Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-09 / 23. szám
Az őslakosok körében egyszerűen csak a, ,Báger“-nek nevezett szenei (Senec) Napfényes-tó a maga nemében Szlovákia egyik legismertebb üdülőhelye. Szene, ez az egyébként álmos kisváros június végétől szeptemberig mozgalmas fürdőhellyé váltó- ■ zik. A nyári hónapokban - főleg a hétvégeken - tízezrek keresik fel. A tó és az üdülövendégek sokak számára „áldást", másoknak gondot, bosszúságot jelentenek. Egy azonban biztos: Szencen s a környéken senkinek sem közömbös a tó sorsa, amely bizony az utóbbi két évben válságosra fordult. De mi is történt tulajdonképpen? Hiszen évtizedeken át győzte az üdülök meg-meg- újuló rohamát. A szakemberek a víz minőségét még 1986-ban is nagyon jónak találták. Problémát „csak" az egyre jobban terjedő hinármezök okoztak. Kellemetlenné tették, sőt gátolták az úszást, a fürdést. Az illetékesek a hínárosodás ellen egy új módszerrel próbálkoztak - növényevő halakat, amurokat telepítettek a tóba A kutatóintézetek, köztük a Szlovák Tudományos Akadémia szakemberei, a Kerületi és a Járási Közegészségügyi Állomás dolgozói szerint ez volt a vég kezdete. Megállapították: az amur jelentősen csökkentette a növényzetet, s így a tó biológiai egyensúlya felbomlott. öntisztulásában, amely addig kiválóan működött, zavarok álltak be. Nagyfokú algá- sodás, majd ún. vízvirágzás lépett fel, s a víz minősége erősen romlott. Az amurról ugyan, melyet a bajok okozójának, tekintenek, már sokan hallottak, életmódját azonban még a horgászok is csak részben ismerik Bemutatására a bratislavai Halászati és Hidrobiológiái Kutatóintézet ismert szakemberét, dr. Juraj Ho'cik kandidátust kértem meg.- Növényi táplálékot fogyasztó halakat a hatvanas évek derekán hoztak be Csehszlovákiába,. Először Cseh- és Morvaországban, majd Szlovákiában telepítettek belőlük. A négy introdukált faj közül igazi növényevőnek csak az amur és a fehérbusa tekinthető. Az előbbi különféle hínárokat, az ún. makrovegetációt, az utóbbi pedig a mikroszkopikus növényeket, az algákat fogyasztja. Az amur őshazája a nagy távol-keleti folyók vízrendszere. Ott az 1 méteres hosz- szúságot s az 50 kilogrammot is eléri Ivadékai a folyóvízben lebegő, sodródó ikrákból kelnek ki. Az állóvizekben - így tavainkban sem - nem képes szaporodni. A frissen kikelt ivadék mikroszkopikus állatkákkal, az aljzaton található lárvákkal táplálkozik, de némi algát is fogyaszt. Ahogy növekszik, úgy csökken étrendjében az állati eredetű táplálék mennyisége. A 27 mm- es példányok túlnyomórészt, a 30-40 mm- esek kizárólag növényeket fogyasztanak. A 400-500 grammos halak lágynövényeket, az ennél nagyobbak a keményebb vegetációt is megeszik. „Legelni" 10°C-nál kezdenek. s legintenzívebben 20-30 foknál táplálkoznak. A növekedéssel párhuzamosan nő étvágyuk is. Naponta testük tömegével azono^súlyú növényzetet fogyasztanak el Némely vízinövény-fajokat előnyben részesítenek, másokat viszont nem esznek meg.- Egyes szakemberek szerint a rekreációs célokat szolgáló tavakban az amurnak nincs helye. Mi erről a véleménye?- A növényevő fajokat elsősorban azért hoztuk be, hogy halastavaink produktivitását növeljük. Olyan táplálékforrásokat képesek ugyanis hasznosítani, melyeket a hazai fajok nem. Az amur gyorsan növekszik, húsa finom, értékes fehérjéket tartalmaz. Betelepítéséhez ezenkívül ún. biomeliorációs érdekek is fűződtek. Segítségével megakadályozható a holtágak, kanálisok, tavak elhínárosodása. Mellette szól. hogy elszaporodásától nem kell tartani. Ennek ellenére telepítésével vigyázni kell. Ha ugyanis egy- egy tóba, holtágba a Kelleténél több amurt telepítünk, akkor fennáll a veszély, hogy a víz teljes növényzetét felfalja. Egyes növényfajoknak még a gyökérzetét is megeszi. Ha már nem talál elegendő hínárt, ráfanyalodik a vízbe hulló levelekre, a füvet is elfogyasztja és ismételten rákap az állati táplálékra is. Tapasztalataink arra utalnak, hogy a vegetáció az amur állományának teljes eltávolítása után is csak rendkívül nehezen és lassan képes felújulni. Ennek ellenére biomeliorációs célokra a szenei tóhoz hasonló vizekben is alkalmazható. A kihelyezett állomány nagyságát azonban gondosan mérlegelni kell, tekintetbe véve, hogy tömeggyarapodásával étvágya növekszik. Ki és mennyi amurt telepített a szenei tóba? Úgy értesültem, erre a kérdésre a Szlovák Horgászszövetség bratislavai 5- ös számú városi szervezetének halászgazdájától, Emanuel Seemanntól kaphatok választ, akit a szervezet Vaskutacsl$án levő székházában kerestem fel. Magámmal vittem és megmutattam neki az e problémával foglalkozó a Pravdában április közepén megjelent cikket. Fejcsóválva olvasta, látszott, hogy szerzőinek, a Kerületi és a Járási Közegészségügyi Állomás szakembereinek véleményét nem mindenben osztja...- Először is azt szeretném leszögezni- mondotta -, hogy az amur nem a mi jóvoltunkból, hanem a Járási Idegenforgalmi Hivatal révén került a tóba. Becsléseink szerint - pontos adataink erről nincsenek- 25-30 métermázsa amurt engedtek a vízbe. Ez a tó 120 hektáros területéhez és az ott lévő növényzethet viszonyítva nem tekinthető soknak, nem beszélve arról, hogy a telepítést követő tavaszon a halak nagy része elpusztult. A sporthorgászok pedig csak tavaly mintegy 582 kg növényevő halat fogtak ki. Itt ugyanis - más vizektől' eltérően - az amur egész éven át horgászható! A bratislavai Aranyhomok vizében is van amur, s ott ilyen, nekik tulajdonított bajt mégsem okoztak. Az Aranyhomok körül nem alakult viszont ki olyan túlméretezett üdülőtelep, mint Szencen! Véleményünk szerint a Napfényes-tó vízminősége romlásának elsősorban a kelleténél nagyobb látogatottság, a hétvégi házak emésztögöd- reiből elszivárgó szennyvíz, a környező földeken folytatott műtrágyázás az oka Az ember egyszerűen túltrágyázta a vizet! Téves elképzelésnek tartom, mely szerint az amurt a könnyűbúvárok szigonnyal kiirthatnák, vagy hogy speciális hálókkal ki lehetne fogni. Nagyon óvatos és erős hal ez, ezért ezeket a próbálkozásokat eleve eredménytelennek és feleslegeseknek tartjuk, annál is inkább, mert ha horgászatuk a tavalyihoz hasonló sikerrel folytatódik, akkor számuk három év alatt jelentősen csökken A Járási és a Kerületi Közegészségügyi Állomás szakembereinek véleménye a Pravdában megjelent cikk nyomán közismert. Ennek ellenére mégis úgy döntöttem, megkérem az egyik szerzőt, dr. Mária Ho- reckát, a Kerületi Közégészségügyi Állomás dolgozóját, hogy lapunkban is fejtse ki véleményét.- A Napfényes-tó elsősorban üdülési célokat szolgál, így a vízminőség romlásának megakadályozása nagyon fontos feladat. Ezzel a nyolcvanas évek közepéig nem is voltak bajok. A tónak a vízi növényzete, az élővilág megfelelő öntisztulást biztosított Az amur betelepítését követően a vegetáció idővel jelentősen megfogyatkozott. Feltételezésünk szerint a növényzet mennyiségéhez és faji összetételéhez viszonyítva a szükségesnél jóval több halat telepítettek be. Az amur, nemcsak a gondot okozó, felszínig növő sülőhínárt, de más, az öntisztulásban fontos szerepet játszó növényeket, így a csil- lárkamoszatokat is elpusztította- A növényzet megfogyatkozásával párhuzamosan ronthatta a helyzetet, hogy a tó medrét a Járási Idegenforgalmi Hivatal Ko- matsu típusú berendezéssel megpróbálta elegyengetni - folytatta dr. Horecká. - A beavatkozás következtében a maradék növényzet egy része is elpusztulhatott Ráadásul az iszapból jelentős mennyiségű tápanyag kerülhetett a vízbe A makrovegetáció hiányában már korábban is javultak az algák életfeltételei, az iszapból felszabaduló tápanyagok pedig még kedvezőbbé teszik azokat. Az algák így még jobban elszaporodhatnak és ismét a víz minőségét tovább rontó, nagyon veszélyes jelenség, a vízvirágzás léphet fel. A felszínt sok helyütt kékmoszatokból álló, sárgászöld színű kásás massza lepheti el. A vegetáció csak akkor újulhat meg. a víz minősége tehát csak akkor javul, ha az amur állományát lehalásszák - tart ki álláspontja mellett a kutatóintézetek dolgozóiak véleményére támaszkodva a közegészség- ügyi állomás szakembere. - Ezt követően fel kell számolni a tó partján lévő üdülök, víkendházak emésztögödreit, a szociális berendezéseket a városi csatornahálózatra kell rákapcsolni, s szélesebb körzetben korlátozni kell a műtrágyázást. A tó érdekében minél hamarább cselekedni kell - hangsúlyozta dr. Mária Horecká. A megkérdezettek közül a Szenei Városi Nemzeti Bizottság elnöke, Vladimír Ko- pecky mérnök az amur sorsát illetően más véleményen van.