Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-24 / 47. szám

► Gépkocsivezetők kisiskolája Orvosmeteorológia Az ún. időjárási frontok hatását az orvosmeteorológusok a következők­ben foglalják össze: Változatlan időjárás: nincs káros ha­tása az emberi szervezetre. Melegfront: az időjárás melegfront jellegű változása kétféle lehet. Az egyik fajta változás alkalmával alig- alig élénkül meg a szél, általában derült marad az ég, vagy csak maga­san levő, vékony réteges szerkezetű felhőzet képződik, és melegszik az idő. Ezeken a napokon a viselkedé­sünkben, közérzetünkben észlelhe­tő jelenségek - természetesen a változás erősségétől és az egyén érzékenységétől függően - a követ­kezők:- a reflexek lassulása,- indokolatlan belső feszültség,- levertség, fáradtságérzet. A melegfront jellegű változások másik típusánál feltámad a szél, tovább erősödik a felmelegedés, egyre több gomolyfelhó jelenik meg az égen, és nyári záporok, zivatarok is keletkeznek. Ebben az Időjárási helyzetben:- reflexeink javulnak,- rövid idő alatt nagy teljesítményre vagyunk képesek,- de gyorsan ki is fáradunk, ingerlé­kennyé válunk. Hidegfront: a hidegfront jellegű idó- járásváltozásoknak is két, viselke­désünk szempontjából alapvetően eltérő fajtája van. Az egyik bekövet­kezésének az'idején többször is he­ves záporok, zivatarok keletkeznek,' a szél viharossá fokozódik, iránya megváltozik, a levegő hőmérséklete gyorsan csökken. Ebben az esetben az ember ingerlékennyé, merésszé válik, több és egyben nagyobb koc­kázatot vállal, mint egyébként, a fi­gyelem-összpontosítás rövid ideig még jó, a reflexek azonban kissé lassulnak. A második hidegfront jellegű idő­járás-változás alkalmával legfeljebb rövid időre válik felhőssé az ég, többnyire napos, száraz az idő, de erős a légmozgás és a lehűlés. Ek­kor az ember bágyadt, aluszékony lesz, a reflexek lassúak, a figyelem szétszórttá válik.- ru ­Elkormányzás * az akadály mellett A járművezetők egy jelentős ré­sze - amikor megpillantja a számára veszélyt jelző akadályt - mást sem tesz, mint hogy beletapos a fékbe. Sót lehetőleg teljes erővel működte­ti! Száraz úton sem veszélytelen, ha a kerekek túl hamar blokkolnak, hi­szen a vészfékezés mindig „több­esélyes“ módszer, nedves úton pe­dig köztudomásúan kockázatos az efféle manőver. A baj csak az, hogy aki ezt a reagálási formát szokja meg, az nemigen képes változtatni rajta, s ösztönösen blokkolóra fékez akkor is, ha ez biztosan megcsúsz­tatja a kocsit. A gördülést a lehetőség szerint fent kell tartani! Ehhez pedig az szükséges, hogy a féket - amire természetesen rálép az ember, ha akadályt pillant meg - ne teljes erő­vel működtessük, hanem a fékerót úgy szabályozva, hogy a gördülés megmaradjon. Ez különben az iránytartás feltétele is, hiszen blok­koló kerekekkel nem kormányozha­tó a jármű. Márpedig éppen azt ajánlják a szakemberek, hogy éljen az autós az akadály melletti elkor­mányzás lehetőségével is, amely nagyon sok nehéz helyzetben hasz­nosabb, mint a puszta fékezés, és a veszélyelhárítás kelléktárában így fontos szerepe van. Természetesen ehhez kell a megfelelő sebességcsökkentés, amit viszont jól szabályozott fékerö- vel érhetünk el. A lecsökkent sebes­ségnél a határozott kormánymozdu­lat (nem a elrántása!) könnyen kivi­telezhető, s várhatóan eredményes, hiszen már ahúsz-harminc centimé­teres kitérés iá elegendő lehet az akadály melletti elhaladáshoz, de - rosszabb esetet feltételezve - arra is, hogy egy bekövetkező ütközés szögét, vonalát, felületét megváltoz­tathassuk. Bizonyos tudatosság szükséges ennek az elsajátításához, vagyis, hogy az autós az elkormányozást is, mint önálló műveletet legyen képes begyakorolni, érzékeibe belegyöke- reztetni. Később azonban ez is ugyanolyan félautomatikus cselek­véssé válik, mint a fékezés. És akkor kialakul e kettő hatásos - és sok biztonságot adó - kombinációra is. - am ­híreki A rendőrség Nyugat-Berlinben ta­valy majdnem 138 000 vezetőtől vonta be a hajtási jogosítványt. Eb­ből a 90%-ban olyan esetben, ami­kor a gépkocsivezető alkohol hatása alatt vezetett. Görögországban már 215 olyan üzemanyagtöltő állomás működik, ahol ólommentes benzint árusíta­nak. A legtöbb Athénban, a Pelopó- niszosz-félszigeten, Korfu szigetén, valamint Krétán található. Folynak az előkészületek az Oka nevű kiskocsi gyártására a Szovjet­unióban. A kocsit három különböző helyen gyártják majd, és minden üzemben kb. 300 000 kocsi évi pro­dukciójával számítanak. A majdnem egymillió kocsiból a tervek szerint kb. 20% szállítanak külföldre. Az ÖAMTC osztrák automotoklub érdekes vizsgálatokat végzett a ká­vé hatásáról a gépkocsivezetőkre. A vizsgálat azt mutatta, hogy a kávé csak pihent vezetőre van pozitív ha­tással, javítja a hallást, látást, és gyorsul a vezető reakciója. A fáradt vezetőnek azonban nem sokat segít a kávé. Előnyösebb inkább egy kis mozgás a friss levegőn. A svájci Automobil Revue szaklap szerint a svájci vezetők 20%-át ki kellene iktatni a forgalomból, ha egy rajtaütésszerű látási tesztet végez­nének a hatóságok. Ez főleg azért van így, mert a vezetők egy része nem hord szemüveget, pedig szük­sége lenne rá, a másik része ugyan felteszi a szemüveget, ám ez már olyan régi, hogy erősebbre lenne szüksége. 1977 óta, amikor Svédországban kötelezően bevezették az autók fényeinek használatát nappal is, 10 százalékkal csökkent az ütközé­sek száma. A kötelező nappali vilá­gítás bevezetését az NSZK-ban is fontolgatják. Ismét UNO A nemrég megrendezett autókiállítások meglepetése a felújított Fiat UNO gépkocsi lett. Az 1983-as év gépkocsija átdolgozott karosszériával mutatkozott be a nagyközönségnek. Az „új ruha" szélesebb és hosszabb, mint a régi volt, és ezáltal a kocsi levegő- ellenállási indexe 0,33-ról 0,30-ra csökkent, amely a legjobb ebben • a kategóriában Változásokat eszközöltek a kocsi belsejében is. Egészen új a műszerfal, változott a volán és az első ülések kiképzése. Az új UNO négyfajta motorral áll a vásárlók rendelkezésére- Fire 999 crrr/33 kW -1372 cm3/51 kW -1499 cm3/55 kW -1301 cm3/ 74 kW turbo. Azokba az országokba, ahol olcsó a gázolaj, készítik elő az 1301 cm3/33 kW teljesítményű dízelmotort. A turbó-motorral ellátott típus teljesítménye 192 km/ó csúcssebes­ség, és álló helyzetből 100 km/ó sebességre 8,3 másodperc alatt gyorsít fel. A legtakarékosabb motor fogyasztása viszont 90 km/ó sebességnél 4,7 (4,6), 120 km/ó sebességnél 6,1 (6,4), és városi fogalomban 6,6 (6,7) liter benzin 100 kilométerre. A zárójelben levő számok a lambdaszondás katalizátorral ellátott típus fogyasztását jelölik. A katalizátort kérésre szerelik a kocsiba, természetesen megfelelő felárért. A kocsikat ötfokozatú, kézikapcsolású sebesség- váltóval látták el, de kívánatra szállítják DAV Variomatic rendszerű automatikus sebességváltóval is. A „régi" UNO-ból az elmúlt hét év alatt (azóta van a Fiat gyártási programjában) négymillió futott le a szerelőszalagról. Az újítás további ilyen lehetőséget biztosít majd. - am ­Az állásnál legalább egy, mini­málisan 3 méter széles forgal­mi sávnak szabadon kell ma­radnia a forgalom mindkét irá­nyában, ugyanez érvényes a megállásra is. 2. Megállásnál és állásnál a vezető köteles a lehető leg­jobban kihasználni a rendelke­zésére álló helyet, nem gátol­hatja a többi jármű kijutását az álló sorból. A 0 2 számú jel­zéssel ellátott kocsik mellett legalább 1,2 méter távolságot kell tartani. 24. § (20. § 5. 9. 10. bek.) Az olyan gépjármű vezetője, amelyik kötelezően fel van szerelve akadályjelzó három­szöggel, köteles ezt kitenni ar­ra az időre, amíg a gépkocsi meghibásodás, közúti baleset, rosszullét vagy hasonló okok miatt úgy áll, hogy akadályoz­za a közúti forgalmat. A há­romszöget úgy kell elhelyezni az út szélére, hogy azt a jár­müvek vezetői idejében észlel­hessék, tehát legalább 50 mé­terre az álló jármú mögött. La­kott területen, ha a körülmé­nyek úgy kívánják, ez a távol­ság rövidebb lehet. Ha a kocsi fel van szerelve figyelmeztető jelek adására alkalmas beren­dezéssel, a vezető köteles ezeket működtetni legalább arra az időre, amíg kihelyezi a figyelmeztető háromszö­geket. 25. §(20. §1., 7. bek.) Az első bekezdés felsorolja azokat a he­lyeket, ahol tilos a megállás és állás. Pontosítja a megállás és állás távolságát a kereszteződés előtt és után, a tömegközlekedé­si eszközök megállóinál, és to- » vábbi olyan helyeket sorol fel, ahol tilos a megállás és állás. 1. Tilos a megállás és állás d) útkereszteződésben és 5 méternél rövidebb távolság­ban a kereszteződés határa előtt és a kereszteződés után, ez az előírás nem érvényes a T alakú kereszteződéseknél, lakott területen, a betorkolló úttal szembeni oldalon; e) a besorakozó vagy eltérő forgalmi sávban; » f) olyan villamos-, autó­busz- és trolimegállóknál, ahol nincs felszáliósziget azon a szakaszon, amelyet a megál­lót jelző (O 29 a, D 29 b, D 29 c számú) forgalmi jelzőtábla é§ 5 méterrel a megállót jelző tábla mögötti szakasz zár be, valamint olyan helyen, ahol e táblák hiányoznak, 30 méter­rel a megállót jelző tábla előtt és 5 méterrel mögötte; ha a megálló területét a V 11-es számú vízszintes jelzés hatá­rolja be, ez a rendelet csak a kijelölt területre érvényes. m) a villamosnak fenntartott sávon. Vasúti kereszteződések. A rendelkezés három paragra­fusra tagolódik. A 26. § meg­szabja, hogyan kell a vezetőnek viselkednie vasúti keresztező-' désben, a 27. § előírja, mikor tilos a ráhajtás a vasúti kereszte­ződésre, a 28. § a vasút alkal­mazottaira vonatkozó utasításo­kat tartalmazza. Az új rendelet a régivel ellentétben nem hatá­rozza meg külön az ipari vágá­nyok kereszteződéseit. 26. §(21 §1., 3.,4„ 5. bek.) 3. 30 méterrel a vasúti ke­reszteződés előtt és a keresz­teződésnél a gépkocsi nem mehet gyorsabban 30 km/ó sebességnél. Ha a vasúti átjá­rót jelző fényberendezés szag­gatott fehér jeleket ad, akkor a sebesség 50 km/ó lehet. Ti­los a vasúti kereszteződésben való tartózkodás fölösleges megnyújtása. 27. § (21. § 2. bek.) Tilos a vasúti keresztező­désbe behajtani « a) ha a kereszteződés biz­tonságát szolgáló berendezés két, felváltva felgyulladó fény­jelzést ad, b) ha a berendezés duda vagy csengő figyelmeztető akusztikai jelzéseket ad, c) ha a sorompó éppen zá­ródik, leng van vagy nyílik. 28. § Ha a vasúti alkalmazott pi­ros vagy sárga zászlóval, rossz látási viszonyokban fe­hér lámpával vízszintes jelzé­seket ad, a gépkocsi köteles áthaladni a vasúti keresztező­désen, ebben az esetben nem érvényesek a 27. § rendelke­zései. 29. § (22. §) Az irányváltozta­tás jelzése Ha a gépkocsi irányjelzó be­rendezése meghibásodik, a ve­zető köteles kézzel jelezni az irányváltoztatást. Ennek módjá­ról rendelkezik a 29. §. 3. Az irányváltoztatást az erre szolgáló berendezéssel kell jelezni. Ha ez hiányzik, vagy meghibásodott, a vezető köteles kézzel jelezni az irány- változtatást. A derékszögben meghajlított, felfelé mutató al­sókar jelzi az ellenkező irány­ba való letérést, (a vezető bal kézzel jelzi a jobbra való leté­rést). Ha a körülmények meg­követelik, főleg ha az irányjel- zö berendezéssel vagy kézzel adott jelzések pl. rossz látási viszonyok vagy a rakomány miatt nem láthatók, a vezető köteles más megbízható mó­don (pl. más ember segédleté­vel) érthetően jelezni szándé­kát. Ellenkező esetben a gép­kocsivezető csak akkor végez­heti el az irányváltoztatást, ha meggyőződött róla, hogy ezzel nem veszélyezteti a közúti for­galom többi résztvevőit. 30. § (23. §) Figyelmeztető jelzések. Az új rendelkezés pon­tosítja a régebbi előírásokat. 2. Tülkölés helyett a vezető fényjelzéseket adhat, ha ezt előzéskor teszi, a fényjelzés lakott területen is engedélyez­ve van. 4. A fényjelzést csak a szük­séges időtartam alatt szabad használni. A gépjárművek megvilágí­tása 31. § (24. § 1„ 2., 3., 6. bek.) 1. A haladó jármú vezetője csökkent látási viszonyoknál köteles bekapcsolni a szabá­lyokban előírt megvilágítást. A vezető nem haladhat a vára­kozást jelző lámpákkal anélkül, hogy ne kapcsolná be a távol­sági vagy a tompított fényeket, illetve a ködlámpákat, ha ezek­kel fel van a jármú szerelve. A világító berendezéseket nem szabad lefedni, sem úgy üze­meltetni, hogy előtte nem tisztí­tottuk meg. 2. A vezető nem használhat­ja a távolsági fényeket, ha ez­zel megvakítja a vele szemben vagy előtte haladó gépkocsi vezetőjét, vagy a közúti forga­lom más résztvevőjét, moz­donyvezetőt vagy más, vágá­nyon ill. vízen közlekedő jár­mű vezetőjét. 3. Az első vagy hátsó köd­lámpákat csak ködben, súrú esőben vagy havazáskor sza­bad bekapcsolni. (Folytatás a következő számban) J ÚJ SZÚ 16 1989. XI#

Next

/
Thumbnails
Contents