Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-24 / 12. szám

Beszélgetés dr. Jozef Mátellal, a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskola Marxizmus-Leninizmus Intézetének munkatársával

„Az ifjúság - természete szerint - a világ befogadásának legintenzívebb életszakasza. Addig fiatal az ember, míg teli tüdővel lélegzi be a világot, mig tekintete az egészet akarja látni, átfogni pillantásával, s van hozzá bátorsága, hogy kormozott üveg nélkül nézzen a legerősebb fénybe is. E szembenézés pedig legtöbbször elszántságot érlel a valóság átalakítására. “ (Ancsel Éva)

Ma, társadalmunk átalakításának folyamatában rendkívül fontos, hogy tudjuk, ifjúságunk miként tekint korunk forradalmi feladatára, hogyan látja helyét és lehetőségeit az átalakításban.

Ezt a célt követte az Önök felmérése is, amely módot adott rá, hogy pontosabb képet nyerjünk a fiatalok véleményéről, hogy tudományos alapossággal határozhassuk meg az ebből eredő további feladatokat.- Az SZSZK falvaiban megkérdeztünk 960 egyént - a fiatalok és idősebbek nemzedékeinek csoportjait hogy megtudjuk, nézeteik, cselekedeteik, szemléletük között milyen egységet, ellentmondásokat, összefüggéseket és eltéréseket lehet találni. Mindezt azért, hogy lássuk, milyen életérzéssel fogadja a fiatal nemzedék az átalakítást, s ebben saját szerepét. A falusi fiatalság szakképzettsége, azok az oktatási-nevelési feltételek, amelyekben felnőtt, lehetővé teszik, hogy elfoglalja helyét a társadalmi folyamatokban, s hogy új, eredeti álláspontja legyen, amellyel segít a politikai rendszernek gyorsabban megvalósítani társadalmunk átalakítását.

Felmérésünkből kiderült, hogy a megkérdezettek 51,6 százaléka (15-30 évesek) a dolgozó néphez tartozónak érzi és vallja magát, s cselekvő részt kíván vállalni a társadalmi átalakításból. Mindenből, a kockázatos feladatokat is beleértve. 17,5 százalékuknak az a véleménye, hogy a nevelésnek és az oktatásnak az átalakítás folyamatában is a párt és az állami szervek, valamint a társadalmi szervezetek és a SZISZ munkájának középpontjában kell állni. A megkérdezettek 27,9 százaléka mindehhez fontosnak tartja hozzáfűzni még, hogy mi az osztályellentét, az osztályharc, 16,5 százalékuk szerint nemzedéktársaikra erőteljes hatással van a korszerű technika és technológia.

Mi a véleményük az idősebb nemzedékről?- Ezekre a kérdésekre a nyilatkozók 31,2 százaléka válaszolta, hogy az életben elfoglalt helye kialakításában és megtalálásában a szülők példája jelenti számára a reális mércét. 22,6 százalékuk véleménye viszont kritikusabb, amikor rossz tapasztalataira hivatkozik az idősebb nemzedéket illetően. A fiatalok 17,4 százaléka elítéli az idősebbek hibáit, erkölcsi, emberi és társadalommal szembeni magatartásának negatívumait. Azt állítják, hogy mindezek a fogyatékosságok káros hatással vannak a nevelésre, a fiatalok tudatának kialakítására, s a munkához való viszonyukra is. A megkérdezettek 12,4 százaléka szerint az idősebbek csak a fiatalokkal szemben kritikusak, önmagukkal szemben nem.

Melyek azok az értékek, amelyeket becsülnek?- Felmérésünk szerint elsősorban azokat az értékeket becsülik, amelyek személyiségük kibontakozásának, életben való érvényesülésüknek feltételei. Ezért értékrendszerükből következtethetünk életszemléletükre. A falusi fiatalok 32,4 százaléka elsősorban boldog családi életet, jó baráti kapcsolatokat szeretne. 23,4 százalékuk célja, hogy sikereket érjen el a tanulásban, de legfőképp hivatásában. 21,9 százalékuk úgy akar dolgozni és élni, hogy az állami és társadalmi intézmények is elismerjék (ne csak a SZISZ) és igazságosan értékeljék. 11,5 százalékuk úgy szeretné magát az átalakításban hasznossá tenni, hogy ne kelljen soha elveszítenie emberi méltóságát. A megkérdezettek 9,1 százaléka közömbös a fenti értékek iránt.

A saját közvetlen, legközelebbi jövőjüket érintő kérdéscsoportra adott válaszokból kiderült: 26,3 százalékuk úgy véli, ahhoz, hogy döntő módon szólhassanak bele életük és környezetük átalakításába, a természet- és társadalomtudományok alapos ismeretére van szükségük. Továbbá egyéni képességekre és tehetségekre, hogy ezeket a gyakorlatban érvényesíthessék. Azonban még ez sem lesz elegendő: 21,2 százalékuk szerint a tudáson és a rátermettségen kívül az átalakítás törvényszerűségeinek alkotó érvényesítését is el kell sajátítaniuk, szükség van még a személyes meggyőződésre is a választott út helyességét illetően. A fiatalok 20 százalékának meggyőződése; szüksége van arra, hogy tetteiért vállalhassa a felelősséget, bátran és értő módon érvényesíthesse hatékonyabb módszereit, egyéni eljárását a munkájában. 18,1 százalékuk úgy gondolja, hogy az ifjú nemzedék társadalmi, közéleti jelenlétének kultúráját kell magasabb szintre emelni,

s hogy személyes elkötelezettségüknek kell szilárdabbnak lenni, mint amilyen az idősebb nemzedéké.

A megkérdezettek 7 százaléka úgy véli, hogy az idősebb nemzedék nem mindig tekint tárgyilagosan a fiatalok értékrendjére, arra, hogy mi érdekli őket, mit tartanak nagyra, mit utasítanak el.

Mi jelenti számukra az élet értelmét?- A felmérés fontos tanulsága az is, hogy a fiatalok 36,5 százaléka számára az élet meghatározó értelmét a társadalom számára is hasznos munka jelenti. 24,1 százalékuk számára a munka azért is érdekes, mert a közösségekben rokonszenves emberekkel kerülnek kapcsolatba. 19,2 százalékuk nem tekinti munkahelyén betöltött helyét, munkáját véglegesnek, ezért más munkalehetőséget keres. 9,4 százalékuk számára mostani beosztásuk nem teszi lehetővé, hogy képességeiket kibontakoztathassák.

Az is kiderült, hogy az ifjúság nagyra becsüli azokat az alapvető erkölcsi értékeket, amelyek az emberi kapcsolatokban megnyilvánulnak. 31,2 százalékuk tisztességes emberként szeretne élni és dolgozni. 27,6 százalékuk hangsúlyozottan fontosnak tartja, hogy a társadalom számára hasznos lehessen, s hogy törekvése, erőfeszítése eredményeként a társadalom számára fontos értékek szülessenek. A szocialista értékek közül a falusi fiatalok az átalakítás folyamatában is a legjelentősebbnek tartják a munkához és a művelődéshez való jogot. Egyértelműen a szocialista oktatásügyet tartja jobbnak 43,1 százalékuk, 14,2 százalékuk ehhez sorolja még a többi szociális juttatást is, amellyel a szocialista társadalom a fiatalokat segíti.

E nemes és társadalmunk számára fontos elvek szerint élő és dolgozni akaró fiatalok mellett akadnak olyanok is, akikre másféle magatartás a jellemző. Róluk mi derült ki e felmérés kapcsán?- A megkérdezettek 36,1 százaléka szerint környezetükben vannak olyan fiatalok, akik rossz szociális helyzetüket gyorsan szeretnék megjavítani. Ennek érdekében önző magatartást tanúsítanak, a könnyű megoldásokat keresik. A vélemények 21,3 százaléka szerint ez a munkával és a társadalmi értékek iránti felelőtlenségben nyilvánul meg. A fiatalok

17,2 százaléka még konkrétabban fogalmaz: sokan vannak, akik munkahelyükön nem dolgozzák le a munkaidőt, s akiknek különféle „baráti szolgálatok" jegyében elnézik, hogy lógnak, nem mennek munkába, stb.

Elítélik azokat is, akik a különféle nyugati filmekből ellesett szokásokat utánozzák, ami ízlésüket és világnézeti orientációjukat rontja. Ugyancsak rossz hatással vannak a fiatalokra azok a felnőttek, s véleményük szerint azok a saját kortársaik is, akik a szocialista értékrendnek és magatartásnak idegen elvek és felfogás szerint élnek, s ezáltal deformálják a többi fiatal jellemét, magatartását és világnézetét.

Felmérésünk azt is bizonyította, hogy a fiatalok a politikai jelenségekre, az átalakítás folyamatára nagyon érzékenyen, közvetlenül és emocionálisan reagálnak. Összevetik saját

elképzeléseiket az átalakítás szocialista ideáljával. Sokszor tanácstalanok a szocialista dialektika realitásait, az élet bonyolultságát illetően, mert a szülök és az iskola nem eléggé készítette fel rá őket.

Megnyilvánul ez szemléletükben, világnézetükben is?- Világnézeti beállítottságukat tekintve

36.2 százalékuk a tudományos marxista-leninista világnézetet vallja, 29,6 százalékuk az idealista, vallási alapokon nyugvót - annak mélyebb, személyes megindoklása nélkül.

16.2 százalékuknak nincs kialakult, letisztult világnézete és 9,1 százalékuk nem kívánt erre a kérdésre válaszolni.

Még mindig nem tudatosítottuk, milyen rendkívüli jelentősége van a fiatalok tudományos világnézetének saját énjük, önmaguk megvalósítása szempontjából éppen most, az átépítés folyamatában. A megkérdezett fiatalok 12,4 százaléka úgy véli, hogy a világnézet csupán a szociális-politikai problémák megoldásának feltétele, 41,6 százalékuk pedig azt állítja, hogy a szülőktől kezdve a munkaközösségekig nem minden nevelésre hivatott ember és intézmény segít küzdeni a fiataloknak a cinizmus, az önzés, a középszerűség és a csoportérdekek ellen. 19,6 százalékuk egyenesen arra mutat rá, hogy a felnőtt, idősebb nemzedék sokszor közvetlenül vagy közvetve elutasítja, hogy alkotó részese legyen a fiatalok élete formálásának. 12,4 százalékuk szerint az ifjúság nem rendelkezik megfelelő tapasztalatokkal ahhoz, hogy az átalakítás demokratizációs folyamatát segíthesse, s hogy megbirkózzon a közéleti tennivalókkal.

A felmérés rávilágított arra a törvényszerűségre is, hogy világnézet és cselekvés, tehát a fiatal ember tevékenysége egyenes arányban áll intellektuális képességeivel, absztrakt gondolkodásának fokával, véleményalkotásának dialektikájával és logikájával, mivel ezek a tulajdonságok teszik képessé arra, hogy rugalmasan, gyorsan és reálisan tudjon gondolkodni.

A fiatalok érzelmi életének kialakulását, meggyőződésük mélységét, ismereteinek minőségét, munkához való viszonyát különféle szociális, gazdasági és eszmei tényezők határozzák meg: 36,2 százalékuk szerint azok a legfontosabb tényezők, amelyek bizonyos felülnézetból szemléltetik saját jellemző tulajdonságaikat, s ezáltal hatnak alkotó képességeik kibontakozására. 27,6 százalékuk véleménye, hogy a fiatal ember alkotó képessége a saját és a mások munkájával szembeni kritikus igényesség által fejlődik. 18,3 százalékuk állítja, hogy az alkotó személyiség kialakulásához szükség van sajátos, személyes lelki adottságokra is, amelyek lehetővé teszik, hogy cselekvési kultúrájuk magasabb színvonalúvá váljon.

Felmérésünk során a fiatalok politikai kultúrájára vonatkozóan arra a felismerésre jutottunk, hogy az átalakítás folyamatában figyelmünket mindazoknak az alapvető belső erőknek és folyamatoknak a tartalmára és összetevőire kell fordítanunk, amelyek a maguk természetes egységében és ellentmondásaiban a politikai kultúrát jelentik.

34,1 százalékuk szerint a politikai kultúra általános, alapvető célja, hogy minden embert a szocialista elvek és értékek hordozójává tegyen. 26,2 százalékuk vallja: ahhoz, hogy kialakuljon a politikai kultúrájuk, el kell

távolítani mindent, ami fékezi az ifjúság új, alkotó hozzáállását az átalakításhoz. E kultúra kialakításában 29,4 százalékuk szerint nagy tartalékot jelent cselekvő gondolkodásuk és alkotó munkájuk feltételeinek kialakítása.

Mit kell értenünk a politikai kultúra kialakítása alatt?- Ezen keresztül vezetjük a fiatalokat annak megértéséhez, hogy személyiségük átalakítása forradalmi folyamat, amely megváltoztatja eddigi gondolkodásukat és magatartásukat. Fel kell ismerniük az emberi tényező mozgósításának jelentőségét, a társadalom demokratizálásának, szellemi és anyagi átalakításának fontosságát. A felismerés azt is alátámasztotta, hogy a politikai kultúra a fiatalok életében elválaszthatatlan az elméletimetodológiai, filozófiai kultúrától. A filozófiai kultúra jelentős meghatározó szerepet tölt be a politikai kultúra kialakulásában, amely viszont megköveteli, hogy a marxizmus-leni- nizmus új, mai formát öltsön, az új filozófiai általánosítások alapján, amelyeket az élet hoz magával és alakít. Ismeretes, hogy az átalakítás alapvető távlati programja a két legnagyobb erő összefogásán alapszik, a tudományos elmélet és az emberek munkájának és gyakorlatának - érdekeinek, aktivitásának, a fiatal nemzedékek lendületének és az idősebbek bölcsességének - összekapcsolásán.

Az is kiderült a felmérésből, hogy az új gondolkodásmód kialakítása mennyire bonyolult folyamat, s hogy az egyes munkaközösségekben is különböző színvonalon van. Alkotó, kezdeményező magatartás éppúgy tapasztalható, mint érdektelenség, megalkuvásra való hajlam és maradiság vagy türelmetlenség.

Érdekes, hogy ebből a szempontból kölcsönösen szigorúan ítélik meg egymást a felnőttek és a fiatalok nemzedékei. A tegnapi fiatalok úgy látják, hogy a holnapi felnőttek nem vállalják a vitát, kényelmesek, nincs bennük olyan küzdőszellem, mint a felszabadulás utáni nemzedékekben volt.- Fontos felismerés - és tárgyilagos önvizsgálatra, önismeretre utal véleményünk, mely szerint -, a mai ifjúság nemzedékeiben nem alakult ki az a képesség, hogy megbirkózzanak a reális élet ellentéteivel és ellentmondásaival munkahelyükön vagy magánéletükben. 31,1 százalékuk szerint nem lenne szabad csak arra összpontosítaniuk, hogy kizárják vagy megkerüljék ezeket az ellentmondásokat, inkább az ellentétek összefüggéseit, dialektikáját kellene vizsgálniuk, hogy teljesebb, valósabb legyen a társadalom fejlődéséről alkotott képük. A fiatalok 12,4 százaléka szerint meg kell szabadulniuk a szocializmusról alkotott hamis elképzelésektől és igényesebbnek kell lenniük önmagukkal, önmaguk alakításával, műveltségük tökéletesítésével szemben.

Mindezek a felismerések komoly feladatokat rónak ránk: Azt, hogy a szocializmus értékeiről, a szocialista demokráciáról mélyebb ismeretekkel vértezzük fel a fiatalokat, hogy politikai bölcsességre a demokratizmus kultúrájára neveljük őket. A megkérdezettek

29,6 százaléka is azt állítja, hogy a fiatalokat bátorságra kell nevelni. Arra, hogy merjenek kockáztatni, vállalják az esetleges tévedéseket is.

Úgy érzik - 23,2 százalékuk -, hogy nem ismerik eléggé a demokratizmus alapvető belső ellentéteit, ezért a munkájukban sem tudják kellőképpen érvényre juttatni. Vagy megsértik - azáltal, hogy több jogot, szabadságot követelnek szociális feltételekben, egyéni tevékenységükhöz, mint amennyi személyes felelősséget vállalnak ugyanezekért - vagy, mivel nem tudatosítják a jogok és kötelességek dialektikáját, nem élnek jogaikkal, hogy ne kelljen kötelességeket vállalniuk. A kérdezettek 9,6 százalékának véleménye, hogy rá kell ébreszteni a fiatalokat, a demokrácia kibontakoztatását csak a társadalmi és személyi érdekekért vállalt nagyobb erkölcsi és politikai felelősséggel lehet elérni.

A Szlovákia falvainak mikrokörzeteiben végzett felmérés alátámasztotta, hogy a megkérdezettek minden korcsoportjában szükség van az egészséges ítéletalkotás, meggyőződésből fakadó cselekvés egységének kialakítására, mivel az ifjúság csak így válhat szilárd világnézeti kultúra hordozójává.

A fiatalok készek tehát cselekvő részesei lenni az átalakítás forradalmi folyamatának, de nagyobb politikai-társadalmi segítségre, mélyebb ismeretekre van szükségük ahhoz, hogy alkotó képességeik valóban a társadalom érdekében bontakozhassanak ki.

H. MÉSZÁROS ERZSÉBET