Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1989-08-04 / 31. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA Hogyan növelhetjük erdeink fahozamát? Harmincéves program az erdőállomány minőségi átalakítására A faipari termékek iránt az élet különböző területein állandóan növekszik az érdeklődés, ezért a fa továbbra is a legfontosabb ipari nyersanyagok közé tartozik. Jelentőségét az a körülmény is növeli, hogy a legtöbb nyersanyagforrással ellentétben újratermelhető, s így az elkövetkező nemzedékek számára is folyamatosan biz­tosítható. Ennek egyik és egyben legfontosabb előfelté­tele az ésszerű erdőgazdálkodás. Természetesen az a körülmény sem hanyagolható el, hogy más nyersanya­gokkal szemben a fa megtermelése jóval kevesebb energiaráfordítást igényel, emellett a fajlagos munkaerő- szükséglet is rendkívül alacsony. E tények ismeretében nem meglepő a szakemberek előrejelzése, miszerint a világ fanyersanyag-szükséglete 2000-ig csaknem megduplázódik. A várható hiány a ter­melésben és a szükségletek kielégítésében bonyolult helyzeteket teremthet. Habár a csehszlovák erdőgazda­ság fejlődése a felszabadulás óta eltelt évtizedekben lényegében kedvezőnek mondható, távlatilag nem ké­pes maradéktalanul kielégíteni a növekvő szüségleteket. Ezért elengedhetetlenül szükséges, hogy a fahozam növelésének valamennyi járható útját kihasználjuk, ha­bár ez nagy erőfeszítéseket és áldozatkész munkát követel az erdőgazdaság minden dolgozójától. Az erdőgazdasági üzemtervek szakszerű és lelkiis­meretes teljesítésével erdeink fahozamát az ezredfordu­lóig mintegy 15-20 százalékkal lehet növelni. E cél elérésének egyik legfontosabb feltétele, hogy az erdősí­téseket a legmagasabb fahozamot nyújtó, s az adott termőhelynek legjobban megfelelő fafajokkal a lehető legrövidebb időn belül elvégezzük. További fontos fel­adat az erdeink növedékét nagymértékben csökkentő biotikus és abiotikus károk elleni védekezés. Ide tartozik az ipari szennyeződés által okozott károk megelőzése, illetve csökkentése is. A fahozam mennyiségi és minőségi növelése terén igen nagy jelentősége van az erdőművelési eljárások, mindenekelőtt a tisztítások és gyérítések szakszerű elvégzésének. Ezáltal ugyanis eltávolítjuk erdeinkböl a rossz növekedésű, értéktelen egyedeket, amelyek gyakran a legjobb minőségű fákat gátolják növekedé­sükben. Ezen túlmenően a gyérítések lehetővé teszik a vastag, ipari célokra különösen alkalmas és keresett választékok megtermelését. Az említettekkel kapcsolatban szükséges megjegyez­ni, hogy erdeink bizonyos részét - az elmúlt évtize­dekben tett gyakorlati intézkedések ellenére - az úgyne­vezett alacsony hozamú erdők képezik. Ebbe a kategóri­ába azokat az erdőket soroljuk, amelyek az adott termő­helyen a talaj potenciális termőképességénél lényege­sen alacsonyabb fahozamot adnak, s ezt a hozamot erdőnevelési eljárások alkalmazásával sem lehet növel­ni. Ezeket az erdőket nagy hozamú, jó minőségű erdők­kel kell felváltani, ezért elengedhetetlenül szükségessé vált az alacsony hozamú erdők teljes rekonstrukciója. Mivel rendkívül igényes feladatról van szó, az illetékes erdőgazdasági szervek úgy határoztak, hogy az említett alacsony hozamú erdők teljes rekonstrukcióját 2020-ig kell megvalósítani. E feladat szakszerű elvégzéséhez feltétlenül szüksé­ges az adott területre vonatkozó tudományos eredmé­nyek és gyakorlati tapasztalatok felhasználása. Ezt a célt szolgálta az a tudományos konferencia is, melynek megrendezésére ez év júniusában került sor Palárikovó- ban, az SZSZK Erdőgazdasági, Vízgazdálkodási és Faipari Minisztériuma, a Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskola, az Erdőgazdasági Kutatóintézet, az Erdören- dezési Hivatal, valamint a Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaság védnöksége alatt. A konferencia első napján 14 előadás hangzott el az említett témakörből. Az elhangzott előadásokból világo­san kitűnt, hogy mind a szlovákiai tudományos erdészeti kutatás, mind pedig a gyakorlat kellő tapasztalatokkal rendelkezik a feladat megoldásához. A konferencia má­sodik napján a résztvevők tanulmányi úton vettek részt, melynek