Vasárnapi Új Szó, 1989. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1989-08-04 / 31. szám
N apfényben fürdik a határ, levél se mozdul. A tarlót tárcsázó traktort porfelleg kiséri, akárcsak autónkat a földes határi úton. A Gyulamajori (Dulov Dvor) Állami Gazdaság kolozstelepi részlegére igyekszünk olyat látni, amely Szlovákia-szerte párját ritkítja. A távolság nagy, az út hepehupás, így a lassúbb haladás mellett bőven van idő, hogy Ludovit Szabó, a gazdaság öntözötechnikusa elkészítse az év esőmérlegét.- Július elején a forró száraz napokat már sajnos hetekben számoltuk. A nem öntözhető területeken a növényzet szenvedett a vízhiánytól. Amíg a kalászos gabonák vegetációs ideje alatt - tavasztól egészen június derekáig - mindig esett annyi, amennyire a növénynek feltétlenül szüksége volt, addig a kukorica, a cukorrépa és a lucerna folyamatos fejlődéséhez szükséges talajnedvességet június közepétől rendszeres öntözéssel lehetett csak megtartani. így az öntözött és a nem öntözhető területek növényzete között nagy a különbség. Éjszaka is . Még néhány száz méter, és a technikus szavait a valóság igazolja. A föld sarkában, ahol a körbenjáró Fregatt éltető vízsugarai már nem érték el a szemes kukoricát, a növényzeten körívben végigfutó lépcsőszerú törés látható.- Ha nem öntöznénk, mindenütt ilyen lenne - mutatja a különbséget kísérőm. - Jó, hogy júliusban a természet is besegített. Számításaink szerint eső nélkül a hónap vége felé már nem győztük volna pótolni a hiányzó nedvességet. így pedig tartjuk az ütemet, a korábban megöntözött területet ismételten sorra vesszük, mielőtt a talajnedvesség hiánya a növényzetre nézve kritikussá válna. A nappali és az éjszakai műszakokban napi százhúsz hektárt öntözünk meg negyven milliméteres adaggal. A Fregattokat hosszabbított műszakokban üzemeltetjük, a sávos öntözőberendezéseket pedig délelőtt tizenegytől másnap reggel hét óráig. A közbeeső időben történik az áttelepítés. A feladatokat az egész évre kidolgozott öntözési munkatervben rögzítették és ennek megfelelően alakították ki a munkacsoportot. A csoport állandó tagjait csak akkor osztják be egyéb munkákra, amikor az öntözés üteme átmenetileg csökken. A Fregattokra felügyelők motorkerékpárral, az éjszakai szolgálatosok pedig traktorral járják a határt, s állandó rádió-összeköttetésük van az öntöző- technikussal. A felszerelés olyan, hogy a csőrepedéseket éjszaka is kijavíthatják. Az éjszaka dolgozók főtt ételt fogyaszthatnak. A határban levő gépházban ugyanis villany- hűtőszekrény és -forraló áll rendelkezésükre.-Gondoskodnak rólunk, de az éjszakai műszak ennek ellenére nagyon nehéz és hosszú. Különösen, ha tömlöszakadást is javítani kell - mondja Kovács Dezső, aki társával, Kovács Istvánnal a sávos öntözőberendezéseket telepítette át a lucernatábláról a cukorrépaföldre. - Az öntözőcsoportban negyedik éve dolgozom, korábban traktoros voltam. Ez nehezebb munka, és ráadásul nagy figyelmet igényel. A csövek kihúzása közben még a keskenyebb kerekű traktorral is Egyszerű és megbízható szerkezet - mutatja Ludovít Szabó nagyon kell vigyáznunk, hogy ne gyúrjuk ki a répát. A termesztéstechnológia része A pihenésre, beszélgetésre nincs több idő, hiszen közeledik a tizenegy óra, s addig a telepítéssel végezniük kell. Ha késnének, kevesebb vizet kapna a növényzet. A berendezéseket ugyanis előre kidolgozott terv szerint költöztetik tovább, s csak azért, mert késtek, lassabban dolgoztak, az öntözésre kijelölt időt nem hosszabbíthatják meg. így még egyszer megtörlik verejtékező homlokukat, s folytatják a munkát. Az öntözötechnikus kihasználja az alkalmat, lehajol, megemeli néhány gyökér levél- zetét, hogy jobban láthassuk, mennyire dúsak, erőteljesek.- Egyszer már megöntöztük a területet, most a második adagot kapja. Az emberek hozzáértően végzik a munkájukat, ami az öntözésben meghatározó. A kettő-négy tagú csoportok egymástól távol dolgoznak, közvetlen vezetés, irányítás nélkül. A reggeli munkaelosztáskor megkapják a feladatokat, és ezeket teljesíteniük kell. A hozzáértést mélyíti, hogy mi már évekkel korábban megszünKovács Dezső és Kovács István a sávos öntözőberendezéseket telepíti át (Lőrincz János felvételei) tettük az öntözési munkálatok idényjellegúsé- gét, s stablizáltuk a munkaerőt. Mindig ugyanazok öntöznek, s nem azok, akiket az adott időben más munkahelyeken éppen nélkülözni tudnak. A csoport tagjai az öntözési holtidényben a berendezéseket javítják. Annyira hozzáértöek lettek, hogy az újonnan telepített Fregattokat is mi szereljük össze, sót karbantartó, javító és összeszerelő munkákat üzemen kívül is vállalunk.- A gazdaságban az öntözés tehát megkapta az öt megillető helyet és jelentőséget?- Az öntözést a termesztéstechnológia szerves részeként tartjuk számon, hozamnö- velő szerepe ugyanis csak így érvényesül. Csakis az agronómussal és a tápanyagután- pótlás-növényvédelem technikusával szorosan együttműködve tudom elérni azt a terméstöbbletet, ami ellensúlyozza az öntözési költségeket. Ez a többlet még számottevőbb lenne, ha a nemesítő állomások dolgozói az öntözésre is részletesebb útmutatásokat dolgoznának ki. Jelenleg ugyanis az egyedszá- mon túl egy-egy új fajtánál, hibridnél úgyszólván semmi iránymutatást sem kapunk az öntözést illetően. Tápanyaggal dúsítva Közben elérjük úticélunkat, a kolozstelepi részlegen lévő kukoricatáblát. Erőteljesen fejlődő növényzet, a szárazság legkisebb károsító jele nélkül. Ennyit másutt, rövidebb út megtétele árán is láthattunk volna, de e táblán egyéb látnivaló is akad. A Fragattra ugyanis itt szerelték fel az öntözővízbe folyékony műtrágyát adagoló berendezést. Az alig háromnegyed méternyi hosszú és harmadannyi magas egyszerű szerkezet két hengerével és szivattyúkarjával első látásra a valamikori kézi túzoltófecskendók szívó-nyomó szerkezetét juttatja az ember eszébe.- Nem véletlenül - ért egyet gondolatommal az öntözötechnikus. - Nemcsak külsőre hasonlít, hanem azonos elven működik. Megbízható s ráadásul állítható. Hektáronként 50-350 kilogramm műtrágya adagolható vele az öntözővízbe, attól függően, hogy a levélelemzés alapján a növénynek mennyi tápanyagra van szüksége. Az öntözés megszűnésével a berendezés automatikusan kikapcsol, a túladagolás veszélye tehát kizárt. Ludovit Szabó régi elképzelése vált e szovjet gyártmányú berendezéssel valóra. Mint kitartó újító már több saját szerkesztésű adagolóval próbálkozott, amely hasonló működési elv alapján lehetővé tette volna, hogy a tavasszal kijuttatott nitrogénmennyiséget több adagra oszthassák. Elejét vegyék a túladagolásnak s egyben a talajvíz elnitrátoso- dásának a veszélyét is csökkentsék, ami az intenzív öntözéskor fennáll. Most tavasszal már éltek a lehetőséggel, a nitrátadag egy részét az öntözővízzel juttatták ki, mikor a növény a nyolcadik-tizedik levelét kezdte fejleszteni. Á terület egy részén kísérletképpen még ezt a mennyiséget is kettéosztották. A folyékony műtrágyát adagoló berendezést ugyanis valamennyi Fregattra szeretnék felszerelni, és a nyert tapasztalatok alapján a lehető leghatékonyabban hasznosítani. EGRI FERENC Nemcsak művelik, szeretik is a földet Az ország egyik éléstáraként is emlegetett Csallóközben, a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás példás mező- gazdasági eredményeihez jó munkájával kétségkívül a der- csikai (Jurová) Barátság Efsz is hozzájárul. A közel négyezer hektárnyi összterületből a szántó 3581 hektár, ami azt is jelzi, hogy az intenzív nagyüzemi gazdálkodást folytató efsz területén, néhány régebben létesített szélvédő erdősávon, faluszéli berken kívül alig van természet- és környezet- védelmi szempontból jelentősebb terület. A Barátság Efsz-hez tartozó öt község - Dercsika, Baka, Nádasd (Trstená), Egyház- és Királyfiakarcsa (Kostolné, illetve Královiőové Kraöany) - rendezett települések benyomását keltik. Korszerű családi házak, utcákat övező fasorok, parkok és zöldellö kertek, a házak előtt virágágyak teszik kellemessé a környezetet. S a határ? Ilyenkor, aratás után haragoszöld kukorica- és takarmánytáblákból álló csodálatos szőnyeg. Mindez az itt élő és dolgozó emberek szorgalmas munkájának a gyümölcse. A szövetkezet tagjainak zöme a fentebb említett öt községben él. A fejlődést, az élet nagy változásait jelzi, hogy az öt falu mintegy 4300 lakosa közül csupán hatszázan dolgoznak a Barátság Efsz-ben, többségük az iparban keresi kenyerét. Ám, nekik sem közömbös, milyen környezetben élnek! S örvendetes, hogy mind a nemzeti bizottságok, mind a szövetkezet nagy gondot fordítanak az emberi környezet értékeinek megőrzésére és fejlesztésére. A csallóközi éghajlati viszonyok egyike, a termőföld védelme szempontjából káros, a föld eróziáját előidéző tényezője az észak-nyugati szél. A Csallóköz Csehszlovákia legszelesebb vidéke. A szélmentes napok száma, hosszú évek átlaga alapján csupán hetven. Miként védekeznek a jelenséggel szemben ebben a közép-csallóközi szövetkezetben?- Jóllehet, a szövetkezeti gazdálkodás első időszakában kisebb figyelemben részesült errefelé a természetvédelem, mint manapság, az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején létesített szélvédő erdősávok némileg ellensúlyozták a termőfölddé alakított lápok és rétek természetvédelmi értékét. Ma örülhetünk ezeknek, s fásítási programunk keretében továbbiakat létesítünk, hiszen a jó terméshozamhoz a széleróziót csökkentő erdősávok is hozzájárulnak- tájékoztat Aranyossy Endre agrármérnök, a szövetkezet elnöke. Szavai megalapozottak. Előzőleg helyettese, Gódány László, az üzemi pártbizottság elnöke kalauzolásával alkalmam nyílt megnézni a fásítás eredményeit. Az egyházkar- csai gazdasági udvar körül például három sor akáccsemetét ültettek. Az akác ezen a vidéken mindig is a kedvelt fafajták közé tartozott, nemcsak értéke miatt, de azért is, hogy a tavaszi akácillaton túl növeli a levegő oxigéntartalmát. Az efsz északi határvonalán, a Csallóközt átszelő országút mentén ugyancsak fiatal akácsorokat láthatunk. A dercsikai -lúcsi út mentén mintegy másfél kilométeren 10-12 éve létesített égbe nyúló jegenyesor élénkíti a sík tájat. A bakai gazdasági udvarban is zsenge facsemetesorok tanúskodnak a környezetvédelmi szemlélet előretöréséről.