Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-21 / 16. szám

Az árukínálat bővítése, a megrendelésre készített cikkek változatossága, a lakossági szolgáltatások, együttműködés a nagy ipari vállalatokkal - elsősor­ban a szakmunkák átvállalása -, a népművészeti hagyományok ápolása és a megváltozott munkaké­pességűek foglalkoztatása - ez jellemzi az ipari szövetkezeteket. Eredményeikről, gondjaikról beszélgettünk a szlovákiai szövetség vezetőivel, illetve néhány szövetkezet elnökével. AZ IGÉNYEKNEK MEGFELELŐEN- A jelenlegi ötéves tervidőszak elejétől folyamatosan teljesítjük ter­veink valamennyi mutatóját - szö­gezte le Branislav Bíróé, a Szlováki­ai Ipari Szövetkezetek Szövetségé­nek elnöke. - Tavalyi eredményein­kért sem kell szégyenkeznünk. Több mint 4 milliárd 94 millió korona érté­kű teljesítményt nyújtott 51 992 dol­gozónk. Lakossági szolgáltatásaink értéke meghaladta az 1 milliárd 133 millió koronát. A szocialista és a tő­kés államokba 23 százalékkal növe­kedett a kivitelünk. számíthatnak a nagy építőipari vál­lalatokra. Ezért alakították ki saját építőcsoportjaikat. Például a brati- slavai székhelyű Sluzba ipari szö­vetkezet önerővel építette fel skali- cai részlegét, vagy a Kozatex a so- morjai (Samorín) és a Plavecky Stvrtok-i egységét. Az első említett szövetkezetnek ugyanis igen rosz- szak a tapasztalatai a nagy építők­kel: a szlovák főváros Centrál fürdő­jét még tizennégy év után sem fejez­ték be, nekik pedig üzemeltetni kell... Hasonló a helyzet a gépekkel, berendezésekkel is. Ha egy-egy • A megrendelésre gyártott bútorok nagy előnye a variálhatóság - ezért a fokozott érdeklődés irántuk A számok önmagukért beszélnek, de érdemes egy pillantást vetni arra is, mi rejlik mögöttük. Az eredmé­nyek titka a szövetség vezetői sze­rint az, hogy már a nyolcvanas évék elejétől valamennyi szövetkezetben következetesen előtérbe került az anyagi érdekeltség. Arra töreked­nek, hogy minden tag felelősséget vállaljon az eredményekért. Az áru­termelésben például igyekeznek al­kalmazkodni a kereskedelem igé­nyeihez. Kis sorozatú gyártmányaik keresettek, és azt is mindig szem előtt tartják, hogy ne raktárkészle­tet növelő termékeket gyártsanak.- Szövetkezeteinket úgy irányít­juk, hogy a rugalmasságot követelő változások soha ne érjék őket meg­lepetésszerűen - mondotta a szö­vetség elnöke. - Még akkor sem veszíthetik el a fejüket, ha a külföldi megrendelő nem kér többet a ter­mékből. így volt ez például a hloho- veci Lubonas szövetkezet esetében. Két évig sikeresen exportálták a ke­rítésnek való dróthálót Szaúd-Arábi- ába, aztán egyszerre megszűnt az érdeklődés a gyártmány iránt. Ilyen esetekben is meg kell találni a kive­zető utat: új partnert kell keresni, vagy pedig a termelési programot kell módosítani. CSAK ÖNMAGUKRA TÁMASZKODHATNAK Arra már régebben rájöttek az ipari szövetkezetek, hogy csupán a saját erejükre támaszkodhatnak. Például a beruházásoknál nemigen szövetkezetnek néhány darabra van szüksége valamilyen kellékből, szin­te nem akad gyártó, aki eleget tenne kérésüknek. Még ha ígéretet kap­nak, akkor is hosszú ideig tart a szállítás. Ezért aztán nem csoda, ha az ipari szövetkezetek egy része ilyen szempontból is önellátó: képe­sek a gyártáshoz szükséges eszkö­zöket előállítani.- Nemcsak a gépek, munkaesz­közök okozzák a gondot, hanem a szállítói-megrendelői kapcsolatok is - magyarázza Branislav Bíróé.- Ezen úgy segítünk, hogy a kellé­kek gyártását is magunkra vállaljuk. Például a Kozatex, amely bőrdisz- múárut készít, szinte önellátó a fel­használandó kellékekből. A prievi- dzai faipari szövetkezet az alap­anyagokat - beleértve a hulladékot,- komplex módon feldolgozza. A hlohoveci Lubonas szövetkezet pedig az alapanyaggyártástól kezd­ve a késztermékig mindent maga , végez el. HÁTRÁNYOS HELYZETBEN - MEDDIG? Az új gazdasági mechanizmus bevezetésétől, az átalakítástól a gondok megoldását, a problémák felszámolását várják. Arra nem pa­naszkodnak, hogy nincs elég mun­kájuk, hiszen termékeik iránt az ér­deklődés olyan, hogy az elvárásnak nem is tudnak eleget tenni. Alap- anyag-ellátottsáauk viszont sok fej­törést okoz a szövetkezetek vezetői­nek. Gyakran bizonytalanok, mit kapnak a szállítóktól, a határidők is sokszor „csúsznak". Ez okozza olykor a készletek felesleges felhal­mozását, de a berendezések és a munkaerő nem folyamatos kihasz­nálását is. Az ipari szövetkezetek illetékesei úgy érzik, nem egyenrangú partne­rei az állami vállalatoknak. Mert mit tehetnek ők például azzal kapcsolat­ban, hogy a