Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-10-06 / 40. szám

Dele ott kilenckor nyíltak a vasarkapuk, megindult az emberaradat a pavilonok felé. Naponta legalább 60 ezren ozonlotték el a kiállítás területet Mernönök es gépkeze­lők iskoláskorúak és egyetemisták vagy csak pusztán kíváncsiskodók. Többségük szakemberként erkezett: találkozni akart a korszerűséggel meg az itthoni gyártók kínálatával, hogy felmerhesse, mire varhat munkahelyén az elkövetkező években. Látványosságok mindenfelé, Matogatócsalogató újdonságok és szolgáltatások lépten- nyomon. Válogatni kényszerült tehat az ember, mert nem ✓jutott ideje mindenre. ÜZLET ÉS FELÁR. Időhiányra az üzletkötők sem panaszkodhattak. Ha éppen nem tárgyaltak, akkor a pavilonokat járták, hátha találnak számukra elfogadható árut. Egyéb­ként is sűrű a napi programjuk, egy­re több a tárgyalópartner, a vendég a kulisszák mögött. És órák hosszat folyik az egyezkedés - sokszor eredménytelenül. Ma már egyetlen üzlet sem születik könnyen. Alku alkut követ, amíg a kész szerződés asztalra kerül. Ennél egyszerűbb helyzetben csak a vásárlátogató van az árusokkal szemben. Annyiért kell megvennie a portékát, amennyiért kínálják. Hiába: a vásárfiának felár az ára. Mint számos helyen, a nem­zetközi gépipari seregszemlén Brnóban is. REKLÁMTÁBLA A ROTUNDÁN. Folyamatosan történik a vásári léte­sítmények felújítása. Minden bemu­tatóra tartogatnak valamilyen meg­lepetést. Ezúttal a főbejáraton belé­pő előtt gazdagodott a látvány. A 32 ország zászlaját (először Dél-Ko- reáét, hosszú évek múltán Kínáét)' lengető árbocrudak mögött újra fo­gadta vendégeit a kétszárnyú A pa­vilon rotundája. Két esztendeig tartó rekonstrukció után. Bejárata fölött elektromos reklámtábla. Először a brnói vásárok történetében. Távol­ról és közelről egyaránt jól látható kiállítói hirdetések olvashatók róla szinte egész nap. Bent a műsorköz­pontnak nevezett teremben még festékszag csapja meg orrunkat, de itt már szakmai nap zajlik. Spanyol- ország gazdaságával ismerkednek a jelenlevők. Harmincán, negyvenen lehetnek a 400 ülőhelyes nézőtéren. Műszakilag is jól felszerelt lett a ro­tunda: audiovizuális technika, kor­szerű tolmács- és világítóberende­zés van benne, kiváló az akusztiká­ja. Hogy a szükséges videokazetta csak harmadik kísérletre kerül elő, az nem a képmagnó hibája. Legfel­jebb a sikertelen próbálkozások mo­solyt csalnak a jelenlevők arcára. Igazi próbatétel azonban csak ta­vasszal vár erre a színpadra. Ez lesz a divatbemutatók színhelye. Teljes leterhelésnek volt viszont kitéve az Elis számítógépes információrend­szer. Bővült az adatbankja, de még így sem pótolta az eléggé vaskos, ám az idén hiánycikknek számító katalógust. Egyik terminálja előtt megkérdeztem: hol állít ki a Stojim- port textilgépeket. Erre megkaptam a külkereskedelmi vállalat vala­mennyi standiának listáját. Semmi többet. Találomra indultam útnak. Hátha... És a szerszámgépeknél kötöttem ki. SABINA ÉS JETTIS. Aztán a tex­tilgépeket is megtaláltam. Egy másik pavilonban. Legtöbbjük némán állt a pódiumon, csak innen-onnan jutott a fülembe gépzakatolás. Megálltam az egyik, aránylag kis méretű kötő­gép közelében. Sabinának nevezték el, ez már a harmadik korszerűsített változata. S miközben többen is hallgatjuk a kíséröszöveget, a gép megállás nélkül működik. Elektroni­kus mikroprocesszor irányítja, me­chanikai része aránylag egyszerű, mégis nagy teljesítményre képes. Szémünk láttára ontja a női haris­nyákat, de harisnyanadrág kötésére ugyanúgy alkalmas. Hallom, para­métereivel sok területen a Lonati, Nagata és Savio cégek konkurens termékeit is megelőzi, s a trebíci Elitexben gyártják. Egyszer csak za­katolni kezd a közeli szövőgép. Jet- tis a neve. Üzletembereknek mutat­ják, könnyű és félnehéz szövetanya­gok készülnek rajta, s a vsetíni Zbro- jovkából érkezett. Itt meg külföldi kereskedők szemlélik. És nemcsak Sabinát, Jettist, de társaikat is. Újra növekszik a csehszlovák textilgépek ázsiója. Tizenöt éve még mi diktál­tuk a fejlődés iramát. Többször is hallottam Brnóban: a mostani kíná­lattal újra.csúcsközelbe kerülhetünk. IKAROSA BEMUTATKOZASA. Hivatalosan még nem így hívják, de a névadók fantáziáját már megmoz­gatta. Karosa alvázon Liaz motorral Ikarus karosszériából készült távol­sági luxusbusz. Székesfehérvárott szerelték össze, és csehszlovák -magyar termelési kooperáció meg­valósulásának lehetőségét látják benne. Alvázakért kész autóbuszo­kat kapnánk Magyarországról. Ép­pen a Mogürt standján jártam, ami­kor megjelent ott a Karosa gyár igazgatója és műszaki helyettese. Nem látták akadályát a kooperáció szerződésbe foglalásának. Később a busz szemlélése közben két itthoni szakember szóváltásából jegyeztem meg: tetszik, igazán luxusjárrhü, tá­volsági turistaforgalomra, ám a rövi- debb járatokra aligha érné meg be­szerezni. Nem sokáig őrizné meg luxusértékét. Volt még két autóbusz az Ikarus-kínálatban. Mindössze hármat gyártottak le abból a tárgya­lóbuszból, amelybe az alsó lépcső­fokáról a látogatók is bepillanthattak. Szuperberendezéssel és videotech­nikával van felszerelve. Borsos az ára. minthogy legyártása sem volt olcsó. Egyeiöre vevőt keresnek rá. Találnak viszont megrendelőt a 238- as csuklós Ikarusra. Március óta Prága, Brno, Ostrava és Bratislava utcáin már találkoztunk vele. A vá­sárról szlovákiai körútra indult. Hosszabb az előző típusnál. Utaste­rébe ötvennel többen férnek, hátsó tengelye már nem kormányozható. • „Na lássam, milyen a műszerfala.“ A Favoritot és szemlélőit a Tuzex pavilon előtt kaptuk lencsevégre. • Tavasszal hoztuk be az ötvenezredik Simson motorkerékárt az NOK-ból. Három ✓ a következő ötvenezerből. (Pomichal Richárd felvételei) új a 1989.: • Tatra-léggömb és a látogatók a Z pavilon előterében Húszperces utazás szakmagyará­zattal, üdítőkínálattal egybekötve. Sok szerencsés vásárlátogató örö­mére. A DIGITÁLIS TELEFONKÖZ­PONTTÓL A MINIFONIG. Tudomá­nyos értekezleten mutatta be termé­keit a niái Intertrade gazdasági szer­vezet. Távközlési berendezéseket és digitális telefonközpontokat gyárt, közös vállalatba tömörülve az ame­rikai GTE társasággal. Világhírű központjaikból három típusú készül, mindegyik a legkorszerűbb procesz- szorokkal van felszerelve. Egyszer­re alkalmasak adat és beszélgetés továbbítására, s valamennyi típusú terminál rájuk kapcsolható. Az El Pupin GTE a telefonközpontok és más távközlési berendezések egye­düli szállítója a KGST-tagállamokba. Nálunk telefonkészülékeket a strop- kovi Tesla állít elő. Brnóban végre láthattuk a Minifon automata nyo­mógombos telefonkészüléket, rövi­desen gyártása is megkezdődik. A tropkoviak standján egyébként csak nyomógombos telefonnal talál­koztam. Szinte vadonatúj sajtóköz­pontunkban viszont elvétve akad ilyen, otthonainkban ugyancsak rit­kán fordul elő. Luxus- és hiánycikk egyszerre. FAVORIT- ÉS LADALESEN. Volt mit nézni a Motokov pavilonjá­ban is. összesen kilenc különféle Favorit-változatot láthattunk. Koráb­ban nem lehetett ennyire hozzáférni a legújabb itthoni személygépko­csikhoz. Ezúttal hely is, mód is volt rá. Mindenki benézhetett a motor­házba, raktérbe, megfigyelhetett bármit a járműben. Más helyen is­merkedtünk a Lada-Samara új típu­sával. Jelzése: VAZ-2109. Három- és ötajtós változatban állították ki; elsőkerék meghajtású, új szerkezetű motorral van felszerelve. Kilencven kilométeres átlagsebességnél mind­össze 5,4 liter üzemanyagot fo­gyaszt. Erre mondják, hogy takaré­kosan üzemel. Délelőtt kilenckor nyíltak a vásár­kapuk, megindult az emberáradat a pavilonok felé. Naponta legalább 60 ezren jöttek, mentek. Délután hatig. Nyolc nap után az utolsó ka- puzárás következett. Legközelebb újra jövőre lesz gépipari vásár Brnó­ban, és ismét szeptemberben. J. MÉSZÁROS KÁROLY rom éve szállítják az NDK-ból ha­zánkba azokat az elektromos hidra­ulikai készülékeket, amelyeket a kü­lönféle gépipari termékek villanymo­torjaiba szerelnek. Az idei vásáron ünnepélyesen adták át az oschers- lebeni Elektromotorenwerk gyár képviselői prágai megrendelőiknek a háromszázezredik motoralkat­részt. Manapság ez nem csupán szakosodási együttműködés köztük. Annál jóval több, mert felöleli a párt­ós a szakszervezet s az egyes dol­gozókollektívák közvetlen kapcso­lattartását is. Szoros szálak fűzik tehát egymáshoz a szállítót és a megrendelőt egyaránt. Mi ÉRDEKLI A KÜLFÖLDIE­KET? Szeminárium a Csehszlovák Kereskedelmi és Ipari Kamara épü­letében. Tizenöt ország kiállítói is­merkednek az itthoni piac új helyze­tével, a gazdasági mechanizmus átalakításával, bankrendszerünk változásaival, a közös vállalatok ala­pításának feltételeivel. Elsősorban ez utóbbi érdekli a külföldieket. Kér­déseikben erre utalnak legtöbbször. Gyakorlati tennivalók is napirendre kerülnek: a külkereskedelmi tevé­kenységtől kezdve a dolgozók bére­zéséig. Elintézésükben ezentúl köz­vetlen partnerre találnak a közös vállalatok klubjában, amely néhány hete alakult. Elnöke Ondrej Novák, a Tessek csehszlovák-dán vállalat vezérigazgatója lett. ANKÉTRÉSZVÉTEL SZÁMÍTÓ­GÉPÉRT. Naponta kígyóztak a so­rok a PC-klub standja előtt. A Brnói Technika Háza és a bratislavai tele­vízió ugyanis ankétot hirdetett a lá­togatók körében. Tizenkét kérdés­ben arra válaszoltak: vajon milyen az áttekintésük a személyi számító­gépek kihasználásáról. Válaszaikat operátorok rögzítették a számítógép memóriaegységébe. Mindvégig nagy volt az érdeklődés. Csupán néhány adat bediktálásáért 16 bites külföldi mikroszámítógépet lehetett nyerni. Kilenc további díjat is kisor­soltak. Nem csoda hát, hogy állan­dóan kígyóztak a sorok. MADÁRTÁVLATBÓL. Volt olyan nap a vásár idején, amikor 250 ér­deklődő is repülőbe ülhetett, hogy a Slovair gépéről pillantson le az óvárosra, a vásárra és Brno környé­kére. Tizenkilenc év után újította fel a helyi Őedok ezt a szolgálatát. Csuklósbuszból korábban évente 250 darabot hoztunk be Magyaror­szágról, idén ez megduplázódott, és jövőre tán ennél is nagyobb lesz az import. Mert tömegközlekedésünk gépparkjában még mindig kevés az autóbusz. CHALLENGER A FÖLDEKEN. Amerikai ugyan ez a gépcsoda, ám nem űrrepülőgép. Mezőgazdasági célokra szolgáló traktor, de megáll­ná a helyét az építőiparban is. Acél­huzalokkal erősített gumiláncon jár, a Caterpillar cég terméke. Egyedi tulajdonságait Magyarországon, Lengyelországban és a Szovjetunió­ban már próbára teszik. Nagy telje­sítőképessége mellett alacsony üzemanyag-fogyasztású, javítása, kezelése egyszerű. Élettartama hosszú. Méltán lett aranyérmes. Tárgyalások folytak arról, hogyan születhetne együttműködés a Marti­ni Nehézgépgyár és a traktor gyártói között. MOZDONYCSERE NÉLKÜL. Amikor a 80 E jelzésű villanymoz­dony húzza majd a szerelvényeket Csehszlovákia és az NDK közötti vasútvonalakon, elmaradhat az ad­dig elkerülhetetlen mozdonycsere Bad Schandau határátkelőhelyen. Mert a Plzeni Skoda aranyérmes terméke mind a változó-, mind az egyenáramú vezeték energiáját ké­pes felhasználni, arra pedig ezen a szakaszon szükség van. Brnóban a mozdony egyik prototípusát láthat­tuk. További példányainak üzembe állítása után rövidebb idő alatt lehet majd eljutni Prágából Berlinbe vagy a Balti tenger partvidékére. HÁROMSZÁZEZER VILLANY­MOTOR-ALKATRÉSZ. Huszonhá­HUM™*» fiuunumnoi

Next

/
Thumbnails
Contents