Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-11 / 32. szám
A gazdasági szempontok az ökológiai szükségekkel szemben nálunk még a hetvenes évek elején is abszolút elsőbbséget élveztek. A CSKP XIV., illetve az SZKP azt követő kongresszusa óta mind a kormány, mind a pártszervek fokozott jelentőséget tulajdonítanak a környezeti problémák feltárásának és megoldásának. A határozatok értelmében a korábbi rövid távú, operativ intézkedésekről áttértek az átgondoltabb, hosszú távú környezetvédelmi programra. Szlovákiában a kormány a 7. és a 8. ötéves tervidőszak fő környezetvédelmi feladataként a fennálló viszonyok megőrzését, valamint - az ipar dinamikus fejlesztése mellett - a természetbe kerülő szennyezó - anyagok mennyiségének az 1980-as évi szinten való tartását tűzte ki célul. Az eredeti elképzelések szerint a kilencvenes években olyan feltételeket kellene teremteni, melyek az ezredforduló táján Szlovákia nagy részén ökológiai stabilitáshoz, egy olyan állapot létrejöttéhez vezetnek, melyben az ember által okozott negativ hatásokat a természet saját mechanizmusainak köszönhetően semlegesítheti. FÉLBEMARADT BERUHÁZÁSOK - ALACSONY HATÁSFOK A bioszféra ember-gazdaság-természet elemekből felépülő szövevényes rendszerében a víznek, illetve a vízgazdálkodásnak integráló, egységesítő szerepe van. Védelmére, gazdaságos felhasználására nagy gondot kell fordítani. Az 1988-ban végzett vizsgálatok egyes esetekben az ivóvízforrások minőségének romlására utalnak. Pozitívumként könyvelhető el, hogy kidolgozták az ivóvízforrások minőségi változásait ellenőrző rendszer kiépítésének programját. Ennek ellenére Brati- slavában és a Kelet-szlovákiai kerületben az SZSZK kormányának 210/1986. Tt. számú rendeletében kitűzött határidőn belül az ivóvízforrások védőövezetének rendezése nem történt meg. A föld alatti vizeket veszélyeztető üzemi balesetek következtében tavaly 36 esetben észleltek szennyezést. A felszíni vizek minőségében nagyobb változások nem következtek be. A vízgazdálkodási szempontból jelentős folyószakaszoknak az oxigén-háztartás tekintetében több mint 30, a vegyi összetételt s néhány más specifikus mutatót tekintve pedig körülbelül 75 százaléka továbbra is a III. és a IV., tehát az erősen és a nagyon erősen szeny- nyezett kategóriába tartozik. Az előző tervidőszakban összesen 500 nagyüzemi vízszennyezésre került sor. Sajnos a 8. ötéves tervidőszakban már eddig ugyanennyit jegyeztek fel. Folyóvizeinket 1988-ban 119 ezer 541 tonna nem oldódó anyaggal, 563 ezer 595 tonna oldódó anorganikus sóval terheltük. A korábbi évekhez viszonyítva ez valamivel kevesebb. Növekedett azonban a vízbe kerülő nagyon veszélyes kőolajszármazékok összmennyisé- ge (1987: 2499 tonna, 1988: 2009 tonna). A kibocsátott ipari szennyvizek mennyisége tavaly nem érte el az 1987-es szintet (1987: 611 031 köbméter, 1988: 580 541 köbméter), a kommunális szennyvizeké viszont nőtt (1987:204 861 köbméter, 1988:218 701 köbméter). A tervezett víztisztító állomásokból az év végéig azonban mindössze öt készült el. Többek között nem fejezték be a Liptovsky MikuláS-i, a Povazská Bystrica-i, a bytőai, a Turőianske Teplice-i, a Trstená-Nizná-i és a kezmaroki szennyvíztisztítót. Elismerést érdemel, hogy a Z akció keretében 16 kisebb tisztítóállomást építettek meg, s az idén is több