Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-21 / 16. szám

Kisvállalatok Bulgáriában Az 1981-töl 1988-ig terjedő idő­szakban Szófiában 171 kisvállalat jött létre, amelyek az elmúlt évben 8,6 százalékkal teljesítették túl a ter­melési tervüket, s 183,6 millió leva értékű árut állítottak elő. Ezzel jelen­tős mértékben bővítették a belkeres­kedelmi kínálatot, s az ország kiviteli termeléséhez is hozzájárultak. Habár a kisvállalatok létrehozásá­nak fő célja az volt, hogy rugalma­san reagáljanak a piaci kereslet ala­kulására, egy részük a nagyvállala­tok számára is termel, illetve külön­böző szolgáltatásokkal kapcsolódik azok termelési programjához. Ti­zennyolc szófiai kisvállalat például számítástechnikai programokat ké­szít, valamint információs tevékeny­séggel, adatszolgáltatással segíti elő a nagyvállalatok irányítását. To­vábbi 35 kisvállalat bolgár szabadal­mak, találmányok gyakorlati hasz­nosításával foglalkozik, ezek specifi­kus kísérleti üzemekként segítik elő a tudományos-műszaki haladás leg­újabb vívmányainak gyakorlati alkal­mazását. A bolgár gazdasági szakemberek véleménye szerint a kisvállalatok működésének eddigi eredményei egyértelműen bizonyították a létjo­gosultságukat. Azzal számolnak, a kisvállalatok teljesítményei az idén is felülmúlják a tervezett mutatókat, s termelési értékük csupán Szófiá­ban eléri a 330 millió levát. -af­Nemzetközi együttműködés a környezetvédelemben Mivel foglalkozik a KGST bratislavai koordinációs központja? Harminc évvel ezelőtt még büszkék voltunk rá, amikor egy teljesen új gyárat a „zöld mezőn" felépítettünk. Hajdani büszkeségünk tárgyai mosta­nában gondokat okoznak. Szennyezik a levegőt, a vizet, a termőtalajt. Senki sem vonja kétségbe, hogy ezeket a gyárakat fel kellett építeni. A hiba abban rejlik, hogy az új üzemek felépítése előtt ritkán kérték ki a természetvédelmi szakemberek, az ökológusok véleményét, akiknek többek között az is a feladatukhoz tartozik, hogy tanácsot adjanak a környezetvédelmi szem­pontból legjobban megfelelő telephelyek kiválasztásához. Az utóbbi években azonban világszerte megváltozott a helyzet. Az ember civilizációs tevékenységével megbontja környezetének ökológiai egyensú­lyát, kárt tesz a pótolhatatlan természeti forrásokban. A víz, a levegő és a talaj minőségének a romlása, s a növényvilág veszélyeztetettsége a gaz­dasági növekedés korlátozó tényezőjévé vált. Előtérbe került tehát az a követelmény, hogy megismerjük a természeti környezet stabilitását bizto­sító alapvető ökológiai törvényszerűségeket, s figyelembe vegyük ezeket a gazdasági erőforrások kihasználásánál. HAGYOMÁNYOKRA ÉPÍTVE Csehszlovákiában a környezetvédelmi kutatásnak már sokéves hagyo­mányai vannak. Ez azzal függ össze, hogy hazánkban, mint iparilag fejlett országban, a kevésbé fejlett országokhoz viszonyítva korábban jelentkeztek a megoldásra váró ökológiai problémák. Ez azt jelenti, hogy a környezetvé­delmi kutatásban a többi szocialista országhoz viszonyítva is bizonyos időelőnyhöz jutottunk. A KGST keretében már a hetvenes évek elején javaslatokat terjesztettünk elő az ökológiai szempontoknak a gazdaság fejlesztésében való érvényesítésére, ökológusaink tapasztalatainak értéke­lése, konkrétan a Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Biológiai és ökológiai Intézetében kifejtett munka elismerése alapján ezt a bratislavai intézetet azzal bízták meg, hogy koordinálja a KGST-országok komplex természetvédelmi programjának egyik kutatási feladatát, amely az ökoszisz­témák tervszerű területi védelmére vonatkozik. Az intézet mellett 1971 óta működik a KGST koordinációs központja, amely ezzel a feladattal foglal­kozik. Az együttműködés eleinte nehezen bontakozott ki. Először arra kellett törekedni, hogy az egyes szocialista országokban kiegyenlítődjön a termé­szet- és környezetvédelmi kutatás színvonala. Emellett terminológiai problé­mák is előfordultak. Egy bizonyos kifejezésen mást értettünk mi, mást a bolgárok, s megint csak mást a lengyel kollégák. Ezért szükségesnek mutatkozott egy többnyelvű terminológiai szótár kiadása. NAGYOBB A KÜLFÖLDI ÉRDEKLŐDÉS Mint már említettük, az SZTA Kísérleti Biológiai és ökológiai Intézete az elmúlt évek folyamán a természet- és a környezetkutatásban jó nemzetközi hírnévre tett szert. Különösen nagyra értékelik az itt kidolgozott, LANDEP néven ismert módszertant, amely a tájegységek ökológiai szempontból optimális gazdasági hasznosítását irányozza elő. Ez a módszertan többek között kizárja a környezetet szennyező gyárak létesítését lakóhelyek köze­lében.- A LANDEP arra szolgál, hogy elősegítse az adott terület megkülönböz­tetett gazdasági hasznosítását, az ökológiai összefüggések maximális figye­lembe vétele mellett - magyarázza Dr. Zdeno Holub, a tudományok kandidátusa, az intézet sajtótitkára, aki a KGST koordinációs központjának az ügyeit is kezeli -, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy bármilyen műszaki fejlesztési tervet, vagy emberi tevékenységre vonatkozó tervezetet csak ökológiai terv alapján szabad kidolgozni. Sokan úgy vélhetik, hogy a LANDEP szép elméletnek látszik, de gyakorlati eredményeit nem nagyon lehet tapasztalni. Erre talán azt mondhatnánk, hogy senki sem próféta a saját hazájában. Hazai intézményeink ugyanis nem szorgalmazzák az együttműködést az ökológusokkal. Bulgáriában viszont felfigyeltek a bratislavai kutatók eredményeire. A LANDEP módszertan szerint, az intézet dolgozóival együttműködve kidolgozták a Pleveni járás ökológiai szempontból optimális gazdasági fejlesztési tervét. Ebben a járás­ban minden gazdasági tevékenységet ökológiai elbírálásnak vetettek alá. Újabban az NDK is igénybe vette a bratislavai kutatók közreműködését, akik mezőgazdasági vállalatok számára dolgoztak ki ökológiai szempontból elfogadható termelési rendszereket. A KÁRTÉTEL HELYREHOZÁSA Az ökológiai tervezésnek arra kell irányulnia, hogy elősegítse a tájegység károsításának megelőzését. De mi a teendő akkor, ha ez már megtörtént? Ezzel a kérdéssel azok a kutatók foglalkoznak, akik az intézet koordinációs tevékenysége keretében az ipari termelés által károsított területek újrahasz­nosítására hatékony felújítási módszereket dolgoznak ki. Nemzetközi együtt­működésben például kidolgozták a biológiai rekultiváció módszereit a szénki­termelés vagy a kohászati üzemek tevékenysége következtében értékte­lenné vált területek hasznosítására (nemcsak Ostrava környékén, hanem az Uraiban is.) Nagyon jó együttműködés van kialakulóban az olyan országok között, amelyeknek nemcsak közös határaik vannak, hanem határ menti körzeteiket ipari eredetű szennyezések károsítják, mint például az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia esetében. A nemzetközi együttműködés fontos területét alkotja a növényi és állati génalap védelme is. Nemcsak az egyes országok flóráját és faunáját képviselik, hanem azok kulturális örökségéhez is tartoznak. Ezért adatbank­ban rögzítettük a KGST-országok élővilágának génalapjára vonatkozó