Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-05-12 / 19. szám
P tr Hojer mérnök, a CSSZK iparügyi minisztere sajtótájékoztatón számolt be a napokban arról, hogy a cseh vegyipar és köny- nyüipar miként teljesíti a KGST keretében elfogadott feladatokat, s milyen irányokban fejlődik az együttműködés ezekben az ágazatokban. Mint mondotta, a szocialista nemzetközi gazdasági integrációnak pótolhatatlan szerepe van a csehországi vegyipar, textil- és bőripar dinamikus és hatékony fejlődésében. A szocialista gazdasági integráció jelentősége szorosan össze1 millió 130 ezer rubel értékű kivitelt, valamint 1 millió 480 ezer rubel értékű behozatalt valósított meg. Az eddig előterjesztett javaslatok alapján az idén további 33 közvetlen kapcsolatra vonatkozó szerződés előkészítése van folyamatban. Pardubicében 1984 óta működik egy közös csehszlovák-szovjet festékipari fejlesztési laboratórium, melynek tevékenységét újabban az 1989-1993-as évekre is meghosz- szabbították. Az otrokovicei Rudy ríjen vállalat az Orenburgi Műszaki Gumigyárral együttműködve közös vállalatot létesített ékszíjak gyártására. A vegyipar területén a közvetlen kapcsolatok fejlődését azonban számos körülmény hátráltatja. Elsősorban az, hogy miközben a csehszlovák félnek különböző vegyipari alap- és segédanyagokra van szüksége, ugyanakkor a szovjet partnervállalatok nem tartanak igényt az itt gyártott vegyipari késztermékekre, hanem inkább különböző gépeket, szállítóeszközöket, fogyasztási cikkeket vennének át cserébe, ezekkel azonban vegyipari üzemeink nem rendelkeznek. A további akadályok részben szélesebb népgazdasági és nemzetközi összefüggésekből, részben pedig a vegyipar sajátosságaiból következnek. A miniszter háA szocialista gazdasági integráció szerepe a csehországi vegyipari és könnyűipari termelés fejlesztésében függ a gazdasági növekedés inten- zifikációs tényezőinek a kihasználásával, valamint a külgazdasági kapcsolatok széles terjedelmével mindkét ágazatban. A nyersanyagok többségét, például a kőolajat, a ként, a kálisót, a gyapotot és más anyagokat, a szocialista országokból vásároljuk. Csehszlovákia esetében a nemzetközi szocialista gazdasági integráció fontosságát az a körülmény is alátámasztja, hogy a nemzeti jövedelem több mint egyharmada a külkereskedelem útján jön' létre, s állandóan növekszik az olyan új formák jelentősége, amelyek meghaladják a hagyományos kereskedelmi kapcsolatok kereteit. A csehországi vegyiparban a nemzetközi együttműködés elmélyülése leginkább a szakosított termékek növekvő cseréjében nyilvánul meg. Az 1985-től 1988-ig terjedő időszakban 134 millió koronával, ezen belül az utóbbi egy év alatt 78 millió koronával nőtt ennek a forgalomnak az értéke. Habár az utóbbi években az egész népgazdaság átlagában mérséklődött a KGST-or- szágokkal folytatott külkereskedelmünk növekedési dinamikája, a vegyiparban továbbra is dinamikus növekedés volt tapasztalható. Ebben jelentős szerepe volt a csehszlovák-szovjet kormányközi vegyipari együttműködési megállapodásnak, valamint az olefinkooperációra vonatkozó CSSZSZK-NDK kormányközi szerződésnek. Az ágazat a KGST-országok tudományos-műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programjába is bekapcsolódott. Főleg az új műanyagok és az elasztomerek kifejlesztéséről és nagybani gyártásuk bevezetéséről van szó, különböző felhasználási célokra. Emellett fontos szerepe van még az elektronikában és a biokémiában használatos különleges tiszta vegyi anyagok gyártásának. Lehetőségek és akadályok a közvetlen kapcsolatokban Ami a közvetlen kapcsolatok fejlődését illeti, a CSSZK vegyiparában