befejezésére, illetve 22 építésének megkezdésére kerül sor. Szlovákiában 1988 elején a lakosság 48 százalékának háztartása volt nyilvános csatornahálózatra kötve. A tisztítómüvekhez azonban csak a kánál izáció 80 százaléka csatlakozik. A vízművekhez tartozó 165 tisztító közül csupán 33 - azaz 20 százalékuk - üzemelt elfogadható szinten, s az ide kerülő vizet csak a szennyeződés 30 százalékától tudták megszabadítani. Hasonló, de talán kevésbé kritikus a helyzet az ipar által üzemeltetett 524 tisztítóállomáson is. A vízfelhasználás gazdaságosságát tekintve némi eredmények is elkönyvelhetők, ( de az egy főre jutó átlagos napi 400 literes specifikus fogyasztás, valamint a szállítás során bekövetkező 20-30 százalékos veszteség magas. TÚLTERHELT TALAJOK, PUSZTULÓ ERDŐK A talaj védelmén sokszor még manapság is elsősorban annak területi - erózió és egyéb nem mezőgazdasági célokra történő igénybevétel elleni - megóvását értik, pedig más, sokkal összetettebb gondok is jelentkeznek. Az 1987-es évhez viszonyítva a nem földművelési célokra történő igénybevétel 1726 hektárról 1525-re csökkent. Lakásépítésre és egyéb településfejlesztési célokra 754 hektárt vontak el. A csökkenést egyéb - főleg erdős korábban nem mezőgazdasági célokra használt területeknek a megművelésével sikerült pótolni. Az erózió elleni védelmet 739 hektáron valósították meg. Továbbra is megoldatlan problémát jelent az ipar által okozott szennyezés, az agrokemikáliák túlzott használata. A Pieé- t'anyban 1989 májusában megtartott VII. csehszlovák talajtani konferencián a légkörből származó ipari emissziók, a talajvízből, s az öntözés útján bekerülő káros anyagok mellett a műtrágyák talajterhelő szerepével is foglalkoztak. A foszfortartalmú műtrágyákból például mérgező kadmium kerül a talajba, amely a növényekbe akadálytalanul beépül. A kadmium által „fertőzött“ helyeken fogyasztásra szánt növényeket termelni nem lehet. A becslések szerint foszforral és káliummal Szlovákiában jelenleg közel 150 ezer hektár föld van túlterhelve. A 8. ötéves tervidőszak első két évében az egyéb célokra igénybe vett mezőgazdasági területek helyett 2974 hektárt kellett volna rekultiválni, ezt azonban csak 2395 hektáron végezték el. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma olyan javaslat kidolgozásán munkálkodik, amely a rekultivációk végrehajtását a beruházás megkezdése előtt megkövetelné. A beruházás jellegű hidromeliorációs beavatkozások keretében 32 686 hektár le- csapolásra, 28 650 hektáron pedig öntözőberendezések kiépítésére került sor. így a 8. ötéves tervidőszakban kitűzött feladatokat eddig 46,7, illetve 40,9 százalékban teljesítették. Nem beruházásos munkálatokkal 251 ezer hektárt - az előirányzott területek 51,2 százalékát - rekultiváltak. (Lörincz János felvétele) Az erdős területek nagysága 1988-ban 1 millió 975 ezer 857 hektár volt. Az erdőgazdaság jelenleg nagyon komoly problémákkal küszködik. Az emissziók Szlovákia I erdőállományának 32 százalékát károsítják. Az immissziók okozta produkcióveszteség pedig több mint 1 millió 400 ezer köbméter. A különböző ellenintézkedések dacára csak a károk mérséklése várható és a helyzet tovább romlik. Meszezést és trágyázást csak a kritikus helyeken - évente mintegy 1500-2000 hektáron - végeznek. Az immissziók és a savas esők nemzeti