Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-04 / 31. szám
A KGST-országok vállalatai, egyesülései és szervezetei között létesített közvetlen kapcsolatokban elég sok tapasztalat gyűlt már össze ahhoz, hogy mérlegre tegyük ennek az új együttműködési formának a hatékonyságát, eddigi eredményeit. A Vnyesnyaja torgovlja szovjet külkereskedelmi folyóirat idei 5. számában V. Volkov a Szovjetunió és a többi KGST-ország között kibontakozó közvetlen kapcsolatok. eddigi eredményeit és tapasztalatait összegezi. Értékelésének bevezető részében rámutat, hogy a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció - főleg az alkatrészek, a tartozékok és a részegységek gyártása területén - a világméretű nemzetközi munkamegosztás legdinamikusabb formájává vált. Ahhoz, hogy az ilyen ágazaton belüli kooperáció a KGST- országok között is kibontakozhasson, arra volt szükség, hogy az egyes vállalatok és szervezetek között közvetlen szerződéses kapcsolatok alakuljanak ki. A Szovjetunióban 1986. augusztus 19-én elfogadott határozat a szocialista országokkal folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés tökéletesítéséről olyan intézkedésekhez vezetett, amelyek lehetővé tették a közvetlen kapcsolatok létrehozását és fejlesztését. E határozat értelmében a közvetlen kapcsolatokat úgy kell fejleszteni, hogy azok hatékony eszközzé váljanak a termelési kooperáció elmélyítésében, az élenjáró tapasztalatok cseréjében, a kölcsönös segítségnyújtásban, valamint a csúcsszínvonalú technika és technológia elsajátításában és bevezetésében. A közvetlen kapcsolatok fejlesztésének alapvető irányzatai közé tartozik a KGST- országok tudományos-műszaki haladásának komplex programjából eredő feladatok teljesítése, a munkatermelékenység növelése, a termelési kapacitások és az anyagi források gazdaságosabb kihasználása, a nemzetközi csúcsszínvonalnak megfelelő termelés növelése, valamint a nem gazdaságos behozatal megszüntetése. A szovjet egyesülések és vállalatok széles körű jogokkal lettek felruházva a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében. A Szovjetunió 1986 őszén kormányközi megállapodásokat írt alá Bulgáriával, Magyarországgal, Lengyelországgal, az NDK- val és Csehszlovákiával a közvetlen kapcsolatok fejlesztéséről, valamint a közös vállalatok, nemzetközi egyesülések és szervezetek létesítéséről. Az 1987-es év végéig a szovjet vállalatok már több mint 700 megállapodást írtak alá a KGST-országok keretében megvalósuló közvetlen kapcsolatokról, s ez a szám 1988 végére több mint kétszeresére nőtt. A legnagyobb érdeklődés a lengyel vállalatok részéről nyilvánult meg, ami azzal magyarázható, hogy itt adva voltak a jogi és gazdasági feltételek. A szovjet vállalatok közvetlen kap-, csolatainak csaknem a felét lengyel vállalatokkal létesítették. A sikeres szovjet-lengyel közvetlen kapcsolatok közé tartozik az Orlovi Számítástechnikai Művek és a varsói Mera-Blone vállalat kölcsönösen előnyös kooperációs együttműködése a D-100 E jelszintetizáló nyomtatóberendezések gyártásában. A kooperáció által körülbelül harmadrésznyi arányban sikerült növelni e keresett berendezések gyártását, s a felmérések szerint az 1987-től 1990-ig terjedő négy év alatt az együttműködésből származó gazdasági haszon 36 millió rubelre tehető. A Grodnói Szerszámgépipari Termelési Egyesülés a bialystoki Ponar-Boly, vállalattal esztergatokmányok gyártásában működik együtt s ez a kooperáció is évente több millió rubeles haszonnal jár. A közvetlen kapcsolatok a műszaki fejlesztés előkészítési folyamatait is