Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-11 / 32. szám

A gazdasági szempontok az ökológiai szükségekkel szemben nálunk még a het­venes évek elején is abszolút elsőbbséget élveztek. A CSKP XIV., illetve az SZKP azt követő kongresszusa óta mind a kormány, mind a pártszervek fokozott jelentőséget tulajdonítanak a környezeti problémák feltá­rásának és megoldásának. A határozatok értelmében a korábbi rövid távú, operativ intézkedésekről áttértek az átgondoltabb, hosszú távú környezetvédelmi programra. Szlovákiában a kormány a 7. és a 8. ötéves tervidőszak fő környezetvédelmi fel­adataként a fennálló viszonyok megőrzését, valamint - az ipar dinamikus fejlesztése mellett - a természetbe kerülő szennyezó - anyagok mennyiségének az 1980-as évi szinten való tartását tűzte ki célul. Az erede­ti elképzelések szerint a kilencvenes évek­ben olyan feltételeket kellene teremteni, melyek az ezredforduló táján Szlovákia nagy részén ökológiai stabilitáshoz, egy olyan állapot létrejöttéhez vezetnek, mely­ben az ember által okozott negativ hatáso­kat a természet saját mechanizmusainak köszönhetően semlegesítheti. FÉLBEMARADT BERUHÁZÁSOK - ALACSONY HATÁSFOK A bioszféra ember-gazdaság-természet elemekből felépülő szövevényes rendsze­rében a víznek, illetve a vízgazdálkodásnak integráló, egységesítő szerepe van. Védel­mére, gazdaságos felhasználására nagy gondot kell fordítani. Az 1988-ban végzett vizsgálatok egyes esetekben az ivóvízforrások minőségének romlására utalnak. Pozitívumként könyvel­hető el, hogy kidolgozták az ivóvízforrások minőségi változásait ellenőrző rendszer kié­pítésének programját. Ennek ellenére Brati- slavában és a Kelet-szlovákiai kerületben az SZSZK kormányának 210/1986. Tt. szá­mú rendeletében kitűzött határidőn belül az ivóvízforrások védőövezetének rendezése nem történt meg. A föld alatti vizeket veszé­lyeztető üzemi balesetek következtében ta­valy 36 esetben észleltek szennyezést. A felszíni vizek minőségében nagyobb változások nem következtek be. A vízgaz­dálkodási szempontból jelentős folyószaka­szoknak az oxigén-háztartás tekintetében több mint 30, a vegyi összetételt s néhány más specifikus mutatót tekintve pedig körül­belül 75 százaléka továbbra is a III. és a IV., tehát az erősen és a nagyon erősen szeny- nyezett kategóriába tartozik. Az előző tervidőszakban összesen 500 nagyüzemi vízszennyezésre került sor. Saj­nos a 8. ötéves tervidőszakban már eddig ugyanennyit jegyeztek fel. Folyóvizeinket 1988-ban 119 ezer 541 tonna nem oldódó anyaggal, 563 ezer 595 tonna oldódó anor­ganikus sóval terheltük. A korábbi évekhez viszonyítva ez valamivel kevesebb. Növe­kedett azonban a vízbe kerülő nagyon ve­szélyes kőolajszármazékok összmennyisé- ge (1987: 2499 tonna, 1988: 2009 tonna). A kibocsátott ipari szennyvizek mennyisége tavaly nem érte el az 1987-es szintet (1987: 611 031 köbméter, 1988: 580 541 köbmé­ter), a kommunális szennyvizeké viszont nőtt (1987:204 861 köbméter, 1988:218 701 köbméter). A tervezett víztisztító állomásokból az év végéig azonban mindössze öt készült el. Többek között nem fejezték be a Liptovsky MikuláS-i, a Povazská Bystrica-i, a bytőai, a Turőianske Teplice-i, a Trstená-Nizná-i és a kezmaroki szennyvíztisztítót. Elisme­rést érdemel, hogy a Z akció keretében 16 kisebb tisztítóállomást építettek meg, s az idén is több befejezésére, illetve 22 