Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-24 / 47. szám

!■■■■■■■!

IMII

!■

I

I

I

■

I

I

I

I

A legértékesebb ajándék

(KOREAI NÉPMESE)

Messze, a Keleti-tenger partján, a' Rózsák Völgyében, Von Szán város közelében élt egyszer egy szépséges és okos leány. An Ran Gyunak hívták. Beleszeretett háróm legény, három jó barát.

An Ran Gyű sokáig gondolkodott, melyikükhöz menjen feleségül. Aztán felkereste az öreg bölcset, aki a Vörös Sárkányhegyen élt, és jósolni is tudott. A bölcs három aranypénzt adott a lánynak, és azt tanácsolta, hogy mindegyik legénynek adjon egyet. Vásároljanak ajándékot, s azt válassza, aki a legértékesebb tárggyal lepi meg.

An Ran Gyű hazatért, magához hívatta a legényeket, mindegyiknek adott egy aranypénzt, és így szólt:

Vegyetek nászajándékot!

Akié a legértékesebb lesz, ahhoz megyek feleségül.

Várok rátok egy esztendeig.

Együtt, egy napon kell visszatérnetek.

Elindultak a legények,' mentek, mendegéltek, messzire, a Nagy Kínai Falon és a mongol sztyeppékén és sivatagokon is túl.

Az egyik vett egy csodatükröt.

Olyat, amelyiknek a gazdája, ha valakit látni kívánt, csak belenézett, s abban a pillanatban meglátta, mit csinál és hol van az, akire kiváncsi volt.

dönteni nem tudtak. Hiszen ha nem lett volna a csodaalma, hogyan mentették volna meg a lány életét? De ha nem lett volna a csodatükör, honnan tudták volna meg, hogy An Ran Gyű beteg? S ha nem lett volna a csodateve, nerh érkeztek volna idejében!

Akkor An Ran Gyű maga döntött.- Amikor én helyesen döntök - mondta -, mindig megszólal a harang amellyel régen azért hívták egybe az embereket, hogy fontos döntéseket hozzanak. Ti igazi jó barátaim vagytok. Hála ennek a barátságnak, megmentettetek. De ahhoz megyek feleségül, aki a csodaalmát ajándékozta nekem. Amikor ti ketten

Szkukálek Lajos illusztrációja

A másik legény

egy csodatevét vett. Aki arra ráült, egyszeriben ott volt, ahol lenni akart. A legény azt gondolta: ennél értékesebb ajándék nem létezik, hiszen bármikor, ha akarja, ott lehet a szépséges An Ran Gyunál.

A harmadik legény egy csodaalmát vett. A beteg', ha megeszi az almát, meggyógyul.

,.Hátha megbetegszik An Ran Gyű - gondolta -, akkor majd jól jön az én ajándékom. “

Az esztendő elteltével a legények találkoztak a megbeszélt helyen, és elmondták egymásnak, ki mit vásárolt. Vágyakoztak a legények a szépséges An Ran Gyű után, és elhatározták, hogy megnézik a csodatükörben: hol van és mit csinál. Belenéztek a tükörbe és elsápadtak:. An Ran Gyű haldoklóit.

Felpattantak a csodatevére, és egy szempillantás alatt ott voltak An Ran Gyű ágyánál. Amikor a lány meglátta őket, könnyezni kezdett.

y- Meghoztátok az ajándékokat, de már nem tudok örülni semminek - mondta.

ajándékot választottatok, magatokra gondoltatok, de aki az almát vette, csak rám gondolt. A ti ajándékaitok megmaradtak, de ö elvesztette az almáját. Nekem tehát hozzá kell mennem feleségül.

Ebben a pillanatban meghallották a régi harang zúgását. A szépséges An Ran Gyű pedig férjhez ment ahhoz a legényhez, aki a csodaalmát ajándékozta

. neki. *

Sági Tótht Tibor fordítása

A régi egyiptomiak mesebeli szent madara, amely később más népek mondavilágába is bekerült. Már az ókorban számos legenda terebélyesedett körülötte. A legismertebb szerint ötszáz évig jó erőben röpköd, aztán gyengülni kezd. De csak átmenetileg. Ugyanis midőn élete elmúlóban van, fűszer- növényekből illatos fészket épít, s abban felgyújtja magát,. majd hamvaiból megifjodva új életre kél. Mint az örök megújhodás szimbó-» lumát a hajdani keresztények is tisztelték. Sokáig Bizánc jelképe volt. A korabeli csillagászok viszont azt állították, a főnix csupán azt az időszakot személyesíti meg, amelyben a Merkúr a Nap előtt

a tavaszi napéjegyenlőségbe átmegy, és az egész legendakor ebből a nép által babonásan tisztelt jelenségből ered. A mesés szárnyas ábrázolása már az egyiptomiaknál többféle volt. Általában sashoz hasonló, de bíbor- és aranytollazatú madárnak írják le. A hieroglifikus iratokban azonban Benu a neve, és inkább gémre hasonlít. Bíztak a mesebeli madár hatalmában még a középkori alkimisták is, ezért adták az olyan nagyon keresett és áhított bölcsek kövének a főnix fedőnevet. Korunkban meg tűzkár ellen biztosító társaságok működnek több országban Főnix néven.

(km)

Az állatkenek kedvelt kiránduló- és szórakozóhelyei felnőtteknek és gyere- kekr a egyaránt. Szinte nincs a világon olyan nagyváros, ahol ne lenne ZOO. Ha j- tál már 3'átkeltben, s nemcsak az állatokat figyelted meg, hanem a kis ismertető táblácskákat ij elolvastad, akkor könnyen válaszolsz a kérdésekre:

1. Csuda egy figura a kenguru, ez az ugrólábú, növényevő, erszényes emlősállat. Abban az országban, ahol honos, még a címerben is szerepel, egy állattársával együtt. Kitaláltad, hogy melyik országról van szó?

2. A majom, a főemlősök egyik alrendje leginkább fán lakó erdei állat, de gyorsan megbarátkozik az állatkertek világával is. Tudod-e, hogy melyek a majmok főbb csoportjai?

3. Az elefántok a legnagyobb szárazföldi emlősök. Az ormányosoknak két

élő fajuk van, az afrikai és az indiai. Meg tudod különböztetni egyiket a másiktól? , (Joó)

XáUó)U|X9) xeuie||ejzei| aiujzs 'xeuullPilózs ba6oj iQixgpiso )O)uej0|á leipuj ze 6]iu oiaqiipnazs uazaqaN Baut !)áizgqup|nx e!o|Á6e>||n) óta Bieiiea ua|(aj uasoja ‘exo|iuoq ruoqiuop iriAix uaiauuat qqoÁőeu ipjieipui ze lojuejaia lexMte zy E nseqzsjaqiua sa njjoÁuaxsax 'ruiosaiazs Z '(nuia ze (EHE xisbui 0A8| uaqjaima e) |OJBi|pj(zsnv i :>|Ozse|eA

CSONTOS VILMOS

Dal a* g Napr<

>1

Ballag a nap, Felhőből van A köténye, Nem szikrázik Felénk már a Szeme fénye.

Néhányat lép,

Lecsukódik

Szempillája,

Éj az ágya,

A sötétség Lágy dunyhája.

A csillagok Lámpát gyújtva Égre lépnek, Alszik a nap, Neki tartják Az őrséget.

Gondolkodom, tehát.

PENTAGON

A címben szereplő görög eredetű pentagon szó magyarul ötszöget jelent. A rajzon is - igaz, egymás hegyén-hátán - látható jó néhány belőle. Ugyan hány a pentagon?

Megfejtés

A november 10-i számunkban közölt feladatok megfejtése: a kutyus a 3-as számú gyereké; Abigél. Nyertesek: Igaz Mária, Gö- mörpanyit (Gemerská Pani- ca); Soltész Beáta, Tisza- csernyő (Cierna nad Tisou); Fridrisz Renáta, Losonc (Lucenec); Kovács Szabolcs, Rimaszombat (Ri- mavská Sobota); Pente Zoltán, Dunaszerdahely (Du- najská Streda).

SZÉP KIS GABALYODÁS!

Mi tagadás, úgy összegabalyodott ez a két óriáskígyó, hogy tán már maguk sem tudják, melyiküknek melyik a farka. Márpedig az indián gyerekeknek szét kell választani a két kígyókomát. Szerinted az 1-es számmal jelölt farok melyik szi szegőé? Az „A“ fejűé? Vagy a „B“ fejűé?

egy kis meteorológia

A jégeső

Akkor a harmadik legény odaadta neki a csodaalmát, és kérte a lányt, hogy gyorsan egye meg. An Ran Gyű megette a gyümölcsöt, és egyszeriben egészséges lett. Kérte, beszéljenek neki az ajándékokról.

A lány meghallgatta őket, majd azt kérdezte:- Kihez menjek feleségül? Hiszen az ajándékokkal egyformán segítettetek rajtam. Döntsetek magatok!