földműves-szövetkeze­tek melléküzemágaiban az ugyano­lyan tevékenységet végzők keresete - mivel az adót nem ők fizetik - havi háromszáz, esetleg ötszáz koroná­val is magasabb. A munkaerőván­dorlást ilyen körülmények közepette nehéz megakadályozni. További megkötések is kedvezőt­lenül befolyásolják az ipari szövet­kezetek eredményes működését. Az üzemanyag-felhasználás huszonöt százalékos csökkentése, a faalapa­nyag mennyiségének „lefaragása" szintén rosszul hat a tevékenysé­gükre. Nem kis gond az utánpótlás, a fiatalok képzése is. Aránytalanul nagy megterhelésnek érzik a szak- tanintézeteknek nyújtott anyagi rá­fordítást. VESZTESÉG ÉS ÚTKERESÉS Ez utóbbi különösen érinti a brati- slavai Vzorodev ipari szövetkezetét.- Ma már a szabász, varrónő szakma nem tartozik az attraktívak közé - mondotta Mária Bálázóvá elnök. - Ha végül is sikerül meg­nyernünk a lányokat és kitanulnak a mi költségünkön, akkor férjhez mennek és a gyermeknevelés miatt évekre kiesnek a munkából. De lé­nyegében nem is ez a természetes hiányzás a gondunk, hanem az, hogy viszonylag kevesen térnek vissza hozzánk. A nemzeti bizottsá­gok engedélyei alapján szolgáltatást nyújtók egy részének is mi tettük lehetővé a szakma kitanulását, de nekünk ebből csak ráfizetésünk van, hasznunk nem. Pedig arra ennek a szövetkezet­nek is igen nagy szüksége volna. Hisz az elmúlt évet 300 ezer korona hiánnyal zárta. A konfekcióval fog­lalkozó szlovákiai ipari szövetkeze­tek közül ők nyújtják a legnagyobb arányú szolgáltatást a lakosságnak - ez tevékenységük 68 százalékát teszi ki - és 64 részlegükön nem könnyű a nyereséges tevékenysé­get megszervezni.- Nem vagyunk elégedettek és nem adjuk fel - határozottan jelenti ki az elnök. - Az Unitex vállalattól sikerült gyapjú- és egyéb divatos anyagot beszereznünk, a lévai (Le- vice) Levitextől pedig farmeranya­got, amelyet Brnóban ,,márványosí- tanak". Ezekből az anyagokból ké­szült ruháink igen keresettek a vásá­rolni szándékozók körében. Ausztri­ából és az NSZK-ból is hoztunk be szöveteket, melyekből elsősorban alkalmi ruhák készülnek. A bratislavai Dunaj áruháznak is varrnak 12 féle modellt - egyenként 100-150 darabot, külföldi alapanyag­ból. A második negyedév végén kerülnek ezek az exkluzív ruhák az áruházba. Új utakat is keresnek. Egy osztrák céggel szeretnének sikeres együttműködésre lépni és esetleg közös vállalatot is létrehozni. A LEGJOBBAK KÖZÖTT Ján Jankoviö, a bratislavai Koza­tex ipari szövetkezet elnöke viszont már arról számolhatott be, hogy ók a szlovákiai ipari szövetkezetek kö­zül elsőként már létrehozták Munká­cson az Intergalko közös vállalatot. Vannak ugyan még megoldatlan kérdések, amelyeknek eldöntését a felsőbb szervektől várják, de az elnök azért így nyilatkozik: Mi ké­szek vagyunk az együttműködésre és idén már nyereséget szeretnénk elérni ebben a vállalkozásunkban. A Kozatex ipari szövetkezet egyébként termékeinek felét a világ 22 országába exportálja. Azt szeret­nék elérni, hogy valamennyi külföl­dön forgalmazott divatcikkük a hazai üzletükben is kapható legyen - ne csak a szövetkezet mintaboltjaiban árusítsák azokat. És idén egy újdon­sággal is meglepik a piacot: eser­nyő, öv, kézitáska és cipő együtte­seket gyártanak. Iván Tureőek, a bratislavai Sluzba Ipari Szövetkezet elnöke is elmon­dotta, mivel bővül tevékenységük, javulnak szolgáltatásaik:- Fényképészeti szolgáltatásain­kat a diapozitívekról készített fény­képekkel bővítjük. A már működő minilaboratóriumokon kívül szeret­nénk továbbit létesíteni és video- programok készítésével is foglalko­zunk majd. A sokat bírált Centrál uszodában is bővítjük szolgáltatása­inkat: a kozmetikait és a vendéglátó- iparit és reméljük, hogy a parkolás is r ' videsen megoldódik. Teljességre törekvés nélkül vá­zoltuk a szlovákiai ipari szövetkeze­tek helyzetét, a legeredményeseb­bek törekvéseit, az új lehetőségek kihasználásának kezdeményezése­it. A fogyasztók szemszögéből egyöntetűen leszögezhetjük: az el­látásból, a választék bővítéséből még nagyobb részt vállalhatnának. Szolgáltatásaik iránt is növekszik az igény. Bíztató, hogy az új törvény értelmében további nyolc ipari szö­vetkezetét alapítottak a meglévő 110 mellé és 30 újabb kérelmezőről döntenek az illetékesek. DEÁK TERÉZ • A piest'anyi Pieát'anka ipari szövetkezetben készített blúzok, ruhák igen keresettek a vásárlók körében i itt készülnek a Kozatex divatos táskái... (Gyökeres György, R. átursa és CSTK felv.) ÚJS 1989.1 Eredmények és gondok a szlovákiai ipari szövetkezetekben

Next

/
Thumbnails
Contents