parkjainkat, a védett övezeteket is veszélyeztetik. Szomorú példa erre a Vihorlat Nemzeti Park, Morské oko nevű természet- védelmi területének pusztulása. VÁLTOZATLAN MENNYISÉG - MEGOLDATLAN PROBLÉMÁK Az elmúlt évben a levegőbe kerülő szennyező anyagok mennyisége és összetétele lényegében nem változott. A levegő tisztaságának védelmében több műszaki, technikai intézkedésre kerül sor. Például Bratislavában 32, Kassán (Koáice) 1, a Szepesség középső részében 2, Ziar nad Hronomban 4, Serecf-Vágsellye (Sal a) térségében 9 esetben. Bratislavában 1988- ban megkezdték egy, a kedvezőtlen időjárási viszonyok (köd stb.) esetében működésbe lépő jelző- és légszennyezést mérő rendszer kísérleti működtetését. Hasonló rendszer üzemeltetése indult meg Kassán isA különösen veszélyeztetett területek gondjainak megoldására létrehozott pénzalapból 7 program fedezésére több mint 32 millió koronát utaltak át. Ebből a kassai Szlovák Magnezitmúvek, a bratislavai KabI lo, a Szlovák Műszakiüveg-gyár és a Nyugat-szlovákiai Bútorüzemek, valamint a no- vákyi Wilhelm Pieck Vegyi Művek 27 millió 261 ezer koronát használtak fel. Némileg csökkent a kibocsátott kén-dio- xid (1987: 516 977 tonna, 1988: 516 700 tonna) és a korom (1987: 220 280 tonna, 1988: 219 000 tonna). A gépjárművek által termelt kipufogógázok mennyisége az utóbbi években feltehetően változatlan - évi 184 539 tonna. Ez országos viszonylatban a gáznemű szennyező anyagok össz- mennyiségének egy ötödét, Bratislavában pedig egyharmadát képezi, és továbbra is megoldatlan problémát jelent. Az SZSZK kormánya 1989. február 1-jén hozott 32. számú határozatában a hiányosságok felszámolása, az ökológiai beruházások megvalósítása érdekében több intézkedést fogadott el. I Összegezve az elmondottakat megállapítható, hogy az ökológiai beruházások megvalósítása a tervezettnél jóval lassabI ban halad. E téren 1988-ban sem sikerült javulást elérni. A szállítások és a munkálatok volumene alig haladta meg a tervezett mennyiség 79,1 százalékát. A múlt év folyamán a környezetbe kibocsátott szennyező anyagok mennyisége ugyan nem növekedett, de a talajban, vízben, levegőben évről évre halmozódik. Ez lehetetlenné teszi azoknak a feltételeknek a megteremtését, amelyek 2000-re az ökológiai stabilitáshoz vezetnének. POMICHAL RICHÁRD Bratislava levegőjének szennyezettségéhez nagymértékben hozzájárulnak a kipufogógázok. A forgalmas kereszteződésekben arányuk eléri a 80 százalékot. A jelenlegi helyzet javítását, az emberek ökológiai felelősségérzetének felébresztését akarta elérni 1989. március 23-án a Szlovák Természet- és Tájvédö Szövetség városi szervezete. A Ben- zinollal, a Drudoppal és a bratislavai Műszaki Ellenőrző Állomással közösen néhány fővárosi üzemanyagtöltő állomásnál megszervezték a CO- tartalom ingyenes vizsgálatát. A mérések eredményeiről igazolást adtak, amely alapján a Dru- dopnál beállították az autók gyújtását. Pusztuló erdőink géntartalékának megóvása érdekében a magasabban fekvő területek egészséges fáiról szaporítóanyagot szednek. Erre a célra mechanikus emelőszerkezetet és pneumatikus ollót használnak. A munka így gyorsabban, eredményesebben és nagyobb biztonsággal végezhető. ÚJ SZU 6 1989. Vili.- - . . "ill- ' ■!_ HOC YAN SÁFÁRKODTUNK if ftfl lÉKAL i sal J^aB ■■I » : - a ult, J, 'H I■«/ A m/, -f'/w
