Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-17 / 11. szám

Halóroncsok a Satt el-Arab medrében dett meg, hogy bezárult Irak „tengeri kapu­ja", Bászra kikötője. ... Már messziről észrevesszük az építő­munkások otthonról oly jól ismert lakókocsi­jait. A terület kapuja felett a felirat STROJEXPORT. Elhúz mellettünk egy Tat­ra teherautó, oldalán a bratislavai Dopra- stav cégjelzésével. A jellegzetes galabijába - földig érő ingbe - öltözött hadzsi előttünk is felhúzza a sorompót.- Eredetileg 110 millió dolláros megálla­podást irt alá, 1982 áprilisában a Strojex- port és az iraki partnerek - kezdi a beszél­getést Jirí Krejőa, a Strojexport műszaki részlegének Abu Grebi-i vezetője. - A há­ború azonban arra kényszerítette a meg­rendelőt, hogy a mostani 85 millióra csök­kentse a szerződést. Mi rejtőzik a megállapodás száraz adatai mögött? Erre Bohuslav Pivodától kaptunk választ, aki 1985-töl volt a műszaki részleg vezetője, tavaly szeptember óta pedig a Strojexport koordinátora. Azok közé tarto­zik, akik a legrégebben „állomásoznak" ÍJ SZÚ 5 89.111.17. LJo 32 elmúlt években, hónapok­nd bán Irakról hallottunk, akkor mindenekelőtt az iraki-iráni konfliktus­sal, a háborús pusztítással kapcsolat­ban, amely közel nyolc évig tartott. Mind­két fél magas árat fizetett az ellenséges­kedésért: az elesettek és sebesültek száz­ezrei, óriási gazdasági károk vannak a veszteséglistán. Jelenleg tűzszünet van a több mint 1200 kilométeres frontvonalon. Nemcsak az irániak és az irakiak üdvözölték kihir­detését (1988. augusztus 20.), hanem minden békeszeretó ember szerte a vilá­gon. Kiterjedése és a nemzetközi kap­csolatokra gyakorolt hatása miatt ugyanis az iraki-iráni konfliktus már ré­gen a világ egész közvéleményének ügyévé vált. Annál is inkább, mivel az ENSZ Biztonsági Tanácsában zajló tár­gyalásokon - melyek eredményeként született a már említett tűzszünet - meg­rázó adatok hangzottak el. A két oldalon több mint egymillió ember vesztette éle­tét, köztük nők és gyerekek. Egymilliónál több iráni és 300 ezer iraki megsebesült. Az anyagi károk meghaladják az 500 milliárd dollárt... Ugyanakkor nem kizárt, hogy a tényleges károk ennél jóval na­gyobbak. Térjünk azonban vissza a jelenbe, nézzük, hogyan él ma Irak, a közelmúlt­ban még az egyik harcoló fél. Napjainkat a lakosságnak az erőfeszítése jellemzi, hogy visszaadják az országnak a háború előtti arcát. Ezekről a törekvésekről szá­mol be a munkatársunk, Boris Latta, aki a közelmúltban tért vissza az ezer­egyéjszaka meséinek országából. Az or­szágból, amely már régen a kemény realitások körülményei között él... BÁSZRA ÚJ ARCA Állok a folyó partján, melyről eddig csak hallottam, olvastam, esetleg egy-egy pilla­natra a televízió képernyőjén is láthattam. Satt el-Arab - az iraki-iráni konfliktus 1981 - ben történt kitöréséig az egyetlen összekötő kapocs Irak és a tenger között. Ezért kapta Bászra a tengeri kapu nevet. Ez a kapu azonban évekre bezárult, s a frontvonal része lett. Mit jelentett Irak második legnagyobb városának lakossága számára a konfliktus? Erről sokatmondóan tájékoztat a Háború Áldozatainak Múzeuma. A belépőt megrázó kép fogadja: egy halom bádog, amelyről csak nehezen állapítható meg, hogy egyko­ron gépkocsi volt. Mellette mementóként egy szétlőtt autóbusz... A múzeum belseje semmivel sem nyújt kellemesebb látványt. Bombarepeszek szaggatta gyerekkocsik, a különböző korú és nemű áldozatok véres ruhái, egész osztályok tanulóinak képei, őket egyenesen az órán érte a kegyetlen halál. Megrázó tények - egyben figyelmez­tetés az élők számára. Bászra megszámlál­hatatlan romjai, a pusztítás nyomai köze­pette tudatosítja igazán az ember a háború, a kölcsönös öldöklés, az értékek pusztítá­sának értelmetlenségét... Bászra képe ma napról napra változik. Lassan visszanyeri eredeti