- A környezetvédelem munkánkban meghatározó szempont - állapítja meg Aranyossy Endre, majd így folytatja.- A növénytermesztésben már évek óta levélelemzések alapján adagoljuk a műtrágyát. Tudjuk, a talaj nitrát-túltáplá- lásával nem veszélyeztethetjük a földjeink alatti kincset, az európai viszonylatban is egyedülálló óriási ivóvízkészletet. Ezért a talajfertötlenítésre és a gyomirtásra használt vegyszerekkel is nagyon óvatosan bánunk. Ahol csak lehetséges, a vegyszeres gyomirtás helyett a mechanikus irtást, sorközművelést alkalmazunk. Helyszínelésünk során Gódány László megmutatta az efsz sertéshizlaldája közelében a talajvédelmi előírások szigorú betartásával épülő hígtrágyagödröket, és a közelükben lévő, az esetleges szennyezettség pontos mérését szolgáló szondázó kutakat. A víz és a talaj minőségét rendszeresen ellenőrzik. Az efsz elnöke szerint a trágyalé okozta szennyeződés megelőzésében nagy lépést jelent majd az olyan korszerű vegyi és biológiai tisztító berendezések építése, amelyek a trágyáiéból kivonják a természetre károsan ható anyagokat, ipari vízzé alakítják, ami öntözővízként nem szennyezi a környezetet. A nagyüzemi gazdálkodás, a nagy táblák gépi művelése és a vegyszeres gyomirtás kedvezőtlenül hatott e vidék állatvilágára. A Csallóköz a múltban az énekes-, a vízi- és a ragadozómadarak paradicsoma volt. A régi határ tavasztól őszig madárdaltól zengett. A túzok sem volt itt ritkaságszámba menő madár. Manapság egyre kevesebb az apróvad, a cinke, a vörösbegy, az ölyv, a héja és a gólya is, ritkábban látható gém, bíbic. A táblásítás következtében csökkent a nyúl-, a fácán- és a fogolyállomány is. A helyzeten a vadász-szövetség helyi szervezetei igyekeznek javítani. Gódány László elmondta, hogy az öt község vadászai, azon kívül, hogy részt vesznek a szélvédő sávok létesítésében és kezelésében, védik az itteni állatvilágot is. Ősztől tavaszig a vadászok gondoskodnak az állatok etetéséről, s a takarmányba különféle, az állatok ellenállóképességét növelő gyógyszereket is tesznek. Ha úgy látják, hogy csökken a fácánok száma, fácáncsibéket vásárolnak, s kiengedik őket a szövetkezet határába. Az efsz határvonala a Duna, pontosabban az épülő gabcíkovói vízlépcsőrendszer üzemcsatornájának töltése. A töltésen innen az egyik mesterséges tavon méltóságteljesen úszó hattyúpárt pillantunk meg.- Ezek új jövevények, ezelőtt a vidéken nem volt hattyú. Ilyen a természet játéka - mondja kísérőm -, a túzok elköltözött határunkból, s helyette, talán kárpótlásként, megjelent a hattyú! Június végén a Nemzeti Front csúcsszerveinek együttes ülése fontos környezetvédelmi nyilatkozatot fogadott el. Benne többek közt ez is olvasható: Felhívással fordulunk a Nemzeti Front valamennyi szervezetéhez, a nemzeti bizottságokhoz, a szövetkezetekhez és a többi szervezethez, járuljanak hozzá a környezetvédelmi problémák megoldásához ... A Barátság Efsz határában s gazdasági udvarain szerzett tapasztalataim alapján, valamint a szövetkezet vezetőivel folytatott beszélgetéseim során meggyőződhettem róla, hogy a csallóközi szövetkezetben jóval megelőzték a felhívást, s itt a környezetvédelem régóta nem szólamok kérdése, hanem a tetteké. Az itt élő emberek nemcsak kitartó munkájukkal, de környezetük tudatos védelmével, kímélésével is kifejezésre juttatják szülőföldjük iránti ragaszkodásukat. SOMOGYI MÁTYÁS
