Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-31 / 13. szám

I A múlt év eredményeinek értékelésével lezárult egy szakasz a Bát- kai Állami Gazdaság történetében. Huszonnyolc esztendei önálló gazdálkodás után ezt az évet már a rimaszombati (Rimavská Sobota) Rimává Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kombinát teljes jogú tagjaként kezdte meg a 7715 hektáron termelő Balog-völgyi nagyüzem. • Fordulat 2 a növénytermesztésben 2 A múlt esztendő azonban nem csu­• pán e változás miatt marad emlékezetes 2 a dolgozók számára, hanem - s ez • kissé különös játéka a sorsnak - azért • is, mert a csaknem három évtizedes • közös gazdálkodásnak ez volt a leg­• eredményesebb esztendeje. Arra még 2 nem volt példa Bátkában, hogy a nö­• vénytermesztési ágazat összességében túlteljesítse tervfeladatát. Tavaly ez tör­• tént. A kalászosok és a takarmánynövé­nyek bő hozamának köszönhetően több • mint 1,3 millió korona értékű termék­• többletet produkált az ágazat. Itt kell elmondani, hogy ha az emlékezetes • július eleji jégvihar nem szed vámot 2 a búza- és árpatermésből, most lega­• lább ötmillió koronával volna gazdagabb 2 a vállalat. A hatszázötven hektáron ter­mesztett kukoricájuk szintén szép ter­• mést hozott, s csupán a cukorrépában 2 kellett ismét csalatkozniuk. A gyengébb • eredmény okai a hiányos kelésben, 2 a hatástalan vegyszerezésben, a kézi • művelésben stb. keresendők. A takar- 2 mányféléknek igazán kezdvezett az el­• múlt esztendő időjárása, így a tervezett • 30 400 tonna helyett 37 300 tonnán fe­• lüli mennyiséget gyűjtöttek be, megte­• remtve ezzel az állatállomány telelteté- 2 sének kedvező feltételeit. • A szóló- és gyümölcstermesztés 2 szempontjából az elmúlt esztendőt átla­• gosnak minősítették. Szőlőből több, al- 2 mából kevesebb termett az utóbbi esz­• tendök átlagánál. A jövőt illetően ötven- .• három hektáron tervezik állandósítani 2 a termő szőlőterületet. Egy közel 30 • hektáros ültetvényt felszámolnak, ennek 2 csaknem a felét már előkészítették • a gyümölcsfák telepítéséhez. 2 Az időjárás kétségtelenül szövetsé­• gese volt az elmúlt esztendőben a gaz- 2 daság dolgozóinak, de maguk is sokat • tettek a növénytermesztési ágazat sike­• re érdekében. Szemmel láthatóan javul- 2 tak a gazdálkodás alapfeltételei. A Ba­• log-völgyi öntözőrendszer kiépítése 2 után több mint kétezer hektáron tértek át • az öntözéses gazdálkodásra, azonkívül 2 nem kevesebb mint 3,3 millió koronát • fordítottak a talaj termőképességének • javítására. 2 Kedvezően alakult az állattenyésztés • elmúlt évi mérlege is. A tejtermelés 2 tervét túlteljesítették, jelentősen növel­• ték az egy tehénre jutó fejési átlagot. 2 Változatlanul magas szintű a termelés • a fügéi (Figa) sertés-nagyhizlaldában. • így aztán a tejminöségi és borjúelhullási • gondok ellenére ez az ágazat is „hozta" • a várt eredményt. 2 Az elmúlt évben jelentősen sikerült • csökkenteniük a termelési költségeket. Különösen ^ műtrágya-megtakarítás • volt jelentős, de a gépek üzemeltetését 2 szintén gazdaságosabbá tették. Mindez • nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a ter­• vezett 6 millió korona nyereségnél töb- 2 bet értek el. A kedvező gazdálkodás • eredményeként most több pénz jut fej­lesztésre, szociális célokra, s nagyobb • összeget oszthattak szét nyereségré- J szesedés címén. 2 Szigorodnak 2 a gazdálkodás feltételei A jövő mindezek ellenére nem ígér- 2 kezik gondtalannak. A közeljövő felada­• tait Július Korenek, a gazdaság volt üzemgazdásza fogalmazta meg legtalá­• lobban, aki január óta a Rimává kombi- 2 nát gazdasági igazgatóhelyettese. • - Január elsején új gazdasági szabá­• lyozók, új felvásárlási és nagykereske- 2 delmi árak, új „játékszabályok" léptek 2 életbe - mondta. - Ezentúl minden • vállalatnak gondoskodnia kell a teljes • önállóság megalapozásáról. Tudomásul 2 kell vennünk, hogy lejárt az olcsó beru­• házások, a könnyen szerzett állami tá- 2 mogatások és hozzájárulások ideje. • A Bátkai Állami Gazdaságot a harmin- 2 cadik termelési-gazdasági csoportba • sorolták, aminek a helyességéhez nem • fér kétség. Ebben a csoportban 100 • kitermelt koronára 36 korona pótlék jár. • A gazdálkodás szerkezete változatlan 2 marad. Az idén kalászosokból hetven • tonnával kell többet termelni, de még 2 ennél is fontosabb a minőség javítása. • A termésnek legalább 30 százalékát • kenyérgabonaként kell értékesíteni a jobb bevétel érdekében. A sörárpánál szintén ki kell használni a kedvezőbb értékesítési lehetőséget. Valamennyi dolgozónknak tudatosítania kell, hogy az említettekkel a jelenleginél sokkal nagyobb jövedelmet érhetünk el plusz­kiadások nélkül. Mindehhez pontosság­ra, figyelmességre, s nagyfokú agro­technikai fegyelemre lesz szükség. Be­vétel szempontjából rendkívül fontosak számunkra az olajnövények. Ha ezek­ből legalább 3 tonnára emeljük a hektár­hozamot, jelentős pluszbevételhez ju­tunk. A cukorrépa-termesztésben szintén döntő változásra van szükség, hiszen a mai feltételek között elfogadhatatlan a 30 tonnán aluli hozam, a kézi műve­lésre és begyűjtésre kifizetett jelentős munkabér, ami igencsak drágítja a ter­melést. A takarmánytermesztésben szintén hangsúlyt kap a minőség, s ez­zel összefüggésben a veszteségek csökkentése. A szőlő- és gyümölcster­mesztés a legderűlátóbb becslések sze­rint sem lehet gazdaságos, viszont a veszteségesség mértéke nem lehet közömbös a gazdaság számára. Kulcsszerepben a minőség Az állattenyésztésben szintén a gaz­daságosság és a minőség kerül előtér­be. Az új feltételek között megengedhe­tetlen, hogy például a tejnek csupán 45 százalékát értékesítsék az első osztály­ban. Ebből tavaly több mint egymillió korona vesztesége származott a gazda­ságnak. Hasonlóan fontos feladat a bor­júelhullás csökkentése. A tapasztalatok azt mutatják, hogy sokszor még a vezető dolgozók is hajla­mosak objektív magyarázatot keresni a hiányosságokra. A silány tejminőséget például a fejóházak avult állapotával indokolták. A telepeken fokozatosan korszerűsítették ezeket a létesítménye­ket, de a várt javulás elmaradt. Most ugyanezek a dolgozók és vezetők a vál­tozatosság kedvéért a tehénállomány egészségi állapotával indokolják a gyengébb minőséget. Részben igazuk van, de a kérdést úgy is fel lehet tenni, hogy vajon miért betegedtek meg a te­henek? Ha ebben az irányban vizsgá­lódnánk, megint csak oda lyukadnánk ki, hogy az emberi tényező döntő szere­pet játszik az eredmények alakulá­sában. Vitathatatlan előnyök Az állami gazdaság dolgozói termé­szetesen büszkék az utóbbi évek javuló eredményeire. Jó, hogy van sikerél­mény, amelyből erőt lehet meríteni. Ugyanakkor némi bizonytalanság, ag­godalom is tapasztalható a dolgozók egy részénél az újszerű agráripari egye­sülés kapcsán. Mi tagadás, sokan féltik az eddigi eredményeket. Többek szerint ok néjkül, ugyanis az állami gazdaság teljes önállóságot élvez a kombináton belül. Dolgozói ezentúl is úgy élhetnek- boldogulhatnak, ahogyan dolgoznak. Előnyei viszont kétségtelenül vannak, lesznek az egyesülésnek. Elsősorban a tagüzemek kölcsönös együttműködé­sét illetően. Például amikor a határban még, vagy már kevés a munka, az élelmiszer-ipari üzemek kedvező mun­kalehetőséget kínálhatnak a mezőgaz­dasági dolgozóknak. Azonkívül a cukor­gyár, a sörgyár és a konzervgyár, illetve a húsfeldolgozó üzem melléktermékeit szintén jól hasznosíthatják a kombinát­hoz tartozó mezőgazdasági üzemek. A mezőgazdasági gépek pótalkatré­szeinek gyártására szakosodott rima- szombati Gép- és Traktorállomással kü­lönösen a gépjavításnál és az idény­munkák végzésénél lehet hasznos az együttműködés. Nem beszélve arról, hogy a Rimává tagüzemeinek ezentúl aligha lesznek gondjai a zöldség, gyü­mölcs, hús és sörárpa értékesítésével. Más lapra tartozik, hogy az egyesülés­ben való részvétel a mezőgazdasági alaptermelést folytató vállalatokat szin­tén jobb munkára kötelezi. Az egyesülés gazdálkodásának eredményessége jó­részt attól függ, mennyire veszik komo­lyan a tagüzemek a partnerkapcsolato­kat, a kölcsönös kötelezettségek teljesí­tését. HACSI ATTILA A Kassai (Kosice) Frucona állami vállalat idei bemutatkozása a SALIMA nemzetközi élelmi­szer-ipari kiállításon sikeres volt. Noha immár hagyományosan részt vesz ezen a szemlén, ez az év mégis más volt, mert első ízben szerepelt állami vállalatként, mint önálló kiállító. Az igényes versengésben FRUKTELA elnevezésű termék­családja, amely változatos ízkombinációban a gyümölcsös-tejes koktélok és desszertek alap­anyaga, díjat nyert. Az összesen 323 - ebből 245 hazai - nevezett termék közül egyébként hu­szonnyolc kapta meg az Arany Salimát.- A FRUKTELA, amely tejjel és más tejtermé­kekkel is közvetlenül keverhető - mutatja be a „győztest" Jozef Maslej mérnök, a vállalat értékesítő részlegének vezetője -, málna-, feke­te- és pirosribiszke-, valamint barackízzel jelent­kezik a piacon. Mielőtt elhoztuk volna Brnóba, gondosan felkészültünk, és közben egy-két díjat is elnyertünk, például a nyitrai (Nitra) Agrokomp- lex országos mezőgazdasági kiállításon. Külön­ben az említett termékfélék megtalálhatók a pia­con és elnyerték a vásárlóközönség rokonszen- vét. Ez annak köszönhető, hogy termelésünk igazodik a fogyasztói igényekhez. A tejipari válla­latokkal együttműködésben számolunk azzal, hogy ilyen jellegű koktéltermékeket is gyártani fogunk. Egyrészt a kiskereskedelmi hálózat, másrészt az iskolák napközi otthonai számára, eltérő tömegben és csomagolásban. A 420 grammnyi málnaízű alapanyag ára öt korona lesz, a jóval nagyobb tömegű pedig 34,80 koro­na. Ebből a koktélalapanyagból már tavaly száz tonnát állítottunk elő, s az idén ezt a mennyiséget szándékunkban van megtízszerezni. Gazdag a Frucona termelési programja. S nem véletlenül sorolják az ország legeredmé­nyesebb tartósító vállalatai közé. Már tiz éve példásan teljesíti az állami terv legfontosabb mutatóit, több elismerést és állami kitüntetést kapott. Tavaly megteremtették az új gazdasági mechanizmusra való átállás kedvező előfeltétele­it és ez év kezdetén állami vállalattá váltak. Hét üzemükhöz nyolcadikként felzárkózott a nagymi- hályi (Michalovce) sörgyár, amelyet az eredetileg tervezett felszámolás helyett korszerűsítettek. S megtudtuk, hogy Sabinovban befejezés előtt áll egy évi nyolcezer tonna kapacitású tartósitó üzem építése.- Vállalatunkban mintegy 340 féle terméket állítunk elő. Többek között szeszt, ecetet, hús­konzervet, befőttet, lekvárt és dzsemet, zöldség- termékeket stb. Termékskálánk olyan széles, hogy szinte könnyebb vojna felsorolni, mit nem gyártunk. Termelési programunk több száz millió korona értékben kiegészült gyümölcs- és zöld­ségtermékekkel, üdítőitalokkal. Tavaly 23 új ter­mékünk került a piacra hatvanmillió korona érték­ben. Újdonság például a tartósított laskagomba, néhány változatban. Félkészáruként főleg ven­déglői feldolgozásra szállítjuk. Az utóbbi időben figyelmünk előterébe került a szója. Úgy mondják, hogy ^kínaiak már egy ezredévvel ezelőtt 999 féle elkészítési módját ismerték. Mi is arra törekszünk, hogy hasznosít­suk ezt a sok fehérjét tartalmazó hüvelyest. A piacon már beszerezhető a spagetti ízesítésére felhasználható Morcadella, s kétféle - szója, illetve laskagomba és máj alapanyagú - kenőmá­jas. Kalóriaszegény termékeink is vannak, és újdonság a főleg fogyókúrázók számára alkalmas almaecetünk. Szót ejtettünk a termékfelújításról is. Ezzel kapcsolatban Jozef Maslej megemlítette a tiúsos, illetve zöldséges szójakészítményüket, valamint a boltokban már kapható Boby salátát. Felvetettük azt a kérdést is, vajon főleg nyáron lesz-e elég üdítőital!- A dzsussz-értékesítés megtorpanásán azzal kívánunk segíteni, hogy hozzáfogunk háromféle, C-vitaminnal dúsított gyümölcsnektár gyártásá­hoz. A nyári idényben pedig a leginkább keresett limonádék amúgy sem gazdag választékát akar­juk bővíteni a Tina elnevezésű, háromféle cit- rusz-alapanyagú üdítővel. A pezsgőborok közül a Sálit, illetve a Flippert illesztjük termelési prog­ramunkba. Az igényesebbek számára a Perla termékcsaládot kiegészítjük a mandarin-, kivi-, mangó-, maracua- és ananászízú alkoholmentes italokkal. Mégpedig a szomszédos Magyarország példáját követve, egyliteres palackozásban. S új „köntösben" jelenünk meg a piacon a Pepsi- colával is. A Frucona évek óta eredményesen együttmű­ködik a magyarországi vállalatokkal. A Tina és más új termékei általában ennek az együttműkö­désnek köszönhetők. A vállalatnak az eredmé­nyek mellett vannak gondjai is. így például a szó­jából készült, említett termékei iránt nagy a ke­reslet, s ezt az évi ötezer tonnányi áruval nem tudják teljesen kielégíteni. Ez arra sarkallja őket, hogy elmélyítsék a szójatermelőkkel, mindenek­előtt a Keszegfalui (Kamenicná) és a Szimói (Zemné) Efsz-ekkel való együttműködést. A gya­korlat ugyanis azt tanúsítja, hogy a jó termékek iránt mindenütt nagy a kereslet, s erre lehetőleg gyorsan kell reagálni. KISS ÁRPÁD Stursa R. illuszt­rációs felvételei az idei Salima nemzetközi élel­miszer-ipari be­mutatón ké­szültek 51. A Frucona sikeres bemutatkozása Télért - aranv

Next

/
Thumbnails
Contents