Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-28 / 17. szám

Vasárnap 1989. április 30. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05!22, nyugszik 19.51 Kö- zép-Szlovákia: 05.29, nyugszik 19.58 Nyugat- Szlovákia: 05.35, nyugszik 20.04 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia 03.01, nyugszik 13.25 Közép-Szlovákia: 03.08, nyugszik 13.32 Nyugat- Szlovákia: 03.14, nyugszik 13.38 órakor Névnapjukon szeretettel kö­szöntjük KATALIN, KITTI - ANASTÁZIA nevű kedves olvasóinkat AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL ...ÉS MEGSZÜLETETT A BÉKE Kon rád Inge cikke ÚJ TÁVÚTOK A SZOVJET-CSEH­SZLOVÁK KAPCSOUTOKBAN Mázsár László beszélgeté­se Georgij Ivanovlcs Jefl- mowal, a Szovjetunió Bra- tislavai Főkonzulátusának konzuljával, a Szovjet Bará­ti Társaságok és Kulturális Kapcsolatok Szövetségé­nek szlovákiai megbízott­jával NEM FOGYNAK KI AZ ÖTLETEKBŐL Kádek Gábor riport ja a Légi Efsz-röl SZÉP SZÁL LEGÉNYEK, KATONÁK Németh János riportja A „CSONTKOVÁCS" Péterfi Szonya Írása A HÁBORÚNAK NINCS NŐI ARCA OLeg Szemak írása TIUNKÓK Részlet JiH Medek azonos című kisregényéből NYELVEK ÉS STÁTUSZAIK Az APN sajtóügynökség lapunk számára írt cikkei ^evelel^^^^^^/élemén^ NEM LESZ HIÁNYCIKK A CAPILLAN? Több olvasónk érdeklődött afelől, hogy miért nem lehet már hosszabb ideje Capillan hajápoló szereket kapni. Aki nem tudná, a Capillan 'termékcsalád - sampon, vitaminkeverék és hajnövést serkentő szer - olyan természetes anyagokat tartalmazó, kellemes illatú és hatásos kozmetikum, amelyet ez ideig gyógyszertárakban és drogériákban lehetett kapni. Igaz, azt is csak ritkán; a fogyasztók gyorsan felismerték tulajdonságait és hamar szétkapkodták. Az utóbbi hetekben, hónapokban azonban mind gyakrabban kapnak a Capillan iránt érdeklődők a boltban nemleges választ. Vajon miért?- kérdeztük meg elsőként dr. Emil Orlíkot, az Opava-Komárov-i Galena vállalat igazgatóhelyettesét.-Egy múlt évi vezérigazgatói határozat alapján vállalatunk 1988 júniusától már csak a Capillan B vitaminkeveréket gyártja nagyban. A sampon és a hajnövesztő szer gyártását a Znojmo mellett Práőei Efsz vette át. Az utóbbi két kozmetikumot ugyan mi is gyártjuk, de csak kis mértékben, a gyógyszertárak részére. Ami a Capillan B hajvitamin-keveréket illeti, az az idén valóban hiánycikk volt. Szlovákiai megrendelőinknek az első negyedévben a tervezett 60 ezer darab helyett csak 6 ezret tudtunk szállítani, s azt ' is csak készletből. Januártól ugyanis megváltoztak a devizagazdálko­dási előírások, aminek következtében az idén az első negyedévben nem volt pénz néhány külföldön megvásárolható alapanyagra. Április­sal azonban új negyedév kezdődött, ami a Capillan B gyártásának újrakezdését is jelenti. Ez remélhetőleg az üzletek ellátottságán is hamarosan meg fog mutatkozni. Ezután Rufolf Kariint, a práöei Béke Efsz elnökhelyettesét kerestük meg telefonon:- Amíg a Galenában évente 2,5 millió darab Capillant gyártottak, addig nálunk az újonnan felszerelt korszerű gépsorral mintegy 6 millió darabot állítunk majd elő. Az ellátásban tapasztalt átmeneti zavarok a felfutás miatt vannak. Lemaradásunkat azonban mihamarabb szeretnénk behozni. Úgy tervezzük, az utolsó negyedévben már a keresletnek megfelelő mennyiséget termelünk.- Értesüléseink szerint a Capillan termékcsaládot főleg külföldre gyártják majd. Nem jelenti ez a belföldi piac igényeinek elhanyago­lását?- Az évi 6 millió darabot egyműszakos termeléssel érjük el. Tehát ha a kereslet nagyobb lesz, akkor a Capillan sampont és a Capillan Q hajnövesztő szert két, illetve három műszakban fogjuk gyártani.- A Galenának volt küldőszolgálata is. Önök ilyet nem terveznek?- Egyelőre nem. Ám ha valaki kéréssel fordul hozzánk, levelét nem dobjuk a szemétkosárba. GÁGYOR ALÍZ ...MAJD RINGATLAK VASÁRNAP Martanoviő utcai székházunk, a hangzatos Presszcentrum (köz­kedvelt nevén: Stresszcentrum) - bár a város szívétől ,,mindössze" félórai gyaloglásra esik - két árva busszal közelíthető csak meg- csúcsidőben a 113-assal, s az oly szeszélyesen feltünedező 23- assal. A múltkor olyan sokára jött, hogy a sajtópalota előtt várakozó tömeg tapssal - és válogatott kifejezésekkel - fogadta a zsúfolt járművet.) Hogyne olvastam volna hát sokadmagammal érdeklődés­sel és reménykedve a vasárnapi Új Szó április 14-i számának második oldalán a Bratislavai Fővárosi Közlekedési Beruházási Konszernvállalat igazgatójának nyilatkozatát a bratislavai gyorsva­sáról. Az igazgató elmondotta, hogy az illetékes kutatóintézet már „1973- ban feldolgozta a közlekedési rendszer átalakításának szükségessé­gét indokló felmérések eredményeit", továbbá, hogy „a növekvő igények kielégítése csak gyorsvasút építésével oldható meg", s ezt a tényt meglepő gyorsasággal, már 1976-ban tudomásul vette a kormány is. Nem feszítem, tovább az idegeket - a nyilatkozatból megtudhatjuk, hogy a szövetségi kormány tavaly decemberben jóváhagyta a gyorsvasút építési tervét. Félve olvastam tovább. De a nyilatkozó eloszlatta félelmemet: „ha majd 1997-ben üzembe helyezik a gyorsvasutat... lényegesen keve­sebb tömegszállító eszközre lesz szükség, s a felszabaduló kapacitá­sok minden bizonnyal jelentős mértékben hozzájárulnak az egész város személyszállítása színvonalának emeléséhez." Eddig az interjú. Eszembe jutott az egyszeri asszony, aki - hétköz­ben sok dolga lévén, imigyen vigasztalta síró leánykáját: „Ne ríjá', Etelkám, majd ringatlak vasárnap." Etelke mégis jobb helyzetben volt, legfeljebb hat napot kellett várnia. Nekünk évtizedeket, hogy végre megépüljön a gyorsvasút. Nem kellene legalább a nevét megváltoztatni? (KIEDROWSKA)- Hogy énekelnek mindenféle fattyúk, Pimasz veréb, csicsörke, banka, vadtyúk, mi hallgatunk a zűrzavarban, hagyjuk, csivogjanak, legyen meg akaratjuk. Csodásán úszunk a csodás halálba, de ottan az igaz dalt megtalálva az égre sírunk, gőgös, néma hattyúk. (Kosztolányi Dezső: Zsivajgó természet) (Nagy László felv.) NYELV - HÁZI HASZNÁLATRA A kis, fatáblás ablakocska akár egy falusi postáé is le­hetne. De egészen jó szolgá­latot teljesít a főváros külső városkerületében is. Itt veheti át az ember a csomagokat, levélküldeményeket, ame­lyekkel távol létében hiába kereste a postás. Szívesen járok ide, kevés az ügyfél, s kedvesek az alkalmazottak. Az ablakocska résnyire nyitva, mögötte ízes csalló­közi tájszólással, anyanyel­vűnkön folyik a beszélgetés:- Ebből a pogácsából egyél, reggel sütöttem­- Inkább elviszem ma­gammal, jó lesz délután. Óvatosan bekukucskálok. A gömbölyded, mosolygós asszony gyönyörködve nézi a kibontott kenyérruhára hal­mozott hazaiból falatozó lan- galéta fiút. Közben csemegé­nek otthoni hírekkel is ked­veskedik. Apád, húgod, nagy­anyád... A néhány mon­datból is nyilvánvaló, vala­melyik közeli faluból jár be ide dolgozni, a gyerek pedig itt tanul, a városban. Nem akarok hallgatózni, sem vár­ni. Finoman bekopogok és az otthonos, meghitt csevegés­re hangolódva magyarul mondom:- Kérem, csomagom ér­kezett. Itt az értesítés. Meg­kaphatnám? Bezárul a mosolygó arc. Mintha nem is hallotta volna, hogy közös anyanyelvűnkön szóltam, ,,hivatalosra fordítja a szót, hogy várjak, azonnal. Tiszta, pontos a szlovák kiej­tése.- Lemez van benne, me­selemez - közvetlenkedem tovább, de mintha süket len­ne. Tárgyilagos, személyte­len udvariassággal intézi a formaságokat (aláírás, le­gyen szíves, mutassa a sze­mélyazonosságiját, köszö­nöm), s bezárul a kis- ablak. Még ott nézege­tem, pakolom el a lemezt, amikor hallom, megint duru­zsoló, meleg a hangja:- Ezt az almát is tedd el, gyerekem... Elbizonytalanodva balla­gok hazafelé. Próbálok örül­ni, hogy nemsokára meghall­juk Halász Jutka hangját, ahogy telehinti kacagással a Weöres Sándor álmodta utat, amelyen „Fut a kocsi". S egy régebbi mozdulatra gondolok, amikor - Weöres vagy Kányádi lemezét hall­gatva? - bezártuk az ablakot, hogy ne zavarjuk vele a szomszédokat. Talán ki kellett volna tárni, hogy mindenki hallja?... H. MÉSZÁROS ERZSÉBET J Megkérdeztük | MEGKÉRDEZTÜK Karol WLACHOVSKYT, a zsű­ri elnökét:- Milyen szempontok alapján ítélték oda az idei Madách Imre-díjat? „A Szlovák Irodalmi Alap Madách-díjának évente történő odaítélését mindig kisebb mér­legvonás előzi meg. A csehszlovákiai magyar irodalom az utóbbi években - a drámairodalom kivételével - aránylag egyenletes termést ho­zott minden műfajban. Ugyanakkor kitűnt, hogy az irodalomró/ való gondolkodás túlszárnyalta az irodalom bán való gondolkodást és alkotó­erőt. Erről tanúskodik a legutóbbi évek Madách Imre-díjasainak névsora is, amelyen kizárólag irodalomtörténészek és -kritikusok nevei szere­pelnek. Gondolok itt Turczel Lajosra, Fonod Zoltánra és Rákos Péterre. Bár irodalomkritikát és esszéirodalmat tavaly is publikáltak magyar szerzők, különösen örömünkre szolgált, hogy az idén a Madách Imre-díj odaítélő bizottsága egy eredeti szépirodalmi mű alkotóját javasol­hatta díjazásra, mégpedig - ha életkorát pár évvel megtoldjuk - a középgenerációhoz tarto­zó Bállá Kálmánt Életírásjelek című, második verseskötetéért. Bállá Kálmán verseit - tömör és kissé le­egyszerűsített megfogalmazásban - megelőzi a gondolat, s a költő már csak a kész gondolati tartalmat veti papírra vers formájában. A gon­dolati tartalom szokatlanul sűrű a szótakarékos verssorokban, mert végeredménye a történelmi idő kutatásának és a társadalmi-szociális viszo­nyok által determinált ember vizsgálatának. Mindamellett megjegyzendő, hogy Bállá Kál­mán „lírai" önvizsgálata nem torkollik a kisebb­rendűség életérzésének felfokozásába, ellen­kezőleg, a költő igyekszik definiálni - persze a költészet véges határain belül - az ember számára meghatározó kapcsolatokat, olyan emberét, aki a marxi gondolat szellemében nemcsak alkalmazkodik a körülményekhez, amelyek közt él, hanem akinek megvan a joga és lehetősége változtatni ezen a világon. A szlovák irodalmi mű fordításáért járó Ma- dách-díjat Rácz Olivér kapta. A Nyugatosok kultivált stílusának örököse ő a csehszlovákiai magyar irodalomban. Nagyra értékeljük, hogy Rácz Olivér alkotó képességeit nemcsak saját, eredeti műveiben értékesíti, hanem a kortárs szlovák irodalom fordítására is szentel erejéből. Az ő érdeme, hogy most először áll rendelkezé­sünkre Ján Johanides könyvének olyan fordítá­sa, amely végre méltóképpen képviseli a szer­ző prózaírói művészetét a magyar fordításiro­dalomban. A Mauthauseni elefántok című re­gény magyar változata hűen tükrözi Johanides átgondolt, racionális modatépítését és kompo­zícióját, amelyből nem hiányoznak a bravúros elemek sem. Igaz ugyan, hogy Johanides eb­ben a regényben eltekintett a barokkizált mon- datstilizációtól, amellyel megkönnyítette a mű­fordító munkáját. Ez azonban korántsem csök­kenti Rácz Olivér teljesítményének értékét.- nozzaien­vegezetui - a teljesség kedveert - ném, hogy a zsűri nívódíjak kiosztására is tett javaslatot, mégpedig három hazai magyar szer­ző szépirodalmi alkotását jelölte meg: Rácz Olivér novelláskötetót, Tálamon Alfonz próza­írói debütjét és Keszeli Ferenc verseskötetét. Ezeket azonban egy másik alkalommal értéke­likmajd HARASZTI ILDIKÓ

Next

/
Thumbnails
Contents