Három nap és három éjjel gondolkodtak a legények. De

Különösen nagy nyári melegek idején, vagy tavasszal, hirtelen felmelegedéskor szokott előfordulni a jégeső, a csapadéknak e nagyon nemkívánatos formája. Az idén áprilisban a Duna menti falvakatftét ízben is sújtotta e természeti csapás.

A csapadékképzödésröl annyit már tudunk, hogy a felfelé emelkedő levegőtömeg, egyre hidegebb légrétegekbe érve, lehűl, eléri a telítettség fokát, s a felesleges vízpára parányi cseppecskék formájában kicsapódik. Ezek a légmozgás következtében összeütköznek, s nagyobb vízcseppe- ket hoznak létre. Minél melegebb a földfelszín közelében lévő légréteg, annál gyorsabban emelkedik felfelé. Ha ennek sebessége eléri a 8 km/s-os értéket, akkor - a légellenállás miatt - a vízcseppek nem "Tejeié esnek, hanem felfelé sodródnak. Tudnunk kell, hogy a levegő hőmérséklete a magasság függvényében 100 méterenként 1 °C-kal csökken. Nézzünk egy példát: ha a földfelszín közelében a levegő hőmérséklete 30 °C, 1500 m magasságban már csak 15 °C. Nagyjából ebben a magasságban kezd kicsapódni a pára. Innentől kezdve (1500 m-tól) a lehűlés már csak 1/2 °C 100 méterenként, vagyis ahhoz, hogy a felfelé tartó légáramlásban a vízcseppek 0 °C- osak legyenek, még 3000 m-t kell emelkedniük. Ilyen felfelé ható légáramlás néha 8000-8500 méterig iS magával sodorja a vízcseppeket, ahol a hőmérséklet mindössze -20 °C. Természetszerűen a vízcseppek megfagynak, és a már szétszéledő légáramlás következtében távolabb kerülnek a felfelé tartó áramlás centrumától. Itt a felhajtó erő megszűnik, s a kis, gömb alakú jégszemcsék elindulnak lefelé, útközben azonban újból felhőrétegeken haladnak keresztül, ahol további, parányi vízcseppek fagynak rájuk, (gy tömegükben is meggyarapodva, nemritkán 400 m/s-os sebességet is elérve zuhannak a földfelszínre, mérhetetlen pusztítást végezve a növényzetben. Ha egy jégszemet kettévágunk, láthatjuk, hogy a belsejében egy átlátszó kis göm- böcske van, amely nem más, mint az eredetileg megfagyott vízcsepp. Ezt veszi körül a ráfagyott, kemény, hószerú burok, amely útközben rakódott rá. A meteorológiai lexikonok számon tartják a legnagyobb jégesőket. Például 1925. augusztus 10-én Németországban egy természeti katasztrófával is felérő jégeső pusztított. A legnagyobb megmért „jégszem“ súlya elérte a 2 kilogrammot. Hazánkban 1939. július 22-én a mai Gottwaldov határában háromnegyed kilogrammos jégdarabok is hullottak.

A jégeső egyik „szelídebb“ formája a dara. Ez nálunk csak télen fordul elő, amikor a földfelszín közelében hidegebb a levegő, fent pedig melegebb. 1-2 kilométer magasságban a csapadék mint eső indul meg, de aztán bejutva a hidegebb levegőbe, az esőcseppek megfagynak, s mint kis jégszemek hullanak a földre. Itt teszünk említést az ónos vagy ólmos esőről is. Valójában ez is közönséges eső, amely h^t 0 °C-nál hidegebb talajra hull, azonnal megfagy, és vékonyabb-vastagabb jégréteggel vonja be a földfelszínt. Az ilyen esők nagyon nagy károkat okozhatnak, mivel a faágak is alacsony hőmérsékletre hűlnek le, a ráhulló esőcseppek pedig jégpáncélba burkolják őket, s ez a burok veszélyes mértékben megterheli az egész fát. Néha még hatalmas törzsű fák is kettétörnek a roppant súly alatt, de ugyanebből az okból az elektromos vezetékek is gyakran szakadnak el. BÖDŐK ZSIGMOND

■

I

I

I

■

■

I

I

■

■

■

■

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

!■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■

im

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

I

.1

ÚJ szú

18

1989. XI. 2^

I

Mi a főnix?

Állati kvíz

latkfartAk köríveit kiránduló- ős szórakozóhelvei felnőtteknek és