meggyorsítják. A moszkvai Elektronikus Vezérléstechnikai Intézet, valamint a varsói Számítástechnikai Intézet együttműködése például mintegy húsz gépi részegységnél átlagosan a felére csökkentette a kifejlesztéshez szükséges időt, s ez a partnerek számára 3,8 millió rubel értékű megtakarítást eredményezett. A gyermekcipők iránti kereslet jobb kielégítése érdekében a Grodnói Cipőgyár és a Bialystoki vajdaságban működő Siemiaty- czei Cipőgyár elkezdte ezek közös gyártását. A megállapodás aláírását követő egy év alatt a közös üzemből mintegy 60 ezer pár gyermekcipő került a Belorusz SZSZK üzleteibe. Jelenleg a grodnóiak a lengyel féltermékekból több új típusú cipőt készítenek, s a lengyel fél technológiai berendezéssel látja el a gyárat mokaszin típusú cipők gyártásához. Figyelmet érdemel a Ivovi Galantereja egyesülés kezdeményezése is, amely nemcsak félkész termékek cseréjét szervezte meg a lengyel Remex részvénytársasággal (az 1988. évi forgalom 400 ezer rubel értékű volt), hanem a szerződés alapján késztermékeket is exportált Lengyelországba. Az együttműködés legjelentősebb eredményének azonban a gyártott választék kiszélesítését látják, s a lengyel partnerrel létesített közvetlen kapcsolat megszüntette a hazai szállítóktól való kizárólagos függőséget. A sikeres szovjet-lengyel közvetlen kapcsolatok felsorolását tovább is lehetne folytatni, habár az is igaz, hogy ezek a kapcsolatok még nem gyakorolnak jelentősebb hatást a két ország közti kereskedelmi forgalom növelésére. Együttműködés a műszaki fejlesztésben A szovjet vállalatok számos termelési és tudományos-műszaki termelési kapcsolatot létesítettek csehszlovákiai partnerekkel. Az együttműködés kiterjed például a 300 MW-os kriogén turbógenerátorok, a több mint 1000 kW teljesítményű egyenáramú villanymotorok, a félvezetők, valamint a ritkaföldfémek alkalmazásával működő mágneses szellőztető villanymotorok fejlesztésére. A Kábelipari Tudományos Kutatóintézet megállapodást írt alá a csehszlovák Chirana vállalattal egy közös tudományos-műszaki kollektíva létrehozásáról, amely a mágneses elektronikus tomográfok kifejlesztését és kooperációban megvalósuló gyártását készíti elő. Befejezés előtt áll az a közös munka, amely az elektrotechnikai termelésben a szerelési munkákat végző programvezérlésű manipulátorok kifejlesztésére irányult. A szovjet Teksztilmas tudományos-termelési egyesülés közvetlenül együttműködik az Elitex konszern tudományos kutatóintézetével a textilipari gépek mikroprocesszoros vezérlési rendszereinek a kifejlesztésében. A felmérések szerint a közös munka körülbelül egy évvel lerövidíti a fejlesztéshez szükséges időt, ami a partnerek számára több mint 830 ezer rubel értékű hasznot jelent. Az említett partnerek egyúttal olyan mikroprocesszoros vezérlésű felvetőgépek kifejlesztésén is dolgoznak, amelyek teljesítménye 1,5-2-szeres mértékben múlja felül a jelenleg alkalmazott gépekét. A közvetlen kapcsolatok jelentős gazdasági eredményeket hoztak a kőolaj- és gázipari berendezések fejlesztése területén. A moszkvai Kőolaj- és Gázipari Technológiai Tudományos Kutatóintézet a Montazsi bolgár kombináttal együttműködve a kompresszorállomások egységes szerelési technológiai eljárásának a kifejlesztésén dolgozik. A kutatás az anyagtakarékos, elektronikus vezérlésű eljárások, s az ehhez szükséges berendezések kifejlesztésére irányul. A távolsági csővezetékes szállítás műszaki fejlesztésében a moszkvai Csővezeték-építési Tudományos Kutatóintézet a bulgáriai Gazsztrojmontazs intézettel lépett közvetlen kapcsolatba. A két szervezet együttműködésének fő területeit a szerelési munkák automatizálása és a csővezeték korrózióvédelme képezi. A szovjet Híradás- és Számítástechnikai Főigazgatóság a magyarországi Ipari Minisztériumhoz tartozó Terta vállalattal az adatfeldolgozási rendszerek és eszközök kifejlesztésében működik együtt. Nézetek és vélemények A közvetlen kapcsolatokat fejlesztő szervezetek vezetői erről az együttműködési formáról nagyon eltérő nézeteket vallanak. Egyesek nagy lelkesedéssel beszélnek róla, mások viszont szkeptikusan nyilatkoznak. A szúrni Elektron termelési egyesülés vezér- igazgatója például arra panaszkodik, hogy a közvetlen kapcsolatok jegyzőkönyvezett intézkedésekké váltak. Ezzel szemben a Ivovi Galantereje egyesülés vezérigazgatója szerint a közvetlen kapcsolatok nemcsak a vállalatok ritmikus munkáját segítik elő, hanem a kollektíva erkölcsi légkörére is kedvezően hatnak. Az első sikerek rendszerint arra ösztönzik az együttműködő vállalatokat, hogy még nagyobb erőt fordítsanak a felmerülő akadályok leküzdésére.- Három évvel ezelőtt - mondja Vlagyimir Pascsenko, a moszkvai Frezer termelési egyesülés vezérigazgatója - még csak a KGST-országokban működő partnervállalatok helyzetét tanulmányoztuk. Ahhoz, hogy a közvetlen kapcsolatok reális tartalmat kapjanak, meg kell találni a kölcsönös érdekeltség adott területeit. Arról van szó, hogy a partnerek kölcsönösen kiegészítsék egymás termelési feltételeit. Mi egy ilyen partnerre a budapesti Forkon vállalatban találtunk. A magyar félnek gazdag tapasztalatai voltak a homlokmarógépek gyártásában, de a sorozatnagyságot saját erejükből nem tudták növelni. Mi magunkra vállaltuk a marókések gyártását, s javaslatot tettünk, hogy a közösen gyártott gépek Frezer-Forkon márkanév alatt kerüljenek forgalomba. így is történt, a Szovjetunióban értékesítési problémák nincsenek, s távlatilag harmadik piacokon is érvényesülni akarunk. Az egyesülés az árkérdés bonyolult problémáját ma még elkerüli, s főleg a műszaki kérdésekre összpontosítja a figyelmet. Úgy vélik, hogy a gazdasági együttműködés egyelőre kisebb méretű is lehet, hiszen a kölcsönös érdekeltségtől függően fokozatosan bontakozhat ki, s a pénzügyi problémák is megoldhatók. Jelenleg az a helyzet, hogy a magyar partner korszerű berendezéseket helyez üzembe az egyesülés egyik üzemében marószerszámok gyártásához, s ennek ellenében kész marószerszámokat vesz át. A Frezer vezetősége nem az azonnali előnyöket hajszolja, hanem inkább arra törekszik, hogy elmélyítse a partneri viszonyt. Az együttműködés mind a Forkon, mind a Frezer esetében kedvezően hat a termelés műszaki színvonalára. Az ,,lvanovo-Szofia“ nemzetközi tudományos-termelési egyesülés az ismertebb kezdeményezések közé tartozik. Vlagyimir Ka- baidze vezérigazgató véleménye szerint a külgazdasági tevékenység átfogó tökéletesítésére hozott párt- és kormányintézkedések megteremtették az alapvető feltételeket az egyesülés programjában előirányzott célok eléréséhez. Ma már nem okoz gondot a szakemberek és a dokumentumok kölcsönös cseréjének a megszervezése. Ennek ellenére korai lenne még arról beszélni, hogy minden probléma megoldódott, hiszen az árkérdés például továbbra is bonyolult akadályként fékezi az együttműködés szélesebb kibontakoztatását. Igaz ugyan, hogy a nemzetközi szervezetek és a közvetlen kapcsolatokat fejlesztő vállalatok a kölcsönösen szállított termékek árában megegyezhetnek, de ha ezek a szállítások nagyobb méreteket öltenek, az ilyen szerződéses árak alkalmazása már nehézségekbe ütközik. A megoldást csak a tudományosan megalapozott, a társadalmilag szükséges ráfordításokra épülő egységes árpolitikai koncepció kidolgozása jelentheti, amire nagyon gyorsan szükség lenne, mert az árkérdés problémáival ma már a közvetlenül együttműködő szervezetek százai találkoznak. A magyarországi Bakony Müvekévénte 10 ezer Lada személygépkocsi behozataláról gondoskodik, mintegy 400 ezer részegység szállítása fejében. Ebből 120 ezer részegység már a Szamara személygépkocsi tartozékát képezi. A hetvenes évek elején indult együttműködés mostanában új szintre emelkedett. A Volgái Autógyár és a Bakony Müvek vezetői közvetlen termelési és tudományos-műszaki együttműködésre vonatkozó szerződést írtak alá, amely a Volgái Autógyár távlati szükségleteinek a kielégítésére irányul. A Bakony Művek dolgozói ezért nagy gondot fordítanak az elektronikus gyújtási rendszerek fejlesztésére, a licencek és a berendezések vásárlására, hogy megfeleljenek a nagy sorozatú gyártás követelményeinek.- A közvetlen kapcsolatok nálunk már mindennapi gyakorlattá váltak - mondja Nagy Miklós, a Bakony Művek technológiai fejlesztési osztályának főmérnöke. - A szakemberek kölcsönös látogatásai már rendszeresekké váltak, aminek fontos szerepe van a műszaki tervezésre és a technológiai fejlesztésre vonatkozó ismeretek rugalmas cseréjében. Nemrég egy számjegyvezérlésű minőségvizsgáló berendezést is rendeltek nálunk a szovjet partnerek, amit mi fejlesztettünk ki. A megrendelésnek azonnal eleget tettünk, s az is lehetséges, hogy az ilyen berendezések szállítása a kooperáció keretében kiegészítő feladatunkká válik. Tanulságok Habár az említett példák a közvetlen kapcsolatok sikeres fejlődésére utalnak, a kialakult helyzettel még nem lehetünk elégedettek. A közvetlen kapcsolatok eredményessége egészében véve nem felel meg az elvárásoknak, a tudományos-műszaki haladás komplex programjában előirányzott feladatoknak. Nem fokozódik kielégítő mértékben az együttműködő partnerek termékeinek világpiaci versenyképessége, s nem bontakozik ki elég gyorsan a hatékonyság növelésére irányuló gyártásszakosítás és termelési kooperáció. A szerző véleménye szerint a fennálló helyzet több okra vezethető vissza. A vállalatok többségénél hiányzik a kellő gazdasági érdekeltség, ami a részegységek ekvivalens cseréjének bonyolultságából, valamint az egyes tagországok gazdasági mechanizmusaiban rejlő különbségekből következik. A vállalatok nem ismerik eléggé saját jogaikat, ami a normatív tájékoztatás hiányosságaira vezethető vissza. A vállalatok és az illetékes minisztériumok elképzelései nem mindig esnek egybe, ezért a minisztériumok gyakran beavatkoznak a vállalatok operatív munkájába. Komoly problémát jelent a külgazdasági szakemberek hiánya, valamint a külső piacok nem kielégítő ismerete is, ami megnehezíti a megfelelő partnerek kiválasztását. E fogyatékosságok felszámolása bizonyára elősegíti majd a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében kitűzött célok elérését. (- ai) A kozmetikai készítményeket gyártó krakkói Miraculum üzem az első közös lengyel-szovjet vállalatok közé tartozik. A fejlesztésben való szovjet részvétel lehetővé tette az üzem kibővítését, a régi csarnokok korszerűsítését, valamint újak építését is, s ezzel a termékek Szovjetunióba irányuló szállítása lényeges mértékben megnövekedett. A felvétel a közös vállalat arckrémeket gyártó részlegén készult (A ŐSTK felvétele) ÚJS 1989. A komplex program teljesítése többet követel Eredmények és elvárások a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében
