Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-09-08 / 36. szám
r ) (AAUTÓSOK MOTOROSOK Az alkohol gyorsabbá tesz? Közismert tény, hogy azok a járművezetők, akik alkoholtól befolyásolt állapotban vezetnek, csaknem mindig súlyosabb kimenetelű balesetet okoznak, s az ö körükben - a statisztikák szerint - jóval magasabb a halálos kimenetelű balesetek száma is, mint a nem ittasoknál... Legutóbb azt is megpróbálták értékelni a kutatók, hogy a különféle balesetek milyen sebességek mellett történtek meg. Már önmagában az a vizsgálati adat, amely szerint az ittas vezető különösen a lakott területen kívül okoz igen súlyos balesetet, arra mutat, hogy a sebesség mindenképpen jelentős tényező. Az egybevetett statisztikák aztán még többet jeleznek: egyértelmű, hogy az ittas vezető - a körülményekhez mérten - gyorsabban közlekedik. Amíg az 50 km/óra alatti sebességtartományban kimutathatóan a nem ittas vezetők okozzák a több balesetet, addig az e fölötti sebességeknél az ittas járművezetők szerepe a nagyobb. Néhány - ittasan balesetet okozóval - készített beszélgetés is ezt bizonyítja. A megkérdezettek utólagos véleménye szerint az volt a baj, hogy túl gyorsan hajtott. Ilyen megfogalmazások szerepelnek a ,,vallomásokban“:későn vettem csak észre..., nem tudtam időben fékezni..., nem láttam a kanyar ivét stb. Ezek a vélemények is jelzik, hogy a sebesség volt túlméretezett! Alkoholfogyasztás esetén bizonyos mértékéig ugyan az érzékelés, a reagálás még gyorsulhat is, ezek azonban önmagukban nem sokat érnek, ha a felmérés, a döntés befolyásolt, sót éppen ellenkezőleg: mivel megelőzik az értékelést - hibás cselekvésekhez vezetnek. Végeredményben ez is összefüggésben van a választott sebességgel, amely annál magasabb lesz, minél inkább gátolt az értelmi tevékenység, hiszen éppen a legfontosabb - az önkontroll hiányzik. -amTúllátás A túlnézés, túllátás a járművezetők körében gyakoribb jelenség, mint gondolnánk, s ráadásul éppen a gyakorlottabb, régi vezetők körében észlelhető hiba. Igaz, közrejátszik benne a figyelmetlenség, s ez éppenséggel a kezdő vezetőt is jellemzi, ám mégis inkább magabiztos gyakorlat, már kialakult járművezetői szokás van a hátterében. Képzeljünk el két egymáshoz igen közel lévő lámparendszert. Az autós, amikor közelít a tilosra váltó jelzéshez, lassít és megáll. Várakozása közben természetesen keresi a megjelenő zöld jelzést, s amikor azt észleli, gázt ad és elindul. Csakhogy: mivel szokása szerint már előbbre figyel, ösztönösen is a további útszakaszt pásztázza tekintetével - a távolabbi zöld jelzést veszi figyelembe, vagyis - túllát a saját jelzésén. Ami pedig még mindig tilosat jelez! Jól ismert a kezdő és a gyakorlott vezető közötti különbség e tekintetben: a kezdő inkább megragad figyelmével a közvetlen előtte lévő környezetben, a rutinos vezető - szinte a gyakorlatával arányos mértékben - mindinkább elöre- veti pillantását. Valószínűleg ez a különben fontos és hasznos megszokás okozza a tévedését. Természetesen nem csak a jelzőlámpákra vonatkozik mindez. Ugyanígy előfordulhat, hogy mozgó kocsisorban valaki olyannyira egy későbbi manőverre készül, s annak helyét, az ott lévő szituációt próbálja magának előrevetíteni, hogy közben átnéz egy éppen előtte bekövetkező manőveren. Sőt észleltek olyasfajta túlnézést az előzés során is, amikor az utolsó - mivel számára egy távolabbi szembe jövő látszik értékelendőnek - a közvetlen előtte felbukkanót figyelmen kívül hagyja! Ami a gyalogos mozgásokat illeti, a túlnézés itt is igen gyakran előfordul. A járművezető az úton haladva már „letudja“ a közvetlen közelség ellenőrzését, s ha arrébb, előtte bonyolultabb helyzet van kialakulóban, arra összpontosít. A gyalogos pedig oldalról lelép. Pedig látható lett volna! Csak éppen már - túlnéztünk rajta. Gumiabroncsok II. Gumitömlő javítása, ragasztása. Akkor