Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-24 / 12. szám

idei zár számadó köz­gyűlésekkel, illetve a vállalati termelési értekezletekkel a mezőgazdasági üzemekben, lezárult egy időszak. Végérvé­nyesen megszűnt a mennyiségi központú szemléletmód elsődle­gessége, s mint jövőt formáló mutatók, a gazdaságosság és a hatékonyság került a fő helyre. Az egységes földműves-szövet­kezetek és állami gazdaságok január elsején ugyanis átlépték az új gazdasági mechanizmus küszöbét, s a korábbiaknál lé­nyegesen szigorúbb szabályo­zók szerint gazdálkodnak. Hol, hogyan fogadják az újat? Egyes gazdaságoknál tartózko­dón, majdhogynem tanácstala­nul, félve, másutt optimizmussal. Olyan reményekkel, hogy az új gazdálkodási feltételek közepet­te fokozatosan megszűnnek a termelést nehezítő körülmé­nyek, és nagyobb teret kap az ésszerű kezdeményezés. A hur- banovói Győzelmes Február Efsz ez utóbbiak sorába tartozik. ÉVENKÉNT EGY LÉPÉS Pollák János mérnök, a szö­vetkezet elnöke a zárszámadás közgyűlésén immár tizenkettedik alkalommal mondhatta el ugyan­azt: ,,Az előző évben folytatódott a töretlen fejlődés, gazdálkodá­sunkban újabb lépést tettünk előre".- Pedig nem volt a legköny- nyebb év - kezdi a rövid szám­vetést 1988-ról. - Januártól de­cemberig a hőmérséklet és a csapadék abszolút mennyisé­ge átlagos volt, de a megoszlás­ról jobb nem beszélni. Tervmuta­na adó mellett. Az idén kikerekít­ve mintegy 22 millió korona adót fogunk fizetni. Tehát olyan tervet kellett összeállítani, amelyikben a közel plusz tizenhét millió ko­rona ellensúlyozva volt. És itt kerül előtérbe az a bizonyos új­szerűség, Kizárólag a hektárho­zamoknak és az állatok termelő- képességének a növelésével ezt a többletet egyik évről a másikra lehetetlen kitermelni. Ezért kap főszerepet a minőség és a haté­konyság. Például a búzánál, ár­pánál a hektárhozam mellett a kenyérgabona és a sörárpa, a tejnél az első minőségi osz­tályba sorolható rész aránya. Túlzás nélkül igaz, hogy minden kilogramm és liter termény minő­sége szerepet játszik. Vagyis már nemcsak a mennyiséget, de a minőséget is tervezni és tartani kell. Példát is említek. Terveink szerint a tej 80 százalékát az első minőségi osztályban kell ér­tékesíteni, vagyis literjét négy korona ötven fillérért. Ha csak literenként húsz fillért vesztünk, az éves viszonylatban közel 800 ezer korona mínusz a tizenhét millióból. Ennyiből egyértelmű, a meny- nyiség és a minőség kérdése, igénye végérvényesen össze­kapcsolódott. A lehető legtöbbet kell megtermelni, de a lehető legjobb minőségben és a lehető legolcsóbban. Ez pedig qsak ak­kor lesz így, ha a saját munkahe­lyén és beosztásában valóban mindenki a maximumot nyújtja és átérzi a felelősségét. A hurba- novói játékszabályokat ennek szellemében állították össze, az elnök által is vallott íratlan tör­vény alapján. sen 89 egyén részére személyi nyereségrészesedési feltétele­ket dolgoztak ki. Csak példának okáért a főállattenyésztő nyere­ségrészesedése 15, 10 és 10 százalékban attól függ, hogy az általa irányított ágazat miként teljesítette a tervezett jövedel­mét és bevételeit, illetve hogyan alakult az elhullás.- Nem kis munka volt egy ilyen rendszert kimunkálni, de megérte. Van egy alapunk, me­lyet az elkövetkező években tö­kéletesíteni, esetleg bővíteni le­het. Ebben a rendszerben senkit sem kell figyelmeztetni, hogy ügyeljen a hatékonyságra. Pél­dául ezekután már a bérszámfej- lesztő nem írja be gépiesen a traktoros napi teljesítményét, hanem nagyon is utánanéz, hogy egyáltalán felszánthatott-e akkora területet, elfogyasztha­tott-e annyi üzemanyagot, amennyit a munkalapon feltün­tetett?- KÉRDŐJELEK IS AKADNAK Szépítenénk a valóságot, ha elhallgatnánk, hogy azért Hurba- novóban is akadnak kérdőjelek. Olyanok, amelyek nehezítik a tervezést és kérdésessé teszik az akarat eredményességét.- Pillanatnyilag olyan helyzet­ben vagyok, mint a bíró, akinek megparancsolják, hogy új játék- szabályok szerint vezesse a mérkőzést, de csak hiányos előírásokat adnak a kezébe - így az elnök. - Még mindig nem ismerjük teljes egészében a munkánkhoz szükséges kellé­kek és ipari termékek nagyke­reskedelmi árát. Számítva az emelkedéssel, a tavalyi 46 miliő A legfontosabb gazdasági mutató a hatékonyság tóinkat ennek ellenére teljesítet­tük. Elsősorban a szemesek 6,18 tonnás átlaghozamának kö­szönve, amivel ellensúlyoztuk a speciális növények termeszté­sében keletkezett, és a biztosító által nem térített kieséseket. Az ötéves tervidőszak záróéveit nö­vénytermesztésünk adósság nélkül kezdi. Ugyanígy az állat- tenyésztésünk, hiszen eladási terveit ez az ágazat is teljesítet­te, amiben a sikeres takarmány­termesztésnek is része van. Summa summarum, a közös a tervezett nyereséget elérte, és így a beütemezett 25 százalékos nyereségrészesedést is kifizet­hették. Az 1977-es 15 százalék­ról fokozatosan jutottak el ide, évről évre növelve a százalék- arányt.- Jövőre sikerül ugyanez?- kérdezem az elnöktől, és a másutt hallott panaszok, a má­sutt tapasztalt bizonytalanság után a határozott, egyértelműen optimista szavai kimondottan meglepnek.- Meggyőződésem, hogy igen. Persze egyetlen módon, ügy, hogy az országos feladatot a szövetkezeten belül is valóra váltjuk. Vagyis az utasításos, di- rektív irányításról teljes egészé­ben áttérünk a gazdasági sza­bályzókkal való irányításra. Ami annyit jelent, hogy mindenkinek megvan a saját munkaterülete és felelőssége, s aszerint kapja a fizetést, ahogy ezeknek eleget tesz. Ennyi kell ahhoz, hogy a ta­valyi nyereségünket az idén is elérjük. PLUSZ TIZENHÉT MILLIÓ - MIBŐL? Még ilyet se hallottam az idén szövetkezeti elnöktől. Pollák mérnök - látva csodálkozásomat- számokkal folytatta: '-Tavalyi nyereségünk 12,2 millió korona volt, 5,5 millió koro­- Ameddig a boltban nem ön­tudatért, hanem pénzért vásáro­lunk, addig az öntudatot anyagi­akkal is erősíteni kell. Mégpedig a lehető leghatékonyabban. Ezt tartva szem előtt, kidolgoztunk egy sajátos munkadíjazási rend­szert, amely szerintem jobb az eddig alkalmazottnál, de nem olyan jó, hogy a tapasztalatok alapján a jövőben ne lehetne rajta javítani. Sőt, az új gazda­sági mechanizmus egyszerűen kikényszeríti, hogy az ösztönzési formákat folyamatosan tökélete­sítsük. AZ ELNÖK SEM KIVÉTEL Nem célunk, hogy részletei­ben leírjuk, kit és hogyan ösztö­nöznek a hurbanovói szövetke­zetben. Hiszen aki erre kíváncsi, annak sajátos díjazási rendsze­rüket szívesen elmagyarázzák. Bizonyos elvek ismertetésével csupán érzékeltetni szeretnénk, hogy az anyagi ösztönzés a tes- sék-lássék szabályokat nem tűri. A szövetkezetek többségéhez hasonlóan, a munkadíj 30 szá­zaléka Hurbanovóban is mozgó rész. Megítélésének aránya a személyi értékeléstől függ. Ez mindenkit ösztönöz, például a teheneket etető, fejő állatgon­dozót is. A technikai dolgozóknál ezen túlmenően még egy tíz százalékos ösztönző tétel van. Ennek lényege, hogy havonta visszafogják fizetésük tíz száza­lékát, és ezt a negyedév, félév... stb. végén kapják meg, feltéve, hogy az általuk irányított ágazat, telep, termelési részleg a ne­gyedéves, féléves ... stb. fel­adatait teljesítette. Az első fokú gazdasági vezetőknél, például az elnöknél az említetttíz száza­lék kifizetése a tervezett nyersa­nyag elérésétől függ. További ösztönző tétel a nye­reségrészesedés. Az elnöktől a csoportvezetőig, vagyis össze­korona vásárlási kiadásaink­hoz beterveztünk plusz kétmilli­ót, de mi van akkor, ha ennél nagyobb lesz a különbözet? A másik kérdés, ami szintén foglalkoztatja az itteni gazdasági vezetőket, hogy az illetékesek képesek lesznek-e megoldani a termelés tárgyi biztosítékainak objektív elosztását?- Az optimális az volna, ha mindenből annyit vásárolhat­nánk, amennyire a saját belátá­sunk szerint szükségünk van. Annál inkább, mivel egy önfinan­szírozó szövetkezetben saját ér­dek, hogy csak a valóban szük­séges dolgokat vegyék meg, és azzal, ami van, a lehető legész- szerübben bánjanak. Megértem, hogy ezt nehéz elérni. Ugyanak­kor jogos igény, hogy a keresle­tet nem fedező kínálatnál pardon nélkül biztosítsák az objektív elosztást. Például, ha az ország, kerület, járás a cukorrépa vetés- területének kétharmadára kap megfelelő vegyszert, akkor ezt az arányt a járáson belül is kapja meg minden üzem. Kilincselés, utánjárás nélkül. Senki ne része­süljön a másik rovására előny­ben. Az elnök szerint azon is el kell gondolkodni, hogy az energia- hordozók fogyasztását szabá­lyozó keretek mennyiben reáli­sak. Hiszen aki kilincsel, mert pazarolt, kap ráadást. Ugyanak­kor, mivel adottak a keretek, az energiaigény fokozásával járó fejlesztést nagyon meggondolják a gazdaságok. Az előírásos ab­szolút megkatarítás helyett a re­latív megtakarításra való ösztön­zés lehetőségein kellene gon­dolkodni. Egy gazdasági sza­bályzókkal irányított termelő­üzem ugyanis csak akkor tud igazán érvényesülni, ha a part­nereit, tehát a felvásárló, feldol­gozó és szolgáltatási vállalatokat szintén hasonló gazdasági sza­bályozók kényszerítik. EGRI FERENC Az ország legfiatalabb Zápotocky-díjas újítója, akinek az ötletei évi 11 millió korona megtaka­rítást jelentenek a nép­gazdaságnak (A szerző felvétele) Négyszemközt Száraz Péter Zápotocky-díjas újítóval Nem fogy ki az ötletekből Az érsekújvári (Nővé Zámky) Novofruct állami vállalat termelési részlegének vezetője meggyőződéssel vallja, hogy nem tartozik a műszaki beállítottságú emberek, a technikai típusú vezető dolgozók közé. Ennek ellenére gyakran kapcsolatba kerül a technikával - és nem csupán a munkája, de a kedvtelése kapcsán is. Ennek ismeretében talán már nem hat a meglepetés erejével a hír, hogy Száraz Péter mérnök egyike volt azoknak, akik február derekán Prágában átvehették az Antonín Zápotocky-díjat. Esetében az elismerés az újítómozgalom fejlő­dése érdekében végzett technikai alkotó tevékenység és politikai szerve­zőmunka méltányolását jelentette. Hogyan mutassuk be az ország legnagyobb konzervgyárának alig 37 éves szakemberét? A vállalatnál évente több mint félmilliárd korona értékű alapanyagot dolgoznak fel, s ebből hozzávetőlegesen 36 ezer tonna terméket készítenek. A munkakörével jár, hogy Száraz Péter mér­nöknek gyakran el kell gondolkodnia azon, hogyan lehetne legtökéleteseb­ben megoldani a rendelkezésre álló alapanyagok veszteségmentes tárolását, feldolgozását és értékesítését. Szinte tudat alatti harcot vív az időjárással, hisz tudja, hogy jórészt az elemektől függ, mennyi és milyen minőségű terméket készíthet a vállalat. Magától értetődőnek kell tekinte­nie a termelési terv kényszerű módosításait, hisz egyszer a zöldborsó­nak, máskor a paradicsomnak, a gyümölcsfélék közül az egyik évben az almának, máskor a szamócának, cseresznyének vagy éppen a meggy­nek kedvez az időjárás, esetleg egyiknek sem. A mi vegyészmérnökünknek tehát nem egyszerű az élete. És mégis, az újítói tevékenység nélkül már el sem lehet képzelni őt. Mi vezette el az újítók táborába? A problémák sikeres megoldása feletti öröm, vagy talán az örökös nyugtalanság, hogy megkönnyítse a dolgozók - főleg a-kon- zerviparban túlsúlyban foglalkoztatott nők - munkafeltételeit?- Azt hiszem, szerencsém volt a munkahely megválasztásánál - mér­legeli. - Már a főiskolán belekóstoltam a politikai és társadalmi munkába, amit a munkahelyemen is folytathattam. Előbb a SZISZ-ben, később csoportvezetőként a pártalapszervezetben, majd a FSZM üzemi bizottsá­gában dolgoztam, ahol az újítási bizottság vezetésével bíztak meg. Elhallgatja, de én tudom: tisztségéből fakadóan jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a vállalatnál gyorsan fellendült az újítómozgalom, s a Liko termelési-gazdasági egységben rendre az első-második helyen végez­tek. A sikerek láttán a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság alapszervezetének elnökévé választották. Azt mondják róla, hogy tipiku­san nagyteljesítményű szakkáder, aki a csapatmunkában leli meg az alkotó közegét. A kiemelkedő tudású dolgozók és technikusok összehan­golt kollektíváival a legbonyolultabb feladatokat is képes megoldani. Nem véletlenül kapta meg 1987-ben az Érdemes Újító címet, amely az újítómozgalom legjobbjait megillető aranyjelvény viselésére is feljogosí­totta.- Nálunk, az élelmiszeriparban ez már csak így van: nem állunk olyan jól, hogy ne volna min javítani. Nagyon jói képzett szakembergárdával dolgozom, akik gyakran a munkapadtól, a gépsortól jönnek be hozzám, hogy elmondják az ötleteiket. Ezért is nem raktam szőnyeget a padlóra, s fotelek helyett is csak székeket tartok, hogy azok is be merjenek lépni a szombámba, akiknek piszkos a bakancsuk és olajos a munkaruhájuk. A jó ötletek kipattanását nem szabad késleltetni. Meghallgatjuk, a kollek­tívában megvitatjuk, majd kidolgozzuk a megvalósítás módját és minden­kinek konkrét feladatot adunk. A siker titka a pontosságban és gondos­ságban rejlik - mondja az ország legfiatalabb Zápotocky-díjasa. Száraz Péter mérnök összesen 160 újítási javaslat szerzője, illetve társszerzője. Ezek - a nevéhez fűződő öt találmánnyal egyetemben! - évi 11 millió korona társadalmi hasznot hajtanak a népgazdaságnak.- Az utóbbi években a nők munkájának megkönnyítését és a munka- feltételek javítását segítő újítási javaslatokra összpontosítok. Persze, nem tudom megtagadni önmagam, azt, hogy vegyésztechnikusként dolgozom az élelmiszeriparban. Vagyis gyártás-technológiai újításokkal is foglalkozom. Figyelmet érdemlő az a berendezésünk, melynek segít­ségével 17 százalékkal tudjuk növelni a bébiételek C-vitamintartalmát. A megvalósított újítási javaslat hozzájárult a technológia tökéletesíté­séhez. A legutóbbi újításuk, melyet a vállalatnál január óta sikerrel alkalmaz­nak és szeretnének találmánnyá nyilváníttatni, az üvegmosás energia- és vízigényességének csökkentésére, az üres poharak azonos helyzetbe állítására irányul. Számításaik szerint az új eljárás révén a három mosórészlegen évi 120 ezer koronával csökkenthetik a vízfogyasztást. Ha egy országos hírű újítóval és feltalálóval beszélget az ember, természetesen azt is megkérdezi, min töri a fejét mostanában.- Néhány munkatársammal jelenleg azt kutatjuk, miként lehetne hasznosítani a feldolgozáskor visszamaradó és a jelenlegi technológia mellett hulladéknak számító paradicsomhéjat. Arra kell megoldást keres­nünk, hogyan válasszuk külön a héjtól a magvakat, hogy külön-külön ezt is, azt is felhasználhassuk. A paradicsommagvak értékes olajat, a héjrész pedig olyan anyagokat tartalmaz, amelyek segítségével beltartalmi szempontból értékesebbé tehetnénk a paradicsompürét. Száraz Péter mérnök nem felejtette el megemlíteni, hogy a vállalatnál minden tekintetben kedvező feltételeket teremtenek az újítók és feltalálók munkájához. A mozgalom fejlesztésén fáradozók tevékenységének álta­lános megbecsüléséhez minden bizonnyal az is hozzájárul, hogy több vezető dolgozó, sőt maga a vállalat igazgatója, Milán Kostálik mérnök, kandidátus is aktív tagja a közérdekű mozgalomnak. És otthon szintén megvan a kellő háttér, elvégre a fiatal újító felesége maga is a Novofruct- nál dolgozik, s tudja, vállalati-társadalmi szempontból mennyit ér egy jó ötlet megvalósítása. KISS ÁRPÁD

Next

/
Thumbnails
Contents