Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-24 / 12. szám
Bili™ Üli MIMIIM Beszélgetés Frantisek Podlenával, a CSSZSZK közlekedési és távközlési miniszterével Csehszlovákiában a teherszállításnak több mint 70 százalékát, a személyforgalomnak pedig 30 százalékát az államvasutak bonyolítják le - mintegy negyedmillió dolgozó közreműködésével. A vasúti közlekedés azonkívül, hogy a csehszlovák gazdaság fontos ágazata, nagymértékben befolyásolja annak fejlődését is. Ezért a CSSZSZK kormánya által közelmúltban elfogadott, a vasúti közlekedés fejlesztésére vonatkozó koncepció különösen jelentős dokumentum. A róla szóló hír fel is keltette sok újságolvasó figyelmét, s ezért felkértük Frantiéek Podlenát, a szövetségi kormány közlekedési és távközlési miniszterét, tájékoztassa a nyilvánosságot egy kissé részletesebben is a hazai vasúti közlekedés fejlesztését előirányzó tervekkel. • Milyen jelentőségű és mi mindenre terjed ki a vasúti közlekedés fejlesztésének koncepciója? S hogyan viszonyul a kormány múlt év novemberében közzétett programnyilatkozatához?- A szóban forgó koncepció technikai, gazdasági és egyéb szempontból is nagyon széles körben öleli fel a vasút korszerűsítésének és további fejlődésének kérdését. Még a 2000. évet meghaladó időszakra vonatkozólag is. Ez egy lépés a kormány programnyilatkozatának gyakorlati megvalósítása felé, és el kell mondanom, hogy közvetlenül kapcsolódik azokhoz a kormányintézkedésekhez, amelyek a személy- forgalom, elsősorban a munkahelyekre való utazás színvonalasabbá tételét szolgálják.-A célkitűzések párhuzamosan követik a tennivalók két alapirányát. Ez azt jelenti, hogy legelőször is a jelenlegi alapeszközöket kell felújítani a korszerűsítést elősegítő új technikai és technológiai megoldások alkalmazásával. Ezenkívül sort kell keríteni a vasútvonalak komplex rekonstrukciójára, villamosításuk és automatikus forgalomirányító berendezéseik további fejlesztésére. E rekonstrukciós munkálatok alkalmával a kiválasztott fö vasúti szakaszok irány- és esésmódosítását, tehát „egyenesítését" is szükséges lesz elvégezni, hogy ezáltal a 140km/ó vonatsebességre méretezett vasúti pályák teljes hossza fokozatosan elérje az 1300 km-nyi hosszúságot. Az említett változásokhoz kell igazodnia a személy- és teherszállításra, valamint a speciális célokra szolgáló vasúti kocsik, illetve mozdonyok fejlesztésének is. Főleg a csehszlovák gyártmányú, de a szerződéseken alapuló kapcsolatok, illetve szakosodás keretében KGST-tagországokban készült, importált vasúti kocsik is alapvető felújításra szorulnak. A koncepció által követett másik irányt a minőségileg egészen más, új 250 km/ó utazási sebességet is lehetővé tevő vasúti szakaszok kívánta műszaki-gazdasági és a tervezést megelőző teendők előkészítése jelenti. A kormány jóváhagyta ezt a célkitűzést is, amely olyannyira nagy jelentőségű, hogy a terv előkészítéséről, s ezzel együtt megvalósításáról majd újra a kormány dönt 1991-ben. Addig azonban még sok munka vár ránk. • Az ilyen széles körű fejlesztésre kiterjedő koncepció bizonyára jelentős költségekkel is számol. Megoldott az anyagi fedezet?