Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-06-02 / 22. szám
A rossz hozzáállás megnehezíti a vállalkozói kezdeményezést A közelmúltban egy hét leforgása alatt három névtelen telefonáló kereste meg szerkesztőségünket. Elpanaszolták, hogy Naszvadon (Nesvady) az utóbbi években menetrendszerűen ismétlődnek a háztáji szerződéses árutermeléssel foglalkozók értékesítési gondjai. Majd azzal folytatták, hogy most - a zilinai Zelenina jóvoltából - végre rendeződhetne a helyzet. Rendeződhetne, ha a község vezetői nem ragadnának meg minden lehetőséget, hogy elüldözzék-kitiltsák a faluból az új partnereket és a forrásokat kereső felvásárló vállalatot, amely korrekt magatartásával kellemetlen konkurenciát jelent a helyi kertbarát-szervezet korábbi partnereinek, konkrétan a Gyümölcstermesztők és Kertbarátok Szlovákiai Szövetsége Hurbanovói Kertészeti Szolgáltató Vállalatnak és a komáromi (Komárno) Zeleni- nának. Csak a termelőt kötelezi? Olvasóink kérésének eleget téve, a legközelebbi felvásárlásnál mi is ott voltunk. Több kertbaráttal beszélgettünk, s találkoztunk a zilinai Zelenina vásárúti (Trhové Myto) telepének vezetőjével és felvásárlóival is. Például Ambrus Mária elmondta, hogy mint a kertbarát-szervezet tagja, 1969 óta foglalkozik szerződéses zöldségtermesztéssel. Több-kevesebb gondjuk mindig volt az értékesítéssel, de az utóbbi években rendre bosszúsággal töltik a nyarat. Csak addig van becsülete a háztájiban megtermelt árunak, amíg a felvásárlók borsos áron adhatják tovább a boltokban a fogyasztóknak. Később akadozik, olykor hetekig szünetel a felvásárlás. Kit érdekel, hogy föidény van, s a zöldségnek nem lehet azt mondani, pardon, majd holnap.- Érdekes, hogy amikor a mi érdekeinkről volt szó, akkor a szervezet nem kényszerit- hetté a felvásárlókat, hogy teljesítsék a szerződésben vállalt kötelezettségeiket Most, hogy jobb partnert találtunk, egyszeriben azzal érvelnek, mindenki köteles teljesíteni a szerződést - mondta felháborodva Ambrus- né. - Tavaly nyár derekán 40 láda paradicsomot öntöttem a szemétbe, mert egyik nap azt mondták szedjük, másnap meg azt, hogy nem kell. Michal Maglódy elismerte, hogy neki is voltak értékesítési problémái, de hozzátette, hogy részben a saját hibájából, mert többet termelt a leszerződött mennyiségnél. Persze nem felejtette el megkérdőjelezni, lehet-e a háztájiban kilóra pontosan tervezni, ha a nagyüzemek sem oldották meg a többter- melésböl fakadó gondokat. Nemes Margit arról beszélt, hogy a múlt évben 40 mázsa paprika értékesítésére kötöttek szerződést, de a háromnegyedét sem tudták eladni. Pedig még a csumázásra is vállalkoztak, hogy legalább a konzervgyáraknak eladhassanak valamennyit. Fölöslegesen dolgoztak, mert végül ezt az árut is be kellett szántaniuk, hogy legalább ne büdösítsen az udvaron. Vein- hardt László építkezik, kertészkedéssel igyekszik megteremteni hozzá az anyagiakat. Nem nagy sikerrel, hisz a szerződéskötések idején elhangzó ígéretek ellenére, minden évben rengeteg a gond a kész áruval. Ha nem így lett volna, a múlt évben legalább 15 ezer koronával nagyobb bevételt érhetett volna el. /- Magától értetődik, hogy nem haboztam, amikor új partner jelentkezett. Nekem mindegy, ki viszi el az árut, csak tartsa meg a szavát. Az eddigi tapasztalatok arra utalnak, hogy a zilinaiak nem formálisnak tekintik a megállapodást. És ami szintén nyomós én/, gyorsan fizetnek, és soha nem minősítik át utólag másod- vagy harmadosztályúvá a tőlünk elsöosztályúként átvett termést. Milyen felvásárló szervezet az, amelyik még ezt sem tudja garantálni? - kérdezte a fiatalember, s a nyomaték kedvéért fejével a kertészeti szolgáltató vállalat közeli telepe felé bökött. Medveckyéknél lassan indult a szó, mintha mérlegelnék, mondják-e, s ha igen mennyit. Mint kitűnt, azok közé tartoznak, akik egyelőre mind a két felvásárló szervezetnél érdekeltek. Biztos, ami biztos.- Annyiszor csalódtunk, hogy nehéz hinni az ígéretnek. Tavaly a karalábé utolját Érsekújvárban (Nővé Zámky), a paprika egy hányadát Udvardon (Dvory nad Zitavou), Bajcson (Bajc) és másutt kellett eladnunk, ahol éppen hajlandók voltak átvenni. Még Marcelházán (Marcelová) is jártunk az áruval, pedig nem tíz kilométer oda-vissza az út. De ha már egyszer megtermett, csak igyekszik túladni rajta az ember - fakadt ki Feri bácsi, hiába csitítgatta a felesége. - A zilinaiak mindent elvittek, amit csak adni tudtunk. Ha a paprikával sem lesz gond, ígérgethetnek nekem legközelebb a helybeli felvásárlók, fenyegetőzhetnek a nemzeti bizottságon, nem engedjük kiűzni az új partnert. Könnyíteni a partnerek munkáját A hallottakból kitűnik, hogy mint sok más dél-szlovákiai faluban, Naszvadon is jobbára szomorú tapasztalatokkal zárultak a kertbarátok számára az utóbbi évek. Sajnos, nem egyedi tünet, hogy a háztáji árutermelésre vállalkozókkal megkötött szerződés csupán addig ér valamit, amíg a felvásárló szervezetnek érdeke fűződik a benne foglaltak teljesítéséhez. Ez általában nyárelőig tart, amíg drága és kelendő a hajtatott zöldség. Később, főleg a főidényben, ugyan melyik felvásárló szervezetnek jut eszébe, hogy létezik egy megállapodás, melyet - ezúttal a termelő érdekében! - teljesíteni illenék? Egyesek óvatosnak, mások túlzottnak tartják a becslést, mely szerint a Dél-Szlovákiá- ban szerződéses alapon megtermelt zöldségféléknek évente mintegy 25-30 százaléka kárba vész. A szemétdombra, beszántásra, jobb esetben az állatok elé kerül a másutt talán keresett karalábé, saláta, uborka, karfiol... Nem a mi dolgunk eldönteni, hogy ez sok vagy kevés, de nem is ez a lényeg. Ami megtermett, azt el kell juttatni a fogyasztókhoz. Ha egy kiló paradicsom a szemétbe kerül, pararlásról beszélünk. És amikor ládaszám rohad a faluszéli szeméttelepeken? Az ember azt hihetné, a falu vezetőinek is örömöt - és könnyebbséget - jelent, ha akad egy jó (vagy újabb) partner, aki kész segíteni az értékesítési gondok megoldásában. Ezzel szemben mit tapasztal?- A múlt év őszén kezdtünk forrás után kutatni a vidéken, amikor itt már leállt a felvásárlás, az északi járásokban pedig alig lehetett zöldséget kapni a boltokban - tájékoztatott Andrejkovics Magdolna, a zilinaiak vásárúti központjának vezetője. - Nem kérdezte senki, mit keresünk a faluban, örültek, hogy túladhatnak az árujukon. Üzemünk, az állami vállalattá való átalakulásra készülődve, felkért bennünket, pontosabban Végh Györgyöt, aki akkor ezt a központot vezette, hogy szerezzünk számára biztos partnereket. Több szövetkezettel és - egyebek között Naszvadon - kertbaráttal kötöttünk szerződést októberben Mivel ebben a faluban több mint ötven háztáji termelő vállalkozott az együttműködésre, szerettünk volna átvevöhelyet nyitni. A nemzeti bizottságon hallani sem akartak róla, merthogy győzik a helybeli forgalmazást. Hogy mégis könnyítsünk a termelők dolgán, vállaltuk az áru elszállítását. Erre kiutasítottak bennünket a faluból, mondván: nem kértünk engedélyt a nemzeti bizottságtól. Mi hiába mentünk a nemzeti bizottság elnöke után, ő az igazgatóval akart tárgyalni. Csakhogy a vállalatunk éppen választások előtt állt. Egymást követték a számonkéró levelek, egy alkalommal a rendőrséget is mozgósították, és egy 50 ezer koronás birság is szóba került, csakhogy elkerüljük a falut. De cserbanhagyhatjuk-e a partnereinket? Csalódtak eleget, no és nekünk is szükségünk van a kötött árura. Frantisek Pnaöek, a kertbarát-szervezet újdonsült elnöke szintén nem lelkesedett az ellenlábasok" megjelenéséért. Mint mondta, ezernél több háztáji termelő munkáját irányítják, s hét felvásárló központjuk működik. Elismerte: voltak hibák a múltban, mégis bizakodnak, hogy a régi partnerekkel is megoldhatják a gondokat. Szavait cáfolta, hogy akkor már napok óta akadozott az uborka átvétele, miközben a „konkurencia" minden felkínált mennyiséget átvett a nála szerződött termelőktől. Találtatott megoldás Végül csak tárgyalóasztalhoz ültek a partnerek, most már a nemzeti bizottság elnökének megfelelő „felállásban", hisz Zilinán megtörtént a választás. És megszületett a megállapodás: jöhet az új felvásárló, de csak egy háznál állhat meg az áruért, jövőre pedig átvevöközpontot nyithat.- Nem helyeslem, hogy három vállalat konkurál a faluban, mert az ilyesmi nem szül jó vért - mondta dr. Jozef Haris, a nemzeti bizottság elnöke. - Ennek ellenére „befogadjuk" az újabb vállalkozókat, mert érdekünk, hogy vevőre találjon az árunk. Csak azt akartuk, hogy rend legyen és tudjuk, hol melyik vállalatnak a gépkocsijára rakodnak. És természetesen az eddigi partnereinket sem akarjuk magunkra haragítani, hisz közvetlenül vagy közvetve részt vállaltak a falu fejlesztéséből. A tőlük kapott forgalmi jutalékból a kertbarát-szervezet kertészkedök házát épít, és a szolgáltatások bővítését is tervezi. Kapunk ilyen támogatást az új partnertől? Ezt talán Jozef Ambro mérnöktől, az új partnervállalat igazgatójától kellett volna megkérdezni. Mi megtettük.- Nem, mi forgalmi jutalékot nem ígérünk, viszont a jó partnerkapcsolat fejében készek vagyunk szolgáltatásokról gondoskodni. Ha a kertészkedök igénylik, például beszerezhetjük számukra a vetőmagot, leszállítjuk és méretre vasaljuk a fóliát stb. És persze garantáljuk, hogy akivel szerződést kötünk, attól át is vesszük az árut, még ha történetesen magunk fizetünk is rá. ügy tűnik, Naszvadon egyelőre megoldódott a kertbarátok problémája. Legalábbis egyelőre, hisz állítólag a lévai (Levice) felvásárlók szintén szeretnének tanyát verni a községben. Sőt. De erről hadd beszéljen Gábriel Zachar mérnök, a hurbanovói Dunajplod közös vállalat igazgatóhelyettese, aki szintén naszvadi, de a helyi gondok láttán a szomszédos ímelyen (imel ), valamint a zilinaiakkal kötött értékesítési szerződést.- Nem tudjuk, mire volt jó ez a huzavona, amikor közismert, hogy megszűnt a körzetesítés, és minden vállalat ott kereshet magának partnereket, illetve alapanyagot, ahol éppen akar vagy talál. Nem akarok kötekedni, de könnyen meglehet, hogy egyszer a Dunajplod is megjelenik a faluban felvásárlóként. Kormányfeladat kötelez bennünket, hogy 21 zöldségboltot nyissunk a Közép- és Kelet-szlovákiai kerületben. Ezek kielégítő ellátása érdekében valószínűleg a kertbarátokkal is ki kell majd bővítenünk a kapcsolatainkat. Nos, miért éppen Naszvadot kellene elkerülniük? KÁDEK GÁBOR Láda láda után kerül a gépkocsira, holnap fogadják a vásárlókat a zilinai zöldségboltok ismét friss áruval Somogyi Jenő: - Tizenöt évi kertészkedés után megértem, hogy végre gond nélkül értékesíthetem az árut. És ilyen partnert akartak kiűzni a faluból...! (A szerző felvételei) ÚJ SZÚ A nemesítés szerepe a tejtermelés fejlesztésében Az állattenyésztés - ezen belül a szarvasmarha-tenyésztés - kulcsszerepet tölt be az élelmiszerekkel való önellátás növelésében. Ezért ennek az ágazatnak a táplálkozás gazdaságosabbá és ésszerűbbé tételében elsődleges feladatot szánunk. Ebből kiindulva hagyta jóvá 1972-ben az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma a Nagy termelőképességű nagyüzemi típusú szarvasmarhafajták nemesítésének programját. A program kitűzésekor az eddigi kutatási eredményekből és gyakorlati tapasztalatokból, valamint a genetikai elméleti alapismeretékből indultunk ki. Nyílt tenyészállomány-rendszerünket olyan külföldi tenyészállatokkal bővítettük, amelyek egyes tulajdonságaikban világszínvonalú eredmények elérésére képesek A fajtiszta tenyészetek mellett a törzstenyésztö vállalat kísérleti keresztezéseket folytatott a szlovák tarka és a szlovák pinzgauí, valamint egyes világszínvonalú fajtákkal. A fő cél a termelőképesség gyors növelése volt, valamint olyan tulajdonságok kialakítása, melyek lehetővé teszik a korszerű technológia alkalmazását. A legfontosabb feladat az volt, hogy fokozatosan különböző hasznosítású fajtákat tenyésszünk ki, illetve javítsuk az eredeti szlovák tarka és szlovák pinzgaui tulajdonságait. Ehhez felhasználtuk a legjobb termelő fajták génalapját, hogy nemesítéssel, illetve keresztezéssel a hazai fajtákból nagy termőképességü hús-tej vegyes hasznosítású, illetve speciális tej- és hústermelő fajtákat alakítsunk ki. A programot az ötéves terv egyes évei szerint osztottuk szakaszokra. Jelenleg ennek a 8. ötéves tervre vonatkozó negyedik szakasza valósul meg. A program érvényesítésével az egy tehénre jutó fejési átlag 1988-ban 3625 kilogrammra emelkedett, míg 1980-ban ez csak 3070 kilogramm volt. A tejtermelésben az egyes fajták és hasznossági típusok által elért eredményekről az Állami Törzstenyésztö Vállalat 1988-ban végzett felmérései adnak áttekintést. A legmagasabb tejhozamot - 3900 kilogrammot - a feketetarka típusú fejősteheneknél értek el (ez 582 kilogrammal több, mint a szlovák tarkánál elért eredmény). A vöröstarka tejtermelő típusú tehenek 3827 kilogramm tejet adtak. A nemesített szlovák tarka tehenektől átlagosan 3512 kilogramm tejet fejtek. A pinzgaui állományban a nemesített fejőstehenek 168, illetve 380 kilogrammal több tejet adtak (az idegen vér nagyobb aránya mellett), mint a fajtatiszta pinzgaui állomány egyedei. Az 1988-ban elért eredmények alapján az 5500 liternél több tejet adó tehenek csoportjába összesen több mint 15 ezer fejőstehenet sorolhattunk be. Az 5001-5500 literes kategóriában 17 ezer 656 a 4500-5000 literes kategóriában pedig 34 355 tehenet tartottunk nyilván. Az ellenőrzött állományokban 1988-ban elért eredmények azt mutatják, hogy a fejlesztési program következetes megvalósítása a termelés intenzívebbé és gazdaságosabbá tételének, egyúttal a szlovákiai szarvasmarha-tenyésztés fejlődésének meghatározó tényezője. EMIL MALOVEC mérnök 989. VI. 2. / a I I I / I I s; rr CSAK SEGÍTHET ; te fi< S(