szükséges, amikor a pótkerék is hibás, és tovább akarunk haladni. Ha mód van rá, a gumiabroncs javítását bízzuk szakműhelyre, ott ugyanis vannak gumiszerelö gépek, amelyek nem sértik meg a perem drótbetétjét vagy a gumiabroncs egyéb részét. A levegőt teljesen engedjük le, a szeleptút csavarjuk ki (a szelepsapka hasítékát használjuk a kicsavaráshoz), majd a szelepet nyomjuk be a tömlő felé. A gumiabroncs peremét mindkét oldalon nyomjuk le a tárcsáról. Ez a művelet - amennyiben a gumiabroncs a tárcsán régen fenn van - elég körülményes lehet. A lefeszítés után a gumiabroncs oldalán a szerelóvasat feszítsük a gumi pereme és a tárcsa közé, hogy így a peremet kiemelhessük. A kiemelést körkörösen, folyamatosan végezzük, ügyelve arra, hogy a gumiabroncs peremében levő több szálból álló drótbetét az erőltetés következtében ne szakadjon el, mert ezzel a gumiabroncs tönkremegy. A belsőt húzzuk ki a köpenyrészből (célszerű a szelepnél kezdeni), és állapítsuk meg a sérülés helyét. A köpeny falát is gondosan vizsgáljuk meg. Belülről óvatosan tapogassuk végig, hogy a sérülést okozó idegen tárgyat (pl. a szöget) megtaláljuk és eltávolíthassuk. A szög behatolása általában a köpeny külső részén is észrevehető. A tömlőn a sérülés helyét és környékét tisztítsuk le. Ha vágott repedés van a tömlőn, akkor a vágás széleit „gömbölyítsük ki“, hogy a további repedést ezzel megállítsuk. Válasszuk ki a megfelelő nagyságú foltot, távolítsuk el róla a védőréteget és tapasszuk rá a sérült helyre. A megragasztása után a köpeny belső részét szórjuk be síkporral vagy hintőporral (ezzel csökkenthetjük a dörzsölődés okozta kopást). A megjavított tömlőt helyezzük vissza a köpenybe úgy, hogy először a szelepházat tegyük be a tárcsába, és a szelepet húzzuk ki majd a szeleptűt csavarjuk vissza a házába. A szeleppel szemben levő oldalon kezdjük meg a köpeny visszafe• Az NSZK-ban 1700 ha, Franciaországban 2300 ha, Olaszországban 3000 ha és az USA-ban 10 000 ha földet foglalnak le évente autópályák építésére. Ennek ellenére az említett országokban az autópályák csak 2 %-át teszik ki az ország úthálózatának. Bemutatjuk Opel Vectra A Vectra, amely az Ascona utódjának tekinthető, kétféle karosszériával, mégpedig lépcsőzetes farkiképzésúvel, és csapott hátúval készül. A csúcsmodellt, amely a 2000-es típusjelet viseli, négyhengeres, 2 literes, hengerenként négyszelepes motorral szerelik. Teljesítménye 110 kW (150 LE). A kocsi szériatartozéka a fékblokkolásgátló berendezés, valamint a szervokormánymű (1. kép). Az alaptípusban 1,6 literes, négyhengeres, 55 kW (75 LE) teljesítményű motort találunk. A gyár különben hatféle motorral ajánlja majd vásárlóinak új típusát, ebből négy benzin-, kettő dízelolaj-üzemű (2. kép). A négyajtós kocsi hossza 4430 mm, az ötajtósé (3. kép) 4435, szélessége 1700 mm, magassága 1400 mm. A típus négykerékhajtásos változatának távoli jövőbeni előállításáról is döntött a gyár vezetése. szításét a keréktárcsára, ügyelve arra, nehogy a tömlőt a szerelövassal megsértsük. A ráfeszített részt igyekezzünk megtartani a lábunkkal, a szerelövassal és a kalapáccsal pedig a felfeszítést körkörösen végezzük el. A szerelés befejezése után csak kissé fújjuk fel a gumiabroncsot, és körkörösen ütögessük a talajhoz, hogy a tömlő elhelyezkedjen a köpeny belső felületén. Ezután fújjuk fel a gumiabroncsot az előírt értékre. A levegőnyomás ellenőrzéséhez hitelesített mérőműszert használjunk. Tömlő nélküli gumiabroncsok szerelése. Eltérő szerelési műveletet igényelnek, mint a tömlővel szerelt kerekek. Ne feledjük, hogy országúti körülmények között ezek a gumiabroncsok nem javíthatók, tehát csak akkor kezdjük el szerelni, ha tartalékbelsőnk van. Ezeknél a keréktárcsa épsége (sérült tárcsára tilos szerelni), valamint a szelepet rögzítő gumi tömítőgyűrűk elhelyezése igen lényeges, mert helytelen elhelyezés esetén a levegő a szelep mellett elszökik. Ha a tömlő nélküli gumiabroncs levegőnyomása csökken, és a sérülés helyét megtaláltuk, a javítást speciális javítókészlettel végezhetjük el. 6 mm alatti sérülésnél kívülről, ennél nagyobbnál belülről kell a javítást elvégezni a köpenyen. A nehézség a gumiabroncsok felfújásakor jelentkezik, hiszen a peremek a megfelelő levegőnyomás néjkül nem illeszkednek légelzáróan az abroncshoz. Ezért csak hirtelen, viszonylag nagy nyomással (4.. .5 bar) lehet a felfújást elvégezni. Erre viszont a kézi vagy, a lábműj<ödteté- sű pumpa nem alkalmas. A tömlő nélküli gumiabroncsokhoz célszerű tartaléktömlőt beszerezni és defekt esetén - országúti körülmények között - a köpenyben elhelyezni. Fontos figyelmeztetés! A gumiabroncs szerelése után kb. 10.. .20 km út megtételét követően az abroncsot ki kell egyensúlyoztatni! -ru• A Bosch legújabb elektronikus gyújtószerkezete sokoldalú ri- asztóvédő berendezéssel „ kombinálva • A dízelmotorok elektronikus vezérlése (1). Az üresjárati, ún. tolóüzemi szabályozó elektronika (2). Az elektronikával vezérelt magas hatásfokú katalizátor Lambda-szondával (3). A környezetvédelem szempontjából hatásos „stop-start“ automatika (4). Elektronikus sebességváltó vezérlés (5). Digitális motorszabályozó rendszer, pl. a Motronic különböző elektronikus gyújtórendszerek, befecskendezőszivattyúk elektronikus vezérlése, pl. A Jet- ronic (6). Elektronikus gázpedál, pl. a Pierburg új elektronikus rendszerű karburátorainál alkalmazzák (7). A kocsi akusztikai irányítása pl. a Renault 25 dialog (8). Sztereo rádiómagnó és CD lemezjátszó kiegészítve az automatikus, ún. autópálya-rádió-kapcsolóval (9). Fedélzeti számítógép, amely nemcsak a pillanatnyi üzemanyag-fogyasztást jelzi, de pl. felhívja a figyelmet az olajcserére (10). Autótelefon, amellyel kapcsolat létesíthető egy másik földrészen robogó gépkocsi ellenállomásával (11). Műholdas, központi számítógépes, aktiv rendszerű útvonal-kiválasztó, operatív irányító elektronikák (12). Teljesen elektronizált műszerek, mint pl. sebesség- és km-mérő, motorfordulatszám-mérö, fogyasztás- és üzemanyag-szint mérők, időmérő, a külső-belső hőmérsékletmérő, kiegészítve útfelületjegesedés- jelzővel. Készülnek mutatós és digitális kijelzővel, vagy a szélvédöüvegre kivetíthető rendszerrel (13). Multiplexkábel-rendszer, amely egyik feltétele a robotokkal történő karosszériaszerelésnek (14). Idegen tárgy közelségét jelző első-hátsó radar. A rendőrségi sebességmérő műszerek közelségét jelző radar, aminek használatát egyes nyugati országokban és az Egyesült Államokban nem tiltják a törvények (15). Automatikusan bekapcsolódó fényszórómosó és -tisztító berendezés (16). Diagnosztikai csatlakozó rendszer, amelyre a szervizek rákapcsolható komputeres műszerei az adatokon kívül jelzik, hogy melyik alkatrész szorul javításra vagy cserére (17). A kerekek légnyomását a műszerfalon közlő elektronika (18). Szélvédő- és hátsóablakmosó és-tisztító vezérlés a sebességnek és a csapadék intenzitásának megfelelően (19). Kerékblokkolás- és -kipörgésgátló ABS, valamint ASR berendezések (20). A terheléstől függő fényszóróállítás (21). Az egyes szerkezetek megfelelő működését jelző készülék (22). Légzsákvezérlés, biztonságiöv-szabályozás elektronikával (23). Lopás elleni és riasztóberendezések, egyszerű riasztótól a hitelkártyával működő komplex rendszerig bezárólag (24). Automatikus sebességszabályozó és -korlátozó, amely figyelembe veszi az adott útszakaszon engedélyezett legnagyobb sebességet (25). Központi zárrendszer infrasugaras, ultrahangos és rádiós irányítással (26). Fűtés- és szellőzés-, valamint légnedvesség-szabályozó, esetleg ionizátorral kiegészítve (27). Ülésállító, előzőleg betáplált üléspozíció kialakítása (28). A rugózás, a lengéscsillapítók elektronikus szabályozása (29). ÚJ SZÚ 16 1989. IX. 8.
