Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-18 / 33. szám

Peter Cereánák és Ján Hudák a házgyári elemek beillesztését végzik kafeladatról rugalmasan átállhassa­nak a ntSsik munkafeladatra. Ezzel nemcsak sok munkaerő takarítható meg, hanem a dolgozók kereseti lehetőségei is kiszélesednek. Aki több szakmához ért, s szükség sze­rint többféle szakipari munkát is el­végez, annak természetesen a kere­sete is jóval nagyobb. • A szovjet beruházó, úgy tudjuk, szigorú követelményeket támaszt a létesítmények minőségi színvona­lával szemben. Ugyanakkor az épít­kezési határidők lerövidítésére irá­nyuló törekvés rendszerint háttérbe szorítja a minőségi mutatókat. Ho­gyan sikerül megoldani ezt az ellent­mondást?- Elsősorban kiemelt figyelmet fordítunk a munka- és a technológiai fegyelem megtartására. Természe­Integrációs építkezések - kiváló minőségben Az ungváriak elégedettek a Michalovcei Magasépítő Vállalat dolgozóinak lelkiismeretes és pontos munkájával A Michalovcei Magasépítő Válla­lat első dolgozói hat évvel ezelőtt, májusban érkeztek Ungvárba (Uzs- horod). Először a legsürgősebb fel­vonulási épületek létrehozásáról kellett gondoskodniuk. A város széli réteken felépítettek egy 114 fekvő- helyes munkásszállót, egy étkezdét, valamint egy irodaépületet. Ez az ügyesen összehozott, szép látványt nyújtó komplexum máig is az integ­rációs építkezésen részt vevő csehszlovák vállalatok megbízható támaszpontjául szolgál. Az elmúlt hat esztendőben elért eredmények­ről, a jelenlegi és a távlati feladatok­ról Emil Demcák mérnökkel, a Mi­chalovcei Magasépítő Vállalat szov­jetunióbeli kirendeltségének vezető­jével beszélgettünk. • Milyen munkák következtek az alapvető feltételek kialakítása után?-A mi feladatunk komplex la­kásépítés volt. Ungvár központjá­ban, a Sztálingrádi hősök utcájában 496 lakásból álló új lakónegyedet építettünk, a hozzá tartozó közmű- vesítési hálózattal és a járulékos beruházásokkal együtt. Az utóbbiak­hoz egy egészségügyi központ, egy szolgáltatási ház, valamint egy fél­kész ételeket árusító üzlet is tarto­zott. Az egészet fél évvel a tervezett határidő előtt, 1987-ben fejeztük be. Szükségesnek tartom azt is megem­líteni, hogy a mi vállalatunk volt az első, amely bekapcsolódott a Hala­dás Gázvezeték építésével össze­függő kiemelt beruházási feladatok teljesítésébe. • Jelenleg milyen feladatok há­rulnak itt a michalovcei építőkre?- További lakóházakat építünk a már említett utcában, ezzel kapcso­latban kiszélesítjük a közművesítési hálózatot, továbbá egy áruházát is építünk, s mindezt a jövő évben akarjuk átadni, ezúttal is fél évvel korábban a tervezett határidő előtt, s természetesen első minőségi osz­tályban. • Hol készítették el az építkezés tervdokumentációját?- A tervrajzokat a presovi Stavo- projekta vállalattól kaptuk, de ezeket a fő kivitelezési vállalat, a prágai Tranzit Gázvezeték konszemvállalat is felülvizsgálta, s csak az általa történt jóváhagyás után fogadhattuk el. • Az új lakónegyed építkezésén körültekintve úgy tűnik, hogy még nagyon sok itt a munka, ugyanakkor aránylag kevés dolgozót látunk. Nem lesz kevés a munkaerő a terve­zett ütem megtartásához?- Lehet hogy igy tűnik, de a való­ságban nincs szó munkaerőhiány­ról. Nyolcvanöt emberünk van az építkezésen, akik az összes szüksé­ges építőipari szakmát megfelelő arányban képviselik. Ezt a létszámot elégségesnek tartjuk. A munkák üte­me és minőségi színvonala nem­csak a „bevont“ dolgozók létszámá­tól függ, hanem elsősorban attól, hogy milyen az egyes csoportok ter­melékenysége. A létszámot csak rendkívül indokolt esetekben növel­jük. Ebben természetesen alapvető Ján Hric, Milan Mihálik és Milan Mat’áé a fűtésszerelő brigád tagjai szükség esetén a vízvezeték-sze­relőknek is besegítenek (A szerző felvételei) szerepet játszik a brigádrendszerű munkaszervezés, amit az építkezés minden szakaszán bevezettünk. A legfontosabb követelmény az, hogy az egyes dolgozók több szak­mához is értsenek, s az egyik mun­tesen azt is számításba kell venni, hogy az otthonuktól távol tartózkodó dolgozók nagyobb figyelmet össz­pontosítsanak a munkára, nem gon­dolnak arra, hogy a ház körül, eset­leg a kertben milyen halaszthatatlan feladatok várnak rájuk a hétvége­ken, vagy a munkaidő után. így jobban szem előtt tudják tartani vál­lalatuk jó hírnevét is, s örömüket lelik a becsületesen, jó minőségben vég­zett munkában. Akikben viszont az ilyen érzések nehezen tudnak ki­bontakozni, azoktól az összeszo­kott, szilárd közösséget alkotó kol­lektívák gyorsan megszabadulnak. • Úgy tudjuk, hogy a dolgozók ellátásával kapcsolatban eleinte problémák is felmerültek, elsősor­ban az aránytalanul nagy rezsikölt­ségekkel összefüggésben. Hogyan sikerült megoldani ezeket a problé­mákat?-Tapasztalataink szerint az a legcélravezetőbb és leggazdasá­gosabb, ha a dolgozókat nem ideig­lenes szálláshelyen, hanem tartós rendeltetésű épületekben helyezzük el. Ezeket az építkezés befejezése után át lehet adni a felhasználónak. Az ungvári építkezéseken dolgozó kassai (Kosice), preáovi és micha­lovcei építők részben szálloda jelle­gű épületben, részben a már elké­szült lakásegységekben kapta el­helyezést. A munkák befejezése után a lakásokat az állampolgárok vehe­tik át, a munkásszállásokat pedig az átvevők diákotthonokká vagy szállo­dákká alakítják át. Ezek tehát mara­dandó értékek, amelyeket használat után nem kell felszámolni, mint az ideiglenes és kényelmetlen fabarak­kokat. • Távlatilag milyen feladatok vár­nak még itt a michalovcei építőkre?- Hátravannak még egyes szo­ciális és egészségügyi jellegű járulé­kos beruházások. Tervünkben van egy százágyas szülőotthon meg­építése, egy pionírtábort is építünk a város közelében, s valószínűleg még további lakások építésére is kapunk megrendelést. Igyekezni, fo­gunk mindezt a felhasználók legna­gyobb megelégedésére elkészíteni, ahogy eddig is tettük. JOLANA NOVÁKOVÁ Magyarországon az utóbbi évek átlagában egy lakosra számítva 186 kg zöldséget ter­meltek, ami az európai álla­mok között Görögország, Spa­nyolország, Bulgária és Olasz­ország után az ötödik helynek felel meg. Az országban és külföldön is nagy kereslete van a gyógyhatású fokhagy­mának, amely egyes vidéke­ken a legfontosabb termények közé tartozik. A felvétel Bács- Kiskun megyében, Bátyi köz­ségben készült, ahol tetszetős fürtökbe fonják a fokhagy­mát (A ŐSTK felvétele) Sa; előzmények és következmények A katonai intézkedések külgazdasági hatásairól A körülbelül tíz éve elindított gazdasági reformok Kínában többek között az állami monopólium felszámolására, a tulajdonviszonyok sokrétű rendsze­rének kialakítására, valamint a külföldi vállalkozók előtti kapunyitásra irányul­tak. A reformok olyan következetességgel valósultak meg, hogy a kínai gazdaság azonnal gyors fejlődésnek indult. Volt azonban ennek egy negatív következménye is, amit a közgazdászok „túlfűtött gazdaságként“ emleget­nek. Az ország gazdasága különböző okok miatt képtelen volt saját magát ellátni, főleg szállítási kapacitásokból, üzemanyagokból, tüzelő- és nyers­anyagokból mutatkozott hiány. A gazdaságot le kellett hűteni, mérsékelni kellett az ipari termelés növekedési ütemét. Az idei évre a bruttó hazai termék előirányzott növekedését a tavalyi 11,7 százalék helyett 7,5 százalékban határozták meg, az ipari termelés tervezett növekedési ütemét pedig az elmúlt évi 21 százalékról 8 százalékra korlátozták. Ezzel együtt az évi terv a mezőgazdasági termelés további növelését, s az inflációs ráta csökkenté­sét irányozta elő. Az élelmiszerek termelésében 30 százalékos állami dotációval számoltak, s 3,5 százalékos volt a személyi jövedelmek tervezett növekedése. A helyzeten azonban nem sikerült úrrá lenni, a tervezett célok nem valósultak meg, s ez együtt járt a lakosság fokozódó elégedetlenségével. A gazdasági helyzet és a szociálpolitika között állandóan szélesedett a szakadék. Az egyre jobban terebélyesedő korrupció számára új táptalajt jelentettek a közös vállalatok, amelyek lehetővé tették a politikai és a gazda­sági hatalom összefonódását. A válság a Teinanmen téri eseményekben csúcsosodott, amikor a vezető körök az állami hatalom teljes felbomlásától tartva a tüntetők elleni katonai fellépés mellett döntöttek. A nyugati sajtóirodák és tömegtájékoztató eszkö­zök az események következményeit nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is elemzik. Főleg azt vizsgálják, hogy az új helyzetben milyen perspektívái lehetnek a Kínával való együttműködésnek, mert a beruházók bizalma megrendült, s Kína bizonyára nehezen szerzi majd vissza elvesztett pozícióit. A kínai autóipar 1956 óta, amikor az első tehergépkocsi elkészült, jelentős fejlődésen ment keresztül, s ma évente több mint 450 ezer különböző típusú gépkocsi kerül le a futószalagokról. Jelenleg 114 autógyár üzemel Kínában, s a két legnagyobb egyenként 80 ezer gépkocsit gyárt évente. Az idén személygépkocsiból összesen 140 ezer darab készül. A felvétel a Tchnien-tin-i autógyár szerelőcsarnokában készült, ahol Japánból behozott alkatrészekből és japán technológiával Daihatsu-Charade típusú személygépkocsikat és mikrobuszokat sze­relnek össze. (A ŐSTK felvétele) Az amerikai kormány azt követeli Bush elnöktől, hogy lépjen fel a Kínának nyújtott kölcsönök befagyasztása mellett, s ilyen értelmű nyomást gyakorol a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankra, valamint az Ázsiai Fejlesz­tési Bankra is. Az előbbi bank, amely összesen 8 milliárd dollár értékben körülbelül 70 nagyberuházást finanszíroz Kínában, már be is jelentette, hogy elhalasztja a tárgyalásokat egy 450 millió dolláros újabb kölcsön nyújtásáról. Japán, amely a legnagyobb külföldi beruházó Kínában (a japán beruházások értéke az utóbbi tíz év alatt csaknem 13 milliárd dollárt ért el), szintén megállította a kölcsönök folyósítását. Az amerikai társaságok átmenetileg a Kínával folytatott együttműködés beszüntetése mellett foglaltak állást, az eddig eszközölt beruházások túlságosan nagy terjedelme azonban ezt nem teszi lehetővé. Több száz kínai-amerikai vegyesvállalatról van szó, amelyek jelenleg már felújítják a tevékenységüket. Ma Kínában 40 országból mintegy 18 ezer külföldi társaság van jelen, amelyek befektetései meghaladják a 30 milliárd dollárt. Az ázsiai szomszédok, Japán, Dél-Korea, Tajvan és Hong-kong beszün­tették a kínai beruházási programokon folytatott munkákat, azzal az indok­lással, hogy bizonytalanná vált az ország gazdasági stabilitása. A tervezett beruházásokat a Fülöp-szigetekre és Délkelet-Ázsia más országaiba irányít­ják át. Ezek befogadása iránt főleg Thaiföld érdeklődik, amely már a válság kirobbanása előtt versenytársa volt Kínának a külföldi beruházók megnyeré­sében. A bankok a kamatok emelésével, valamint az esedékessé váló törleszté­sek siettetésével reagáltak az új helyzetre. Kínát megbízhatatlan partnerként kezelik, s bár hajlandók a további együttműködésre, de magasabb áron. Inkább a térség déli országait részesítik előnyben. Kína külföldi adósságai az utóbbi évek folyamán 40 milliárd dollárra nőttek, s a hitelezők aggódnak ezek sorsáért. Az NSZK kormánya visszavonta azt a 460 millió márkás kölcsönt, amit a sanghaji metró építésére kellett volna felhasználni, s megtiltotta további szerződések kötését Kínával. Magában Kínában a gazdaság minden területét érintette a válság, főleg annak következtében, hogy a kikötőkben szünetelt a munka, s így a külföldi kapcsolatok megszakadtak. Csökkent a köolajkitermelés, valamint a kőolaj Japánba irányuló exportja, ahonnan viszont a kőolajipari termékek szállítása akadozott. Az ausztráliai gyapjú átvételének szünetelése egyrészt az auszt­ráliai kereskedőknek okozott jelentős problémákat, másrészt pedig a sang­haji textilipari vállalatok ellátásában jelentett zavarokat. Miközben a pekingi városi hivatalok több mint egymilliárd jüanra becsülik a városi leltárban bekövetkezett károkat, nem csekély veszteségek érték az idegenforgalmat is. Tömegesen lemondták a turistacsoportok látogatásait, főleg az Egyesült Államokból. Arra, hogy ez milyen összeget jelent, leginkább a statisztikai adatokból lehet következtetni: 1987-ben az idegenforgalomból Kínának több mint 1,7 milliárd dollárnyi bevétele származott. Újabban a külföldi kereskedelmi partnerek hozzáállásában az emocionális szemlélet kezd háttérbe szorulni, s előtérbe kerülnek a megfontolt gazdasági számítások. A tőkés országok gazdasági és pénzügyi szankciói lassanként szertefoszlanák, mert Kína már aktív résztvevője a nemzetközi munka- megosztásnak, számos nyersanyag, iparcikk és élelmiszeripari termék viszonylatában jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolít le. libuőe bautzová

Next

/
Thumbnails
Contents