Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-09-08 / 36. szám

TUDOMÁNY

TECHNIKA

A szovjet sajtó széles körű társadalmi vitára bocsátotta az elektronizálás és a számítástechnika továbbfejlesztésére, a szovjet társadalom informatizálására kidolgozott koncepciókat. Az egyes koncepciókat a Szovjetunió Tudományos Akadémiája mellett működő VNIISZI Intézet (D. M. Gvisiani akadémikus vezetésével), az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernatikai Intézete (V. SZ. Mihalevics akadémikus vezetésével) és az össz-szö- vetségi Számítástechnikai és Informatikai Kutatóintézet (V. G. Zaharov igazgató vezetésével) munkacsoportjai készítették. Az alábbiakban az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézetében kidolgozott koncepciót ismertetjük.

Ez a koncepció abból az alaptételből indul ki, hogy az informatizálás az átalakítási folyamat igen lényeges tényezője, nélküle nem lehet megvalósítani az ország társadalmi- gazdasági fejlesztésének a programjait. Az Ukrán Tudományos Akadémia Kibernetikai Intézete követelményrendszerbe foglalta a megoldásra váró feladatokat.

INFORMÁCIÓTECHNOLÓGIAI

KÖVETELMÉNYEK

• A társadalom egyre növekvő tudástartalékait, tapasztalatait, teljes szellemi potenciálját aktívan be kell vonni a mindennapi társadalmi tevékenységbe, egyaránt növelni kell a termelés hatékonyságát és a szociális életfeltételek színvonalát.

• Az információnak pontosnak, megbízhatónak, aktuálisnak, hozzá- férhetönek és cselekvésre ösztönzőnek kell lennie.

• A hardver- és szoftvereszközök legyenek köpések a helyzet felismerésére, alkalmazzák az ismereteket, vonjanak le logikai következtetéseket, természetes nyelven érintkezzenek a felhasználóval.

• A matematikai modellezés, a rendszerelemzés, az előrejelzés, a változatok generálása és értékelése, az optimális tervezési módszerek mind-mind az információellátási rendszer részét képezik, és az egyes szinteken a megismerési és döntéshozatali folyamatok matematikai támogatását szolgálják.

• Az informatizálásnak serkentőleg kell hatnia az általános integrációs irányzatokra a termelésben és a társadalmi életben egyaránt az individualizálódás és a specializálódás elveivel szerves összhangban.

• Az információs és a termelési technológiák szerves összefonódásának új termelőeszközöket (intelligens robotokat, automata üzemeket stb.) kell létrehoznia.

• Az informatizálás önfejlődését helyes beruházási politikával kell biztosítani.

• Az informatizálásnak meg kell szilárdítania az államszervezetet, az erős központ - erős helyi szervek elvének megvalósításával. Elő kell segítenie a családok stabilizálását és a nemzetiségek közötti kapcsolatok javítását.

• Biztosítania kell a nemzetiségek vívmányainak védelmét.

Tervezetünkben az ukrán szerzők kiemelik a felhasználói szempontok jelentőségét. Ez szorosan kapcsolódik az „infrastruktúra“ fogalmához, vagyis a hardver-, szoftver-, az információs, a közgazdasági, a szervezési és más eszközök, továbbá az alkalmazott módszerek összességéhez, amelyek alapot teremtenek a társadalmi érdekeket szolgáló informatizálás hatékony alkalmazásához.

INFRASTRUKTÚRA

Az informatizálás infrastruktúrája magába foglalja az átadó-átvevő közeget, az egymással együttműködő információs számítóközpontok hálózatát, az adatbázisok és tudásbázisok rendszerét, az informatizálás eszközeit és az információs technológiák felhasználásának módját, végül pedig az informatizálás folyamatait támogató szervezetek és vállalatok rendszerét.

Az átadó-átvevő közeg létrehozásával kapcsolatos fő feladatok egyike az olyan kísérleti rendszerek kialakítása, amelyek alkalmasak egy szerteágazó információszolgáltató rendszer létrehozására, továbbá az információ továbbítására vonatkozó szabványok kidolgozására és ezek gyakorlati alkalmazására.

Egy állami adatbázis-hálózat kialakításához szükség van az adatbázisok megtervezésére, építésére és bevezetésére, a létrehozásukat, működésűket és továbbfejlesztésüket biztosító módszertani és normatív anyagokhoz a megfelelő szabványokra, valamint mindehhez kellő gazdasági feltételek megteremtésére.

Az informatikai eszközök gyártását illetően a koncepció kidolgozói fontosnak tartják a számítástechnikai eszközök gyártási struktúrájának megváltoztatását, a perifériagyártás fokozását, a technológia és a műszaki jellemzők javítását, továbbá a hatékony, feladatorientált számítógépek (adatbázisgépek, szuperszámítógépek és miniszupergépek) gyártását.

Társadalmi szükségszerűség, hogy az informatizálást minden tudományágra ki kell terjeszteni. Mivel a szovjet társadalom még nem készült fel az informatizálásra, ezért felkészítését is el kell végezni. Ehhez fel kell használni a tudományos informatikai és számítástechnikai képzést, ki kell dolgozni az informa- tizálásról szóló törvényt, megteremtve mindezek által a tömegek számítógépes és információs kultúráját.

AZ INFORMATIZÁLÁS FORRÁSAI

Az Ukrán Tudományos Akadémia szerint a szovjet társadalom infor- matizálását két szakaszban célszerű megvalósítani.

Első szakasz - minimumprogram (1989-1995)

• A társadalom informatizálását biztosító tudományos, politikai, társadalmi-gazdasági és szervezeti intézkedések megvalósítása.

• A lakosság számítástechnikai kultúrájának megteremtése, új gondolkodásmód és információs kultúra kialakítása.

• Az informatikai ipar gazdasági mechanizmusának megteremtése.

• Az informatizálás jogi feltételeinek kidolgozása.

• Számítógép- és számítástechnikai rendszerek távlati tervezési munkáinak fejlesztése.

• Személyi számítógépek, mikroprocesszorok és egyéb számítás- technikai eszközök tömeges gyártása.

• Az összállami információs közeg fejlesztése.

• A legfontosabb adat- és tudásbázisok létrehozása.

• Az informatizálás elsődleges infrastruktúrájának létrehozása.

• Az informatizálás mintarendszereinek kialakítása.

• Hatékony nemzetközi együttműködést támogató intézkedések megvalósítása.

Második szakasz (1996-2005)

• Az informatizálás elsődleges össz-szövetségí komplexumának létrehozása.

• Az információs eszközök széles körű bevezetése az emberi tevékenység minden szférájában. Új információtechnológiák, adat- és tudásbázisok, múintelligencia-rend- szerek tömeges alkalmazása.

• Lakossági Információs rendszerek tömeges bevezetése (videotex, teletext, telefax stb.)

• A termelés robotizálása, automatizált vezérlőrendszerek kialakítása a termelés, a szellemi munka és a szociális tevékenység területén.

A koncepció alkotói azzal számolnak, hogy a második szakaszban az informatizálás gazdaságossága állandóan növekedni fog.

(Számítástechnika)

Az informatikai fejlesztés - az átalakítás alapvető feltétele

Képmegjelenítés szuperszámítógépekkel

A világ legnagyobb teljesítményű szuperszámítógépei (pl. a CRAY X-MP, a CRAY-2, a NEC SX3 stb.) egy vagy több nagyon gyors központi vezérlőegységgel másodpercenként több százmillió aritmetikai művelet elvégzésére képesek, memóriájuk kapacitása többmilliárd bájt. Magas áruk és költséges üzemeltetésük miatt azonban gazdasági hatékonyságuk nem kielégítő. Az NSF (National Science Foundation) felmérései szerint a szuperszámítógépek eredményeinek 90 százalékát nem hasznosítják, mert hiányoznak az ehhez szükséges eszközök, illetve módszerek.

A hasznosítás növelése érdekében most ezeket a gépeket szintetikus mozgóképek megjelenítésére alakítják át. Több vállalat csaknem egyidejűleg jelent meg a piacon grafikai szuperszámítógépekkel. Ezek teljesítménye ugyan tízszer kisebb, mert a hálózati összeköttetés átviteli sebessége nem éri el a számítógépek műveleti sebességét, de folyamatosan rendelkezésre állnak, s a számításokkal egyidejűleg nagy felbontású, háromdimenziós szintetikus mozgóképek megjelenítésére is alkalmasak.

Rendszertechnikailag a gép két részből áll. Az egyik rész egy kis szuperszámítógép, amely egy vagy több processzorral működve a program- utasításokat hajtja végre. Memóriája több tíz Mbyte. A másik rész feladata a képmegjelenités. A nagy felbontású (kb. 1000 sor, egyenként 1000 képponttal és több millió színárnyalattal) képet vagy képeket memóriaegység tárolja, s ennek a résznek a processzorait a képalkotás műveletére szakosították. A két rész automatikusan együttműködik. Mindezek eredményeképpen a tervező vagy a kutató élőben látja azokat a legbonyolultabb modelleket, amelyekkel foglalkozik, és lehetősége van ezekkel számszerű kísérleteket, vizsgálatokat végezni. (Technika)

A Csehszlovák Tudományos Akadémia prágai Számítástechnikai Központjában automatizált információs rendszert helyeztek üzembe a személyi számítógépek programellátására vonatkozó adatok gyűjtésére, s a számítógépek használóinak tájékoztatására. Ezt a szolgáltatást eleinte az IBM PC XT/AT személyi számítógépek, valamint a hasonló teljesítményű keménylemezes számítógépek használói vehetik igénybe. J. S. felvétele

Kulcsszavak a számítástechnikában (5.)

mikroprogram - utasítások, elemi lépések sorozata, amelyek lehetővé teszik, hogy a számítógép egy utasítást végrehajtson; mikroszámítógép - a számítógép legkisebb változata. Képes a bevitt adatok és programok feldolgozására. Méretei néha csak néhány centiméteresek; modem (modulátor-demodulátor) - az adatfeldolgozó berendezések és az átviteli csatorna közé kapcsolt olyan készülék, amely a digitális számítógépből jövő adatokat analóg jelekké alakítja át, és megfordítva; modul - a számítógépes program elérni része, építőeleme. Más jelentése: olyan áramkörcsoport, melynek gyártása automatizálható;

moduláris programozás - a programozni kívánt feladatot részekre bontják és minden részletkérdéshez egy programmodult terveznek. Az építőkocka - -elv szerint ezekből rakják össze a számítógépen futtatott szoftvert; mondat (rekord) - a logikailag összetartozó elemi adatok nagyobb egysége szervezett csoportja. A mondat az információ kvantumja, adagja;

multiprogramozás - több program egyidejű futtatása időosztásos üzemmódban. Ez a gyakorlatban egymásba ékelt, időben összehangolt feldolgozást jelent, amihez külön szervezóprogramra van szükség;

munkamező - az operatív tár része, amely egy programban az adat- feldolgozást végzi, ezért tárolásra nem használható;

nagyszámítógép - több mágneslemez, mágnesszalagos tárral, nyomtatóval és sok más kiegészítő egységgel, nagy teljesítményű központi egységgel ellátott, légkondicionált, tiszta helyiségben működő számítógép;

nyomtató - (kinyomtató) - a kimenő adatokat megjelenítő, leggyakrabban használt kiviteli egység, amely a számítógép által feldolgozott információkat nyomtatással papírra viszi;

nyomtatott áramkör - nyomtatott huzalozás (folírozás) egy szigetelőlemez egyik vagy mindkét oldalán, az egyik oldalon tranzisztorok, ellenállások, diódák és kondenzátorok vannak beforrasztva;