építésé­nek megkezdésére kerül sor. Szlovákiában 1988 elején a lakosság 48 százalékának háztartása volt nyilvános csatornahálózatra kötve. A tisztítómüvek­hez azonban csak a kánál izáció 80 százalé­ka csatlakozik. A vízművekhez tartozó 165 tisztító közül csupán 33 - azaz 20 százalé­kuk - üzemelt elfogadható szinten, s az ide kerülő vizet csak a szennyeződés 30 száza­lékától tudták megszabadítani. Hasonló, de talán kevésbé kritikus a helyzet az ipar által üzemeltetett 524 tisztítóállomáson is. A vízfelhasználás gazdaságosságát te­kintve némi eredmények is elkönyvelhetők, ( de az egy főre jutó átlagos napi 400 literes specifikus fogyasztás, valamint a szállítás során bekövetkező 20-30 százalékos vesz­teség magas. TÚLTERHELT TALAJOK, PUSZTULÓ ERDŐK A talaj védelmén sokszor még manapság is elsősorban annak területi - erózió és egyéb nem mezőgazdasági célokra történő igénybevétel elleni - megóvását értik, pedig más, sokkal összetettebb gondok is jelent­keznek. Az 1987-es évhez viszonyítva a nem földművelési célokra történő igénybevétel 1726 hektárról 1525-re csökkent. Lakás­építésre és egyéb településfejlesztési célokra 754 hektárt vontak el. A csökkenést egyéb - főleg erdős korábban nem me­zőgazdasági célokra használt területeknek a megművelésével sikerült pótolni. Az eró­zió elleni védelmet 739 hektáron valósítot­ták meg. Továbbra is megoldatlan problémát jelent az ipar által okozott szennyezés, az agrokemikáliák túlzott használata. A Pieé- t'anyban 1989 májusában megtartott VII. csehszlovák talajtani konferencián a légkör­ből származó ipari emissziók, a talajvízből, s az öntözés útján bekerülő káros anyagok mellett a műtrágyák talajterhelő szerepével is foglalkoztak. A foszfortartalmú műtrá­gyákból például mérgező kadmium kerül a talajba, amely a növényekbe akadálytala­nul beépül. A kadmium által „fertőzött“ helyeken fogyasztásra szánt növényeket termelni nem lehet. A becslések szerint foszforral és káliummal Szlovákiában jelen­leg közel 150 ezer hektár föld van túlter­helve. A 8. ötéves tervidőszak első két évében az egyéb célokra igénybe vett mezőgazda­sági területek helyett 2974 hektárt kellett volna rekultiválni, ezt azonban csak 2395 hektáron végezték el. Az SZSZK Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Minisztériuma olyan javaslat kidolgozásán munkálkodik, amely a rekultivációk végrehajtását a beru­házás megkezdése előtt megkövetelné. A beruházás jellegű hidromeliorációs be­avatkozások keretében 32 686 hektár le- csapolásra, 28 650 hektáron pedig öntöző­berendezések kiépítésére került sor. így a 8. ötéves tervidőszakban kitűzött felada­tokat eddig 46,7, illetve 40,9 százalékban teljesítették. Nem beruházásos munkála­tokkal 251 ezer hektárt - az előirányzott területek 51,2 százalékát - rekultiváltak. (Lörincz János felvétele) Az erdős területek nagysága 1988-ban 1 millió 975 ezer 857 hektár volt. Az erdő­gazdaság jelenleg nagyon komoly problé­mákkal küszködik. Az emissziók Szlovákia I erdőállományának 32 százalékát károsítják. Az immissziók okozta produkcióveszteség pedig több mint 1 millió 400 ezer köbméter. A különböző ellenintézkedések dacára csak a károk mérséklése várható és a helyzet tovább romlik. Meszezést és trágyázást csak a kritikus helyeken - évente mintegy 1500-2000 hektáron - végeznek. Az immissziók és a savas esők nemzeti parkjainkat, a védett övezeteket is veszé­lyeztetik. Szomorú példa erre a Vihorlat Nemzeti Park, Morské oko nevű természet- védelmi területének pusztulása. VÁLTOZATLAN MENNYISÉG - MEGOLDATLAN PROBLÉMÁK Az elmúlt évben a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyisége és össze­tétele lényegében nem változott. A levegő tisztaságának védelmében több műszaki, technikai intézkedésre kerül sor. Például Bratislavában 32, Kassán (Koáice) 1, a Szepesség középső részében 2, Ziar nad Hronomban 4, Serecf-Vágsellye (Sal a) tér­ségében 9 esetben. Bratislavában 1988- ban megkezdték egy, a kedvezőtlen időjá­rási viszonyok (köd stb.) esetében műkö­désbe lépő jelző- és légszennyezést mérő rendszer kísérleti működtetését. Hasonló rendszer üzemeltetése indult meg Kassán is­A különösen veszélyeztetett területek gondjainak megoldására létrehozott pénz­alapból 7 program fedezésére több mint 32 millió koronát utaltak át. Ebből a kassai Szlovák Magnezitmúvek, a bratislavai Kab­I lo, a Szlovák Műszakiüveg-gyár és a Nyu­gat-szlovákiai Bútorüzemek, valamint a no- vákyi Wilhelm Pieck Vegyi Művek 27 millió 261 ezer koronát használtak fel. Némileg csökkent a kibocsátott kén-dio- xid (1987: 516 977 tonna, 1988: 516 700 tonna) és a korom (1987: 220 280 tonna, 1988: 219 000 tonna). A gépjárművek által termelt kipufogógázok mennyisége az utób­bi években feltehetően változatlan - évi 184 539 tonna. Ez országos viszonylatban a gáznemű szennyező anyagok össz- mennyiségének egy ötödét, Bratislavában pedig egyharmadát képezi, és továbbra is megoldatlan problémát jelent. Az SZSZK kormánya 1989. február 1-jén hozott 32. számú határozatában a hiányos­ságok felszámolása, az ökológiai beruházá­sok megvalósítása érdekében több intézke­dést fogadott el. I Összegezve az elmondottakat megálla­pítható, hogy az ökológiai beruházások megvalósítása a tervezettnél jóval lassab­I ban halad. E téren 1988-ban sem sikerült javulást elérni. A szállítások és a munkála­tok volumene alig haladta meg a tervezett mennyiség 79,1 százalékát. A múlt év folya­mán a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok mennyisége ugyan nem növeke­dett, de a talajban, vízben, levegőben évről évre halmozódik. Ez lehetetlenné teszi azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek 2000-re az ökológiai stabilitáshoz vezetnének. POMICHAL RICHÁRD Bratislava levegőjének szennyezettségéhez nagymértékben hozzájá­rulnak a kipufogógázok. A forgalmas keresztező­désekben arányuk eléri a 80 százalékot. A jelen­legi helyzet javítását, az emberek ökológiai fele­lősségérzetének feléb­resztését akarta elérni 1989. március 23-án a Szlovák Természet- és Tájvédö Szövetség váro­si szervezete. A Ben- zinollal, a Drudoppal és a bratislavai Műszaki Ellenőrző Állomással kö­zösen néhány fővárosi üzemanyagtöltő állomás­nál megszervezték a CO- tartalom ingyenes vizs­gálatát. A mérések ered­ményeiről igazolást ad­tak, amely alapján a Dru- dopnál beállították az au­tók gyújtását. Pusztuló erdőink géntartalékának megóvása érdekében a magasabban fekvő területek egészséges fáiról szaporítóanyagot szednek. Erre a célra mechanikus emelőszerkeze­tet és pneumatikus ollót használnak. A munka így gyorsabban, eredményesebben és nagyobb biztonsággal végezhető. ÚJ SZU 6 1989. Vili.- - . . "ill- ' ■!_ HOC YAN SÁFÁRKODTUNK if ftfl lÉKAL i sal J^aB ■■I » : - a ult, J, 'H I■«/ A m/, -f'/w

Next

/
Thumbnails
Contents