információkat, s külön könyvkiadványok tartalmazzák a veszélyeztetett növények és állatok jegyzékét az egyes országok szerint. Az adatbanknak nemcsak az a szerepe, hogy nyilvántartsa a környező természet összetéte­lét, hanem az is, hogy tájékoztatást nyújtson a vadon növő növények előfordulási helyeiről a növénynemesítők számára. Emellett számos olyan növény is létezik, amelyet ma még közönséges gyomnak tekintünk, habár lehetséges, hogy hasznos gyógyszeripari alapanyagok vonhatók ki belőlük, s ezt csak évek múltán fogjuk értékelni. RENDSZERES TANÁCSKOZÁSOK Az előbbiek folyamán csak néhány témát említettünk azokból a kutatási feladatokból, amelyekkel az ökoszisztémák területi védelme keretében a nemzetközi koordinációs központ foglalkozik. A továbbiak közé tartozik a növényvédő vegyszerek ökoszisztémákra gyakorolt hatásának a kutatása, valamint az ipari légszennyezés erdei növényzetet károsító hatásának a vizsgálata. Legújabban az ökoszisztémák védelmében a genetikai adottsá­gok kutatása is előtérbe került, a megváltozott környezeti viszonyokra való reagálás szempontjából. Az illetékes szakemberek tudományos-koordinációs tanácskozásokon vitatják meg a munkaterveket, s ellenőrzik az egyes időszakokra előirányzott feladatok teljesítését. A jelenlegi időszakban szükségessé vált az együttmű­ködés hatékonyságának növelése, ezért az érdekelt felek arra törekednek, hogy a feladatok általános megfogalmazása helyett előtérbe kerüljön a kiemelt célprogramok konkrét meghatározása, a teljesítés pontos határide­jével együtt. A környezetvédelem kérdései a KGST talaján is egyre nagyobb figyelem­ben részesülnek, amit az is bizonyít, hogy a KGST Titkársága mellett nemrég a környezetvédelmi állandó bizottságot is létrehozták. JARMILA 2ILAVA Biztató évkezdet az NDK növénytermesztésében A tavaszi mezőgazdasági munkák az NDK-ban is a szoká­sosnál korábban kezdődtek. Ez a körülmény jó alapot nyújtott ahhoz, hogy a növénytermesztésben előirányzott tervet a mezőgazdasági üzemek a tavalyinál sikeresebben teljesít­sék. Az állami terv erre az évre 11,6 millió tonna gabona betakarítását irányozza elő, öttonás átlagos hektárhozammal. E cél elérésére különösen azért van szükség, mert az elmúlt évben a kedvezőtlen időjárási feltételek miatt az NDK növény- termesztésében jelentős kiesések voltak. A gabonafélék országos terméshozama nem csökkent ugyan az 1982 óta rendszeresen elért 10 millió tonnás szint alá, de a tervezett mennyiségből így is 1,4 millió tonna hiányzott. Ennél is bonyolultabb helyzet következett be a cukorrépa-termesztés­ben, amiből az előző évi terméshez viszonyítva 40 százalék­kal kevesebbet takarítottak be. Ugyanakkor terven felüli hoza­mokat sikerült elérni az olajnövényekből, burgonyából és kukoricából. A tavaszi és a téli hónapokra a takarmányellátás céljaira mintegy 500 millió devizamárkáért külföldről kellett behozni takarmánygabonát. Az NDK központi párt- és állami szervei az év elején behatóan foglalkoztak a kialakult helyzettel, s az idei terv feladatait az egységes mezőgazdasági szövetkezetek is rész­letesen megvitatták. Amint arra egyes bíráló vélemények rámutattak, a mezőgazdasági üzemek gyengébb eredményeit szubjektív tényezők is okozták, ugyanis az azonos feltételek között termelő üzemek hektárhozamai között egyes gabona­félékből egy tonnányi különbségek is előfordultak. Ezzel szemben 39 szövetkezetben a kedvezőtlen időjárás ellenére is képesek voltak 6 tonnánál nagyobb hektárhozamokat elérni. A mezőgazdasági dolgozók figyelme most az agrotechnikai határidők megtartására, a tavaszi munkák jó minőségű elvég­zésére, s a tudományos kutatás eredményeinek széles körű kihasználására irányul. A mezőgazdasági szövetkezetek dol­gozói igyekeznek legalább részben pótolni az elmúlt évi kiesést, ezért kötelezettséget vállaltak, hogy az idén 200 ezer tonna gabonát termelnek terven felül. A kedvező tavaszi időjárás egyelőre jó feltételeket teremtett hozzá, hogy elhatá­rozásukat sikeresen valóra váltsák. Az NDK mezőgazdaságában a termőtalaj gazdaságos kihasználása is fontos szerepet játszik. Az elmúlt évben a mezőgazdasági termelők rendelkezésére álló földterület az eddigi legalacsonyabb szintre, 2,4 millió hektárra csökkent. Az NDK legmagasabb szintű szervei ezért nemcsak a mezőgaz­dasági földterület további csökkenésének megakadályozá­sára hoztak intézkedéseket, hanem a használaton kívüli területek termővé tételére is. A tervek szerint 1990-ig 120 ezer hektárral kellene növelni a mezőgazdasági földalapot. (ŐSTK) Romániában az idén 62 ezer hektá­ron telepítenek új erdőségeket. Ebből 44 ezer hektár az irtások felújítása, 18 ezer hektár pedig a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan terület. A ter­vezett fásítási munkák döntő részét a tavaszi időszakban végezték el. Elsősorban értékes honos fafajokat ültetnek, főleg tölgyet, bükköt, hársfát, jávorfát, jegenyefenyőt és diót. A ma­gasabban fekvő hegyvidéki körzetek­ben főleg papír- és cellulózgyártásra alkalmas erdei fenyőket telepítenek. Jelenleg Románia nem egészen harmadrészét erdőségek borítják, amelyek nemcsak gazdaságilag hasz­nosak, hanem jelentős környezetvé­delmi szerepük is van. Az utóbbi évek­ben azonban az intenzív fakitermelés, valamint a környezet szennyeződése Erdősítések Romániában miatt az erdőterületek nagysága kife­jező mértékben csökkent. A romániai sajtóban megjelenő vé­lemények szerint az erdőségek kiszé­lesítését, valamint a faállomány minő­ségi összetételének a javítását az er­dőgazdasági törvény következete­sebb megtartásával kellene elérni, amely szigorú irányelveket tartalmaz az erdőségek gyarapítása és védelme területén. Előírja például a fakiterme­lés mértékének korlátozását, s a fai­pari termékek gyártásának tíz évre szóló beszüntetését azokban a körze­tekben, ahol az erdősültség mértéke nem kielégítő. Az új erdők telepítésé­vel párhuzamosan talajvédelmi és hid­rotechnikai munkálatokat is végeznek. Romániában a fakitermelés mérséklé­se érdekében már hosszabb ideje kor­látozzák a papírfogyasztást, többek között az újságok és a könyvek pél­dányszámát is.---------------------------kr­A k ubai mezőgazdasági termelésnek nemcsak a la­kosság élelmiszer-ellátása szempontjából van jelentő­sége, hanem az ország pénzügyi helyzetében is fontos szerepet játszik, hi­szen a kubai kivitel 80 szá­zalékát mezőgazdasági ter­mékek képezik. Ugyanak­kor a mezőgazdasági ter­melésben a közélelmezés szükségleteiből kiindulva jelentős szerkezeti átalakí­tás van folyamatban, mely­nek keretében már eddig is csökkent a növényter­mesztés részaránya, az ál­lattenyésztésé pedig az el­múlt ötéves tervidőszak­ban 39 százalékról 43 szá­zalékra nőtt. Az utóbbi idő­ben a szárnyasok tenyész­tése is gyors ütemben fej­lődött, s a vágott liba az ország egyik jelentős ex­portcikkévé vált. Amint a felvételen is látható, a ku­bai libák a természetes tar­tási viszonyoknak köszön­hetik külföldi népszerűsé­güket. (A ÓSTK felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents