Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-04-14 / 15. szám
lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllM^ erény külsejű, földszintes épület húzódik a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz egyik gazdasági udvarának szegletében. Évtizedekkel ezelőtt a kultúra fellegvára volt Nagyabonyban (Vel'ké Blahovo), később a szövetkezet tagjai tartották itt gyűléseiket, végül pedig raktárként használták. Tekintélyét és jelentőségét csak a közelmúltban szerezte vissza, amikor az egyesült szövetkezet orsózóüzemet nyitott benne. A helybeliek által cérnaüzemként emlegetett melléküzemági tevékenység valamennyi fontos tanácskozás napirendjén szerepel.- A termelést 1987 decemberében kezdtük meg, s az indulással járó gondokat és problémákat leszámítva, azóta zökkenőmentesen halad a munka - mondta Cződör József, a részleg vezetője, aki egy személyben karbantartó és gépjavító is. - Kitanultam a lakatos szakmát, de az aggkorban lévő gépeink még így is gyakran próbára teszik az ismereteimet. Persze, nem vagyunk teljesen magunkra utalva. Szükség esetén, mint például a múltkor is, amikor az egyik gép főtengelyét kellett kicserélni, a bratislavai Nemzetközi Nőnap vállalattól kérhetünk és kapunk segítséget, amellyel együttműködésben ezt a melléküzemágat fenntartjuk. A tulajdonképpeni orsózóüzem a néhai kultúrház nagyterméből leválasztott, szűk tér cérnát. És kezdődött minden élőről. Pihenésre, beszélgetésre nincs idő, a napi normát teljesíteni kell. És ez nem kevés, az egyenként tiz tekercs cérnát tartalmazó dobozokból összesen háromszázhatvanat kell átadni a műszak végén. És ez még csak a mennyiségi követelmény, de a minőségre is ügyelni kell. Erről Bokor Irénnel beszélgettem.- Mindenekelőtt arra kell ügyelnünk, hogy a tekercsek szorosak legyenek. A cérnaszálat úgy kell beszorítani az orsó nyílásába, hogy az utolsó tekercselés is menetirányos legyen. Két-két gépet kezelünk, s ezeken egyszerre több színt is orsózunk. Ebből következik, hogy csomagolásnál ügyelni kell arra, össze ne keverjük a színeket. Meghatározó fontosságú a paraffinozás is. Az elkopott hengereket egymásra helyezzük, hogy a súly, a paraffinozás a szabványnak megfelelő legyen.- Elsősorban ipari, vagy továbbra is mező- gázdasági dolgozónak érzi magát? - kérdeztem tóli is, akárcsak az imént a társától. Más szavakkal, csak ugyanazt mondta, amit Nagy Júlia.- A szövetkezet tagjaként ipari munkát végzek. Szövetkezeti tagok vagyunk, tehát természetesen a mezőgazdasági termelést tartjuk fontosabbnak, amit az is jelez, hogy bármikor azonnal leállítjuk a gépeket, ha szükség van a segítségünkre az alaptevétettek elő a szállításra, hanem arról is, hogy milyen hektárhozamokat, súlygyarapodásokat stb. érünk el az alaptevékenységben. így a melléktermelésben foglalkoztatott tagjaink is tudatosítják, hogy munkájuk a szövetkezet egész tevékenységének szerves részét képezi. Mégpedig annak ellenére, hogy az orsózóüzem önelszámolási egységként gazdálkodik. Ezt a gondolkodásmódot azokba is sikerült átplántálnunk, akik az orsózóüzem dolgozójaként váltak szövetkezetünk tagjaivá. Az utóbbiak egyike Németh Viola. Egy éve dolgozik a ,,cérnaüzemben“, azóta tagja a szövetkezetnek is. Mint mondta, örül, hogy több évi szünet után visszatérhetett tanult szakmájához. Meglepett, hogy az orsózásról és a kertészetben palánták túzdelésével töltött napokról azonos lelkesedéssel beszélt.- Az első napokban valahogy nem állt a kezem a munkához, de aránylag gyorsan begyakoroltam a szükséges alapmozdulatokat, s néhány nap elteltével ugyanennyi palántát tűzdeltem át, mint a társaim - mondta. - És valahogy így vannak ezzel azok is, akik itt a gépek mellett bizonyítanak, pedig korábban talán meg sem fordult a fejükben, hogy a cérnát, amely otthon nap nap után a kezükbe kerül, valakinek fel kellett orsóznia. Az utóbbi időben sokan megpróbálták megfogalmazni, mit jelent a mezőgazdasági üzemek számára az ipari jellegű melléktermelés. Mi Rácz Péter mérnöknek, a Dukla Efsz üzemgazdászának szavait idézzük:-A többféle melléküzemági vállalkozás elsősorban a jövedelemképzésben segít, de a munkaerő célszerű elhelyezésére és folyamatos foglalkoztatására is alkalmat kínál. Részben ennek a vállalkozásnak köszönhetAz orsózógépek mellett is megállják a helyüket raktárból, a vezetőnek elkülönített, alig pár lépésnyi irodahelyiségből, valamint az alig két alapiskolai osztálynak megfelelő nagyságú teremelőcsarnokból áll. Az összehasonlítás nem véleltlen, hisz akárcsak a padok az osztályokban, úgy alkotnak itt hosszú sorokat az orsózógépek. A gépek mellett lányok és asszonyok serénykednek. Többségük éveket töltött el a szőlészetben, illetve a kertészeti munka- csoportban, s amikor a szövetkezet érdeke úgy kívánja, leállítják a gépeket, és mennek segíteni a régi kollektíváknak.- A csúcsmunkák idején két-háromnapon- kénti szakaszokban évente mintegy három hetet dolgozunk a szőlő- és zöldségtermesztésben - mondta Nagy Júlia, de közben a keze egy pillanatra sem állt meg. Az orsózógép tizenkét tengelyének árkaiba egyenként behelyezte a kartonlemezt, mely- lyel egyúttal a cérna végét is leszorította. Tizenkét begyakorlott mozdulat után egy gyors pillantást vetett a kifeszített szálakra, elég feszesek-e, nem szakadt-e valamelyik, ezután beindította a gépet, amely a kartonlemezekből pillanatok alatt hüvelyeket formált, s már kezdődött is az orsózás. Természetesen automatikusan, Így Nagy Júlia átmehetett a másik géphez, amely éppen befejezte az orsózást. A tenyerében tartott, parányi ollóval elvágta az ujjbegyével megfeszített cérnaszálat. A másik kezével a papírorsó nyílásába szorította a cérna végét, lehúzta a tengelyről és azonnal a dobozba helyezte a spulnit. Eközben az ollót tartó kezével a „felszabadult1' cérnaszálat átdobta a tengelyen, s egy újabb kartonlemezt illesztett az orsózóra. Nem ügyetlenkedett, de mire beindította a gépet, a másik éppen leállt, jelezve, hogy feltekercselte a megszabott ötven-ötven méNagy Júlia már megbarátkozott az orsózógéppel (A szerző felvétele) kenységben. Más lapra tartozik, hogy itt is tervek szerint dolgozunk, s az „elmulasztott" műszakokat nyújtott vagy különmüszakokkal pótolnunk kell. Részben azzal is igyekszünk növelni a teljesítményt, hogy otthon készítjük elő a dobozokat a cérnatekercsek csomagolásához. étrbka Lajossal, az üzemi pártbizottság elnökével is szót váltottunk. Szavaiból arra következtettünk, hogy nem bízták a véletlenre a gazdaság boldogulását segítő kezdeményezőkészség kibontakozását.-Az orsózóüzem a negyedik nem mező- gazdasági jellegű termelési részlegünk. Vagyis már kellő tapasztalatokkal rendelkezünk a mezőgazdasági alaptevékenység és a jö-' vedelemkiegészítő melléktevékenység társításában. Az orsózóüzem dolgozóival a termelési értkezleteken természetesen nem csupán arról beszélünk, hogy hány méter cérnát tekercseltek át és mennyi árut készíjük, hogy holt idényben is tudunk munkát adni főleg az asszonyoknak, és a csökkent munkaképességű tagjaink részére is tudunk állandó munkalehetőséget kínálni. Persze mindez gondokkal, problémákkal jár, de a másik oldalon előnyei is vannak. Horváth Sándor, a szövetkezet elnöke már a folytatásra gondol.