OCR (Optical Character Recognation) - optikai felismerés;

off-line berendezés - a számítógéphez adathordozón át kapcsolódó berendezés, melyet a számítógép csak közvetve vezérel; olvasás - adat átvitele adathordozóról vagy tárból a központi egységbe;

olvasóceruza - különleges adatrögzítő berendezés, amellyel dekódolni lehet pl. azokat a vonalkódokat, amelyek ma már sok használati cikkre rá vannak nyomtatva;

on-line (onlájn) - vezetékkel bekötött egység, amelyet a számítógép közvetlenül vezérel; operációs rendszer - a számítógép működését, kényelmes felhasználását elősegítő programok összessége. Nyomkövetésre, a bemenet és a kimenet vezérlésére, fordításra, tárak hozzárendelésére, adatkezelésre és hasonló szolgáltatásokra képes; operatív tár (máéin memory) a processzornak az egyik része, amely a számítógépprogram adatait és utasításait tartalmazza. A számítógép központi, primer vagy főtárának is nevezik; optikai számítógép - optikai tranzisztorokat, processzort, opto- elektronikus áramkörsorozatot stb. tartalmaz. Az optikai alkatrészek a félvezető elemekkel szemben három nagyságrenddel gyorsabban kapcsolhatók; összeállító program - az a program, amely elvégzi a futtatáshoz szükséges előkészületeket (utasítások és szimbolikus címek lefordítása, szegmensek összefűzése, könyvtári eljárások beépítése; összeköttetés - a számítógép és a kiegészítő egység közti villamos kapcsolat;

papírmásolat (hardcopy) - az elektronikus képernyőhöz csatlakozó sornyomtatón gombnyomásra kinyomtatott ernyőkép; parancs (comand) - a működtető rendszernek szóló üzenet, utasítás;

partíció - az operatív tár egy-egy különböző méretű része; periféria - valaminek a külső része. A számítástechnikában olyan egységeket jelent, amelyek feladata nem az adatfeldolgozás, hanem az adatok tárolása, be- és kivitele;

plotter - számítógéphez csatlakoztatott rajzológép, grafikák ábrázolására;

posztprocesszor - olyan számítógépes program, melynek segítségével egy adott szerszámgép számjegyes vezérlési programja egy másik szerszámgéphez illeszthető;

privilegizált utasítás - olyan utasítás, amely a számítógépnek csak egy meghatározott, kivételes helyzetben hajtható végre; processzor - a számítógép közfronti vezérlő egysége. Ez fogja össze a feldolgozómúvet, a vezérlómúvet és a számolómúvet, a logikai egységeket, a bemenet-kimenet vezérműveket és az operatív tárat;

program - a kitűzött feladat megoldásához vezető, az információ- feldolgozás folyamatának formális nyelven való pontos és teljes leírása. A program utasítások sorozatából áll, amely közli a számítógéppel, hogy a betáplált adatokkal mit kell tennie;

programkönyvtár - működőképes számítógépes programok rendszerezett gyűjteménye;

programnyelv (programozási nyelv, mesterséges nyelv) - a számítógépprogramok leírására szolgál, nélküle a programozás nagyon lassú és fáradságos lenne, mert több száz utasítást csak egyesek és nullák egymás után írásával elkészíteni szinte lehetetlen. A számítógép viszont csak olyan utasítást ért meg, amely egyesekből és nullákból áll;

PROM - programozható, csak olvasható tér, amely egy programozó berendezéssel írható be;

programszegmentum - a számítógépprogram része. A teljes program ugyanis egyszerre nem fér be a gép oparatív tárába, ezért azt kis szakaszokra, szegmentumokra bontják, amelyekből egy vagy néhány az operatív tárban van, a többit a külső tárban őrzik;

programtolvaj - az, aki jogsértő módon jut számítógépes információk birtokába. A programtoljav behatol mások adatállományába és onnan elektronikus úton adatokat másol;