- Ezek a halak tették ismét tóvá a vizünket, akkor, amikor a hínár már a felület 80 százalékát fenyegette. Véleményünk szerint mennyiségük nem lépi túl a kellő határokat., Szigonyozásukkal, amely ellen határozottan tiltakoztunk, a könnyűbúvárok eredménytelenül próbálkoztak. Speciális, ún. kopoltyúhálókkal történő fogásuk a halászati szekemberek véleménye szerint azzal a veszéllyel járna, hogy más halak is megsérülnének. Ami pedig a víz minőségét illeti, a helyzet csak tavaly vált kritikussá. A romlás okát a túlzott látogatottságban kell keresni. Elfogadhatónak kb. napi 20-22 ezer látogatót tekintünk. A nyári kánikula idején azonban gyakran 50-52 ezer ember is felkeresi a tavat, amely akkora forgalmat már nem képes károsodás nélkül elviselni. A szennyezöforrások kérdésével már korábban is foglalkoztunk Az üdülőkörzet ka- nalizációját, a szennyvizek kezelését csak a városi víztisztító felújítása után tudjuk megvalósítani. Nagyon fontosnak tartom, hogy a tó partján lévő üdülőtelep, a kemping stb működését addig is szigorúan ellenőrizzük. Azt szeretném, ha a járási és a kerületi higiénikusok elsősorban abban lennének segítségünkre, s a Járási Idegenforgalmi Hivatalt arra kényszerítenék, hogy a látogatottságot ésszerű szinten tartsa! A növényevő halak kérdésében pedig remélem sikerül megegyeznünk, s nem kerül sor állományuk teljes kipusztítására - nyilatkozta. A Járási Idegenforgalmi Hivatal igazgatójának, Marcel Zápraznynak a véleményét is szerettük volna hallani. Ő azonban a beszélgetéstől ismételt próbálkozásunk ellenére is elzárkózott. Annyit azonban elárult, a tó problémájának megoldására a Hydro- consult vállalatot kérték fel. A Hydroconsult szakemberei azonban még csak munkájuk kezdetén járnak, állásfoglalásra kényszeríteni őket így még korai lenne. A szakemberekkel, a városi nemzeti bizottság elnökével folytatott beszélgetésből látható, hogy a probléma lényegét ki-ki a saját szemszögéből ítéli meg. Hajlandó vagyok dr. Mária Horecká véleményében osztozni, mely szerint a biológiai egyensúly felbomlásának oka elsősorban a kívánatosnál több amur betelepítése volt. Megjegyzendő, azt, hogy mennyi került ezekből a növényevő halakból a tóba, s jelenlegi állományuk milyen rtagy, mindeddig nem sikerült kideríteni. A kritikus helyzet kialakulásához természetesen egyéb negatív tényezők, a kanalizáció hiánya, a túlzott látogatottság, a környéken folytatott intenzív földművelés is hozzájárult. Érdemes Vladimír Kopecky mérnök szávaira is odafigyelni, aki a közegészségügyi dolgozókat arra kéri, hassanak oda. hogy a tavak látogatottsága ne haladhassa meg az ésszerű méreteket. Az üdülni vágyókat azonban csak egy kérdés foglalkoztatja: fürödhetünk-e az idén is a szenei tóban? A városi nemzeti bizottság elnöke a gondok ellenére bizakodóan ítéli meg a helyzetet. Kijelentette, a Járási Idegenforgalmi Hivatallal együttműködve mindent megtesznek, hogy ez a népszerű üdülőhely az idén is zavartalanul üzemeljen. Reményt keltő dr. Miriam Hrubisková- nak, a járási közegészségügyi felügyelőnek kérdésemre adott válasza is: - Áz idén begyújtott minták elemzésével megállapítottuk. hogy jelenleg a víz minősége jó. Ha az nem változik, akkor a fürdést engedélyezem. A megfigyeléseket tovább folytatjuk, s abban az esetben, ha az elemzések negatív, egészséget veszélyeztető változásokra engednek következtetni, fürdési tilalmat rendelek el. POMICHALRICHÁRD a NaDíenves-tfruöváifli sorsa? A vég Kezdete? • Felbomlott a tó biológiai egyensúlya - megszűnt az öntisztulás • Javulást csak a*növényzet megújulása hozhat • Maradhat-e az amur? • A látogatottság ne haladja meg az ésszerű méreteket! • Fürödhetünk-e a tóban? • A városi nemzeti bizottság elnöke bizakodóan ítéli meg a helyzetet # A járási közegészségügyi felügyelő véleménye
