Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-04-21 / 16. szám

Az idén igazán korán és szépen köszöntött ránk a tavasz. Március nyárias időjárásának hatására gyorsan haragoszöld színt kaptak a gabonatáblák, és egyszeriben virágba borultak a fák. Ebben az időszakban más években még nem pompá­zott ilyen pazar színekben, és nem keltett ennyi reményt bő termésre a természet. Nem is kellett biztatni a földműveseket, gyors ütemben folyt a munka mindenütt. Főleg az ország déli körzeteiben korán a földbe került a tavaszi árpa, a borsó, az előcsíráztatott burgonya, és a cukorrépát is idejekorán elve­tették. Most, amikor a mezőgazdaság szocialista átalakítása 40. évfordulójának megünneplésére készülünk, földműveseink számolnak azzal, hogy vége a bábáskodásnak, a vállalatok­nak meg kell állniuk a saját lábukon, nem támaszkodhatnak állami támogatásra, mint korábban. Arra sem várhatnak, hogy helyettük a munka egy részét majd az ipari üzemek munkásai és különböző intézmények alkalmazottai végzik el. Eljött az idő - talán egy kissé megkésve amikor a mezőgazdaság segítség helyett szolgáltatásokat vár és kap a népgazdaság­tól, viszont a problémáit m^ga kénytelen megoldani. Miről is van szó? A mezőgazdasági vállalatok elsősorban üzemanyag-takarékosan üzemelő, de nagy teljesítményű gépeket akarnak vásárolni. Olyanokat, amelyekkel gyorsan és megbízhatóan lehet dolgozni. A gyakorlat igazolta, milyen előnyt jelent, ha a mezőgazdasági vállalat a korszerű gépek segítségével két-három nap alatt befejezheti a vetést. Ma már csakis így lehet megteremteni a mezőgazdasági termelés fejlesztésének feltételeit. Elmúlt az ígérgetések időszaka. A gépiparnak figyelembe kell vennie, hogy a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez milyen gépeket igényel a gya­korlat. Ez a tavasz azért is más, mert a gazdasági szervek nagyobb mértékben alkalmazzák a gazdasági szabályzókat. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma az értékelések szerint eléggé rugalmasan és körültekintően használja fel a termelőkedv serkentésére szánt pénzösszege­ket azoknak a mezőgazdasági vállalatoknak a támogatására, amelyek a társadalmi igényléseket figyelembe véve, például több cukorrépát és burgonyát termelnek. A gazdasági sza­bályzórendszer előnye, hogy a kevésbé vonzó növényeknek a termelése is egyre jövedelmezőbb legyen. Ennek köszön­hető, hogy az Érsekújvári (Nővé Zámky) és más járásokban jóval nagyobb területen vetettek cukorrépát, mint a múlt évben. Az első lépés tehát megtörtént a szabályzók lehető legjobb felhasználására. Igaz, egyelőre kicsit bátortalanul döntenek a gazdasági szervek, és talán a szükségesnél kisebb összegeket irányoznak elő az olyan növények ter­mesztése iránti érdeklődés felkeltésére, amelyek hiánya prob­lémákat okozott az élelmiszerellátásban. A másik oldalon gondot okoz például a gépvásárlási hozzájárulás kihaszná­lása, hisz a múlt évben nagyon kevés répa- és burgonyabeta­karító gépet hoztak forgalomba. Ilyen feltételek között aligha teljesítheti célját a gazdasági szabályzórendszer, az anyagi ösztönzés. Mezőgazdasági vállalataink első lépéseiket teszik az új feltételek között. Tudjuk, menet közben alakulnak ki a legru­galmasabb és bevált irányítási és szervezési módszerek. Az elavult direktiv irányítás helyett immár az összehangoló tevé­kenység és a kétoldalú együttműködés érvényesül. A feldol­gozó vállalatok közvetlenül kötnek szerződést az élelmiszer- ipari alapanyagokat termelő vállalatokkal. Akik többet vállal­nak a társadalmi igények kielégítéséből, azok különféle ked­vezményben részesülnek. Ezen az úton eljuthatunk oda, hogy a termelők kielégítik a feldolgozóipar, emez pedig a fogyasz­tók igényeit. Amint számos termelési értekezleten elhangzott, ezen az úton kell továbbhaladni a növénytermesztésben, de nagyon kell ügyelni arra, hogy a felelős tisztségviselők kifogástalanul végezzék munkájukat. ígérgetés helyett inkább tettekkel bizo­nyítsák, hogy hívei az átalakításnak. Az elmúlt években ugyanis gyakran megtörtént, hogy egyes vállalatok és gazda­sági szervek vezetői nem törődtek a szükséges termőterületek megtartásával. Arra hivatkoztak, hogy majd kisebb területen termelnek például több cukorrépát és burgonyát. Ez persze nem sikerült, így tavaly is tovább csökkent az említett növé­nyek termőterülete és terméshozama, ami zavart okozott az ellátásban. A párt- és gazdasági szervek értékelik a kialakult helyzetet, és valószínűnek látszik, hogy a felelőtlen tisztségvi­selők elnyerik büntetésüket. A tavasz új reményeket, de új gondokat is hozott. Remény­kedhetünk, mert jó termésre van kilátás, ám ugyanakkor bosszankodhatunk is, mert a szolgáltatások részleges javu­lása ellenére, nem minden mezőgazdasági vállalat kapta meg idejében a vetőmagot, a vegyszereket és az igényelt gépeket. Ezen mielőbb változtatni kell, mert a mezőgazdasági dolgozók ugyan nagy erőfeszítéseket tesznek a növénytermesztés struktúrájának előnyös változtatásáért és a feladatok teljesíté­séért, de ha nem kapják meg a szükséges kellékeket, akkor előfordulhat, hogy megint nem tudnak eleget tenni a társa­dalmi megrendelésnek. Az átalakítást, miként azt a CSKP KB 13. ülésén is hangsúlyozták, mindenütt komolyan kell venni, mert ez a társadalom gyorsabb fejlődésének a? alapja. Talán nem ártana utánanézni, kik készek teljes felelősséggel teljesí­teni a feladatokat, és kik azok, akik tudatosan fékezik az előrehaladást. Igaz a mondás, hogy új módon csak újszerűén gondolkodó emberekkel lehet dolgozni. BÁLLÁ JÓZSEF dj Timin, dj nflUYH

Next

/
Thumbnails
Contents