az elmúlt év folyamán további 13 ilyen jellegű szerződés aláírására került sor, s ezzel a közvetlen kapcsolatokra vonatkozó szerződések száma harmincra növekedett. Ebből 27 szovjet vállalatokkal, kettő NDK- beli vállalatokkal jött létre, egy pedig sokoldalú közvetlen együttműködésre vonatkozik. A közvetlen kapcsolatokra vonatkozó szerződések keretében a nyolc legaktívabb csehországi partnervállalat 1988-ban rom ilyen okot emelt ki a beszámolójában. Az egyik az, hogy nincs kidolgozva egy részletesebb szakosítási koncepció, melynek hiánya főleg a könnyúvegyipar területén érezhető. A másik nehézséget az a körülmény okozza, hogy a tagállamok licencpolitikája nincs eléggé összehangolva, sem az új termelési kapacitások előkészítési szakaszában, sem pedig azok kivitelezése folyamán. A harmadik ok ugyancsak a szakosítás alacsony szintjében rejlik a kutatás és a fejlesztés területén, ami főleg abból következik, hogy a tagországok eltérő gazdasági mechanizmusai különböző módon ítélik meg a gazdasági hatékonyságot. Nagy szükség van a kölcsönös tájékoztatásra A csehországi könnyűipari vállalatok 1988-ban a nemzetközi gyár- tásszakositás és a termelési kooperáció keretein belül 910 millió korona értékű forgalmat bonyolítottak le a KGST-országokkal. A könnyűipari vállalatok úgyszintén részt vesznek a tudományos-műszaki haladás komplex programjának teljesítésében, főleg az új anyagok és technológiai eljárások bevezetésével, automatizált technológiai komplexumok létrehozásával, a mikroprocesszoros technikával vezérelt robotokat és manipulátorokat alkalmazó rugalmas gyártósorok és gyártóegységek kifejlesztésével. A csehországi könnyűipar területén 1988 végéig 40 közvetlen kapcsolat alakult ki, s további 22 kapcsolat előkészítése van folyamatban, többnyire szovjet vállalatokkal. A reszortok és vállalataik jobb tájékozottsága érdekében a CSKP KB és az SZKP KB kezdeményezésére az elmúlt év novemberében 23 csehszlovák és 37 szovjet vállalati vezető részvételével közös együttműködési szemináriumra került sor a Szovjetunióban. Ennek eredményeként számos javaslat kidolgozása kezdődött el a kooperáció és a szakosítás elmélyítésére, valamint közös csehszlovák-szovjet vállalatok létesítésére. Egy megállapodást már alá is írtak, melynek értelmében a csehszlovák Svit cipőipari vállalat a Baranovicsi Cipőipari Kombináttal közös vállalatot létesít. A termelést a közös vállalatban 1991 első felében kellene elkezdeni. Folyamatban van további három közös vállalat létesítése is a Szovjetunió területén, a textil- és a bőripari szakágazatokban. A munkamegosztás kollektív koncepciójából kiindulva Az együttműködés további fejlesztésében meghatározó szerepük lesz a nemzetközi munkamegosztás kollektív koncepciójából, valamint a kétoldalú hosszú távú együttműködési megállapodásokból eredő feladatoknak. A cseh iparügyi minisztérium esetében ez azt jelenti, hogy többek között el kell mélyíteni az együttműködést az olefinek fokozottabb mértékű kihasználásában, elsősorban a kooperáció és a szakosítás területén, valamint közös vállalatok létesítése útján. Ugyanez vonatkozik a könnyűiparra is, ahol az együttműködés fő területeit a cipőipar s a pamutipar fogja képezni. Szövetségi miniszterelnökünk NDK- ban tett látogatása alkalmából sor került az egyik legrégebbi együttműködési megállapodás, az ún. olefinkooperációra vonatkozó szerződés határidejének meghosszabbítására. A vegyipari együttműködés szükségességét az a körülmény is kiemeli, hogy egyes vegyipari termékeknél a gazdaságos termelés nagyságrendje meghaladja Csehszlovákia szükségleteit, miközben egyre több vegyipari termék kerül forgalomba. A vegyipar területén a KGST-országok között elsősorban az ágazaton belüli árucsere fejlődik, ami többek között azt is jelenti, hogy nálunk a szakosítás a kevésbé energia- és anyagigényes termékek gyártására irányul, s ezek kivitelével fedezzük az energia- és anyagigényes termékek behozatalát. Alapvető mértékben kell növelni továbbá a könnyüvegyipari termékek nemzetközi árucsere-forgalmát, főleg a gyorsan fejlődő elektrotechnikai alapanyagok s a szerkezeti műanyagok területén. Fokozni kell a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok koordinálását a nehézvegyipari és a középnehéz- vegyipari termékek beszerzésénél is, például a vegyi szálak, a poliure- tánok, a kaucsukfélék és az aktív felületkezelő anyagok esetében. A könnyűipar területén az ágazatközi termékcsere kerül előtérbe. Amennyiben azt akarjuk, hogy az ágazaton belüli árucsere-forgalom a választék növelését szolgálja, akkor ehhez meg kell teremteni a szükséges pénzügyi-elszámolási feltételeket, például a transzferábilis rubel teljes átválthatóságával. Nagyon sok függ attól is, hogy a tagországok milyen belső intézkedésekkel segítik elő a külső kapcsolatok fejlesztését. A Szovjetunióban például olyan intézkedésekre került sor, amelyek alapján ez év április elsejétől a szovjet gazdálkodó szervezetek önállóan is folytathatnak külkereskedelmi tevékenységet. Elméletileg tehát a Szovjetunióban mintegy 70 ezer partner jöhet számításba a közvetlen kapcsolatok fejlesztésében. A lehetőségek keresésében fontos szerepet tölt be a moszkvai csehszlovák kereskedelmi kirendeltség, amely a Szovjetunió más nagyvárosaiban is létesített fiókintézeteket. (-ai) Az örményországi Jereváni Aminosavkutató Intézet dolgozói új eljárást fejlesztettek ki a prolin, az emberi élet számára nélkülözhetetlenül fontos aminosav előállítására. Az új eljárás műszaki és gazdasági szempontból sokkal hatékonyabb az eddig alkalmazott módszereknél. Az örmény tudósok szabadalmát az Egyesült Államokban, Franciaországban és Nagy-Britanniában is megvásárolták. A felvételen a baktériumtörzseket szelektáló laboratórium dolgozói a technológiai eljárás adatait ellenőrzik. (A ÓSTK felvétele) A Szovjetunió és Kuba gazdasági együttműködése Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió legfelsőbb szintű képviselőjének nemrég lezajlott kubai látogatása alkalmából a kétoldalú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés kérdései is a tárgyalási program napirendjén szerepeltek. A felek hosszú távú barátsági és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést írtak alá, ami egy új szakasz kezdetét jelenti a Szovjetunió és Kuba csaknem harminc éve tartó kapcsolatainak fejlesztésében. Jelenleg Kuba külkereskedelmi forgalmának 87 százalékát a KGST- országokkal, ezen belül 72 százalékát a Szovjetunióval bonyolítja le. Kuba évente több mint 4 millió tonna finomítatlan cukrot, 500 ezer tonnányi citromféle gyümölcsöt, valamint 40 ezer tonna nikkelércet szállít a KGST- országokba. Behozatali listáján főleg kőolaj, műtrágyák, acéláruk, gabonafélék - főleg búza -, élelmiszerek, ipari és közszükségleti cikkek szerepelnek. Kuba és a Szovjetunió kölcsönös külkereskedelmi forgalmának az értéke az elmúlt évben 7,6 milliárd rubel volt, az előző két év szintjéhez viszonyítva ez az összeg lényegesebb mértékben nem változott. A jelenlegi évre azonban a tervek 9 milliárd rubel értékű forgalmat irányoznak elő. A Szovjetunióból származó behozatalban a kőolajon kívül jelentős arányt képviselnek még a gépek és berendezések, valamint a szállítóeszközök. Az ide irányuló kivitel.viszont 75 százalékban finomítatlan cukorból áll. Az első szovjet tankhajó 1960-ban hozott kőolajat Kubába, s azóta a Szovjetunió rendszeresen fedezi a szigetország kőolajszükségletét. A szállított mennyiség a kezdeti évi 4 millió tonnáról a jelenlegi 10 millió tonnára nőtt, ami értékét tekintve a Kubába irányuló szovjet export egyharmadát képezi. Ezzel szemben az évi 4 millió tonnát kitevő kubai cukorszállítások a Szovjetunió cukorszükségletének körülbelül a negyedrészét fedezik. Annak ellenére, hogy a Szovjetunió a kubai cukorért a világpiaci árnál négyszer-ötször magasabb árat fizet, a kölcsönös külkereskedelem mérlegét már hosszú ideje nem sikerül kiegyenlíteni. Ezért az utóbbi évek folyamán a Szovjetunió csökkentette Kubába irányuló kivitelét, Kuba viszont növelte az exportját, de ezt a lépést nem lehet végleges megoldásnak tekinteni. Ezen túlmenően a nyolcvanas évek első felében a szovjet-kubai kereskedelmi mérleg 2,6 milliárd rubeles hiánnyal zárult, s ennek a hiánynak az elszámolása még mindig nyitott kérdés a két ország gazdasági kapcsolataiban. Mihail Gorbacsov kubai látogatása alkalmából kijelentette, hogy kész tárgyalni a szovjet követelések leírásáról, olyan értelemben, ahogy ezt az ENSZ elmúlt évi decemberi ülésszakán jelezte. A megoldást a kubai kivitel sokoldalúvá tételében kellene keresni, egyrészt azért is, mert a szovjet fél a cukorszállítások jelenlegi terjedelmét optimálisnak tartja, s a további években csak minimális mértékű növeléséről lehet szó. A kubai kivitel diverzifikálását növekvő mértékben teszik majd lehetővé azok a termékek, amelyeket a Szovjetunió műszaki segítségével megépített új üzemekben állítanak elő. Ilyen vonatkozásban elsősorban az elektronikai és az elektrotechnikai termékek szállítása kerülhet előtérbe. A Szovjetunió segítségével egyébként több mint négyszáz üzemet építettek vagy újítottak fel Kubában, s további kétszáz építése most van folyamatban. Kuba emellett nagy segítséget kapott a közlekedési infrastruktúra kiépítéséhez is, valamint a szakemberek képzéséhez. A népgazdaság csaknem valamennyi ágazatában Szovjetunióban tanult szakemberek irányítják a termelést. A Kubának nyújtott szovjet segítséget évente körülbelül 5 milliárd dollárra becsülik. Ennek a segítségnek a továbbiak folyamán a kubai ipar korszerűsítésére, a hatékony szerkezetű ipari termelés kialakítására kellene irányulnia, hogy a gazdasági együttműködésben előtérbe kerülhessenek a kölcsönös előnyösség szempontjai, s kibontakozhassanak a gazdasági kapcsolatok magasabb formái, beleértve a közös vállalkozásokat. Az ilyen irányú együttműködés jó alapokról indulhat el. A tudományoskutatási kapcsolatoknak köszönhetően a kubai növénynemesítök például jó eredményeket értek el a rizs és a zöldségfélék termesztési színvonalának emelésében, a genetika területén, a geológiában, a kohászati ipar fejlesztésében, valamint az atomenergia békés célú felhasználásában. Az egyre hatékonyabbá váló kubai gazdaság a további fejlődés folyamán szilárd pozíciókhoz juthat nemcsak a KGST-országok nemzetközi munkamegosztásában, hanem a világméretű munkamegosztásban is, főleg a latin-amerikai térség államai közti gazdasági együttműködésben. (S. H.) Magyarországon az elhasználódott polietilén-fólia már nem számít kellemetlen hulladéknak, hanem értékes másodlagos nyersanyagként hasznosítják főleg mezőgazdasági termelésben műanyagzsákok gyártásához. A felvétel a berettyóújfalui feldolgozó üzemben készült, ahol a fóliahulladékból először granulátumot gyártanak, majd pedig a granulátumból az eredetileg gyártott termékkel azonos minőségű zsákokat készítenek. (A ŐSTK felvétele)