keretében megtekintették az alacsony hozamú erdők rekonstrukciójával, valamint az intenzív erdők telepítésével összefüggő kísérleti erdőállományokat. Az elhangzott előadásokból kitűnt, hogy az SZSZK területén jelenleg több mint 65 ezer hektárnyi alacsony hozamú, leromlott erdő található. Ezek élöfakészlete 9 millió 552 ezer köbméter, amiből 7 millió 245 ezer m3 lomblevelű, 2 millió 307 m3 pedig tűlevelű erdőkben található. Ilyen jellegű erdők leginkább Kelet-Szlovákiá- ban találhatók, területük 25 448 hektárt tesz ki. Az eddigi megfigyelések és tapasztalatok alapján az alacsony hozamú erdők csoportjába tartoznak minde­nekelőtt a túltartott, idős erdők, amelyeket különböző okok miatt nem sikerült idejében kitermelni. Az ilyen erdők gyakran válnak a kórokozók áldozatává, s így hozamuk nem felel meg a termőhelyi követelményeknek. Ugyancsak ebbe a kategóriába sorolhatók a túlságosan ritka erdők, amelyek főleg mennyiségi szempontból nem tudják kihasználni a talaj termőképességét. Ugyanakkor a rendkívül rossz minőségű állományok hozama értékte­len, mert nem alkalmas iparilag hasznosítható választé­kok megtermelésére. Hazai viszonyaink között talán legnagyobb jelentőséggel a sarjerdók bírnak, amelyek tuskóról, illetve gyökérsarjakról keletkeznek. A magról, illetve a csemetékkel létesített szálerdőkkel szemben nagy hátrányuk, hogy a talaj termőerejét nagyon hamar kimerítik, s csak gyenge minőségű, kevésbé értékes választékok termelésére alkalmasak. Végül ugyancsak ebbe a kategóriába tartoznak azok az erdők is,amelyek fajtaösszetétele kedvezőtlen, nem felel meg a termőhelyi adottságoknak, s hozamuk is rendkívül alacsony. Amint azt már említettük, az alacsohy hozamú erdők rekonstrukcióját 2020-ig be kell fejezni. Az ilyen jellegű erdőkből a sarjerdók összterülete 30 ezernél is több hektárra tehető. A túlságosan ritka erdők kiterjedése megközelíti a 6 ezer hektárt. A konferencián konkrét javaslatok hangzottak el az alacsony hozamú erdők felújításával, az új növényzet ápolásával, nevelésével és védelmével kapcsolatban. Az elmondottakat kiegészítve azt is meg kell említeni, hogy a fahozam növelésében fontos szerepet játszanak az intenzív fatermesztési eljárások, amelyek alkalmazá­sa elsősorban a síkságokon lehet eredményes. A ter­meszthető lágy lomblevelűek közül elsősorban a nemes nyárak és füzek, míg a kemény lomblevelűek közül az akác, a vöröstölgy és a fekete dió jöhet számításba. Az előbbiek már 15-20, míg az utóbbiak 30-40 eves vá­gásforduló mellett adnak iparilag értékesíthető válasz­tékot. KOHÁN ISTVÁN mérnök, kandidátus, az Erdőgazdasági Kutatóintézet tudományos munkatársa Dr. Ilkka Toivio helsinki orvos érdekes találmánnyal segített a hosszú ideig fekvésre kényszerülő betegek helyzetén. Olyan matracot állított össze, amely levegővel töltött párnákból áll. Ezeken a testsúly arányosabban elosztódik, ami enyhíti a tartós fekvéssel járó fájdalmakat. (A ŐSTK felvétele) Levegőt a „beteg“ tavaknak! Az üdülésre alkalmas tavakban gyakran zöldes, zavaros vízréteg ri­asztja el a fürdözö vendégeket. A mezőgazdaságból gyakran nagy mennyiségű nitrogén- és foszforve- gyület kerül a tavakba, ami erőteljes algásodást idéz elő. Az elpusztult algák tömege végül a tó fenekére kerül, elbomlásukhoz azonban sok­kal több oxigénre lenne szükség, mint amennyi a vízben rendelkezés­re áll. A megoldást a túltrágyázás csökkentése és a tavak mestersé­ges oxigénellátása jelentheti. A ta­vak természetes vízrétegezödését azonban biológiai okokból fenn kell tartani, a levegőt nem szabad egy­szerűen kompresszorral bevinni, mert a felszálló buborékok nem kí­vánt vízcirkulációt okoznának. En­nek elkerülésére különböző eljárá­sokat dolgoztak ki, amelyek azon­ban nagy energiaszükségletűek és drágák voltak. A Hamburg mellett lévő Petersen Hajógyár új levegőz­tetője a vízsugárszivattyú és a ma­mutszivattyú alapelveit egyesíti. A TIBEAN elnevezésű berendezés alapelve a következő: egy búvárszi­vattyú segítségével oxigén nélküli mélyvizet emelnek ki, s azt nagy sebességgel egy függőleges leve- góztetöcsövön vezetik keresztül, ahol a víz levegőt vesz fel. Az inten­zív keverés