcsontszínű granulátum marad vissza. Ez a kokain alapanyaga, kö­rülbelül 75 százalékos töménységű. Ezzel az eljárással egy hektárról mindössze 200 g kokain nyerhető. A termék ezután jól bevált útvo­nalakon, bejáratott kereskedő- és szállítóláncolaton keresztül elindul a világba, legalább felerészt az Egyesült Államokba. A termelésből Peru 60, Bolívia 22, Kolumbia 15 százalékos arányban veszi ki a ré­szét. Van olyan üzem, ahol hetente 3 tonna kokain készül. A termelés összesen mintegy 160 000 hektáron folyik, s ez a szám évente mintegy 10 százalékkal nő. Az évi termelés 200-400 tonnára tehető. A forgal­mazók New Yorkban 25 ezer, Euró­pában viszont legalább 45 ezer dol­lárt adnak kilójáért. Becslések sze­rint csak az Egyesült Államokban mintegy 230 ezer ember foglalkozik a kokain árusításával, terjesztésé­vel, ami több, mint a fogorvosok száma. Az észak-amerikai piac ellátásá­nak hagyományos módja a kis repü­lőgépeken való szállítás. A kokainos zsákokat főleg a Bahamák térségé­ben dobják le a tengerbe, ahol gyors motorcsónakokra szedik össze és viszik a floridai Key-szigetekre. Sok bahamai attól várja a meggazdago­dását, hogy időnként kimegy a ten­gerpartra megnézni, nem sodortak-e ki véletlenül a hullámok egy fel nem szedett kokainoszsákot. Ugyanakkor azonban az amerikai kábítószer-elhárítás is éberen mű­ködik. Az infraérzékelőkkel felszerelt helikopterek és hajók sok csem­pészt elfognak, s az elkobzott óriási mennyiségből legfeljebb csak követ­keztetni lehet arra, hogy mennyi jut át a határon az észak-amerikai piac­ra. Az évente elkobzott mennyiséget a hatvanas években még kilogram­mokban mérték, a nyolcvanas évek második felében viszont már ton­nákról beszéltek. (N. G.) Csontpótló kerámia Japánban rövidesen kapható lesz az az újfajta kerámia, amely erősebb az emberi csontnál. Bioaktív tulajdonságú, vagyis hozzákö­tődik az emberi csonthoz. Eddig egyetlen bioaktív anyag sem volt erősebb az emberi csontnál. Az új kerámia bármilyen alakúra vágható vagy önthető, megfor­málhatnak belőle például emberi csigolyákat is. 1982 óta végeznek vele sikeres kísérleteket, s már több súlyos csontpótló műtéthez eredményesen felhasználták. (T) A kokain rabjai és haszonélvezői Járógép a zsebben Az agyvérzés roncsolja az agyállományt, a sejtek elpusztulnak, bizonyos idegpályák működése kiesik. A legfeltűnőbb jele az agyvérzésnek a bénulás, amely lehet átmeneti jellegű, idővel, rehabilitációval rendbe jöhet. De ez igen hosszú és kitartást igénylő folyamat, s nem mindenkor hoz javulást. A budapesti Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet adjunktusa, dr. Klauber András kifejlesztett egy peroneus stimuláló készüléket, a Parestymet, amelynek a lényege leegyszerűsítve „mindössze“ ennyi: csatold fel és járj. Az elvet már 1951-ben leírták, egy évtizeddel később már elterjedt a világon, de ami ebben a készülékben új - ami dr. Klauber András találmánya, az a zsebrádió nagyságú dobozban levő elektronika. Az első készüléket hat éve gyártották, és komoly érdeklődés mutatkozik iránta külföldön - az NSZK-ban, Angliában, Japánban tavaly Bmóban is bemutatták, a szakemberek elismeréssel szóltak róla. Egy peroneus izomcsoportot ingerlő készülékről van szó. Ez az izomcso­port felelős a lábfej emeléséért Peroneusbénulásnál a lábfej lefittyed, a beteg húzza maga után, beleakad a talajba, s ez járási nehézséget okoz. Az az alapelv, hogy elektromos árammal izmot ingeriünk s ezáltal összehú­zódásra késztetjük - mint fentebb szóltunk róla - nem új keletű. Ami új, az, hogy Klauber doktor mikroelektronikával ritmusosan működő ingerlökészülé- ket szerkesztett, amelyet a járás vezérel. A cipőbe helyezhető betét (mintegy fél centiméter vastagságú anyag) sarokrészében van egy kapcsológőmb, a láb megemelésekor az áramkör záródik, majd amikor a lábat elveszi a talajtól, egy kilencvenvoltos elem táplálta készülék ingerületet ad az előzetesen a lábszárra felhelyezett elektródokra (az egyik elektród a pero- neus-izmok fölött van, a másik az ezeket az izmokat ellátó ideg legfelülete­sebb pontján, tehát a fibula, a szárkapocscsont fejecse mögött, ahol a legfelületesebben fut ez az ideg). A készülék elfér a zsebben, szabályozható (az áramerősség, a frekvencia, az ingerület nagysága, hosszúsága, időtartama), ezt mindenkinél egyénileg kell beállítani. Tehát a mechanizmus a következő: a lábemelésnél a kapcsoló zárja az áramkört, az ingerületet leadja az izmoknak, azok összehúzódnak és felemelik a lábfejet. Az izmok, amelyek a bénulás folytán az agyból nem tudnak ingerületet kapni, ezzel a mesterséges ingerületképzóvel jönnek működésbe. Dr. Klauber András több száz beteget tanított meg járni a Parestym segítségével. Csodát azonban nem szabad várni - óv a túlzott reményektől. A készülék elsősorban a boka mozgásait javítja, abban az esetben, ha megfelelő működőképes izomrost maradt. Nem keli kórházba befeküdni, elég egyszer megnézni, hogy működik, s használati utasítás szerint a páciens könnyen megtanulhatja az alkalmazását. KOPASZ CSILLA A bratislavai Incbeba ’89 nemzetközi vegyipari kiállí­táson aranyéremmel tün­tették ki a Csehszlovák Tu­dományos Akadémia kere­tében kifejlesztett, s a Koli- ni Járási Szolgáltatóválla­lat által gyártott Hemasorb hemoperfúziós méregmen- tesító szűrőberendezést, amely a vérbe jutott endo- és exogén mérgek eltávolí­tására szolgál. A berende­zés különböző szúróanya­gokat tartalmazó kivitele­zésben kerül forgalomba és sokoldalú alkalmazha­tósága szempontjából a nemzetközi csúcsszinvo- nalhoz tartozó méregmen­tesítő készülékek közé tar- \ tozik. (J. S. felvétele) ^/////////////✓//////////////////////////✓///////^^^ Televíziós műsorszórás az űrből III. Tudnivalók és hasznos tanácsok ÚJ szú ges értéktől legfeljebb 0,1 fokkal tér el. Ez nem sok, de a besugárzott terület „határait“ mégis 70 kilométerrel tolhatja el a Föld felszínén. A műholdról továbbított műsorok egyéni vételére hazánkban is mindenkinek módja lesz, aki a szükséges berendezésekkel ren­delkezni fog. Hozzá kell tenni azonban, hogy a műholdas televíziózásban sok még a megválaszolatlan kérdés, hiszen a techni­ka egyik rohamosan fejlődő és gyorsan változó ágazatáról van szó. A jövőben a műholdas műsorok nagyob­bik részét csak azok vehetik, akik meglévő berendezésükhöz egy úgynevezett D2-Mac dekódolót is beszereznek. A mű­holdas műsorszórásban ugyanis egy új adásrendszer van kialakulóban, amelyben a műsorjeleket digitalizálva sugározzák ki, s ennek eredményeként tovább javul a té­vékép minősége. Az NSZK-ban már el­kezdték a D2-Mac dekódoló gyártását (ára kb. 2000 márka), amellyel többek között a TDF-1 műhold műsora is kiválóan vehető. A műholdakról már eddig is sugároztak úgynevezett zárolt (kódolt) műsorokat. Ezek csak megfelelő dekóderrel vehetők. A dekó- dert a műsor tulajdonosa hozza forgalomba, s ennek árába a műsor előfizetési díját is beépíti. Eddig főként a mozifilmeket sugá­rozták kódolva (olykor a filmből kódolás nélkül adtak egy kis ízelítőt, kedvcsiná­lásra). Szerencsére a műholdak adóinak legna­gyobb része még PÁL rendszerben sugá­roz. Ez az „ingyenes“ műsorszórás azzal magyarázható, hogy az üzemeltetők jöve­delmének döntő része a reklámozásból származik: minél nagyobb a nézettségi in­dex, annál nagyobb a reklámokért befolyó összeg. Ennek köszönhetően aztán több tucat program közül is választhatunk. Ez persze aligha vigasztalja azokat, akiknek csak hat-nyolc programhelyes készülékük van. Számukra is akadhat azonban megol­dás. Tervezik egy programbóvítö készülék előállítását, amely az antenna bemenetelé­re csatlakoztatva nagyon régi készülékek­ben is 30 tévéműsor programozására te­remt lehetőséget. Akik ráadásul egynormás - SECAM rendszerű - tévékészülékkel ren­delkeznek, azoknak PÁL dekódert kell al­kalmazniuk. Hol keressük a tévéholdakat? Bár a tévéholdak viszonylag nagy terje­delműek, a tőlünk való nagy távolságuk miatt azonban nem láthatók. De akkor ho­gyan találhatjuk meg őket az égbolton? A Föld különböző pontjairól nézve a mű­hold más-más irányban fekszik, ezért az antennát nem könnyű pontosan ráállítani a műholdra. Az antenna tájolásához ismerni kell a műhold pontos helyét (pályapozíció­ját), valamint annak a pontnak a földrajzi koordinátáit, ahová az antennát telepítjük. Ezekből az adatokból azután meghatároz­ható az antenna oldal- vagy azimutszöge, továbbá az emelkedési vagy elevációs szöge. Az ASTRA műhold például a keleti hosz- szúság 19,2 fokán, azaz pontosan a Bans- ká Bystricát is metsző délkör fölött parkol. Az erre néző parabola azimutszöge tehát 0 fok lesz, vagyis az antennát pontosan déli irányba kell állítani. Egy másik, nálunk is vehető műhold - az ECS-4 - a keleti hosszúság 13 foka fölött tartózkodik. Ez a délkör nagyjában Malmö, Berlin, Karlovy Vary, Salzburg, Velence, Palermo vonalán haladva szeli át Európát, ezért a műsor itt déli irányból vehető. Bratislavában az an­tennát a déli iránytól egy kissé nyugatra kell elfordítani, mert a város az ECS-4 műhold­hoz képest 4,2 fokkal keletre, a 17,2 fokos délkörön van. Az antennát azonban itt sem 4,2, hanem 5,7 fokkal kell elfordítani a déli iránytól. Ez a különbség abból adódik, hogy a müholdpálya követi a Föld görbületét. Az azimutszögnek megfelelően beállított parabolaantenna még nem a műholdra, hanem az „alá" néz. A parabolát még függőlegesen is be kell tájolnunk. Általában minél délebbre van a vételi hely, a holdpá­lya annál magasabban látszik, azaz annál nagyobb a vételi szög. Bratislavában az ECS-4 műholdra irányuló antennák elevá­ciós szöge körülbelül 34,6 fok. Számjegyvezérlésű antennaforgatás Ahhoz, hogy az antennát kényelmesen ráirányíthassuk bármelyik nálunk vételez­hető műholdra, automatikusan vezérelt an­tennaforgató szerkezetre van szükségünk. A külső szerkezethez a lakásban kapcsol­ható egy beltéri egység, melynek memóriá­jában rögzíteni lehet az antennával célba vett műhold helyzetének leíró adatait, vala­mint azt is, hogy ahhoz viszonyítva a többi műhold milyen szögben fekszik a látóhatá­ron. jgy elegendő egyetlen műhold vételére ráállnunk, a többit már önműködően meg­keresi az antennaforgató berendezés ve­zérlőegysége. A mesterséges holdak adói általában Nyugat-Európát célozzák meg, ezért ott a térerősség sokkal nagyobb, mint nálunk, a fő iránytól távolabbra eső területeken. A műholdantenna vételi iránya viszonylag pontosan beállítható, az irányszög a névte­Az időjárás alakulása szintén hatással van a vétel minőségére. Zivatarok alkalmá­val a vízcseppek függönyként árnyékolják az antennát, s elnyelik a műsorjelek egy részét. Ugyanez történik télen, amikor hóré­teg rakódik az antenna tükröző felületére. Szót kell ejtenünk az úgynevezett „napzaj“ jelenségről is, amely nálunk évente kétszer - a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség időtáján - következik be. Ilyenkor a Nap sugarai pontosan merőlegesen érik a para­bolát, s néhány percre elnyomják a műhold­ról érkező műsorjeleket. A mi dolgunk tehát csak annyi, hogy türelmesen kivárjuk a „músorfogyatkozás“ végét. Cikksorozatunkban megpróbáltuk bemu­tatni, érthetőbbé tenni az olvasók számára annak az új technikai vívmánynak a műkö­dési elvét/amely napjainkban gyökeresen megváltoztatta a televíziózás műszaki felté­teleit. A nyolcvanas évek elején a kelet- európai országok is tervbe vették, hogy az Intercosmos szervezet keretében két darab háromcsatornás szovjet műholdat vásárol­nak, s hogy az egyiken Csehszlovákia, az NDK és Lengyelország, a másikon pedig Magyarország, Bulgária és Románia adói működnek majd. Mindeddig azonban nem került sor megegyezésre a közös műholdak fellövésének az időpontjáról, valamint az üzemeltetésükkel és a műsorok felküldésé­inél kapcsolatos kérdésekről sem. Ennek ellenére bíznunk kell benne, hogy a műhol­das távközlés előbb vagy utóbb nálunk is tért hódít, egyszerűen azért, mert előnyeit a gazdaság és a társadalom a kiéleződő világpiaci verseny feltételei között csak ide- ig-óráig nélkülözheti. Dr. GOMORY IMRE 989. XI. 24. fyssssssssssssssssssssssssssssssssssssj•sssss/ss//-ss/ssss//s/s/sssssssss/ss/s/ssssssssssssssssssssss/sss/sssssssssss//sss////sss/ss/ssssssssssssssss/ssssss/sssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssj}'. n A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents