Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-28 / 17. szám

» A* ********•**************************"*************'**************************************** A*** A**-A *************** A Nemzeti Frontnak és valamennyi szervezetének legfontosabb feladata az embereket bevonni az irányításba és a köz­ügyek igazgatásába. E tekintetben a szerepe pótolhatatlan. Soraiban jelenleg öt politikai párt és hu­szonhat társadalmi, illetve tömegszervezet van. Bázisán működnek a békemozgalom, valamint az Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeivel való szolidaritási mozgalom bizottsá­gai is. Szövetségi központi bizottságának indít­ványára jött létre az emberi jogok és a huma­nitárius együttműködés csehszlovákiai bizott­sága is. A Nemzeti Frontban tömörült szerve­zetek magukba foglalják a felnőtt lakosság mintegy 95 százalékát, s ezért joggal mond­hatjuk, hogy a Nemzeti Front politikai rend­szerünk tartós össznépi alapja. Olyan nyitott szervezet ez, amely további tagszervezetekkel bővülhet. A CSSZSZK al­kotmányában rögzített egyesülési jog mélysé­gesen demokratikus megfogalmazása a cseh­szlovák nép hagyományosan széles körű ér­dekképviseleti tevékenységére épül. Hazánk­ban a Nemzeti Fronton kívül további csaknem 300 szervezet és egyesület működik. A POLITIKA TÁRSALKOTÓJA A Nemzeti Front életének fontos határkö­vévé vált az aktivizálásáról szóló dokumen­tum, amelyet a CSSZSZK, a CSSZK és az SZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsá­gainak együttes ülésén fogadtak el, s amelyet a CSKP KB 7. ülése 1987 decemberében megerősített. Joggal fölvetődhet a kérdés, mi­ért kellett további dokumentumot elfogadni, amikor a már mondottakból az következik, hogy a Nemzeti Front szervei, politikai pártjai és szervezetei elég széles alappal és teljesen elegendőnek tekinthető hatáskörrel rendel­keznek ahhoz, hogy szerepüket betölthessék? Ez azért volt szükséges, mivel a szervezetek­nek és tagjaiknak száma, tevékenységüknek és hatáskörüknek széles keretei sem szavatol­ják önmagukban a szocialista demokrácia és a szocialista önigazgatás igényelt fejlődését, a nép való részvételét a kormányzásban és a közügyek igazgatásában. Életünkre nagyon is rányomta bélyegét az utasításos irányítás rendszere. A szocializmus építése kezdetén ez még eredményes volt, de a változó feltételek között fokozatosan túlmé­retezett centralizáláshoz, az irányító appará­tusok elbürokratizálódásához vezetett, s mindinkább fékezte az intenzív fejlődést, amelynek alapja az emberek alkotó kezdemé­nyezése és cselekvő részvételük a gazdaság, valamint a társadalom irányításában. S ez az adminisztratív utasításos irányítás éreztette hatását politikai életünkben, intézményeinek működésében is. A társadalmi és az érdekkép­viseleti szervezetek munkájának formáit és módszereit gyakran részletekbe menően meg­határozták a központi utasítások, ami gyöngi- tette az alapszervezetek kezdeményezését. Adminisztratív módon gyarapították a tagál­lományt, minden áron toborozva az új tago­kat, akikkel később nem foglalkoztak. Ezt sok esetben a hivatalnokoskodás, a papírmunka helyettesítette. Egyszóval fokozatosan bürok- ratizálódott a politikai rendszer is. A jelen időszak fő feladata tehát tüzetesen kidolgozni és alkalmazni azokat az alapelve­ket, amelyeknek célja a Nemzeti Frontnak és a benne tömörült szervezetek cselekvőképes­ségének fokozása. A Nemzeti Front aktivizálása érdekében feltétlenül szükséges elsősorban kiterjeszteni és elmélyíteni a Nemzeti Frontnak és szerve­zeteinek részvételét a politika kimunkálásá­ban, megvalósításában és ellenőrzésében. Má­sodszor pedig el kell mélyíteni a Nemzeti Front életének demokratizmusát, tagszerve­zeteinek önigazgató jellegét, s harmadsorban tökéletesíteni kell szerveinek és szervezetei­nek tevékenységét. JAVASLATOKAT TENNI Bővíteni kívánjuk és el akarjuk mélyíteni a Nemzeti Frontnak és a benne tömörült szervezeteknek részvételét a politika kimun­kálásában, megvalósításában és ellenőrzésé­ben. Ennek alapja az együttműködés a képvi­selőtestületekkel és a végrehajtó állami szer­vekkel, mégpedig minden szinten - a Szövet­ségi Gyűléstől és a kormánytól a helyi nemze­ti bizottságokig. Előfordult, hogy ezek a szer­vek szélesebb politikai és társadalmi ügyeket érintő döntéseket hoztak anélkül, hogy ezek­ről a Nemzeti Front véleményt nyilváníthatott volna. Mindmáig sok helyütt továbbra is az a gyakorlat, hogy - főleg a nemzeti bizottsá­gok - megszabják a Nemzeti Front szerveze­teinek feladatait, miközben ezeket a szerve­zeteket a feladatok kidolgozásába nem von­ták bele. Amennyiben azt akarjuk, hogy a Nemzeti Front betöltse a politika társalkotójának új szerepkörét, akkor az NF központi bizottsá­gainak, illetve szervezetei központi bizottsá­gainak képeseknek kell lenniük arra, hogy a kormányok és az állami szervek elé javasla­tokat terjesszenek tagjaik szükségleteinek, a társadalmi élet időszerű problémáinak kö­zös megoldására, s a gyakorlati megvalósítás érdekében kölcsönösen megegyezve, közös programokat és döntéseket dolgozzanak ki. Egyes szervezetek, főleg az FSZM és a SZISZ már rátértek erre az útra. A CSSZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága és Elnöksége, karöltve a szövetségi kormánnyal és a Szövetségi Gyűléssel, már megtette az első lépéseket az új szellemű együttműködés tökéletesítésére. Ennek az új jellegű együttműködésnek, bátran modhatjuk, az volt a kezdete, hogy a Nemzeti Front Elnöksége tavaly októberben megtárgyalta a szövetségi kormány programnyilatkozatát, még mielőtt azt jóváhagyásra a Szövetségi Gyűlés képviselői elé terjesztették volna. Alapvető fontosságú probléma, amelynek a Nemzeti Front tartós figyelmet kíván szen­telni és hozzá akar járulni megoldásához, a környezet alakítása és védelme. A Nemzeti Front szervezetei, szervei, majd végül a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizott­ságának Elnöksége is megtárgyalta azt a fon­tos dokumentumot, amely megfogalmazza a környezet alakításának és védelmének 2000-ig szóló állami koncepcióját. Csehszlo­vákia Európában és világviszonylatban az elsők között fogadott el ilyen koncepciót. RÉSZVÉTEL AZ ALKOTMÁNY KIDOLGOZÁSÁBAN Társadalmunk átalakítása céljainak elérése egy rendkívül fontos feladattal függ össze - a CSSZSZK új alkotmányának kidolgozásá­val. Tervezete véleményezésében részt vesz­nek majd a lehető legszélesebb lakossági ré­tegek. A Nemzeti Frontot illetően az új alkot­mánynak újszerűén kellene megfogalmaznia rendkívül fontos szerepét politikai rendsze­rünkben. A Nemzeti Front a munkások, a pa­rasztok, az értelmiség és a többi dolgozó önkéntes szövetségét, a kommunistáknak, a többi politikai párt tagjainak, a pártonkívü- lieknek, az ateistáknak és a hívőknek együtt­működését, két testvéri nemzetünknek, a cse­heknek és a szlovákoknak, valamint a CSSZSZK területén élő nemzetiségeknek közösségét testesíti meg. Jellegénél fogva te­hát a politikai rendszer önálló szubjektuma, amelyre fontos feladatok hárulnak az állam építésében, tevékenységében és a társadalom fejlesztésében. Az alkotmánynak egyidejűleg a társadalmi fejlődés jelenlegi szakasza szükségleteinek te­kintetbe vételével pontosabban kellene meg­határoznia a politikai pártoknak, a társadalmi szervezeteknek, az állampolgárok érdekkép­viseleti társulásainak szerepét, hogy kifejezze az állampolgárok érdekeinek sokszínűségét, megfelelő feltételeket teremtsen jogaik és szükségleteik érvényesítéséhez, közös tevé­kenységük kibontakoztatásához, valamint részvételükhöz az állami és a társadalmi ügyek rendezésében. Az alkotmánynak ki kellene fejeznie. a nézetek és az érdekek szocialista pluralizmusát, ehhez meg kellene teremtenie a politikai lehetőségeket és a jogi kereteket. Ezzel egyidejűleg magától értető­dően biztosítani kell a szocialista társadalmi rend megbízható védelmét is. Előkészítés alatt áll az általános választá­sok rendszerének tökéletesítése és új választá­si törvények kidolgozása is. Ennek fő célja, kifejezésre juttatni a demokrácia magasabb fokát, lehetővé tenni a választott tisztségekbe a többesjelölést, egyrészt a Nemzeti Front szervei, másrészt a dolgozókollektívák által. Számolunk többmandátumos választókörze­tekkel is stb. Megfontolás tárgya az a lehető­ség, hogy külön-külön tartsák meg majd a tör­vényhozó testületeknek - Szövetségi Gyűlés, Cseh Nemzeti Tanács és Szlovák Nemzeti Tanács -, illetve a képviselőtestületek, vagyis a nemzeti bizottságok választását. Az új vá­lasztási törvények tervezetét is nyilvános vi­tára bocsátják majd. Nagy hangsúlyt helyezünk elsősorban a képviselők szerepének növelésére. El kell érnünk azt, hogy többet foglalkozzanak az állampolgárokkal, jogos igényeik kielégítésé­vel és figyelmük ne összpontosuljon csak a szervekben és a bizottságokban kifejtett tevékenységre. Fontos, hogy a Nemzeti Front szervei és szervezetei szüntelen kapcsolatban álljanak a képviselőkkel, s ne csak az emberek érdekét szolgáló hatásosabb munkára vezes­sék őket, hanem ebben a munkájukban jóval nagyobb segítségben és támogatásban is ré­szesítsék őket. A Nemzeti Front állami és törvényhozó szervekkel való együttműködésének elmélyí­tését fel kívánjuk használni arra is, hogy a törvénymódosítások indítványozásának ed­digi joga mellett a Nemzeti Front Központi Bizottságai, az FSZM központi szervei, a Szö­vetkezetek Központi Tanácsa, a SZISZ, a Szö­vetkezeti Földművesek Szövetsége és a Cseh­szlovákiai Nőszövetség központi szervei az illetékes kormánnyal karöltve, adott működé­si területükre vonatkozóan is javasolhassák a törvények módosítását. Jobban kívánunk élni a közvetett törvényhozói kezdeményezés lehetőségével is, azzal, hogy a Nemzeti Front központi bizottságai, illetve a társadalmi szer­vezetek a képviselők csoportját megbízzák azzal, hogy a nevükben törvényjavaslatot terjesszenek elő. A Nemzeti Front választási programjai alapját képezik a Nemzeti Front szervei, a benne tömörült politikai pártok, társadalmi és érdekképviseleti szervezetek, a nemzeti bizottságok és a további intézmények tevé­kenységének. Az új választási törvények kidol­gozása során számolunk azzal, hogy bővül a választók és a jelöltek részvétele a választási programok kidolgozásában. Meg kell szilárdí­tani egyben a választási programok kötődését a tervhez, hogy növekedjen tekintélyük és értékük. Kidolgozásuk formáját tehát végig kell gondolnunk az új gazdasági mechanizmus feltételei szerint. Az állami vállalatról, a szövetkezeti moz­galomról stb. szóló törvényekkel kapcsolatos tapasztalatok bizonyítják, hogy a szocialista demokrácia elmélyítésének fontos formáját képezik a nyilvános viták. Az ilyen országos viták mellett nagy szerepük van a városokban és a községekben a nemzeti bizottságokkal együttműködésben szervezett vitáknak a Nemzeti Front választási programjairól. Nem hagyható figyelmen kívül a társadal­mi szervezeteknek és intézményeinek közvet­len termelési, kereskedelmi és egyéb gazdasá­gi tevékenysége. Hiszen a Nemzeti Front gaz­dasági hatáskörébe tartozó szervezetek 57 vállalata teljesítmény-volumenjének értéke 1988-ban hozzávetőleg 3,5 milliárd korona volt. S a Nemzeti Front munkásságában válto­zatlanul meghatározó szerepe van a békéért és a leszerelésért vívott küzdelemnek is. Fon­tos feladatunknak tekintjük részvételünket Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottsága elnöke azon kezdeményezésének népszerűsítésében, amelynek célja a Varsói Szerződés és a NATO-államok érintkezési vonalán a biza­lom, az együttműködés és a jószomszédi kap­csolatok övezetének megteremtése. JOBB NYILVÁNOS TÁJÉKOZTATÁST A Nemzeti Front tevékenységének bázisát az alapszervezetek képezik, s ezért tevékeny­ségükhöz meg kell teremteni a legkedvezőbb előfeltételeket. Kezdeményezésüket és aktivi­A Nemzeti Front aktivizálásának útja írta: RUDOLF ROHLÍCEK, a CSKP KB Titkárságának tagja, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának ügy­vezető alelnöke tásukat nemcsak lehetővé kell tennünk, ha­nem sokoldalúan támogatnunk is kell. Következetesebben kívánjuk fejleszteni a széles nyilvánosság tájékoztatását. Ez ter­mészetesen nemcsak a hírközlő eszközökre vonatkozik, hanem a vezető dolgozókra is, közéletünk minden területén, beleértve a Nemzeti Front tisztségviselőit is. El kell érnünk, hogy munkánkról teljes mértékben és nyíltan minden állampolgárt tájékoztassanak, hogy azok ismerjék céljainkat, elérésük szán­dékolt módját, tudjanak sikereinkről és prob­lémáinkról is. Annál is inkább jogot formál­hatnak a teljes mérvű tájékoztatásra szerveze­tük tevékenységéről és eredményéről az adott szervezet tagjai. Ez a fő előfeltétele annak, hogy valósan gyakorolhassák a választott szervek és a tisztségviselőik munkája fölötti testületi ellenőrzés jogát. A tisztségviselők kötelesek munkájukról rendszeresen számot adni azoknak a kollektíváknak, amelyek funkciójukba megválasztották őket. Egész társadalmunkhoz hasonlóan rendkí­vül fontosnak tekintjük azt is, hogy minden vonatkozásban tökéletesítsük, ésszerűsítsük a Nemzeti Front szerveinek, tisztségviselői­nek és egész aktívájának munkáját. A gyűlé­seket, az aktívaértekezleteket és az egyéb akciókat abból a szempontból is ésszerűsíteni kell, nehogy tartalmilag átfedjék egymást. A Nemzeti Front minden szintjén át kell gondolnunk a munkamegosztás, s főleg az előadások, az oktatás és az ehhez hasonló tevékenység egyeztetésének módját. Javíta­nunk kell az aktívával való foglalkozást is. Tagjait elsősorban arra kell felhasználnunk, hogy közvetítésükkel élő kapcsolatunk legyen az alapszervezetekkel. S átgondoltan kell hozzáfognunk ahhoz is, hogy együttműködé­si szerződéseket kössünk a szervezetekkel, esetleg az állami szervekkel. Többet kell fog­lalkoznunk azzal is, hogy az egyes szervek és szervezetek hogyan ügyelnek határozataik megvalósítására. A PÁRBESZÉD PLATFORMJA Az elburjánzott adminisztrálás felszámolá­sa további fontos feladatunk. Az ezzel kap­csolatban jóváhagyott dokumentum teljes mértékben az új gazdasági mechanizmusból indul ki. A Nemzeti Front tagszervezeteinek központi szervei ennek értelmében adott ha­táskörükben valóban a gazdaságirányítás köz­ponti szerveivé válnak. Számolunk a Nemzeti Front és szervezetei apparátusának ésszerűsítésével és újrafelosz­tásával, annak érdekében, hogy megerősítsük a járási szerveket és főleg az alapszervezete­ket. Továbbá a létszám csökkentésével is, elsősorban az ügyintézés, valamint a technikai és a gazdasági tevékenység területén. Arra törekszünk, hogy a Nemzeti Front tevékenysége megfeleljen az új követelmé­nyeknek. Ennek érdekében lényegesen töké­letesítenünk kell a kádermunkát is. A gyakor­latból tudjuk, hogy a Nemzeti Front és szerve­zetei tisztségeibe mindmáig sokszor olyan tisztségviselőket javasolnak, akik másutt nem váltak be, illetve akik már túljutottak teljesí­tőképességük delelőjén. Több fiatalt és nőt kívánunk a tisztségekbe javasolni, továbbá a nem kommunista pártok tagjait és pártonkí- vülieket is, beleértve azokat, akiknek meg kellett válniuk a CSKP soraitól, s akik nap­jainkban áldozatosan munkálkodnak a szocia­lizmus építéséért. A Nemzeti Front jelenlegi struktúrája mindenkinek nagymértékben le­hetővé teszi, hogy érvényesítse érdekeit és társadalmi elkötelezettséget tanúsítson. Ezek­nek. a lehetőségeknek, s a kezdeményezés kibontakozásának határait csak a szocialista társadalom alapelvei és törvényei szabják meg. A Nemzeti Front alapja volt és ma is alapja politikai rendszerünknek. Tudjuk, hogy az átalakítás sikere a nép bizalmának és támoga­tásának elnyerésétől függ. A szociális és a gaz­dasági fejlesztés legcélravezetőbb útjainak, s az ezzel kapcsolatos gyakorlati lépéseknek keresése során törvényszerűen előfordulnak különféle elképzelések, amelyeket eltérő ér­dekek diktálnak, javaslatok, amelyek érdeke­sek és elfogadhatóak, de elfogadhatatlanok is. A Nemzeti Front nyitott szervezet, amely­ben párbeszédet akarunk folytatni mindenki­vel, aki hozzá akar járulni az átalakítás céljai­nak sikeres eléréséhez. Támaszkodni kívá­nunk a közvélemény minden áramlatára. Tá­mogatni akarjuk mindazt, ami hozzájárul az alkotó légkör kialakításához, ami a pozitív, konstruktív célokat, szocialista társadalmunk­ban a demokrácia elmélyítését szolgálja. A de­mokratizálás és a nézetek pluralizmusa azon­ban nem jelenti a felelősségtudat feladását, a politikai kultúra és etika alapelveinek meg­sértését. A demokrácia mindig együtt jár a fe­lelősségtudattal, a politikai munka kulturáltsá­gával, a lelkiismeretességgel, a becsületesség­gel és a kötelességtudattal. Egyszóval az álta­lunk épített szocialista társadalomban elvá­laszthatatlan egymástól a demokrácia és a fe­lelősség, a jog és a kötelesség. *****A*A******ickickirHckick*irk***ick+***ick+***ic*rk-k*iirk**A*k** *★★★★★★★★***** **»**★★**★********★★★★★★★★★***A***AAA*A*AA**** A demokrácia és a felelősség

Next

/
Thumbnails
Contents