- Az utóbbi évtizedeken többször változott a melléktermeléssel kapcsolatos álláspont. Mi, akárcsak a múltban, most is abból indulunk ki, hogy ha másként nem megy, akkor ilyen vállalkozásokkal teremtjük elő a mező- gazdasági alaptevékenység fejlesztéséhez szükséges pénzt. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy valószínűleg szüksége van a népgazdaságnak az ilyen irányú vállalkozásokra, hisz az ipari üzemek keresik az együttműködés lehetőségeit, és a termékeink nem a raktárkészleteket gyarapítják. Egri Ferenc Jánokon (Janik) harmincnyolc mezőgazdasági dolgozó, illetve kis- és középparaszt kezdeményezése nyomán 1949 őszén alakult meg az egységes földműves-szövetkezet. A hangadók zömében ugyanazok voltak, akik alig egy évvel korábban a pártszervezet létrehozásánál bábáskodtak, vagyis idősb Pach József, Domin Pál, Tóbis József, Szemetko János - akit a szövetkezet első elnökévé választottak - és társaik. Az egykori Szepsi (Moldava nad Bodvou) járásban ez volt az első szövetkezet, melyet a jászói (Jasov) és a csécsi (Őecejovce) követett a sorban. Ahogy az egykori alapítók mesélik, a Já- noki Efsz-ben két munkacsoportot alakítottak, s ettől kezdve minden munkát közösen végeztek. Igaz, kizárólag kézzel, de közösen. A következő év decemberében megvették az első traktort, s hozzáfogtak az építkezéshez. Feljegyzések tanúsága szerint, 50 szarvasmarhájuk és 125 sertésük volt. A szövetkezet három év múltán lett összközségivé, amikor a területe 1500 hektárra nőtt. Az eredményeik javuló irányzatot mutattak, s már 1953-ban a jáno- ki volt a járás legjobb szövetkezete. Ekkoriban kezdtek rizstermesztéssel kísérletezni. Az első eredmények biztatóak voltak, hisz szlovákiai viszonylatban csak három gazdaság büszkélkedhetett jobb hozammal, viszont hosszabb távon nem bizonyult nyereségesnek a vállalkozás. Még szerencse, hogy az állattenyésztés - a nagy reményekkel meghonosított baromfitenyésztést is beleértve - jól jövedelmezett, s így a szövetkezet a munkaegységenkénti tiz koronához még két korona osztalékot is fizethetett. Egy-két évi pangás után a hatvanas évek elején ismét nekilendült a szövetkezet. Lassan termőre fordult a gyümölcsös, a zöldségtermesztésben is megtalálták a számításaikat, és a tehenészetben elért kétezer literes tejtermelési átlag szintén jó eredménynek számított. . Negyven év alatt férfivá cseperedik a gyermek, s rendszerint élettársat is talál magának. Jelképesen mondom, így történt ez a Jánoki Efsz esetében is. 1973-óta a hat szövetkezet erőit és tagságát egyesítő Bodolói (Budulov) Efsz-hez tartozik, amely összesen 6436 hektár mezőgazdasági, illetve 4932 hektár szántóföldön gazdálkodik, s másfél évtized alatt nagyott lépett előre a fejlődésben. Eredményei alapján a legjobbak közé zárkózott fel. Például a múlt évben 137 millió korona mezőgazdasági bruttó termelési értéket tudott felmutatni, a nyeresége pedig túlhaladta a 7,5 millió koronát. I A kalászos gabonafélékből - összesen 1500 hektáron - 5,5 tonnás hektárhozamot ért el a gazdaság, s az állattenyésztés eredményei alapján is az élvonalba tartozik. Jövőjének záloga a több mint húsz főiskolai végzettséggel rendelkező szakember hozzáértésében és a csaknem nyolcszáz szöI vetkezeti tag szorgalmában rejlik. Vagyis a Bodolói Efsz-nek minden feltétele megvan ahhoz, hogy mutassa az utat, miként négy évtizeddel ezelőtt a jánoki szövetkezet alapítói tették. Iván Sándor I!|j||l!li!lí1!lll!lllliillll1il!l!l!llllllltlllllllini!lllllllllll!llltilllllll!ll! ízlésről árulkodik a szépen berendezett családi házban minden. Deákin (Diakovce) vagyunk, vendéglátónk Hóra La- josné, aki ha jól számolom, 29 évig dolgozott a helyi földműves-szövetkezetben. Tíz éve nyugdíjas. A lányáékkal - s egy szem fiú unokájával - él együtt. A háztartást vezeti, kézimunkázik. Szereti a könyveket, és szívesen nézi a televíziót. A nappaliban a karosszéket választom, Olga néni a kanapéra telepszik. Tördeli a kezét, hogy ugyan mit is mondhatna ő, aki egyszerű dolgozóként élte át „azokat" az éveket. Még kitüntetést sem kapott, pedig becsülettel ledolgozta a közel három évtizedet. Aztán csak nekibátorodik.- Nehéz évek voltak. Maguk, fiatalok, tán el sem tudják képzelni, hogy úgy éljenek és dolgozzanak, mint mi akkor. Erre mifelénk nem volt munkalehetőség. A falubeliek a közeli uradalomba jártak dolgozni, vagy a városba utaztak munka után. A szövetkezet, ha jól emlékszem, 1949-ben alakult. Néhány száz hektáros földlappal kezdte a gazdálko- dást, és vagy 80 ember lépett a közösbe. Én SZÚ akkoriban mentem férjhez, nem voltam ott ■ a szövetkezet indulásánál. Azok más idők voltak. Az asszonyok akkor még elsősorban a családnak éltek. Ha szerényen is, de megvoltak egy keresetből. így éltünk mi is, de J-14. a sors közbeszólt, öthónapos volt a kislányunk, amikor meghalt a férjem. Azóta özvegyen élek, egyedül neveltem föl Erzsikét. Abból, amit hónap végén hozott a postás, nem lehetett megélni, ötvenkettő tavaszán jelentkeztem a szövetkezetbe, ahol a kertészeti részlegre osztottak be. Akkoriban virágzott a zöldségtermesztés, amit mostanra furcsamód szinte teljesen fölszámoltak. Olga néni tizenöt évig dolgozott a kertészetben, később a mezei csoportban kapott munkát. Kezdetben csak tavasztól őszig volt munka az asszonyok számára, a téli foglalkoztatást csak a ciroktermesztés bevezetése tette lehetővé. A fizetés akkoriban havi 140-180 korona volt, ami még a pénzbeváltás előtt is kevésnek bizonyult. Sokat számított, hogy kaptak némi természetbeni juttatást, meg fél hektár háztájit, ahol megtermelhették az állattartáshoz szükséges takarmányt.- A mezei csoportban a kapáláson és répaegyelésen kívül segítettünk az aratásnál, a cséplésnél és a magtisztításnál. Ha belegondolok, hogy kannákkal öntögettük a tisztítógépbe a magot... alig hiszem, hogy ma akadna ilyen munkára ember. Nem nő, még férfi se. De hát nincs is szükség rá, hisz minden gépesítve van, sokkal könnyebb a dolgozók élete. A hetvenes évek elején már aránylag jól fizettek a növénytermesztésben; Olga néni mégis átpártolt a csibefarmra, ahol nyolc évig dolgozott.- A szövetkezetben más dolgozni, mint egy gyárban. Legalábbis én úgy éreztem hogy a sajátomban vagyok, magamnak dolgozom, örültem, ha láttam a munkám eredményét, ahogy nőttek a palánták, fejlődtek az állatok. A csibefarmon néha pulykákat neveltünk, még éjszakai ügyeletet is kellett tartanunk. Nem éreztem tehernek a munkát soha. Gondoltam, ezt vállaltam, ezt kell csinálnom. Azt hiszem, valahogy üresebb a mai fiatalok élete, mint a miénk volt. Sokszor elgondolkodtam azon, hogy mitől van ez. Mi talán jobban összetartottunk, ismertük egymás búját-baját, egyszerűbben, de nagyobb szeretetben éltünk. A lányom és a vejem is a szövetkezetben dolgozik, így nyugdíjas létemre nem szakadtam el teljesen attól a világtól. Itthon mindennapi beszédtéma a gazdaság fejlődése, ügyes-bajos dolgainak alakulása. Erzsiké az irodában dolgozik, szereti a munkáját. Arra tanítottam, hogy dolgozni csak becsülettel érdemes. Én is mindig a rendes munka híve voltam. Azt tartottam és tartom ma is, hogy ha mindig így fognak dolgozni az emberek, akkor szép világ lesz. Szitás Gabriella ...akkor szép világ lesz" Jánokon (Janik) harmincnyolc mezőgazdasági dolgozó, illetve kis- és középparaszt kezdeményezése nyomán 1949 őszén alakult mea az pnvaánpp fhlrimiWpc-cznwotko-