arcát. A változás nemcsak a városképen fedezhető fel, ha­nem a lakosság gondolkodásmódjában is. Akiket a háború Bászra elhagyására kény- szerített, lassan visszatérnek. Van itt mit tenni. Hiszen a városban, elsősorban a köz­pontban és a Satt el-Arab partján talán nincs ház, amely ne viselné magán szilán­kok, tűzvészek vagy közvetlen tüzérségi, illetve rakétatalálatok nyomait. Az iráni tü­zérség csak néhány kilométerre állt a vá­rostól, a Satt el-Arab keleti partján. Módom volt találkozni Bászra kormány­zójával. Elmondta, a város újjáépítésének tervét a meghatározott időrendnek megfele­lően teljesítik, már helyreállították az útháló­zatot, ismét van villany- és ivóvíz-szolgálat. Megnyílt már több kórház, iskola és a fő­posta is. A sokéves hagyományokkal ren­delkező helyi egyetemen újra folyik az okta­tás. Miután a fiatalok diplomát szereznek a tizenkét kar valamelyikén, aktívan bekap­A mesék és realitások orszdtjd kolóniánkban: - Mindenekelőtt egy öntöző­rendszerről van szó. A szerződés megvaló­sítására a Strojexport eredetileg három szlovák vállalat konzorciumával kötött meg­állapodást: a kassai (Koéice) Közműépítő Vállalattal, a bratislavai Vízgazdálkodási Építövállalattal és a preéovi Magasépítő Vállalattal. 1986. január 1-jén a bratislavai Doprastav vette át az építkezést, az SZSZK Építőipari Minisztériumának döntése értel­mében. A ,,csúcsidőben" 500 emberünk dolgozott itt és száznál több thaiföldi munkás. Bagdadtól, a fővárostól északnyugatra fekszik a vidék, amelynek Abu Greb is része. Meggyőződhettünk róla magunk is, hogy gazdag mezőgazdasági terület ez: pálmaligetek, gyümölcsösök és zöldséges kertek között utaztunk ide. Eredetileg négy évre tervezték az építke­zést azzal, hogy a következő évben az objektum garanciában lesz. Sajnos, csú­szás következett be. Látogatásunk idején már két év volt a lemaradás, s feltételezték, hogy az eredeti időpont helyett - 1986 szeptembere - most a tavaszon készülnek el. Több oka is van a csúszásnak. Ahogy Krejca elvtárs tájékoztatott minket, „bizo­nyos mértékig maga az iraki megrendelő is vétkes". Röviddel a szerződés aláírása után kiderült, hogy nincs felkészülve egy ilyen létesítmény építésére. Például már a tervelókészítö fázisban több hiányosság volt, melyek később fékezték a munka fo­lyamatosságát. Ezek azonban objektív okok voltak. A szubjektivekhez tartozik az a tény, hogy máig sem fizetnek mindig időben az elvégzett munkáért. A havi elszámolást al­kalmazzák. A megrendelő ugyan elfogadja az adott hónapban elvégzett munkáról ké­szített számlát, de annak ellenére, hogy javasolja a kimutatott munka kifizetését, szinte rendszeresen csak az iraki dinárban folyósított 30 százaléknyi összeget utalják át postafordultával, a fennmaradó 70 szá­zalék (a megállapodás értelmében ezt kon­vertibilis valutában, konkrétan amerikai dol­lárban kell átutalni Csehszlovákiába) az Jellegzetes közel-keleti utcakép: apró üzletek sora, ezúttal Bagdadban (A szerző felvételei) csolódnak nemcsak a város, hanem az egész ország újjáépítésébe. A diákváros­ban megtudtam, a sok gond - így a háború következményei - ellenére nem feledkez­nek meg a külföldi egyetemekkel való együttműködésről sem. Nem olyan régen - az immár hagyományos kapcsolatokra alapozva - Bászrában fogadták a Szlovák Műszaki Főiskola képviselőit. A tapasztalat- csere, s nem utolsó sorban egymás jobb megismerésére a kölcsönös látogatások legfőbb célja. ABU GREB - AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS JELKÉPE A Bagdad-Faludzsa-Rhamadhi autópá­lya fontos útvonal. Az iraki-iráni konfliktus idején de ma, a tűzszünet alatt is - nagy mennyiségű árut szállítanak ezen az úton külföldre. Jelentősége főleg azután növeke­Az ősi Babilonban ez a csodálatos kapu fogadja a turistákat adósságok összegét növeli. Az iraki fél már 13 millió dollárral tartozik. S most, a tűzszü­net után sincs remény arra, hogy belátható időn belül pozitív változás következik be ezen a téren. A háborúban megsérült és elpusztult létesítmények helyreállítása óriá­si összegeket követel, mindenekelőtt valu­tában. így csak bízhatunk, hogy a háborús pusztítás okozta sebeket sikerül mielőbb begyógyítani. Egész napos munka után megérkezik a táborba munkásaink egy csoportja. Elég volt mára. Pedig most igazi iraki „tét" van: 25 fokos meleg. Rosszabb a helyzet július végén-augusztus elején, amikor a hőmérő árnyékban is gyakorta 50 foknál többet mutat. Az ember nemcsak a tehergépkocsi­ban, hanem a szabadban is úgy érzi magát, mint a pokol tornácán. S közben kavarog a homok, vagy inkább a por, amely kínozza az embert és a technikát... Bizony megér­demelt az a pénz, amit itt keresnek. Térjünk azonban vissza magához az építkezéshez. Területe kb. 17 hektár, észak-dél irányban 28, kelet-nyugati irány­ban 21 kilométer. Ebből a 17 hektárból kb. 13 hektár az a terület, amelyet építőink öntö­zésre készítenek elő. A kiépített csatornák hossza 105, az utaké 111 kilométer. A léte­sítmény az úgynevezett Abu Greb-i félsiva­tagban fekszik. A talaj itt sós, így az itt élő emberek számára az öntöző- és vízelveze­tő rendszer létfontosságú. A talajt vízzel mossák át, a só lefolyik az alacsonyabb vizrétegekbe, ahonnan csőrendszerrel ve­zetik el a sós vizet. Ezután az összes víz a Tigris folyóba kerül. Ez a rendszer azon­ban az Eufráteszt „táplálja", mégpedig egy nagy teljesítményű szivattyúállomás segít­Kerbalában van a világ legnagyobb síita mecsetje ségével. A mi szerződésünk a lengyel BUDIMEX cég szerződésére köt. A Dopra­stav táborának közelében folyó főcsatorna áteresztő képessége másodpercenként 13 ezer liter, s igy el tudja látni a faludzsi út alatt fekvő egész területet. Bagdad és Bászra meglátogatása után nem tudtuk megállni, hogy ne kérdezzük meg szakembereinktől, milyen hatással volt az ő életükre a háború. Mivel táborunk a harcok hatósugarán kívül esett, kétszer vált az Irakban dolgozó csehszlovák állam­polgárok ideiglenes menedékhelyévé. Utol­jára tavaly márciusban. A hadiállapot miatt 1986 decemberétől szakembereink nem utazhattak családjukkal Irakba. A két eset­ben elsősorban diplomaták és a kereske­delmi vállalatok képviselői, vagyis olyanok találtak itt menedéket, akik hosszabb időre érkeztek az országba. Látogatásunk idején már úgy nézett ki, hogy ismét engedélyezni lehet a családtagok beutazását. Ez is az ország mindennapi életének normalizálódá­sáról tanúskodik. A sajátos környezet ellenére szakem­bereink olyan környezetben tölthetik szabad idejüket, amely legalább részben emlékez­tet a hazaiakra. Ez mindenekelőtt a dolgo­zók klubjának köszönhető, amely az itteni feltételek között egyfajta üzemi szakszerve­zeti bizottság. A klub különböző sportvetél­kedőket rendez, kirándulásokat szervez a történelmi nevezetességekben gazdag környékre. A sport terén a futball és a tenisz vezet. Egyenesen a táborban több tenisz­pálya van, mesterséges megvilágítással. S az ellenfelek? Azok is akadnak. A cseh­szlovák építők a jugoszláv, bolgár, lengyel és szovjet kollégákkal versenyeznek. S mi­vel a munkájuk hasonló, az Irakban szerzett szakmai tapasztalatok is gyakran szóba kerülnek. A táborban videoklub is van, igaz, néha gondok vannak a friss kazetták ide- szállításával. A külképviseleti hivatal úgy próbálja megoldani ezt a gondot, hogy he-. tente kétszer biztosítja a filmvetítést. Kora reggel búcsúzunk Iraktól. Bagdad, s az ország más városai és falvai rövidesen új napra ébrednek. Ez is telve lesz szorgal­mas munkával. Hiszen csak ez vezethet a háborús sebek begyógyításához, az or­szág „meseszép, de reális képének helyre- állításához.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents