Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-24 / 47. szám
Olcsó munkaerő, vonzó piac A vegyes vállalatok távlatai a Szovjetunióban A gépipar Románia azon iparágai közé tartozik, amelyek az elmúlt ötéves tervidőszakban nagyon gyorsan fejlődtek. Az említett ágazat növekedési üteme 31 százalékot ért el, s az 1986-90-es években is változatlan marad. A gépipar hatalmas termelési potenciállal rendelkezik, s az ipari termelés 30 százalékát adja. Az ország kivitelében 22 százalékos a részaránya. A felvétel a petrosani gépgyárban készült. (ÓSTK felvétel) Munkanélküliség SOK A „FELESLEGES“ DOLGOZÓ Növekszik a munkanélküliség Kínában, s az év végéig valószínűleg eléri a 4 százalékot - jelentették be nemrég Pekingben egy nemzetközi szimpóziumon. A vállalati irányítás kérdéseivel foglalkozó társaság képviselője javasolta, hogy a munkanélküliség ellenőrzésének érdekében a születések számának csökkentésére kell törekedni, s egyidejűleg növelni kell a munkatermelékenységet, javítani a munkanélküliek szociális ellátását és fejleszteni az ipart vidéken. Ez év februárjában még csak két százalékos volt a munkanélküliség, gyors növekedése a gazdasági módosításoknak és a beruházások korlátozásának tudható be. A helyzetet az is bonyolítja, hogy a kínai állami vállalatoknál körülbelül 20 millióra tehető a ,.fölösleges" dolgozók száma. Az ilyen jellegű munkaerőfelesleg azért alakulhatott ki, mert a vállalatok az állam nyomására a szükségesnél több dolgozót vettek fel. Ennek az intézkedésnek tulajdonképpen a munkanélküliség megszüntetése volt a célja. Azonban napjainkban, amikor Kínában egyre intenzívebben valósítják meg a gazdasági reformokat, és a vállalatokat az új technika kihasználására ösztönzik, ez a 20 milliónyi nem produktív ember kedvezőtlenül befolyásolja az ország gazdasági fejlődését. Vidéken bevezették a szerződéses családi gazdálkodást, amelynek keretében a keresetek a termelési eredmények szerint alakulnak. Ezzel a megoldással 80 millió, munkát kereső földműves jutott álláshoz. Azonban a kormány hitelcsökkentésí politikája és egyéb takarékossági intézkedései következtében a vidéki iparvállalatok az idén ötven százalékkal kevesebb embernek adnak munkát, mint tavaly. A déli Kuang-tung tartományban, amely gazdasági reformjaival elsőként nyitott a világ felé, a munkanélkülieket segélyező hivatalokat hoztak létre. A tartományban tavaly 64 millió jüant utaltak át a szociális alapokba a támogatás céljaira. CSTK FOLYTATJUK A HAGYOMÁNYOKAT Tekintettel a Szovjetunió nehéz gazdasági és pénzügyi helyzetére, továbbra is bonyolult lesz a külföldi tőkerészvételű vegyes vállalatok létrehozása és fejlesztése. A Szovjetunióban ugyanis nem létezik olyan törvény, amely szabályozná ezeknek a vállalatoknak a működését. Számuk meglehetősen gyorsan nő, eddig már 930 vegyes vállalatot jegyeztek be. s az év végéig valószínűleg további hetvennel gyarapodik a jegyzék. Azonban számos szervezet eddig még csak papíron létezik, s ténylegesen sohasem kezdi meg a munkát. A problémák alapvető forrása az, hogy a közös vállalatok elvben a piacgazdaság szabályai szerint dolgoznak, a Szovjetunióban azonban a tervszerű és adminisztratív eszközökkel irányított gazdaság feltételei között kell működniük. Jóllehet, az állam a lehető legnagyobb mértékben támogatja ezeket a vállalatokat, és két évre mentesíti őket a nyereségadó fizetése alól, számos jelentős probléma megoldatlan marad. Ilyen például a rubel konvertibilitása, a bank- és pénzügyi műveletekkel kapcsolatos néhány kérdés, a Szovjetunióban befektetett nyugati tőke jogi garanciája stb. A vegyes vállalatokat a devizarentabilitás elve is nehéz helyzetbe hozza. Ezt csak nyugati exporttal lehet elérni, ebben az esetben viszont a vegyes vállalatok alapításának nem sok értelme van, hiszen céljuk a hazai piac ellátása. Másik lehetőség is kínálkozik: a szovjet állami vállalatok és szövetkezetek Kelet-európai tőkealap A kelet-európai gazdaságokba való beruházást hivatott előmozdítani az angol nevéről E3 Alapnak (Emerging Eastern European Fund) nevezett különleges beruházási alap, amelynek részvényeit nemrég kezdték el jegyezni Londonban. Az adózási kedvezményeiről ismert Bermudán bejegyzett 250 millió dolláros alajpot a nemzetközi tőkepiacokon jól ismert Tyndall Holdings Group szervezi a Wartburg Securities céggel. Az étlap kezdetben Lengyelországot, Magyarországot, Jugoszláviát és Bulgáriát veszi célba, később a többi kelet-európai gazdaság is szóba kerülhet. A tervek szerint az E3 Alap Magyarországon elsőként ' egy integrált áramköröket gyártó üzem fejlesztéséhez kíván működő tőkét szerezni. Ami az alap technikai részleteit illeti, elsősorban Nyugat-Európából és a Távol-Keletről várnak befektetőket. Az első ötvenmillió dollárt úgynevezett professzionális befektetőcégeknek ajánlják fel, a további 200 milliót pedig olyan bankoknak, amelyeknek befagyott - azaz reménytelen - kelet-európai követeléseik vannak. Az ügyletet hasonlóképpen bonyolítják le, mint a klasszikus adósságrészvény-cserét, vagyis a bankok a náluk levő behajthatatlan kinnlevőségeket az alap részvényeire cserélik. Számukra ez azért üzlet, mivel így magasabb árfolyamon tudják „elcserélni“ a kelet-európai tartozásokat, mint ha az adósságok másodlagos piacán próbálkoznának. Jugoszlávia esetében például a másodlagos piacon az ország adósságait 50 százalékon „árulják“, azaz 1 dollárnyi jugoszláv tartozást 50 centért lehet értékesíteni, míg ugyanezt az alap 60-65 százalékon cseréli be. A továbbiakban az ügylet ugyanúgy folyik, mint az adósságcseréknél. HVG csak devizában fizethetnek a közös vállalatnak. Ez viszont azt jelenti, hogy a hazai devizatartalékok egy részét a külföldi partner nyereségrészesedésének formájában juttatják a határon túlra. Annak a külföldi partnernek, aki a szovjet piacon akar ügyleteket lebonyolítani, a Szovjetunió pénzére van szüksége. A bank azonban nem nyit számlát a részére, így valamennyi rubelbevételt a vegyes vállalat számlájára helyezik letétbe, amellyel viszont a külföldi partner önállóan rendelkezhet. Épp ezért csak devizában bonyolít le üzleti ügyeket, vagy pedig a csere-kereskedelem, például „számítógépet fáért, vagy mezőgazdasági termékért“ minta alapján. Szakemberek véleménye szerint ez a helyzet elsősorban a nyersanyagokra vagy legfeljebb a félkész termékekre irányítja a külföldi vállalkozók figyelmét. Ennek következtében tőkéjüket gyakran a nyersanyagok kitermelésébe vagy feldolgozásába fektetik be, ez viszont károsítja a környezetet. Bár a Szovjetunióban ellenzik a környezetre káros termelések bevezetését, néhány esetben azonban valószínűleg engedményeket kell tenni, ha modern technikára és technológiára akarnak szert tenni. Ha ezt el akarják érni, érdekeltté kell tenni a külföldi partnereket, és be kell nekik bizonyítani, hogy bízhatnak a szovjet piacban és a stabil munkafeltételekben. Ezekután nem fogják ideiglenes vendégeknek érezni magukat, és valószínűleg a viselkedésük is megváltozik. A külföldi partnereket főként az olcsó munkaerő vonzza a Szovjetunióba. Az azonos szakképzettségű dolgozók ugyan magasabb fizetést kapnak, mint más szovjet vállalatnál, de még mindig jóval kevesebbet, mint a nyugati országokban. Ezzel összefüggésben azonban meg kell említeni, hogy a vegyes vállalatoknál kétszer, sót háromszor nagyobb a munkatermelékenység, mint a hasonló szovjet üzemekben, viszont összehasonlíthatatlanul alacsonyabb, mint a japán vállalatokban. Természetesen a szovjet piac is meglehetősen vonzó, mivel óriási lehetőségeket kínál a külföldi tőke számára. Ennek ellenére meglehetősen lassan fejlődnek a fogyasztási cikkeket gyártó vegyes vállalatok, összesen negyven ilyen vállalat van a Szovjetunióban, s közülük 23 Moszkvában üzemel. Téves az az elképzelés, hogy a vegyes vállalat azonnal a bejegyzése után ontja a hiánycikkeket. Először be kell szerelni a gyártóvonalakat, majd ki kell azokat próbálni, s egyidejűleg a személyzet betanításáról, a megfelelő és jó minőségű nyersanyagok folyamatos szállításáról is gondoskodni kell. Ezek a munkálatok pedig legalább öt évig tartanak. Közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy a vegyes vállalatokat 1987 óta hozzák létre nagyobb számban. Abban az évben mindössze 23 volt bejegyezve. Vannak természetesen kivételek is, amikor a vállalkozás olyan területéről van szó, amely a Szovjetunióban már némileg fel van szerelve technikával, és szakmai hagyományai vannak: Példaként a Salamander céggel létrehozott Lenveszt cipőipari vegyes vállalatot említhetnénk meg. A másik esetet, amikor a Szovjetunióban a hagyomány és a műszaki felszerelés is hiányzik, a számítástechnika komp- lettizálására kifejtett törekvések példázzak. ŐSTK Finn-szovjet fémipari vegyes vállalat Mineral Process Engineers a neve annak a finn-szovjet vegyes vállalatnak, amelyet a finn Outukumpu fémfeldolgozó társulás és a szovjet MTK Medeanobr vállalat alapított. A vállalkozáshoz az alaptőke 49 százalékát a finn cég, 51 százalékát pedig a szovjet fél adta. A vegyes vállalat, amelynek Le- ningrádban van a székhelye, a fém- fejtök munkáját és a fémkoncentrá- tumok gyártását tervezi és irányítja a Szovjetunióban, Finnországban, valamint más országokban. SH Csehszlovákia Kínával folytatott gazdasági együttműködésének sokéves hagyománya van. Például már az ötvenes években hazánk segítségével több mint száz vállalatot építettek fel, amelyeket csehszlovák gépekkel és berendezésekkel szereltek fel. A széles körű gazdasági együttműködésre az 1988. májusában megkötött gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési szerződés keretében kerül sor. Az utóbbi években növekedett a kölcsönös árucsere-forgalom, s értéke az idén eléri a körülbelül egymilliárd svájci frankot. Hazánk már hagyományosan Tatra teherautókat, hengerelt árut, megmunkáló, textil- és építőipari gépeket, nyomdagépeket, a gázgyárak és villanyerömúvek számára pedig külöbféle berendezéseket szállít Kínába, miközben rizst, gyapotot, szóját, textilipari termékeket, cipőket és porcelánt importál. A lutíni Sigma konszernvállalatnál végéhez közelednek egy hőerőmű 500 megawatt teljesítményű második blokkjának szerelési munkálatai és hidraulikai próbái, amelyeken a kínai megrendelő is résztvesz. A megrendelés értéke eléri a 80 millió koronát és háromfajta szivattyú két-két darabjából áll. Ez a berendezés ugyanennek a hőerőműnek tavaly leszállított, ugyancsak 500 megawatt teljesítményű blokkjához kapcsolódik. Ezeket a szivattyúkat is a Sigma 5-ös számú üzemében gyártották. Egyébként Közép-Európában ez a szivattyúkat gyártó legnagyobb vállalat. Kínába már korábban is szállított berendezéseket, mégpedig egy villanyerömú négy, egyenként 200 megawatt teljesítményű blokkja számára. A Piest'any-i Gépipari Fogyasztási Cikkek Kutatóintézetében kifejlesztett SPR 10 típusú ipari robotot a Miadá Boleslav-i autógyárban, a partizánskei Augusztus 29. Cipőgyárban, a znojmói Kerámiaipari Özemben és más vállalatoknál használják a termelésben. A robotot 1985 óta a myjavai Szlovák Szerelvénygyárban készítik. A kutatóintézet a robot továbbfejlesztésében a vezérlőegység megbízhatóságának növelésére törekedett. Ezért tavaly a Martimex külkereskedelmi vállalat segítségével szerződést kötöttek a magyarországi Mikromatika céggel a robotok fejlesztésében, gyártásában és értékesítésében. Ennek keretében a kutatóintézet az ipari robotok fejlesztéséről gondoskodik, a magyar fél viszont kitűnő vezérlési egységeket szállít majd. A cél az, hogy a hibamentes üzemelés időtartamát az eddigi ötszörösére (legkevesebb 2500 órára) növeljék, meghosszabbítsák a munkaciklust, és automatizálják a meghibásodás diagnosztizálását. Az együttműködés rövid ideje alatt már tavaly egy mintapéldánnyal résztvettek a Budapesti Nemzetközi Vásáron és Koppenhágában az Industrierobot nemzetközi kiállításon. Időközben a kutatóintézetben jdfejlesztették az IRIS 12 és IRIS 14 típusú modifikált robotokat, amelyeket ugyancsak a myjavai Szlovák Szerelvénygyár készít majd a magyar Mikromatika vállalattal együttműködve. Ha az új robot teljesíti a megállapított feltételeket, akkor az igényes nyugati piacon is minden bizonnyal megállja a helyét. A felvételen Miroslav Sivák mérnök az irányító rendszert állítja be. (ÓSTK felvétel) Ekonomicky bulletin ADÓSSÁG ÉS REFORMPOLITIKA A devizagazdálkodási hivatal adatai szerint Kína adóssága tavaly elérte a 40 milliárd dollárt. A hosszú és közép lejáratú hitelek (előnyük az alacsonyabb kamat) 81,75 százalékot tettek ki, s így elérték a 32,7 milliárd dollárt. Az adósság másik részét a rövid lejáratú hitelek alkotják. A hivatal szóvivője szerint a külföldi hitelek nem haladják meg Kína lehetőségeit, ugyanis nem lépik túl a nemzetközileg elismert veszélyes határt, a kivitelből származó bevételek 20 százalékát. Egyébként ez az első alkalom, hogy Kína nyilvánosságra hozza a külföldi eladósodásról szóló adatokat. Ezeket az információkat három évre visszamenőleg is közzétették. Természetesen Peking aránylag nagy mértékű eladósodása a reform- politika és a világ felé való nyitás kísérőjelensége. Jelenleg a hitelek a bruttó nemzeti jövedelem 10,5 százalékát teszik ki, ez az arány azonban növekedhet, mert 1991-1992-ben Kína a külföldi hiteltörlesztés kulcsfontosságú időszakába lépett. Ezzel összefüggésben meglehetősen bonyolítja a helyzetet, hogy a Pekingben az idén júniusban lezajlott események miatt egész sor tőkés ország beszüntette a hitelnyújtást és más diszkriminációs intézkedést is alkalmazott. Az országnak ezenkívül azzal is kell számolnia, hogy az idegenforgalomból származó jövedelmek messze elmaradnak a tavalyi 2,2 milliárd dolláros bevételtől. Ekonomicky bulletin é ÚJ sz 1989^X1