- Az előzetes, tájékoztató jellegű becslések szerint ez a pogram valóban nem mindennapi költségeket feltételez. Ezért mi sem természetesebb, mint hogy a kormány nem állapíthatta meg két évtizedre előre azok pontos nagyságát. A fontos az, hogy jóváhagyták a vasúti közlekedés fejlesztésének irányát, a koncepcióját, s hogy a dokumentum meghatározza a vasútnak társa- . [ dalmunkban betöltött szerepét és helyét, továbbá megalapozza a vele kapcsolatos problémák hosszú távú megoldásának feltételeit. A tervek megvalósításának menete, elsősorban a fejlesztés üteme, legfőképpen az egész népgazdaság fejlődésének és lehetőségeinek lesz függvénye. Pontosítására tehát majd az adott ötéves tervek kidolgozásakor nyílik alkalom. • A vasutak üzemeltetőinek időnként gondot okoz az elégtelen anyagellátás. Lesz elegendő gép- és építőipari kapacitás a tervezett fejlesztésre?- A vasúthálózat karbantartásához és rekonstrukciójához szükséges építőipari * szerelő kapacitások kérdése jelenleg rendkívül időszerű. Gazdaságunknak az áru- szállítással szemben támasztott igényei és a fő vasútvonalakra összpontosuló forgalom üzemképes vasúti hálózatot kíván, ami évente mintegy 850 km-nyi szakasz felújítását is jelenti. Erre a teljesítményre a kapacitások egyelőre abban az esetben elegendőek, ha a rekonstrukciós munkákkal a vasúti pályák jelenlegi műszaki szintjének megtartására törekszünk. Tehát nem tökéletesítjük a váltóberendezésekkel felszerelt állomásszakaszokat, nem növeljük szükséges mértékben az egyes pályaszakaszok áteresztőképességét, például a hídszerkezeteken stb. Még mindig sok helyütt lassítja a forgalmat a vasúti pályák állaga, s emiatt kevesebb vonatszerelvény közlekedhet, energetikai veszteségek keletkeznek. A fővonalakon 923 ilyen szakasz található, amelyek hússzúsága együttvéve több mint 1300 kilométer. A koncepció ezekkel a kérdésekkel is foglalkozik. A néphadsereg személyi állományának csökkentésével kapcsolatban úgy döntött a kormány, hogy a közeljövőben kétezer katonát átcsoportosítunk a vasútépítésre, s számuk az elkövetkező időszakban tovább növekszik. Növelni kell továbbá a vasútépítő vállalatok teljesítményét is, és szorosabban együttműködni a CSSZK, illetve az SZSZK építőipari reszortjának vállalataival. Külön kell foglalkoznunk az állomás és más vasúti épületek karbantartásával, felújításával, illetve korszerűsítésével. Az idén emlékezünk meg arról, hogy hazánk területén 150 évvel ezelőtt indult útjára az első gőzmozdony vontatta vonatszerelvény. A vasút történetéről tanúskodik egy sor épület, amelyek már lassan egészen tönkremennek, egyebek közt a hosszú ideig elhanyagolt karbantartásuk miatt. A megoldás nagyon bonyolult lesz, és az egyes . területek szerint illetékes szervektől segítséget, megértést és kapacitásokat is kell majd kérni. Ami a gépipari kapacitásokat illeti, a vasutak számára a Studénkái Vagongyár gyártási programja a legfontosabb, főleg a városközi utasforgalom lebonyolítására szolgáló villanyvonatok gyártásának megkezdése. A már elhasználódott, korszerűtlen szerelvényeket újakkal kellene helyettesíteni, amelyek emelnék a személyforgalom színvonalát, elsősorban a munkába utazók számára. Az első két szerelvénynek még ebben az ötéves tervidőszakban kellene elkészülnie. Nem lehet továbbá alábecsülni az új mozdonyok és a személyszállító kocsik, illetve tehervagonok gyártásának jelentőségét sem. Ez ügyben szorosan együttműködünk a Kohó-, Gép- és elektrotechnikai ipari minisztériummal, az Állami.Tervbizottsággal és más központi szervekkel. A kérdések széles skálájáról van szó. Az érintettek építő hozzáállása mégis arra utal, hogy a kormánynyilatkozat azon része, amely leszögezi, hogy a kormány kollektív szerv és tevékenységéért minden miniszternek felelősséget kell éreznie, nem csupán papíron létezik. • Nagy visszhangot váltott ki az az elhatározás, amely szerint a CSSZSZK-ban a jövőben gyorsvasút épül. ön szerint miért van rá szükség?- Ez sokat vitatott kérdés, és vele kapcsolatban természetesen különbözőek a vélemények. Ám néhány évtizeddel ezelőtt ekképpen mérlegelték a hasonlóan gyökeres változásokkal járó, közúti forgalomra vonatkozó elhatározás helyességét is. Azt, hogy elegendö-e korszerűsíteni a már meglévő közúti hálózatot, vagy pedig el kell kezdeni az autópályák építését. Végül olyan határozat született, hogy mindkét téren tenni kell valamit. Ma már senki sem vitatja, hogy ez helyes és előrelátó döntés volt. A kormány ezúttal a vasúti közlekedés ügyében is ilyen nagy horderejű döntést hozott. A fö kiindulási pontot Csehszlovákia földrajzi helyzete és a környező, valamint a további európai országok közlekedési • infrastruktúrájának reális fejlődése jelentette. Ezen felül a stratégiai kérdésekben a társadalom hosszú távú fejlődésének perspektívája szerint kellett döntenünk. Ezért szilárd meggyőződésem, hogy most, amikor ezen a téren szinte Európa minden országában ezt az utat választották, számunkra sem volt más lehetőség. Ráadásul egy ilyen terv megvalósítása majd a népgazdaság fejlődésének dinamikáját és hatékonyságát is nagymértékben befolyásolja. • Milyen hatással lesz majd a vasúti közlekedés gyorsaságának és biztonságának alakulására a korszerűsítés? Általa javulni fog-e az anyagi-műszaki ellátás színvonala, s csökkennek-e a raktárkészletek?- A cél az, hogy a lakosságnak és a népgazdaságnak nyújtott közlekedési szolgáltatások színvonala és megbízhatósága fokozatosan, de alapvetően javuljon. A személyszállításban leginkább nagyfokú biztonságra, a menetrend megtartására, az utazási idő lerövidítésére és nem utolsósorban az utasok kényelmének fokozására törekszünk. Ezenkívül az ún. intervallumközlekedés kiszélesítésével - ami a metróforgalomhoz hasonlítható - szeretnénk javítani időben és térben az egyes területek, városok közötti forgalmat. Az említett intézkedésekkel szolgáltatásaink egészét szeretnénk fokozatosan jó európai átlagos szintre emelni. A teherszállítást ugyancsak igyekszünk gyorsítani, gazdaságosabbá, megbízhatóbbá tenni, s azon vagyunk, hogy szavatolhassuk a megegyezett szállítási határidőket. A szállítók igénye szerint a közeli években ilyen, gazdasági alapokon nyugvó szolgáltatásokat kívánunk bevezetni. Mindez a termelésben érvényesített intézkedésekkel együtt természetesen jelentősen befolyásolhatja a népgazdaságban történő folyamatok minőségét, s ezzel együtt hozzájárulhat a raktárkészletek csökkentéséhez. Ezzel kapcsolatos adatokról azonban még korai lenne beszélni, hiszen a szállításban részt vevő számos partner tevékenységének koordinálásáról van szó, amihez a színvonalas közlekedési rendszer csupán bizonyos feltételeket teremt. • Milyen összefüggés van a szooan ror- gó koncepció és a progresszív szállítási rendszerek további fejlesztése között?- A progresszív szállítási rendszerek fejlesztése egyike az állami célprogramoknak és a népgazdaság valamennyi ágazatát érintik. Részét képezi például a konténeres szállítás fejlesztése, a központosított átra- kodóállomások építése és további intézkedések, amelyek az egész népgazdaságban folyó gazdasági forgalom meggyorsítását és hatékonyabbá tételét szolgálják. A progresszív szállítási rendszerek fejlesztésének jelentősége a további időszakban is teljes mértékben előtérben marad, és a vasúti közlekedés fejlesztésének koncepciója sok tekintetben kapcsolódik hozzá, sőt, külön teret biztosít számára. E szállítási rendszerek komplex kifejlesztése azonban valóban valamennyi ágazat- ma különösen a vállalati szféra - ügye. Tehát szélesebb körű alkalmazásukhoz a gazdasági mechanizmus átalakítása során meg kell találnunk a megfelelő hatékonyságú ösztönzőket. • A vasúti közlekedés termelési-műszaki bázisának szervezeti struktúrája megfe- lel-e a tervezett fejlesztés igényeinek?- Célunk az állami vasutak olyan szervezeti struktúrájának kialakítása, amely teljes mértékben megfelel a gazdasági rendszer keretében változó kapcsolatoknak, s amely képes magasabb szintű színvonalon kielégíteni a lakosság és az önelszámolási rendszerben működő szervezetek szükségleteit, de az ország további, nem gazdasági vonatkozású igényeit is. További célkitűzésünk, hogy biztosítsuk a vasutaknak, mint egy egységes, országos méretű rendszernek - amely a külföldi vasutakat is megfelelően szolgálja - szilárd központi irányítását. Vasúti közlekedésünk jelenlegi szervezeti struktúrája immár 25 éves múltra tekint vissza. Alapjában véve betöltötte szerepét, de ma már nem felel meg teljes mértékben a társadalmi fejlődés dinamikájának. Voltak sikeres időszakai, és voltak olyanok is, amikor a vasutak határt szabtak a társadalom fejlődésének. Sok minden eléréséhez hozzásegített, számtalan eleme bizonyítottan életképes és hatékony, amelyeket célszerű lesz a továbbiakban is alkalmazni. Csakhogy a termelési bázis változott és fejlődött, és ez sok tekintetben előre meghatározza a szervezeti struktúra alakulását is. Azt a nézetet azonban nem lehet elfogadni, hogy minden rendben van, a legjobb semmin sem változtatni. Az államvasutak irányítási rendszere 1988-at követően - miután a gazdasági irányítás elkülönült az állami igazgatóságtól, és létrejött az állami vasutak központi igazgatósága - tulajdonképpen összetetté vált: minisztérium - központi igazgatóság- pályafőnökségek - üzemeltető és forgalmat lebonyolító egységek. Az irányítómunka ezáltal bonyolult, adminisztratív szempontból igényes, kettőzések jellemzik például a pályafönökségek és az üzemeltető' egységek fő tevékenységét. Az átalakítás ezért azt a célt követi, hogy az irányításból legalább egy fokozat legyen kiiktatva, hatékonyabbá és ésszerűbbé váljék az irányító munka, csökkenjen az igazgatóságon dolgozók és műszaki-gazdasági munkát végzők száma, hogy összhangban legyen a jog és a felelősség az állomásokon, a kocsi- és mozdonyszínekben, a pályafőnökségeken, a'híradástechnikai és villamosipari munkahelyeken stb. Röviden, a vasutak dolgozóinak munkahelyi jogkörét és felelősségét általánosan növelni akarjuk. Ebben a szellemben készült el a szervezeti struktúra átalakításáról szóló javaslatunk is, amelyet a vasutasok megvitattak az országos aktívaértekezletükön és a Csehszlovák Államvasutakról szóló törvénnyel együtt széles körű vita tárgyává tettünk. Tehát valamennyi vasutasszervezet dolgozói véleményezhetik. Gondot csak az okoz, hogy kevés idő áll rendelkezésünkre. Mint más ágazatok esetében, a vasúttal kapcsolatos vitát is mihamarabb be kell fejeznünk, s megtalálnunk a megoldást. Hiszen a legfontosabb az elvégzett munka. Köszönöm a beszélgetést. PAVEL PÁRAL A prágai Vasúti Kutatóintézetben „vizsgáztatják" a plzeni Skoda Müvek legújabb villanymozdonyát (A CSTK felvétele)