Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-11-10 / 45. szám
NEMZETKÖZI KÖZGAZDÁSZ-KONFERENCIA Iparpolitika Keleten és Nyugaton (Tudjuk, nem a legidőszerűbb a hír, hiszen már két hónapja, hogy a világ néhány országának közgazdászai konferenciára gyűltek össze, amelyen az ipargazdaság legidőszerűbb kérdéseit tárgyalták meg. Mivel a rendezvényen csehszlovák szakemberek is részt vettek, s hazánkat érzékenyen érintő problémák is napirendre kerültek, úgy döntöttünk, hogy a rövid beszámolót, akár kissé késve is, közzétesz- szük.) Augusztus végén került sor Budapesten az ipargazdaságok kutatásával foglalkozó európai társulás 16. tudományos konferenciájára 24 európai ország, valamint az USA, Kanada, Ausztrália és Japán, összesen 250 szakemberének részvételével. A szocialista országok közül a rendező Magyarországon kívül a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária és Jugoszlávia is képviseltette magát, s a KGST Szocialista Világ- rendszer Közgazdasági Problémáinak Nemzetközi Intézete is küldött szakembert. A konferencia résztvevői között voltak kutatók, főiskolai tanárok, valamint gyakorlati szakemberek az irányító és vállalati szférából. A tanácskozás hat szekcióban zajlott, s a bevezető jellegű plenáris ülés után csaknem kilencven előadás hangzott el, amelyek a gazdasági élet legidőszerűbb és legfontosabb kérdéseivel foglalkoztak. A szakemberek szóltak például az innováció forrásairól és azok bővítéséről, az innováció és a vállalat nagyságának összefüggéseiről, a nyugatnémet kohóipar szerkezeti válságáról, az ipar változásairól és a sztrájkmozgalomról az EGK-ban, felvetették, hogy mi várható a privatizációtól, s az egyensúly és konkurencia, az árstratégia, valamint a piacra való bejutás problémáit is fejtegették. Külön szekció foglalkozott a szocialista országok iparpolitikájával, a Kelet és Nyugat kapcsolataival és iparuk összehasonlításával, valamint a szocialista és kapitalista országok vegyes vállalatainak tapasztalataival. Égy másik szekcióban pedig a kis- és közepes vállalatok működéséről és támogatásáról cseréltek tapasztalatokat. A konferencia csehszlovák résztvevői a Kelet és Nyugat ipargazdaságainak összehasonlításával foglalkozó szekcióban dolgoztak és két előadásukban hazánk gazdaságának meglehetősen időszerű kérdéseit vetették fel. A „Monopolizáló a csehszlovák iparban“ és a „Vállalatnagyság a csehszlovák iparban és a világban“ című előadások meglehetősen élénk vitát váltottak ki. Főként az utóbbi munka iránt volt nagy az érdeklődés, amely a dinamikus fejlődés szemszögéből mutatta be a kis- és középvállalatok számának állandó növekedését az USA-ban és a világban az elmúlt húsz év folyamán, s ezzel állította szembe a kisszámú nagyvállalatokat és az óriási monopóliumokat. Például az USA-ban a vállalatok átlagosan ötven, Japánban pedig körülbelül húsz embert foglalkoztatnak. Ezzel szemben Csehszlovákiában a legnagyobb méretűek - világviszonylatban is - a vállalatok, átlagosan 3500 dolgozójuk van. Ennél fogva természetesen kevésbé rugalmasak és versenyképesek. Csehszlovákiában a gazdasági mechanizmus átalakításának szerepében megvalósuló ipari szerkezetváltás következtében várhatóan 2200 alkalmazottra csökken a vállalatnagyság. A világon hazánkon kívül nincs még egy ország, ahol az átlagban ezernél több embert foglalkoztató vállalatok lennének túlsúlyban. A Szovjetunióban sem alkalmaz egy vállalat átlagosan 700 embernél többet. A vendéglátók - tervezési és tartalmi szempontból is - megkülönböztetett figyelmet fordítottak a konferenciára, mivel az egyes témák érzékenyen érintették a magyar közgazdászok jelenlegi gondjait és elképzeléseit a piacgazdaságra való áttéréssel kapcsolatban. A nemzetközi közgazdaságtudomány legjobb szakemberei ezzel a kérdéskörrel is mélyrehajtóan, a legapróbb részletekre egyaránt kitérve, foglalkoztak. Az ipargazdaságok kutatásával foglalkozó európai társaság konferenciája valamennyi szekcióban sok új és érdekes információt nyújtott. Ezek ésszerű felhasználása nemcsak a csehszlovák, közgazdaságtudományban, hanem a gazdasági mechanizmus átalakításában, az irányítási és gazdasági gyakorlat számára is hasznos lehet. Dr. Adorján Zoltán Vegyes vállalatok nyugati tőkebefektetéssel A bécsi székhelyű Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet adatai szerint a kelet-európai országokkal alapított vegyes vállalatokba befektetett nyugati töke értéke 1987-ben 242 millió, 1988-ban 635 millió, s az idén február végén már 900 millió dollár volt. A nemzetközi intézet úgy véli, hogy a befektetések növelése a nyugati vállalatoknak a KGST-piac iránti hosszú távú érdeklődését tanúsítja. A legtöbb vegyes vállalatot a vegy- és könnyűiparban, a gépiparban, valamint szolgáltatások és a turizmus terén alapították. Az utóbbi két területen a legtöbbször Magyarország és Csehszlovákia a partner. Október elején Várnában szakmai szemináriumot rendeztek tizennégy ország száz kereskedőjének részvételével. A szemináriumon megállapították, hogy miután a kelet-európai országokban 1988-ban újszerű törvényhozást vezettek be, ebben az évben jelentősen megnövekedett a vegyes vállalatok száma. Például a Szovjetunióban ez év szeptember elsejéig 877, egy hónap múlva pedig már ezer közös vállalat volt bejegyezve. Az ilyen gyors ütemű növekedés ellenére azonban a tőkebefektetés nem túl jélentös. Az EGK becslése szerint tavaly év végén 1,87 milliárd, az idén február végén 2,5 milliárd dollár értékű volt a befektetett töke. Az említett szeminárium résztvevői rámutattak arra, hogy a vegyes vállalat bejegyzése és a gazdasági tevékenység tényleges megkezdése között meglehetősen hosszú idő telik el. A rendszerelemzési intézet szerint ez az idő tíz és fél hónap is lehet és nyereséget legfeljebb további 27 hónap elteltével ér el a vállalat. A tevékenység megkezdése főként a hosszadalmas adminisztráció miatt tolódik el. Később az üzemelés során az anyaghiány, az akadozó szállítás, ,a minőség, a helyi vállalatok monopóliuma a legszükségesebb anyagok szállításában okoz nagy gondot. Annak ellenére, hogy a keleti országok valutái nem konvertibilisek, a nyereség elosztásában nincs probléma. Jóllehet, a keleti és nyugati partnerek egyaránt üzleteket kívánnak lebonyolítani a harmadik országok piacain, az ilyen irányú célkitűzéseket a vegyes vállalatok eddig mindössze nyolc százaléka váltotta valóra. A jövő év elején kezdi meg munkáját az a szovjet-japán vegyes vállalat, amely mosószereket gyárt majd. A Moszkvától nem messze, Novomoszkban levő gyár a maga nemében a legnagyobb a világon. Tavaly az év végén 200 ezer tonna évi kapacitású termelési berendezést szállítottak a vállalatba. A beruházás célja, hogy javítsa a szovjet piac ellátását mosó- és tisztítószerekkel. A japán vállalatok 1988-ban 10 milliárd jen értékű szállítási szerződést kötöttek a Szovjetunióval ebben a termékcsoportban. Az osztrák cégek eddig 228 KGST-tagországbeli vállalatnál fektették be tőkéjüket. A szakemberek véleménye szerint az év végéig háromszázra nő az ilyen vegyes vállalatok száma. Az Osztrák Kereskedelmi Kamara legújabb statisztikája arról szól, hogy a cégek a legtöbb - kilencven - esetben Magyarországgal írtak alá szerződést, a Szovjetunióval hatvanöt, Lengyelországgal pedig harmincnégy közös vállalatot alapítottak. A csehszlovák-osztrák vegyes vállalatok száma eddig tizenhat. A gazdasági együttműködésnek ezt a formáját az osztrák vállalkozó körök országuk gazdasági fejlesztésében használják ki. Ausztriának a KGST-tagországokba irányuló szállításai kétévi jelentős visszaesés után ismét növekednek, s ebben az évben a tavalyi mennyiséghez viszonyítva egyötödével, s jövőre pedig további tizenöt százalékkal növekednek. (ŐSTK, SH) A mezőgazdasággal, az élelmiszeriparral és a lakásépítéssel együtt a környezetvédelmet is a kiemelt társadalmi-gazdasági feladatok közé sorolták Lengyelországban. Az 1986-1990-es évekre a népgazdasági terv szerint 330 milliárd zlotyt tesznek ki a környezetvédelmi beruházások. Az összeg kétharmadát a víz- tisztításra, egynegyedét pedig a levegő védelmére fordítják. Lengyelországban a Balti-tenger partján állandóan növekszik a szennyvíztisztítók száma. A felvételen az egyik ilyen tisztító laboratóriumának dolgozói vízmintát vesznek. (ŐSTK - felvétele) A budapesti Selectronic vállalat kétéves fennállása alatt jelentős változásokon ment keresztül. Az eredeti tulajdonostól, a Standard Elektrik Lorenz AG cégtől a finn Nokia cég vásárolta meg. A termelési program azonban nem változott, az üzem továbbra is színes televíziókat és videókat gyárt, valamint telexberendezéseket szerel. A felvétel a színes televízió összeszereléséből mutat be egy részletet. KGST - EGK Még tart a kölcsönös bizalmatlanság A KGST és az EGK gazdasági együttműködése fejlesztésének lehetőségeivel és távlataival foglalkozott az a nemzetközi konferencia, amelyre október közepén került sor Moszkvában. A konferencián több mint 160 résztvevő gyűlt össze, akik a két gazdasági csoportosulást, valamint a szocialista és kapitalista országok tudományos és vállalkozói köreit képviselték. A rendezvényen az Európai Közösségek bizottsága és az Európa Parlament, valamint néhány nemzetközi szervezet képviselői is részt vettek. Vjacseszlav Szicsovnak, a KGST titkárának véleménye szerint a konferencia teljesítette küldetését - lehetőséget adott arra. hoav a KGST és az EGK gazdasági együttműködésének számos problémáját megtárgyalják, s a szakemberek személyes" kapcsolatot kössenek. Nem politikai, hanem tudományos-gyakorlati jellege volt és nem került sor dokumentum elfogadására sem. A résztvevők eszmecserét folytattak a két csoportosulás két- és sokoldalú gazdasági együttműködésének jelenlegi állapotáról és bővítésének lehetőségéről. A részletes és tárgyszerű vitában az európai és a kelet-nyugati együttműködés fejlesztéséről is szó volt. Az EGK és az egyes KGST-tagországok kapcsolatai sikeresen fejlődnek, erről tanúskodnak a Csehszlovákiával, az NDK-val, Magyarországgal és Lengyel- országgal aláírt együttműködési szerződések. Ezzel ellentétben a sokoldalú együttműködés - a két gazdasági csoportosulás közti hivatalos kapcsolatok felvételéről szóló deklaráció tavaly megtörtént aláírása után - egy lépést sem haladt előre. Ez a helyzet részben a sokéves kölcsönös bizalmatlanság eredménye. Az egyik legfőbb okként azonban a két szervezet közti különbségeket kell megemlíteni. Egyúttal az is nyilvánvaló, hogy az EGK a két- és sokoldalú együttműködéshez való azonos hozzáállásának nem adja olyan világos tanújelét, mint korábban. Fontos és kedvező körülmény, hogy az Európa Parlament és a nyugati vállalkozói körök képviselői támogatták a KGST és az EGK kapcsolatának aktivizálását. Klaus Hánsch, az Európa Parlament képviselője pozitívan értékelte a moszkvai fórumot. Úgy véli, hogy közgazdászok, tudósok, politikusok és a vállalkozói körök képviselői ilyen nagy számban még soha nem cserélhettek véleményt a KGST és az EGK gazdasági együttműködésének problémáiról, keresve az érintkezési pontokat. Úgy látja, hogy a konferencia a Kelet és Nyugat közti dialógus felvételéhez is hozzájárulhat, s hasznos lenne, ha az ilyen tanácskozásokra a jövőben is sor kerülne. (ŐSTK) Újjászerveződik egy magyar vállalat A Hunsiet Holdings PLC brit gépipari cég 12 millió angol fontért vásárolta meg a mozdonyokat és vagonokat gyártó veszteséges magyar vállalat, a Ganz Mávag részvényeidnek 51 százalékát. Ez az első brit cég, amely egy magyar vállalat tőkéjének több mint a felét birtokolja. Az új vállalat, amelyet a veszteséges üzemelés kiküszöbölése céljából a közeljövőben alaposan átszerveznek, Ganz-Hunslet Railway Vi- hicles Ltd. néven szerepel majd és továbbra is vagonokat, diesel-mozdonyokat, valamint villamosokat gyárt. A fizetőképességben mutatkozó problémákat egyelőre azokkal a megrendelésekkel oldják meg, amelye keretében a MÁV négy Dízel-mozdony vásárlására kötött szerződést. Egy másik megrendelésben szereplő hat speciális mozdonyt pedig mentési célokra szállítanak. Ézeket a La Manche-csatorna alatt épülő alagútban az esetleges áramkiesések alkalmával használják fel a vonatok mentésére. Az új cég villamosok hálózatának építését is megpályázta az angliai Shef- fieldben. A 900 embert foglalkoztató Ganz Mávag eddigi forgalma 35 millió dollár volt, a brit partner azonban feltételezi, hogy néhány év múlva jelentősen megnövekszik a forgalom. SH A Coca-Cola Kínában A kínai Chang-csou városban a Cse-tiang tartomány igazgatási központjában üzembe helyeztek egy újabb Coca-Cola gyárat. Á vegyes vállalatot az amerikai Coca-Cola társaság és néhány kínai vállalat alapította, alaptőkéje 5 millió dollár. Az üzemet amerikai és nyugatnémet gépekkel szerelték fel, s a Coca-Colán kívül Fanta üdítőt is készítenek majd. Az amerikai Coca-Cola társaság azon kapitalista vállalatok egyike, amelyek 1978-ban elsőként kezdték meg munkájukat Kínában. Ugyanis az ország ebben az időszakban lépett a reformok útjára. A világhírű cég már 60 millió dollárt fektetett itt be, ennek ellenére nem túl közkedvelt a kínaiak körében. E kedvezőtlen véleményt elsősorban a Coca-Cola meglehetősen magas ára váltja ki. (ŐSTK)