közben a felszálló víz oxigénnel teljesen telítődik, a tó fel­színéhez érkezve a maradék gáz elillan, az oxigénnel dúsított víz pe­Gáztalanitó Levegöbeiépés úszó dig egy ejtőcsövön keresztül vissza­jut a mélybe. A 27 hektáros Schleswig-Holstei- ni tóban végzett egyéves próbaüze­meltetés során a készülék megbíz­hatóan és igen kedvező költséggel működött. A viszonylag csekély energiaszükséglet napelemekkel is fedezhető. (Delta-Impulzus) Aj szú 17 989. Vili. 4. Bolgár biostimulátorok A római Gallustól származik az a közismert ókori mondás, hogy az emberek vagy egészségesen, vagy betegen, vagy a kettő közötti állapotban élnek. Nem szükséges túl sok ismeret annak megállapításához sem, hogy a betegek és egészségesek száma messze elmarad a köztes állapotban élők számától. A mai ember gyakran tapasztalja a stressz állapotát, amit élet- és munkakörülményeink állandó feszítettsége okoz. A stressz hatásának gyen­gítésére és megelőzésére egyre gyakrabban fordulunk olyan gyógyszerké­szítményekhez, amelyek különböznek az általában használt gyógyszerektől. Ezeket a szereket természetes eredetű, állatoktól vagy növényekből szár­mazó alapanyagokból készítik. Ezzel a tevékenységgel foglalkozik a szófiai Biogén Stimulátor Központ, melynek egyik, a nemzetközi piacon is nagy sikert elért terméke az Enerzsiksz. Ez volt az első ilyen jellegű eredeti bolgár szer, amelyet nemcsak a nyugat-európai, hanem az amerikai piac is befogadott. A kiviteli listára hamarosan új termék kerül. Svédországban nemsokára bejegyzik az LBB nevű szert, amely liofilizált Lactobactericum Bulgaricum sejteket, pektint és méhtejet tartalmaz. Hatékonyan alkalmazható táplálko­zási elégtelenségek ellen. A tudományos kollektíva több mint száz találmá­nya közül említésre méltó például a Zsirozital nevű szer, amelynek alapja a híres bolgár rózsaolaj és az A vitamin kombinációja. A szer elősegíti az epe és a máj működését, antiszklerotikus és szpazmolitikus hatású, jó hatással van az egész szervezet működésére. A legnagyobb sikert azonban a Tribes- tan és a Longtaim nevű nemi biostimulátorokkal érték el. Hatékonyan alkalmazhatók a férj nemzóképtelensége esetén, illetve a szexuális zavarok leküzdésére. A klinikákon ez a szer az alapvető gyógyászati készítmények közé tartozik. t Nagy jövőre számíthat a központ tevékenységében a biokozmetika. Az első biokrémeket, a Mioton A, B, C-t sportolóknak ajánlják és már több országba is szállítanak belőle. Elősegíti a sportsérülések kezelését, serkenti és ellazítja az izmokat. A központ drága enzimeket is gyárt. Például a központ laboratóriumában előállított, a biokémiai diagnosztikához szüksé­ges, nagy tisztaságú Aktin fehérje egy grammja 18 ezer amerikai dollárba kerül. A kutatók sikerei alapján ambiciózus tervek valósulnak meg a Bolgár Tudományos Akadémiával, a szófiai Kliment Ohridszki Egyetemmel és a Vegyipari Technológiai Főiskolával folytatott együttműködésben. Az idén Antonovo városban felépül az első biostimulátorokat gyártó közös üzem. A következő négy Szófiában épül, s legkésőbb 1991 -ben egy szovjetunióbeli üzemnek is be kell indulnia. (T) A Csehszlovák Tudományos Akadémia keretében működő Óeské Budéjovice-i Dél-cseh­országi Biológiai Központ te­vékenysége arra irányul, hogy az adott témakörökben műkö­dő kutatóintézetek munkáját integrálva az alapkutatás eredményeinek kihasználásá­val hatékony segítséget nyújt­son a mezó- és az erdőgazda­ság, a környezetvédelem és az egészségügyi gondoskodás fejlesztéséhez. A CSSZTA Entomológial és Parazltológial Intézete, a Kísérleti Botanikai Intézet, a Tájökológiai Intézet, valamint a Talajbiológiai Inté­zet által létrehozott tudomá­nyos központban korszerű munkaszervezési formákat al­kalmaznak. A Dél-csehországi Biológiai Központ szerződé­ses viszonyban van több dél­csehországi vállalattal és In­tézménnyel, amelyek közvet­lenül hasznosítják a kutatási eredményeket. Az erők és for­rások összpontosítása kor­szerű eszközök alkalmazását teszi lehetővé. A felvételen dr. Frantléek Weyda kandidá­tus a tudományos központ elektronmikroszkópját keze­li. (A ŐSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents