Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-24 / 12. szám

A szűk folyosón szorosan egymás mellett ülnek a pádon. Más helyen, ha ennyi nó gyűlik össze, élénk beszélgetés folyik. Akik viszont a Bratislavai Egyetemi Kórház első számú nőgyógyászati és szülészeti kliniká­ján az endokrinológiai rendellenességekkel és a meddő­séggel foglalkozó rendelő előtt várakoznak, saját problé­májukkal, gondjaikkal vannak elfoglalva. Ezen nők nagy része azért jön el ide újra és újra, hogy reményt, segítsé­get kapjon. Ők azok, akiktől a természet a legcsodálato­sabb ajándékot vonta meg: nem adhatnak életet. Ez ellen az „ítélet" ellen próbál már évek óta „fellebbezni" doc. MUDr. Jozef Války kandidátus, a klinika vezetöhe- lyettese. öt évvel ezelőtt szemében aggo­dalommal kereste fel az orvost a lány - a fiút is magával hozta, hogy legalább jelenlétével vállalja a fele­lősséget közös tettükért s könyör- gött, szabadítsák meg a nagy teher­től. Akkor még csak körömnyi volt a magzat, s ők úgy döntöttek, nincs itt az ideje, hogy családot alapítsa­nak, a gyerek túlságosan bonyolíta­ná életük alakulását. Érvek, ellenér­vek hangzottak el az akkori abor­tuszbizottság előtt, míg végül a nő­gyógyász beavatkozása után a fia­talok úgy érezték, megoldódott a gondjuk. Talán a közös megpró­báltatás még közelebb hozta őket, bizonyítva, hogy szerelmük tovább­ra is erős, kitartottak egymással. Házasságot kötöttek, s már két év óta várják a csodát, melyet a terhes­ség jelentene számukra. Nem volt más választásuk, újra Války doktor­vei talán teljes lehet az anyagilag rendezett család. Milyen volt az öröm, amikor alig egy év után Války doktor a terhesség tényét közölte a fiatalokkal. A körültekintő gondos­kodás ellenére, a méh fejletlensége miatt, a hetedik hónapban bekövet­kezett a szülés. Az első jelek nem mutattak különösebb rendellenessé­get, de rövidesen kiderült, a kora­szülött egészségkárosult, egy életre szóló következményeket kell visel­nie. A gyereknek, a szülőknek és nem utolsósorban az egész társada­lomnak. ÉLETEKET MEGHATÁROZÓ DÖNTÉSEK-A szülészetnek különös helye van a társadalomban - állapította meg dr. Války. - Nagyrészt ezekben az egészségügyi létesítményekben termékenyítést végzünk. Vannak már terheseink, akikről továbbra is gondoskodunk, figyelemmel kísérjük őket. Nem kis örömmel mondhatom el, hogy éppen februárban született meg az első egészséges kisfiú az említett módszer sikeres alkalmazá­sa eredményeként. Války doktor rendelőjében évente mintegy ötezer nő fordul meg a Nyu­gat-szlovákiai kerületből. A meddő­ségen kívül a különböző endokrino­lógiai rendellenességek a panaszok. Évente átlagosan hatvan kismama ad életet a gyógyítás eredménye­ként. S ha még néhány adattal bő­vítjük a felsorolást, a felvetett kérdé­sek, problémák még érthetőbbé vál­nak: hazánkban a házasságok 15 százaléka gyermektelen, arányuk évről évre növekszik. A férfiak 30, a nők 50, s mindketten 20 százalék­ban „járulnak hozzá" e nem kívána­tos helyzet kialakulásához. Már az elmondottakból is kiderül, hogy nemcsak a nők meddőségének problémájával kell foglalkozni, ha­nem közösen a házaspárral, hiszen minden 15—16-ik férfi képtelen a megtermékenyítésre. TENNIVALÓK - DE IDŐBEN!- A családi életre való nevelésnek még manapság sem tulajdonítunk kellő figyelmet. A szülőknek, az is­kolának, a társadalmi szervezetek­nek az eddiginél jóval többet kellene' tenniük azért, hogy a fiatalok való­ban felkészülten, felelősségteljesen viszonyuljanak a családalapításhoz. (VAGY NEM LENNI) hoz fordultak: segítsen. S ő, immár több hónapja, próbálkozik, mindent megtesz, hogy segítsen. AZ ABORTUSZ NEM CSALÁDTERVEZÉSI MÓD- Akkor, évekkel ezelőtt, hiába próbáltam meggyőzni a fiatalokat el­határozásuk helytelenségéről, hiába hangsúlyoztam a veszélyt, melyet az abortusz jelent azon nők számá­ra, akik még nem szültek. Tragédia, melynek következményeire csak ké­sőbb jönnek rá, tragédia, melyet a nevelés fogyatékosságai, a józan ítélőképesség hiánya, a múveletlen- ség és az embertelenség okozott. Anyának lenni - ez a nő legszebb küldetése. Nem véletlen, hogy a lányt a bimbóhoz, az érett nőt a kinyílt rózsához hasonlítják, hisz igazából széppé a szülés után válik a nó. Mindezek ellenére a nőgyó­gyászok rendelőjében egyre gyak­rabban hangzanak el: nem akarok gyereket. S hogy ez számokban ki­fejezve mit jelent: a terhességek mintegy 37 százaléka végződik művi megszakítással. Vannak járások, ahol az abortuszok száma megkö­zelíti a születések számát.- Azt hiszem, a nők nagy része még mindig nem tudatosította kellő­képpen, hogy az abortusz - a mini interrupciónak nevezett kímélete­sebb módszert is beleszámítva, me­lyet sokan veszélytelennek hisznek, s ezért könnyelműen veszik - véres beavatkozás, s a nőgyógyásznak elsősorban a nő egészségvédelme szempontjából van ellene kifogása - magyarázta Války doktor. - A nő­gyógyász munkáját az ellentmondá­sok jellemzik. Egyetlen pályán sem születik annyi, a szó szoros értelmé­ben életbe vágó döntés, mint amennyit neki kell hozni. Szinte kéz- legyintésébe kerül - az abortuszkér­vény aláírásakor -, hogy az élet kioltásához hozzájáruljon, sót aktív résztvevője legyen e folyamatnak. De a másik oldalon: hónapokon, sőt éveken át küzdünk, minden lehetsé­ges gyógymódot, költséges kezelést bevetve, hogy a teljes boldogságot adjuk meg azoknak az asszonyok­nak, akik kimondhatatlanul vágynak, a legszebb érzések átélésére. Serdülőkorban nem fordított sem ő, sem a szülei különösebb figyel­met arra, hogy neki nincsenek ha­vonta ,,gondjai". Már a diplomáját is megkapta, az eszményi férfival is találkozott, s minden úgy történt, ahogy a nagy általánosságban szo­kásos: szerelem, házasság. Aztán egy rövid idő után már hiányolták az utódot, s felmerült a nagy kérdés: most mi lesz? Később felcsillant a remény, hogy az orvos segítségé­döl el, milyen „minőségű" lesz a la­kosságunk. A szülész-nőgyógyász másik - az előbb említettel szorosan összefüggő - ellentmondása, hogy egészséges, talán felnőtt korában géniusszá vagy feltalálóvá váló, a szüleihez ragaszkodó gyermek néhány hetes csíráját semmisíti meg, másrészt pedig mennyi halálra ítélt életet ment meg az orvostudo­mány segítségével, gyarapítva velük a szociális intézetek lakóinak szá­mát. De adósak is vagyunk. Sok esetben még a neves egészségügyi intézeteinknek sincs meg a kellő műszerezettsége, hogy az arra rá­szoruló kicsiknek megadjuk a lehe­tőséget a túlélésre, az életre. És hogy ki a felelős mindezért? Első­sorban az egészségügy vezetői, akik inkább csak - talán tetszetős­ből, a közvélemény megnyugtatásá­ért - az elért sikerekről beszélnek, nem pedig a tetteket sürgetik. Nem vitás, a jelenleginél jóval többet kell tenniük a koraszülött gyermekekért. Mert nekik nagy szükségük van le­vegőre, melegre és folyadékra. De nem akármilyen levegőre, melegre és folyadékra. Hogy csökkenjen az elhalálozási arány, légkeverőkre, hótartó ágyacskákra, speciális folya­dékadagolókra van szükségük - és szükségünk -, de sajnos a rendelke­zésünkre álló devizakeretböl mind­ezekre nem jut. Azt hiszem, itt az ideje, hogy ezekről a kérdésekről is nyíltan szóljunk. A közvéleménynek tudnia kell az egészségügy gond­jairól. Az asszony 32 éves, a férje két évvel idősebb, ötödik éve házasok. Kezdetben türelmesen vártak. Aztán felkeresték Války doktort: nagyon szeretnénk gyermeket. A kivizsgálá­sok, a gyógyítások után épp Őrjár­tunkkor volt a nagy nap. A férj sper­máit - különleges laboratóriumi ke­zelés után - közvetlenül a nő has­üregébe juttatva próbálta megter­mékenyíteni a petesejtet. Az ered­ményre még várni kell. Az orvos, az asszony egyaránt bizakodik. AZ ELSŐ NAGY SIKER- Szlovákiában még nem szüle­tett lombikbébi. A világ számos ne­ves klinikáján foglalkoznak a meg­termékenyítésnek ezzel a módsze­rével, de az eredmények ellenére az ilyen móddal csupán a nők 14 szá­zaléka esik teherbe. Mi, a lehetősé­geinkhez mérten próbálkozunk, hogy egyre több nőnek teljesüljön a vágya. Közvetlenül hasüregi meg­Valamennyi leánynak és fiúnak idő­ben, őszinte tájékoztatást kell kap­nia a szexuális élettel kapcsolatos kérdésekről. Csak ily módon előzhe- tőek meg a felesleges komplikációk, a sokszor egy életre szóló csalódá­sok, nehezen kiheverhető megráz­kódtatások.- A terhesség elleni védekezés­nek ma már számtalam korszerű formáját ismerjük - mondotta Jozef Války. - Nem lehet tabu az óvszer kérdése, használatát a nemi beteg­ségek és nem utolsósorban az AIDS terjedésével kapcsolatban nem győzzük elég gyakran hangsúlyozni. A fogamzásgátló tabletták vala­mennyi nő számára elérhetőek, vá­lasztékuk újabb készítményekkel bővül. A Postinor nevűt például azok a nők alkalmazhatják eredménye­sen akiknek legfeljebb havonta egy­szer van viszonyuk. Egy órával a kö­zösülés után kell bevenni. A nemileg érett lányoknak, akik rendszeres szexuális életet élnek, a fogamzás- gátló tablettákat ajánljuk, azoknak az asszonyoknak pedig - főképp 36 éven felül - akik nem kívánnak már gyermeket szülni, a méhüregben el­helyezett fogamzásgátló eszközö­ket. De megemlíthetem a legkorsze­rűbb módot is - mellyel kísérletek folynak - azt a tablettát, amely igen korai időszakban megszünteti a ter­hességet. XXX Az elmúlt évtől érvényes abor­tusztörvény lehetőséget ad a nők­nek, hogy szabadon választhas­sanak: akarnak-e életet adni vagy sem. A „kellemetlen" bizottságok tehát megszűntek, de a nőgyó­gyász szerepe nem szorult háttér­be. És a nők felelőssége sem csökkent: saját egészségük és az új élettel szemben. Mindezen felül a társadalom hozzáállását is meg kell említe­nünk. *Á családvédelem érdeké­ben kétségtelenül sokat tettünk. De nem eleget. Nem feledkezhe­tünk meg az általános egészség- ügyi ellátás színvonalának emelé­séről, a terhesgondozás fontos­ságáról. Hisz ezt a jövő nemzedék érdekében is tesszük. Hogy milyen csoda egészsé­ges gyereknek életet adni, igazá­ból csak akkor tudjuk értékelni, ha a problémákat, gondokat is figyelembe vesszük - azokat, amelyekkel Války doktor naponta találkozik rendelőjében. DEÁK TERÉZ Az Ochtinái aragonit-barlang egyik gyönyörű képződménye (Gyökeres György felvétele) I LAPOSAINK ÉLŐVILÁGÁÉRT - Február elején volt 18 éve annak, hogy az iráni Ramsarban nemzetközi egyezményt kötöttek a többnyire létükben veszélyeztetett vízi és lápi biotópusok, elsősorban a víziszárnyasok megóvásáról. Az alapító tagok közé tartozott egyebek között a Szovjetunió, Ausztrália, Bulgária és Finnország, és az egyezményhez azóta több mint negyven ország csatlakozott. Az aláírók arra kötelezték magukat, hogy mocsárvédelmi területeket létesítenek és kijelölik azokat a lápo- sokat, amelyek jelentőségüknél fogva nemzetközi nyilvántartásba vehetőek. Minden jó, ha a vége jó - így is fogalmazhatunk annak a hírnek hallatán, hogy ehhez az egyezményhez - Európában az utolsók között - mi is csatlakozunk. A szövetségi külügyminiszté­rium erre vonatkozó javaslatát rövidesen a kormány elé terjeszti. Már az is ismertté vált, hogy Szlovákiában, amelynek gazdag az élővilága, a nemzetközi jelentőségű láposok jegyzékébe javasol­ják majd felvenni a Nagymihályi (Michalovce) járás néhány halastavát, az Érsekújvári (Nővé Zámky) járásban az ún. Párizs mocsarat, továbbá a Komáromi (Komárno) és a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban a Csicsói (Őiöov) holtágat és a Brati- slava-vidéki járásban a áúri tőzeges lápost. BARLANGKUTATÁSUNK A VILÁG ÉLVONALÁBAN - Túl­zásnak tűnhet ez a megállapítás, de csak azok szemében, akik nem tudják, hogy mire épül. A tények azonban meggyőzőek. Elsősorban az, hogy csak Szlovákiában jelenleg több mint 2600 barlangot tartanak nyilván, s e tekintetben Európában Franciaor­szág után a második helyet foglaljuk el. Barlangjaink száma az elmúlt három esztendőben százhatvannal gyarapodott, miközben húsz kilométernyi, korábban ismeretlen barlangfolyosót térképez­tek föl. Igaz, hogy barlangjainknak csak a tört részét, szám szerint huszonötöt tekinthetnek meg az érdeklődők, de a számok így is önmagukért szólnak. S akkor még nem is említettük, hogy az immár feltárt és a nagyközönség által is felkereshető barlangok között is akad néhány, amely nemcsak idehaza számít speleoló- giai „gyöngyszemnek". Ide sorolható főleg az ochtinái, a dobéi­nál, a demánovai és a domicai csodás szépségű geológiai képződmény. Egyébként jelenleg a csehszlovákiai barlangok már feltárt folyosóinak hosszát tekintve 21 570 méterrel az Alacsony-Tátra-i nemzeti parkban a demánovai vezet, s ezt követően a Szlovák Paradicsom nemzeti parkban 18 545 méterrel a stratenái barlang. A legmélyebb pedig az Alacsony-Tátrában - 428 méterrel - az Óvári barlang. A Szlovákiai Barlangkutató Társaság, amelynek mintegy nyolc és félszáz tagja van 34 területi csoportban, valóban érdemdús és áldozatos tevékenységével kivívta a külföldi szakemberek elisme­rését is. Nyilván méltóképpen fogja képviselni barlangászatunkat a barlangkutatók nemzetközi kongresszusán is, amelyet az idén Magyarországon tartanak meg. MEGMENTENI A MÉG MENTHETŐT - Szakemberek tudo­mányos felmérésekre épülő becslése szerint bolygónkon e szá­zad vége felé, amennyiben nem hárítják el a reálisan fenyegető ökológiai karasztrófa veszélyét, vagy legalábbis nem lassítják le a természeti értékek pusztulásának és pusztításának folyamatát, a növény- és az állatfajok száma óránként eggyel fog csökkenni. Más szóval, az ezredfordulóig összesen mintegy egymillió ilyen fajnak szinte a nyoma sem marad meg. Mindez az emberi tevékenység káros következményeivel magyarázható. S ennek tudatában az emberiségnek minden tőle telhetőt meg kell tennie, hogy mentse a menthetőt. Többek között nálunk is. így például nemrég olvashattuk a szaksajtóban, hogy végveszély fenyegeti a turőeki (2iar nad Hronom-i járás) víztározó építése miatt az azonos nevű patak vizének nemcsak idehaza, hanem világviszonylatban is egyik elismerten legértékesebb halfaját - a galócát. Mit tehetünk és mit teszünk megóvására - erre a kérdésre nemcsak a környezetvédelmi szakembereknek kell választ adniuk. (gály) ■ ■ ' ' L n Vi<PV<UK mi g*1 Jat 1*1 NF / *1ftT/*Tli*ill!llH SHB S wj ||Í i •"£*/4 H V Á *X*LH| j i 1 ifi H A^yvSi^í*

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents