Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-14 / 15. szám
• Az eddigi állásfoglalásaiból az vehető ki, hogy nem kedveli különösképpen az újságírókat. így van?- Ez nem fedi a valóságot. Bár rengeteg valótlanságot leírtak már rólam a lapok, nyugodt szívvel kijelenthetem: az újságírók között egyetlen ellenségem sincs. Meggyőződésem ugyanis, hogy kötelességem tájékoztatni azokat, akik szurkolnak értünk, és sikereinknek velünk örülnek. Egyrészt ezért nem háborúztam soha a sajtó képviselőivel, másrészt azért, mert elsődlegesen edző vagyok, s minden konfrontáció elvonná a figyelmet a szakmától. • Ha az edzők felkészültsége tekintetében összehasonlitaná a magyar úszást a honi labdarúgással, mekkora különbséget találna?- Az úszószakemberek munkáját a szöuli fantasztikus szereplés minősíti. A négy arany- és két ezüstérem, valamint a negyvenhárom olimpiai pont alapián állítom, hogy az úszó- és a labdarúgóedzök között az esetek többségében nagyobb a különbség, mint egy egyetemista és egy óvodás között. • Ha a labdarúgóedző összehasonlítható az úszóval, akkor az is igaz: a szakmai képzettség nem sportágspecifikus. Ebből kifolyólag, ha ön futballszakembernek ment volna, ugyanilyen sikeres lenne. Helyes ez a logikai okfejtés?- Igen. Az én edzői nagyságom abban van, hogy rendelkezem az interdependenci- ális kreativitás képességével. Azaz, eljutottam arra a szintre, hogy el tudom választani a lényegest a lényegtelentől, s mindezt alkotó módon hasznosítom. A tudásom azonban nem sportághoz kötött. Ebből következően, ha annak idején a focit választom, ma ugyanilyen eredményes lennék. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az: amikor úszóedzőnek mentem, akkor sportágam hasonlóan színvonaltalan volt, mint most a futball. • Milyen versenyszámokban állhatott volna még fel a dobogóra magyar versenyző Szöulban?- Először is 200 férfi mellen. Ismeretes, hogy ezt a távot tanítványom, Szabó József nyerte, névrokona, Szabó Péter a nyolcadik helyen végzett. • Nem túlzás azt kijelenteni, hogy az utóbbi érmes lehetett volna?- Valóban nagy szakmai melléfogás lenne ilyet állítani, csakhogy szerintem nem ő, hanem a 100 mellen olimpiai ötödik helyezett Debnár Tamás végezhetett volna a dobogón. Az a Debnár, aki 200 mellen nem indulhatott Szöulban, annak ellenére, hogy az ötkarikás játékok előtt egy hónappal rendezett válogatóversenyt, az országos bajnokságot megnyerte. • Véleménye szerint tehát az egyik érem 200 mellen úszott el. Hol veszett el a másik kettő?- A 200 férfi háton. Szilárd véleményem, hogy Darnyi Tamás és Deutsch Tamás is érmes lehetett volna. Darnyi azonban az Széchy Tamás előfutamok során, rögtön az első fordulónál szabálytalankodott, s miután látta, a bíró piros zászlót emelt fel, azaz kizárta, a hátralevő métereket már csak félgőzzel úszta végig. Képességei és szöuli formája tudatában pedig állítom: megnyerhette volna a 200 métert. Komoly esélye volt az éremre Deutschnak is. Nyáron, a felkészülés során tartott edzéseken fantasztikus időket ért el, de a formába hozás idején, sajnos, nem csak én foglalkoztam vele, s ez, bizony, meglátszott olimpiai eredményein. • összeségében azért elégedett a magyar úszók olimpiai szereplésével?- Nincs okom az elégedetlenségre, hiszen az éremtáblázaton Magyarország a 3. helyet szerezte meg. Sőt, ha csak a férfi számokat nézzük, akkor az összes úszónagyhatalmakat megelőzve az első. Ez csupán a kezdet, hiszen rengeteg ragyogó képességű úszónk van. Az én kezem alatt is számos tehetség bontogatja szárnyait, akik a következő olimpiára már felnőnek Dárnyiék mellé. Ezért az igazán nagy úszócsapat Barcelonában áll majd rajthoz, s legalább tizenkét érmet hozunk haza! • Mit tenne az úszósport fellendítése érdekében?- Mindenekelőtt megszüntetném az 50 méteres gyorsúszást, és helyette hosszabb távokat vennék fel a műsorba. Átformálnám a versenylebonyolítási rendszert. A jelenlegi, órákon át tartó unalmas előfutamok ugyanis nem vonzzák a közönséget, sőt megkockáztatom, a döntőben is csak azt a két-három úszót kíséri figyelem, akik az elsőségért küzdenek. Éppen ezért nem nyolcas finálét, hanem a rendkívüli népszerű teniszversenyek mintájára negyeddöntőt, elődöntőt és finálét rendeznék, amelyeken mindig csak két úszó állna rajthoz. A hagyományos formát csak az amúgy is hatalmas érdeklődést kiváltó olimpián, világbajnokságon és Európa-bajnokságon tartanám meg. • Úgy gondolja, ha az úszók párokban csapnának össze egymással, akkor nemcsak a világversenyeken telnének meg az uszodák lelátói?- Biztos vagyok benne. A páros versenyek ugyanis fantasztikus csatákat hoznának, mert elképzeléseim szerint a vesztes mindig kiesne, s így a győztes állandóan erősebb ellenféllel kerülne szembe. A kiélezett harc, a teniszhez hasonlóan becsalogatná a nézőket és a televízió is nagyobb érdeklődést mutatna. A kiemelkedő teljesítményt ugyanis, akárcsak egy világhírű festő jól sikerült képét, megfelelően honorálni kell. • Az úszók idáig évente háromnál többször nem voltak csúcsformában. Ahhoz viszont, hogy elképzelései beváljanak, a versenyzőknek tizenkét hónap alatt akár hatszor is a legjobb eredményük körül kellene úszniuk. Megvalósítható ez szakmailag?- Egyértelmű igen a válaszom. Az úszók egy évben akár hatszor is képesek formába kerülni, csakhogy erre a jelen viszonyok között semmi szükség... Amíg nem úszók irányítják az úszósportot, minden, amiről az előbbiekben beszéltünk, csak álom marad... • A szurkolók szemében általában az a legnagyobb klasszis, aki a legtöbb aranyérmet nyeri az éppen aktuális világversenyen. Ezzel a nézettel, gondolom nem ért egyet, hiszen többször is hangoztatta: Darnyi teljesítményét többre tartja, mint a Szöulban öt győzelmet aratott, s ennek következtében az elmúlt év úszójává választott Biondiét. Ha tehát nem az elsőségek száma a döntő, akkor mi alapján ítéli meg a versenyzők eredményeit?- Mindig azokat az úszókat becsültem a legtöbbre, azoknak a versenyzése jelentett számomra élményt, akik nem fizikai adottságaik, hanem sportemberi tulajdonságaik révén emelkedtek társaik fölé. Tehát a nagy küzdőkkel, a kitartó, elveszett versenyt nem ismerő világhirességekkel szimpatizálok. Vagyis nem az olyan két méter feletti sportolókkal, mint Biondi vagy Gross, akik ugyan világcsúcsokat javítottak, viadalokat nyertek öt méterrel, ám abban a pillanatban, amikor valaki megszorította, fej-fej melletti küzdelemre késztette őket, mindig alulmaradtak. • De hát Boindi mégis csak ötszörös olimpiai bajnok...- Igen, de az öt aranyéremből hármat váltóban nyert, amelynek sikeréhez rajta kívül még kilenc úszó járult hozzá. A váltó mindig egy ország úszósportjának az erejét mutatja, nem pedig egy versenyzőét. A várakozással és hangzatos nyilatkozataival ellentétben ugyanis nem négy, hanem csupán két első helyet szerzett. Az egyiket 100 gyorson, legjobbjától jelentősen elmaradva, a másikat pedig 50 gyorson. Az utóbbi távon nem a sportemberi értékek számítanak, hanem kizárólag a fizikai adottságok. Nem hazabeszélek, amikor azt állítom: az év úszója címet nem Biondinak, hanem a két vegyesúszó számban világcsúcsokkal nyertes Darnyinak kellett volna kapnia. • Volt-e a szöuli úszócsillagok között olyan, akit Goodellhez hasonlóan extra klasszisnak tart?- Igen. Az amerikai Evans nagyon mély benyomást tett rám. Szerintem a női versenyeknek messze ö volt a legkimagaslóbb egyénisége. Egerszegi Krisztina három évvel fiatalabb az amerikai lánynál. Ez az eltérés azonban lényegtelen, hiszen ha „Egér" a jelenlegi ütemben fejlődik tovább, akkor még Evansnél is sokkal kiválóbb úszó lehet. • Véleménye szerint a sportorvosok a szabályok keretei között milyen módon segíthetnék a szakmai munkát?- A sportorvosok tisztességes úton nem tudnak érdemben segíteni nekünk, mert nem értenek a munkánkhoz. Az edzőskö- dés ugyanis szakma, de nem orvosi szakma... • Mitől eredményes a magyar úszósport?- Sportmozgalmunk minden sikerét a kiemelkedő edzóegyéniségeknek köszönheti. Azoknak az időszakonként megjelent nagy tudású embereknek, akiktől függött és függ a magyar élsport eredményességének sorsa. Ide tartozik természetesen a Széchy- jelenség is, amely egyben válasz a kérdésre. Rajtam kívül ugyanis az elmúlt másfél évtizedben csak Kiss Lászlónak volt világ- versenyen aranyérmes úszója, de neki is csak egy. • Külföldi kollégáihoz viszonyítva a Széchy-jelenség, vagyis elismerésre méltó szakmai tudása, érzése szerint mennyit ér?- Az egyetlen objektív összehasonlítási alap, az eredményesség. Nos, ebből a reális szempontból nézve kijelenthetem: az aktív úszóedzők között én vagyok a legjobb a világon... • Mi a kedvenc időtöltése?- Az élet legnagyobb ajándéka számomra, a léten kívül, az olvasás. Még nem voltam négyéves, amikor először önállóan olvastam mesét, s ettől kezdve a könyvek forgatása szenvedélyemmé vált. Valószínűleg tájékozottságom közrejátszik abban, hogy két-három lépcsőfokkal mindig előrébb járok kollégáimnál az úszóedzöi pályán. • Miben változott a személyisége az edzői pályafutása során?-Sokkal toleránsabb lettem, ötvenhét évesen már türelemmel s megértéssel kezelem mások hibáit. De azt hiszem, ezzel minden öregedésnek induló ember így van. • Bár munkabírásán nem mutatkoznak az öregedés jelei, lassan mégis eléri a nyugdíjkorhatárt. Meddig kíván még edzősködni, világklasszisokat nevelni?- Amíg össze nem esem a medenceparton! ÉNEKES ZOLTÁN Darnyi Tamás világcsúcsokkal nyert két aranyérmével a szöuli olimpia egyik nagy egyénisége volt. (Archívumi felvételek) Beszélgetés Széchy Tamással Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes: Csető János és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanovicova 25., 8. emelet. Telefon: központ 210/9, főszerkesztő: 532-20 és 210/4456, főszerkesztő-helyettesek: 210/4454 és 210/4453, szerkesztőségi titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 210/4425 és /4426. Távíró: 092308. ■űfcfgHilaJP Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 819 02 Bratislava. Martanoviőova 25. telefon: 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava, Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 819 18 Bratislava, Jiráskova 5., telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 819 18 Bratislava, Martanovicova 25, 17. emelet, telefon: 210/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj VASÁRNAPI KIADÁS - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési díja negyedévre 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Index 48097 Ústredná expedícia a dovoz tlaöe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6. ..... . ♦ A földkerekség P
