Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-11-24 / 47. szám

Vasárnap 1989. november 26. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 07.01, nyugszik 15.51, Közép-Szlovákia: 07.08. nyugszik 15.58, Nyugat- Szlovákia: 07.14, nyugszik 16.04 órakor. A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 05.13, nyugszik 14.16, Közép-Szlovákia: 05.20, nyugszik 14.23, Nyugat- Szlovákia: 05.26, nyugszik 14.29 órakor. Névnapjukon szeretettel köszönjük VIRÁG - KORNÉL nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL JÖVŐKUTATÁS - MAI LÁTÓSZÖGBŐL Tanulmányok társadalmi­gazdasági fejlődésünk prognózisairól NÁLUNK A BODROGKÖZBEN Török Elemér riportja AZ EGYETLEN ÚT Pomichal Richárd írása az ökológiai beruházások szükségességéről A PETŐ INTÉZET MÚLTJA, JELENE, JÖVŐJE Pét érti Szonya magyaror­szági riportsorozatának harmadik része UTOLSÓ LÉPCSŐFOK (?) Póda Erzsébet beszélgeté­se dr. Ivan Valkovió pszichológussal HOGYAN CSINÁLNAK A FECSKÉK TAVASZT AVAGY KISEBB CSODÁK EGY FÖLDMŰVES­SZÖVETKEZETBEN Kövesdi Károly riportja TÉVEDÉS VAGY BÖLCS ELŐRELÁTÁS VOLT? Húszesztendős a Thália Színpad Dusza István írása KEDVES SURA Tatyjana Tolsztaja novellája ^evefeíf AZ OLVASÓ KÉRDEZI... Koczó Zsuzsanna, Geile (Holice): „ 1985-ben vásároltam egy 2140 koronás MÓRA 524-es típusú villanysütót, amely egy éven belül elromlott. Garanciális javítását csak a fővárosban vállalták. A későbbiek során sem volt sok örömöm a sütőből, mert fél év múlva ismét elromlott, s 1988 szeptemberében pedig a fűtőtest mondta fel a szolgálatot. Ezt az alkatrészt azonban sehol, még a gyártó által sem sikerült beszereznem. Lehet, többet már nem is süthetek a villanysütömmel?" Ladislav Smékal, a Mariánské Údolí-i Moravia vállalat kereske­delmi és műszaki részlegének főelőadója: „Az említett típusú villany­sütőt 1984 óta gyártjuk. Be kell vallanunk: csak a sorozatgyártás bevezetése után derült fény néhány műszaki hiányosságra, például arra, hogy a fűtőtest nem megfelelő, mert gyorsan kiég. S bár a gyártója, a hlinskói Elektropraga időközben egy új típussal korrigált, közel három éven át az egy-másfél éven belül kiégő fűtőtestet szereltük termékeinkbe. S hogy több száz, sőt ezer darabról van szó, azt a fogyasztói észrevételek is bizonyítják: Az évi panaszok száma 2-2,5 ezer, ennek zöme a fűtőtesttel kapcsolatos. (Beszélgetőpartne­rem intézi a panaszokat, ennek ellenére helytelennek, túlzásnak tartja a „félmegoldás“, vagy a „végig nem gondolt" kifejezéseket. Igaz, nem az 6 feladata a térnék minősítése...) Ami pedig a javítóműhelyek alkatrészellátását illeti, arra a trebíői Technomat hivatott. Igaz, ők nem oszthatnak el több fűtőtestet, mint amennyit tőlünk kapnak - a szerződésben vállalt mennyiséget, ha gondokkal is, de mindig megadtuk mi viszont a hlinskói gyártótól függünk...“ Tehát ismét a bosszantó bűvös kör - sóhajtunk fel tehetetlenül. Hosszas várakozás és levelezgetés után olvasónknak ugyan a gyártó megküldte a várva várt fűtőtestet, de mit tegyen a többi száz, vagy talán még ennél is több háziasszony, akinek van villanysütöje, mégse használhatja?! -gyor­Kl A HIBÁS? A közelmúltban Érsekújvárba (Nővé Zámky) mentünk a még hiányzó tanszereket megvásárolni. A papírüzletben többek között műanyag borítókat is vettünk füzetekre. Csak otthon vettem észre, hogy kicsik. A borítók fél, sőt egy centiméterrel is kisebbek voltak a füzetnél. A szüleim is próbálták, de ők sem tudták ráhúzni. Hát most ki a hibás? A slavosovcei papírgyár méretezte a füzeteket nagyra vagy pedig a handlovái Mlacf Ipari Szövetkezet a borítókat kicsire? Németh Attila tanuló Naszvad (Nesvady) DIVATLAPHAJSZA Ebben az évben az újságárusoknál rendszeresen, minden hónap­ban meg lehetett venni a Burda német divatlap orosz nyelvű változatát reggelente, munkába menet, a napilapokkal együtt. Aztán valakinek nem tetszett, hogy ilyen egyszerűen ment a dolog. Egypár hónapja a reggeli forgalmazást eltörölték, legalábbis Losoncon (Luce- nec). A jelzett időszakban reggel még híre-hamva sem volt a Burdá­nak, másnap meg sajnálkozva közölték, már elfogyott, a következő szállítás egy hónap múlva érkezik. Fél tízkor, tizenegykor, vagy egy órakor volt az elosztás a városban, s csak az jutott hozzá, aki éppen arra járt. Ezek olyan időpontok, amikor az emberek nagy része munkában van. Csak azt nem értem, hogy a szigorított üzemanyag­megtakarítás mellett miből telik a külön kihordásra, mert a többi újságot és folyóiratot reggel hordják szét. Elhatároztam, bármilyen áron, én is megszerzem a divatlapot. A reggeli érdeklődéskor az újságárusoktól a legtöbbször azt a választ kaptam: nincs és nem is lesz. Aztán véletlenül meghallottam, amikor az egyik elárusítónő ismerősének megsúgta, ma talán jön úgy fél tíz körül. Felhívtam a postai hírlapterjesztő vállalatot, ahol egy hölgy udvariasan közölte: igen, már itt van a divatlap, de még nem osztottuk el. Hogy miért, azt nem köteles megmondani, de ha autót kapnak, talán már délután az újságárusoknál lesz. Nem hittem neki. Féltízkor eikéredzkedtem a munkából, azzal, hogy a vásárlással töltött időt majd munkaidő után ledolgozom. A legközelebbi kioszknál már legalább húszán várakoztak. Férfiak, nők, rokkantak, nyugdíjasok, de még gyerekek is. Türelmesen várakoztunk egy órát, két órát és a sor nóttön-nött. Tizenkettőkor aztán elfogyott a türelmem, feladtam. Háromórás munkaidő-kiesés után lógó orral, üres kézzel tértem * vissza munkahelyemre. Később az elárusítónótől megtudtam, amíg én úton voltam a munkahelyem felé, megjött az annyira áhított divatlap, s tíz percen belül el is fogyott. Trest’ansky Mária Vélemények Néhány hete történt, hogy jó öreg Skodámmal kényelmesen gurultam hazafelé a közeli vá­rosból. Nem sürgetett az idő, csodáltam hát a lenyugvó nap utolsó sugaraiban fürdő Palóc­földet. Az egyik kanyar előtt, az út szélén, egy kiszolgált, rozzant Moszkvics vesztegelt. Felnyitva a motorház fedele, vezetője alat­ta matatott. Megálltam mellette, s a lehúzott ablakon át ki­szóltam:- Segíthetek?- Köszönöm, csak a fúvókát keil kitisztítani - mondta. így hát továbbmentem. Másnap néhány kanyarral odébb pillantottam meg egy veszteglő jármüvet. Felnyitva a motorház fedele, ki­téve az elakadást jelző három­szög. Közelebb érve látom: a Moszkvics.- Ismét a fúvóka? - kérdez­tem, amint melléje értem.-Biztosan piszkos a benzin - mondta a férfi, miközben az „ÜZEMZAVAR“ útmenti kukoricatábla felé tekint- getett. Közben egy cső kukoricát pil­lantottam meg az autó alatt. Továbbgurultam hát, ám a visz- szapillantó tükörben még láttam, amint egy testes asszonyság és egy süvölvény legényke nehéz zsákot cipel a kukoricásból. Né­hány perc múlva külsejét meg­hazudtoló sebességgel zúgott el mellettem a Moszkvics. Úgy lát­szik, sikerült a fúvókát kitisztí­tani. Rövidesen újra találkoztunk. A kereszteződés előtt a közleke­désrendészet tagjai engem is megállítottak. Beálltam hát a Moszkvics mögé, amelynek csomagtartóját, s az ott lapuló zsákokat, a hivatalos szerv szemlélte. Úgy látszik, nemcsak a pisz­kos benzin okozhat kellemetlen perceket a motorosoknak... BÖJTÖS JÁNOS J Megkérdeztük ] Ján Konecny mérnököt, kandidá­tust, az SZSZK Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériuma osztályvezető-helyettesét • Milyen a helyzet az építőanyag-ellátás­ban és milyenek a kilátások a jövő évre?- A szövetségi kormány 1989/126-os számú határozata alapján - mely a magánlakás-építők ösztönzését célozta és egyben rámutatott az építkezési anyagokkal való ellátás javításának szükségességére is - számos lépést tettünk annak érdekében, hogy a megnövekedett igé­nyeket mind jobban kielégítsük. Ebben az esz­tendőben az SZSZK Fejlesztési és Építőipari Minisztériumának vállalataiból 55 millió korona értékű építőanyaggal többet forgalmaztunk a tervezettnél, elsősorban cementből és kerá- miaburkolókból. Az Erdőgazdasági, Vízgazdál­kodási és Faipari Minisztérium az ablakok és az ajtók szállításának növelését ígérte, a szövet­ségi kohó- és elektrotechnikai tárca pedig a be­ton- és profilacélellátás javítására, illetve a ko­hóipari termékekkel összefüggő szolgáltatá­sokkal kapcsolatban hozott intézkedéseket. Az építőipari tárca az első nyolc hónapban az évi terv 71,6 százalékát teljesítette az építő­anyagok szállításában, s előreláthatólag az év végéig eleget tesz tervfeladatainak. Mindezek ellenére a fogyasztók igényeit nem sikerült időben teljes mértékben kielégítenünk. Ennek legfőbb oka az építőanyagokat gyártó vállalatok kapacitáshiánya, és az is tény: ce­mentből például az állami terv módosításának köszönhetően a harmadik negyedévben szállí­tottak többet, amikor már az építkezési fő idénynek vége volt. És hogy mi várható a következő évben? Az SZSZK Fejlesztési és Építőipari Minisztériuma intézkedései alapján reális esély van arra, hogy a belpiac cementtel való ellátása némiképp jobb lesz, mint az idén. Kikötöttük, hogy az építőanyagok szállítását negyedévenként rész­letekben, 20, 40, 30, illetve 10 százalékos arányban bonyolítsák le. A kereskedelmi mi­nisztérium a fogyasztók igényeinek teljes kielé­gítése érdekében 3 millió 500 ezer négyzetmé­ter kerámia burkolóanyagot igényelt. Ezekből is több kerül a piacra, mint az idén, de a vásárlók igényeit nem elégítjük ki, főleg a választékra vonatkozó elképzeléseknek nem tudunk majd eleget tenni. A helyzet érezhetőbb javulása 1991 -ben várható, amikor befejeződik a kerá­mia burkolóanyagokat gyártó üzemek gépso­rainak korszerűsítése, amihez a kereskedelmi tárca devizával járul hozzá. Az eddig megvalósított intézkedéseken kí­vül, melyek elsősorban a szállítmányok növelé­sét célozták, a fogyasztók igényeinek jobb kielégítése érdekében a reszortunkban megszi­gorítottuk az ellenőrzést, amely arra irányul, hogy a Jednota és a Stavebniny boltjaiból a szo­cialista szervezetek ne vásároljanak fel az épít­kezési anyagokat a magánépítkezók elöl. A Szlovák Kereskedelmi Felügyelőség munka­társai is ellenőrzik az építőanyagok árusítását, és nem marad el azok felelósségrevonása sem, akik megszegik a rendeleteket. D. T. ÚJ SZÚ 2 1989 XI. 2z Gazdátlanul (Rajtík Iván felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents