Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-18 / 33. szám
Peter Cereánák és Ján Hudák a házgyári elemek beillesztését végzik kafeladatról rugalmasan átállhassanak a ntSsik munkafeladatra. Ezzel nemcsak sok munkaerő takarítható meg, hanem a dolgozók kereseti lehetőségei is kiszélesednek. Aki több szakmához ért, s szükség szerint többféle szakipari munkát is elvégez, annak természetesen a keresete is jóval nagyobb. • A szovjet beruházó, úgy tudjuk, szigorú követelményeket támaszt a létesítmények minőségi színvonalával szemben. Ugyanakkor az építkezési határidők lerövidítésére irányuló törekvés rendszerint háttérbe szorítja a minőségi mutatókat. Hogyan sikerül megoldani ezt az ellentmondást?- Elsősorban kiemelt figyelmet fordítunk a munka- és a technológiai fegyelem megtartására. TermészeIntegrációs építkezések - kiváló minőségben Az ungváriak elégedettek a Michalovcei Magasépítő Vállalat dolgozóinak lelkiismeretes és pontos munkájával A Michalovcei Magasépítő Vállalat első dolgozói hat évvel ezelőtt, májusban érkeztek Ungvárba (Uzs- horod). Először a legsürgősebb felvonulási épületek létrehozásáról kellett gondoskodniuk. A város széli réteken felépítettek egy 114 fekvő- helyes munkásszállót, egy étkezdét, valamint egy irodaépületet. Ez az ügyesen összehozott, szép látványt nyújtó komplexum máig is az integrációs építkezésen részt vevő csehszlovák vállalatok megbízható támaszpontjául szolgál. Az elmúlt hat esztendőben elért eredményekről, a jelenlegi és a távlati feladatokról Emil Demcák mérnökkel, a Michalovcei Magasépítő Vállalat szovjetunióbeli kirendeltségének vezetőjével beszélgettünk. • Milyen munkák következtek az alapvető feltételek kialakítása után?-A mi feladatunk komplex lakásépítés volt. Ungvár központjában, a Sztálingrádi hősök utcájában 496 lakásból álló új lakónegyedet építettünk, a hozzá tartozó közmű- vesítési hálózattal és a járulékos beruházásokkal együtt. Az utóbbiakhoz egy egészségügyi központ, egy szolgáltatási ház, valamint egy félkész ételeket árusító üzlet is tartozott. Az egészet fél évvel a tervezett határidő előtt, 1987-ben fejeztük be. Szükségesnek tartom azt is megemlíteni, hogy a mi vállalatunk volt az első, amely bekapcsolódott a Haladás Gázvezeték építésével összefüggő kiemelt beruházási feladatok teljesítésébe. • Jelenleg milyen feladatok hárulnak itt a michalovcei építőkre?- További lakóházakat építünk a már említett utcában, ezzel kapcsolatban kiszélesítjük a közművesítési hálózatot, továbbá egy áruházát is építünk, s mindezt a jövő évben akarjuk átadni, ezúttal is fél évvel korábban a tervezett határidő előtt, s természetesen első minőségi osztályban. • Hol készítették el az építkezés tervdokumentációját?- A tervrajzokat a presovi Stavo- projekta vállalattól kaptuk, de ezeket a fő kivitelezési vállalat, a prágai Tranzit Gázvezeték konszemvállalat is felülvizsgálta, s csak az általa történt jóváhagyás után fogadhattuk el. • Az új lakónegyed építkezésén körültekintve úgy tűnik, hogy még nagyon sok itt a munka, ugyanakkor aránylag kevés dolgozót látunk. Nem lesz kevés a munkaerő a tervezett ütem megtartásához?- Lehet hogy igy tűnik, de a valóságban nincs szó munkaerőhiányról. Nyolcvanöt emberünk van az építkezésen, akik az összes szükséges építőipari szakmát megfelelő arányban képviselik. Ezt a létszámot elégségesnek tartjuk. A munkák üteme és minőségi színvonala nemcsak a „bevont“ dolgozók létszámától függ, hanem elsősorban attól, hogy milyen az egyes csoportok termelékenysége. A létszámot csak rendkívül indokolt esetekben növeljük. Ebben természetesen alapvető Ján Hric, Milan Mihálik és Milan Mat’áé a fűtésszerelő brigád tagjai szükség esetén a vízvezeték-szerelőknek is besegítenek (A szerző felvételei) szerepet játszik a brigádrendszerű munkaszervezés, amit az építkezés minden szakaszán bevezettünk. A legfontosabb követelmény az, hogy az egyes dolgozók több szakmához is értsenek, s az egyik muntesen azt is számításba kell venni, hogy az otthonuktól távol tartózkodó dolgozók nagyobb figyelmet összpontosítsanak a munkára, nem gondolnak arra, hogy a ház körül, esetleg a kertben milyen halaszthatatlan feladatok várnak rájuk a hétvégeken, vagy a munkaidő után. így jobban szem előtt tudják tartani vállalatuk jó hírnevét is, s örömüket lelik a becsületesen, jó minőségben végzett munkában. Akikben viszont az ilyen érzések nehezen tudnak kibontakozni, azoktól az összeszokott, szilárd közösséget alkotó kollektívák gyorsan megszabadulnak. • Úgy tudjuk, hogy a dolgozók ellátásával kapcsolatban eleinte problémák is felmerültek, elsősorban az aránytalanul nagy rezsiköltségekkel összefüggésben. Hogyan sikerült megoldani ezeket a problémákat?-Tapasztalataink szerint az a legcélravezetőbb és leggazdaságosabb, ha a dolgozókat nem ideiglenes szálláshelyen, hanem tartós rendeltetésű épületekben helyezzük el. Ezeket az építkezés befejezése után át lehet adni a felhasználónak. Az ungvári építkezéseken dolgozó kassai (Kosice), preáovi és michalovcei építők részben szálloda jellegű épületben, részben a már elkészült lakásegységekben kapta elhelyezést. A munkák befejezése után a lakásokat az állampolgárok vehetik át, a munkásszállásokat pedig az átvevők diákotthonokká vagy szállodákká alakítják át. Ezek tehát maradandó értékek, amelyeket használat után nem kell felszámolni, mint az ideiglenes és kényelmetlen fabarakkokat. • Távlatilag milyen feladatok várnak még itt a michalovcei építőkre?- Hátravannak még egyes szociális és egészségügyi jellegű járulékos beruházások. Tervünkben van egy százágyas szülőotthon megépítése, egy pionírtábort is építünk a város közelében, s valószínűleg még további lakások építésére is kapunk megrendelést. Igyekezni, fogunk mindezt a felhasználók legnagyobb megelégedésére elkészíteni, ahogy eddig is tettük. JOLANA NOVÁKOVÁ Magyarországon az utóbbi évek átlagában egy lakosra számítva 186 kg zöldséget termeltek, ami az európai államok között Görögország, Spanyolország, Bulgária és Olaszország után az ötödik helynek felel meg. Az országban és külföldön is nagy kereslete van a gyógyhatású fokhagymának, amely egyes vidékeken a legfontosabb termények közé tartozik. A felvétel Bács- Kiskun megyében, Bátyi községben készült, ahol tetszetős fürtökbe fonják a fokhagymát (A ŐSTK felvétele) Sa; előzmények és következmények A katonai intézkedések külgazdasági hatásairól A körülbelül tíz éve elindított gazdasági reformok Kínában többek között az állami monopólium felszámolására, a tulajdonviszonyok sokrétű rendszerének kialakítására, valamint a külföldi vállalkozók előtti kapunyitásra irányultak. A reformok olyan következetességgel valósultak meg, hogy a kínai gazdaság azonnal gyors fejlődésnek indult. Volt azonban ennek egy negatív következménye is, amit a közgazdászok „túlfűtött gazdaságként“ emlegetnek. Az ország gazdasága különböző okok miatt képtelen volt saját magát ellátni, főleg szállítási kapacitásokból, üzemanyagokból, tüzelő- és nyersanyagokból mutatkozott hiány. A gazdaságot le kellett hűteni, mérsékelni kellett az ipari termelés növekedési ütemét. Az idei évre a bruttó hazai termék előirányzott növekedését a tavalyi 11,7 százalék helyett 7,5 százalékban határozták meg, az ipari termelés tervezett növekedési ütemét pedig az elmúlt évi 21 százalékról 8 százalékra korlátozták. Ezzel együtt az évi terv a mezőgazdasági termelés további növelését, s az inflációs ráta csökkentését irányozta elő. Az élelmiszerek termelésében 30 százalékos állami dotációval számoltak, s 3,5 százalékos volt a személyi jövedelmek tervezett növekedése. A helyzeten azonban nem sikerült úrrá lenni, a tervezett célok nem valósultak meg, s ez együtt járt a lakosság fokozódó elégedetlenségével. A gazdasági helyzet és a szociálpolitika között állandóan szélesedett a szakadék. Az egyre jobban terebélyesedő korrupció számára új táptalajt jelentettek a közös vállalatok, amelyek lehetővé tették a politikai és a gazdasági hatalom összefonódását. A válság a Teinanmen téri eseményekben csúcsosodott, amikor a vezető körök az állami hatalom teljes felbomlásától tartva a tüntetők elleni katonai fellépés mellett döntöttek. A nyugati sajtóirodák és tömegtájékoztató eszközök az események következményeit nemcsak politikai, hanem gazdasági szempontból is elemzik. Főleg azt vizsgálják, hogy az új helyzetben milyen perspektívái lehetnek a Kínával való együttműködésnek, mert a beruházók bizalma megrendült, s Kína bizonyára nehezen szerzi majd vissza elvesztett pozícióit. A kínai autóipar 1956 óta, amikor az első tehergépkocsi elkészült, jelentős fejlődésen ment keresztül, s ma évente több mint 450 ezer különböző típusú gépkocsi kerül le a futószalagokról. Jelenleg 114 autógyár üzemel Kínában, s a két legnagyobb egyenként 80 ezer gépkocsit gyárt évente. Az idén személygépkocsiból összesen 140 ezer darab készül. A felvétel a Tchnien-tin-i autógyár szerelőcsarnokában készült, ahol Japánból behozott alkatrészekből és japán technológiával Daihatsu-Charade típusú személygépkocsikat és mikrobuszokat szerelnek össze. (A ŐSTK felvétele) Az amerikai kormány azt követeli Bush elnöktől, hogy lépjen fel a Kínának nyújtott kölcsönök befagyasztása mellett, s ilyen értelmű nyomást gyakorol a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankra, valamint az Ázsiai Fejlesztési Bankra is. Az előbbi bank, amely összesen 8 milliárd dollár értékben körülbelül 70 nagyberuházást finanszíroz Kínában, már be is jelentette, hogy elhalasztja a tárgyalásokat egy 450 millió dolláros újabb kölcsön nyújtásáról. Japán, amely a legnagyobb külföldi beruházó Kínában (a japán beruházások értéke az utóbbi tíz év alatt csaknem 13 milliárd dollárt ért el), szintén megállította a kölcsönök folyósítását. Az amerikai társaságok átmenetileg a Kínával folytatott együttműködés beszüntetése mellett foglaltak állást, az eddig eszközölt beruházások túlságosan nagy terjedelme azonban ezt nem teszi lehetővé. Több száz kínai-amerikai vegyesvállalatról van szó, amelyek jelenleg már felújítják a tevékenységüket. Ma Kínában 40 országból mintegy 18 ezer külföldi társaság van jelen, amelyek befektetései meghaladják a 30 milliárd dollárt. Az ázsiai szomszédok, Japán, Dél-Korea, Tajvan és Hong-kong beszüntették a kínai beruházási programokon folytatott munkákat, azzal az indoklással, hogy bizonytalanná vált az ország gazdasági stabilitása. A tervezett beruházásokat a Fülöp-szigetekre és Délkelet-Ázsia más országaiba irányítják át. Ezek befogadása iránt főleg Thaiföld érdeklődik, amely már a válság kirobbanása előtt versenytársa volt Kínának a külföldi beruházók megnyerésében. A bankok a kamatok emelésével, valamint az esedékessé váló törlesztések siettetésével reagáltak az új helyzetre. Kínát megbízhatatlan partnerként kezelik, s bár hajlandók a további együttműködésre, de magasabb áron. Inkább a térség déli országait részesítik előnyben. Kína külföldi adósságai az utóbbi évek folyamán 40 milliárd dollárra nőttek, s a hitelezők aggódnak ezek sorsáért. Az NSZK kormánya visszavonta azt a 460 millió márkás kölcsönt, amit a sanghaji metró építésére kellett volna felhasználni, s megtiltotta további szerződések kötését Kínával. Magában Kínában a gazdaság minden területét érintette a válság, főleg annak következtében, hogy a kikötőkben szünetelt a munka, s így a külföldi kapcsolatok megszakadtak. Csökkent a köolajkitermelés, valamint a kőolaj Japánba irányuló exportja, ahonnan viszont a kőolajipari termékek szállítása akadozott. Az ausztráliai gyapjú átvételének szünetelése egyrészt az ausztráliai kereskedőknek okozott jelentős problémákat, másrészt pedig a sanghaji textilipari vállalatok ellátásában jelentett zavarokat. Miközben a pekingi városi hivatalok több mint egymilliárd jüanra becsülik a városi leltárban bekövetkezett károkat, nem csekély veszteségek érték az idegenforgalmat is. Tömegesen lemondták a turistacsoportok látogatásait, főleg az Egyesült Államokból. Arra, hogy ez milyen összeget jelent, leginkább a statisztikai adatokból lehet következtetni: 1987-ben az idegenforgalomból Kínának több mint 1,7 milliárd dollárnyi bevétele származott. Újabban a külföldi kereskedelmi partnerek hozzáállásában az emocionális szemlélet kezd háttérbe szorulni, s előtérbe kerülnek a megfontolt gazdasági számítások. A tőkés országok gazdasági és pénzügyi szankciói lassanként szertefoszlanák, mert Kína már aktív résztvevője a nemzetközi munka- megosztásnak, számos nyersanyag, iparcikk és élelmiszeripari termék viszonylatában jelentős külkereskedelmi forgalmat bonyolít le. libuőe bautzová
