Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-19 / 20. szám
EGÉSZEN RÖVIDEN DZSINGISZ KÁN Japán-brit koprodukcióban készült négyrészes sorozat Dzsingisz kánról. A címszerepet Go Kató japán színművész alakítja: a film eredeti színhelyeken, óriási statisztériával készült, és történelmi képeskönyvként hat tömeg- és csatajeleneteivel. GYÖKEREK - HARMADSZOR Jó tíz éve annak, hogy Alex Haley kordokumentumok alapján készült regényéből tévéfilmsorozatot hoztak létre (Gyökerek), mely világszerte nagysikert ért el. A rabszolgasorsról szóló történetet rövidesen követte a ,, második nemzedékmost a harmadik folytatás is képernyőre kerül Karácsony címmel, amely a rabszolgák nagy csoportjának felszabadulását követi nyomon 1770. karácsonyáig. Amerikában az ABC sugározta elsőként a sorozat harmadik részét, és nézettségi foka még az Elfújta a szél-t is felülmúlta. A LEGFIATALABB BEMONDÓNŐ Minden bizonnyal a világ legfiatalabb ,,bemondónőjének" tekinthető Alisa Lepthin, aki 11 évesen a hamburgi televízió egyik állandó műsorának bemondója lett. A Keddi örömök című gyermekműsort vezeti és máris nagy népszerűségnek örvend - s nemcsak a legfiatalabb korosztály körében. Munkaszerződése értelmében napi három óránál hosszabb elfoglaltságra nem kötelezhető. És ez még elmegy iskolai tanulmányai mellett, amelyeket - mint más hasonló korú kislány - a délelőtti órákban folytat. CASANOVA KALANDJAI Újra és újra filmre kerül a romantikus nócsábász élete, ezúttal parádés szereposztásban, hiszen a főhőst alakitó Richard Chamberlaint olyan hölgyek veszik körül, mint Ornella Muti, Fay Dunnaway és Hanna Shygulla. Rendező: Simon Langton. volt a szemében a „nagyon fáj“, a „tárva-nyitva hagyott ajtók üressége", a költő túlfűtött heve, mélységes szenvedése, zaklatott idegállapota, halálvágya - az Eszmélet című tévéfilmsorozatban ő volt József Attila. Azelőtt Kása Ferenc filmjében, A másik emberben játszott. A Katona József Színházban tragédiában, tragikomédiában, rémbohózatban és komédiában mutat meg egy-egy sorsot. Szilaj, de alázatos szolga Az apában. Anyósa karjaiban vergődő vőlegény az Esküvőben. „A lengyel hadsereg"^ Übü királyban. Ostoba, önelégült piperköc A mizantrópban. Strindberg és Canetti világáraugyan- úgy ráérez, mint Alfréd Jarry vagy Moliére stílusára. Pontos, megbízható, a legapróbb részletkérdésekre is odafigyelő színész. Mész András nemrég befejezett filmjében, a Me- teóbán egy magára maradt, összetört, sorsát megelégelt fiatalt formál meg. Alkatához, lelki világához is a magányos, szenvedő, önmarcangoló, mindent mélyen átélő hősök állnak a legközelebb.- Korábbi szerepeit tekintve úgy tűnik: lassan, de biztosan halad előre a pályán.- Nem nagyon foglalkozom éh ezzel... azt tudom csupán, hogy igyekszem mindig koncentrálva és színvonalasan játszani. Hogy ez milyen- értéket képvisel, azt számomra a jó szemű, jó ízlésű, igazán tehetséges és igazán értékes színházi szakemberek döntik el; általuk tudom, hogy merre kell mennem. Magamat tehát csak annyira értékelem, mint amennyire - talán mondhatom: egy tehetséges ember értékeli önmagát, aki harminc felé járva egyre világosabban látja hibáit és értékeit.- Könnyebb vagy nehezebb az ember helyzete, ha tisztában van a hibáival?- Szerintem nehezebb. Egyre nehezebb. Hadd idézzem ezzel kapcsolatban Adyt: „Félek, tehát vagyok és attól félek a legjobban, amit tudok." Vagyis minél többet tud az ember a világról, másokról, önmagáról, a tehetségéről, minél inkább gazdagodik az életérzése, minél inkább tökéletesedik a világról alkotott képe, annál nehezebben, annál keservesebben éli meg a gondjait. Talán a lelki rugalmassága, az segít csak neki a nehézségek elviselésében, és ha kellő intelligenciával rendelkezik.- Adyval válaszolt. Gondolom, nem véletlenül.- Annyira nem, hogy régóta magammal hordozom a verseit. Bárhova megyek is, két kötete mindig ott van a táskámban, bár most már a publicisztikai írásait is magammal cipelem. Nemcsak azért, mert szeretem, hanem, mert úgy érzem: itt él bennem. Adyban mindenki más valamit talál. Mindenki a maga személyiségén, fizikumán, tudásán keresztül szűri ki belőle azt, ami egy bizonyos korban elengedhetetlenül fontos neki. Engem sok vesztes és győztes helyzetben motivált ö. Azzal. hogy életérzésekről, -helyzetekről olyan mélyrehatóan írt, mint szerintem senki más, mély és erős gyökereket eresztett bennem.- És József Attila? Hozzá hogyan viszonyul?- Hosszas tortúra, sok próbafelvétel előzte meg az Eszmélet forgatását. Nagyon fontos volt számomra, hogy én kapjam meg a szerepet. Lehet, hogy furcsán hangzik, amit most mondok, de való igaz: sok ponton lehet párhuzamot vonni József Attila élete és az én életem között. Ez hajtott, ennek a felismerése dolgozott bennem kezdettől fogva. Az élmények hasonlósága A párhuzam. A filmbeli helyzetek nagy részében „otthon" is éreztem magam. Bizonyára azért, mert a gyerekkorból áthozott érzéseim sok mindenben közösek az ö életét meghatározó fiatalkori élményekkel. A megaláztatás, a jóból való kiszorítás, az anya elvesztése, az apa ismeretlensége, az állandó játszani akarás, a szerelemtől való tiltás, az örökös dolgoztatás, a sok kudarc, a szűnni nem akaró -magányérzet - ez maradt meg bennem, a sok-sok keserűség. Évekkel ezelőtt, ha azt kérdezték tőlem, miért lettem színész, némi cinizmussal azt feleltem, azért, mert gyerekkoromban nem játszhattam eleget. Mostanában egyre inkább úgy érzem: játék helyett inkább csak szorongás és szomorúság jutott nekem, ezért akarok most, felnőtt fejjel jókat játszani.- Voltaképpen mivel indult el a pályán? A Katona József színházbeli CsirkefejjeI, vagy Kosa Ferenc filmjével, A másik emberrel?- Én ezt is, azt is nagy lehetőségnek éreztem, bár „a nagy játék" szerintem még mindig várat magára. A Csirkefejben a Srácot játszottam, akiről Pártos Erzsi azt mondta: ahányszor csak meglátta a fiút, annyiszor könnybe lábadt a szeme, mert érezte, hogy a durvasága, a trágársága nemcsak szelieM i mi sivárságból és rossz neveltetéséből ered, hanem a lelki érzékenységéből is. Kosától az első komoly filmes feladatomat, ifjabb Bojtár Antal szerepét kaptam, aki egy alföldi tanyáról indul el a forrongó Budapestre, hogy igaza tudatában, 1956 véres zűrzavarában kerüljön szembe barátaival és egyetemista szerelmével. Hogy hogyan alakul a sorsa, azt most azért nem részletezem, mert nem vagyok elégedett sem önmagámmal, sem a filmmel. Ami a forgatókönyvben tiszta volt és érthető, azt a film, sajnos, túlmagyarázta.- Ez a merész, szinte kihívó hajvágás, amely egészen új vonásokat ad az arcának, ugye csak rendezői ötlet?- Az. A Meteóban játszott Verő frizurája ez. Aki nevével ellentétben nem verekszik, nem fojtogat, nem öl - épp ellenkezőleg! Nagyon is visz- szafogott fiú. A film 1995-ben, egy ínséges, lepusztult környezetben játszódik és három barátról szól, akik ilyen vagy olyan úton nagyobb összeget akarnak szerezni. Verőnek felesége van és gyereke, de mert pénze szinte semmi, rettentő rosszul élnek. A fiúk közti barátság: falka- ösztön. Egyik a másik nélkül egyetlen lépést sem tesz. Ikonnal seftel- nek, majdnem elkapják őket. Lóversenyre készülnek, hátha jókora nyeremény üti majd a markukat. Mire megvan a pénz, Verőt megcsalja a felesége, a barátai pedig elhagyják. Az egyik meghal, a másik disszidál. Jó volt a forgatókönyv, nagyszerű a figura, Mész András nagyon jó érzékkel, valami egészen újfajta stílusú filmet akart csinálni. Majd meglátjuk, hogy sikerült.- És most mi jön? Várja-e újabb öröm?- Vár. Hiszem, hogy vár. Értékes, jó dolgokat szeretnék csinálni, ez a vágyam. Például egy Ady-estet. Azzal a vezérgondolattal, hogy ,,ál- dassék, aki a játékot kitalálta". SZABÓ G. LÁSZLÓ Videózás a műszaki fejlődés tükrében A hatvanas évek második felétől kezdve sorra születtek azok az ötletek és elgondolások, amelyek testet öltve lehetséges kereskedelmi médiumként szolgálhattak az egyre piacérzékenyebb elektronikai cégeknek. Az olyan nagy nemzetközi gyártó cégek, mint az amerikai RCA, a holland Philips vagy a japán Sony. hamar felismerték, hogy kizárólag a studiócélú videoberendezések gyártásából nem lehet megélni és még a színes tévékészülékek tömeges előállítása sem hoz olyan nagymértékű profitnövekedést, amelyből az újabb beruházásokat és műszaki fejlesztést meg lehetne valósítani PROFI TECHNIKA AMATŐRÖKNEK A televíziós stúdiótechnikát előállító gyárak fejlesztői tudatosan vállalták az amatörcélú 'technika fejlesztését. Európában a holland Philips cég jelentette meg elsők között amatőr célú képmagnetofonját, amely - mint egyszerű orsós magnó - csupán fekete-fehér képrögzítésre volt alkalmas, de már magán viselte mindazokat a technikai eredményeket, amelyeket „nagyban" a professzionális képrögzítőkben is alkalmaztak. A kereskedelmi képmagnók tervezésekor kompromisszumot kellett keresni a képminőség és az ár között. Természetes, hogy olyan áron nem adhatók, mint a stúdiócélú képmagnók, hiszen akkor kevesen tudnák megfizetni. Ugyanakkor törekedni kellett arra is, hogy legalább olyan képminőséget nyújtsanak, mint egy házi tévékészülék műsorvételi minősége. E szempontok alapján készültek el az első közhasználati célú orsós képmagnók a Philips és a Sony cégnél. 1970-tól kezdődően világszerte fellendült a képlemezjátszók fejlesztése. Az Egyesült Államokban először az RCA cég. Japánban a JVC, Európában a Tele- funken. majd később a Philips cég dolgozott ki használhatónak bizonyuló eljárást képiemezek és lemezjátszók gyártására A Telefunken az angol Decca hanglemezgyárral társulva, elsők között valósította meg elektromechanikus képlemezjátszóját, amelyhez tízperces játékidejü képlemezeket gyártottak. Az. hogy a videotechnika fejlődése során ez a megoldás - életképesebb konstrukciók hatására - kiszorult az alkalmazásból, legfeljebb a két vállalkozónak tett rosszat, de a videózás nemzetközi eredményeit inkább segítette VIDEOJÁTÉKOK Közben számos új szórakoztató, tanító-nevelő célzatú eszköze született az új technikának Mi másnak nevezhetnénk például az akkortájt kibontakozó - és a számítástechnikai áramköröket alkalmazó - televíziós videojátékokat? A mikroprocesszorok megjelenésével lehetővé vált a pusztán elektronikus úton előállított képmegjelenítés és képmozgatás. A felgyorsulóban levő elektronikai világprogram szerint működő gyárak egy csapásra ontani kezdték a különféle ügyességi és szórakoztató célú videojátékokat, amelyek a tévékészülékkel összekapcsolva, önálló képi műfajt teremtettek. A tévétenisz, a tévéfutball. a labirintusjáték, a malomjáték és még megannyi ügyességi társasjáték ismét újabb felhasználási lehetőségét mutatta fel a már korántsem elszigetelt televíziónak. FÉLPROFESSZIONÁLIS VIDEÓ Azt talán említenünk sem kellene, hogy a videózás elterjedésében mindenkor a képmagnó játszott központi szerepet, amely önmagában kínálta a képfelvételt és képvisszaadás lehetőségét, az egyéni célú képrögzítést. Elterjedésének egyik legnagyobb akadálya kezdetben a kezelési nehézség volt, amihez az orsós mechanika nagymértékben hozzájárult. Ennek megszüntetésére kezdték el fejleszteni - szintén a hetvenes évek elejétől - a különböző kazettás képmagnókat, köztük a professzionális célokat szolgáló készülékeket. Akkor már a fejlesztésben a japán cégek jártak elöl. és egyre jelentősebb eredményeket mutattak fel. így alakult ki az a helyzet, hogy a máig is alkalmazott első professzionális célú kazettás képmagnót és videokazettát már Japánban készítették el. Az U-matic rendszer fejlesztésében a Sony cég járt élen. A később sorozatban gyártott készülékek olcsóbbak voltak, mint a szokásos profi berendezések. így már nemcsak a szigorúan vett stúdiótechnikában, hanem félprofesszionális célokra is alkalmazhatták a kisebb anyagi eszközökkel dolgozó intézményekben. Az U-matic rendszer világméretű elterjedéséhez nemcsak a kazettás technológia és a könnyű kezelhetőség járult hozzá, hanem a környezetéhez kialakított segédberendezések egész sora A mikroprocesszoros technikának köszönhetően elkészítették az első elektronikus képvágóberendezést, amely méreteiben kisebb mint egy egyszerű amatőr hangkeverő. Az U-matic kazettarendszer több mint másfél évtizedes pályafutása során sem vált sokak készüiékrendszerévé, ellenben jól beépült a televíziós stúdiótechnika, az oktatás- technika és a tudományos célú félprofesszionális videó eszköztárába. ___ CS ABAI DÁNIEL DflQQm Az Eszmélet után - Varga Zoltánnal Oláh Csaba felvétele =
