Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-10 / 10. szám

Az 1990-es spartakiád közeledtével egyre többet hallhatunk, olvashatunk az iskolai testnevelésről, a diáksportról, an­nak fontosságáról, támogatásáról. Fél év múlva elkezdődnek az előkészületek, a gyakorlatok betanulása a hazai sport ünnepére; addig az alap- és középiskolá­kon a múlthoz képest még nagyobb hangsúlyt fektetnek a tornaórákra és a délutáni sportfoglalkozásokra. Főleg az utóbbi fejlesztésére áldoznak sokat, évente 50 millió koronával többet. Hiva­talos fórumokon is számtalanszor el­hangzott: a megújuló diáksport nem le­het egyenlő a heti két testnevelési órá­val, a fő cél az, hogy az ifjúság tömege­sen mozogjon, sportoljon. Tehát, ha csak sportol, ha csak mozog, már az sem lebecsülendő, nagyon is komoly ered­mény. Arról pedig senkit sem kell meg­győzni, hogy a szülök alapvető érdeke gyermekeik egészsége. A CSKPKB Elnöksége 1986 őszén a tö­megsport, az iskolai testnevelés, valamint a honvédelmi nevelés fejlesztéséről és támoga­tásáról szóló Dokumentumot hagyott jóvá, mely nagymértékben hozzájárul a diáksport magasabb szintre emeléséhez. De vajon mi a helyzet a gya­korlatban, hogyan sikerül megvalósítani a felsőbb szervek elképzeléseit, terveit. Erre kerestük a vá­laszt a Komáromi (Komárno) Mezőgazdasági Szakközépiskolában. A beszélgetésen Eszenyi József igazgató, Szép Lajos tornatanár, Torna Rudolf honvédelmi nevelés szakos tanár és Angyal Rudolf, a diákotthon vezetője vett részt.- Mivel a 335 tanuló fele az iskola diákotthoná­ban lakik, ezért a délutáni tömegsportórák némi bonyodalmat okoztak, de végül minden rendezö­Szép Lajos: „Két óra kevés a testneve­lésre..." dött. Helyzetünket az is nehezíti, hogy a szaktan- tárgyak gyakorlatai is többnyire délután vannak. Közös összefogással azonban sikerült olyan megoldást találni, ami mindenkinek megfelel. Az iskola vezetősége mindent megtesz, hogy maga­sabb szintre emelkedjen a diáksport. Ez a tanulók aktivitása nélkül aligha valósulhatna meg. Diákja­inknak ugyan kevés a szabad idejük, ennek ellenére ők kezdeményezik az egyes sport- és kultúrális rendezvényeket, örömmel nyugtázhat­juk, senkit sem kell rákényszeríteni a sportolásra- említette Eszenyi József. A Komáromi Mezőgazdasági Szakközépisko­lában minden adott a sportoláshoz. A tágas tornaterem és a füves labdarúgópályán kívül kézilabda-, kosárlabda- és röplabdapálya is van az épület közelében. Ottjártunkkor a kora délutá­ni órákban mindenhol telt ház volt. Tanári felü­gyelet nélkül is fegyelmezetten fociztak a fiúk.- Nem könnyű - a tantervet figyelembe véve- érdekes, vonzó tornaórát összehozni. Azt is szem előtt kell tartani, hogy mozgásigényesek legyenek a gyakorlatok. Akárhogy vesszük, a heti két óra igencsak kevés. Sajnos, ezen nem lehet változtatni, mert az órarend így is túlzsúfolt, kevés a diákok szabad ideje. Azt kell okosan kihasználni, amire lehetőség van - vélekedett Szép Lajos. A megkérdezettek zöme szereti a testnevelést, a mozgást, s szakít is időt a rendszeres sporto­lásra. Azok viszont, akik naponta utaznak, be kell Torna Rudolf: „Szeretnénk, ha ismét lenne lovardánk..." hogy érjék a heti kétszer negyvenöt perc torná­val. Többre egyszerűen nem futja idejükből. Ma­rad a hétvége, de hát faluhelyen igen szűkösek a sportolási lehetőségek. A komáromiak és az internátusbán lakók abban a szerencsés helyzet­ben vannak, hogy bármikor igénybe vehetik az iskola sportlétesítményeit.- Nem újdonság, ha azt mondom: túlterheltek a diákok. Ez nemcsak iskolánk tanulóira vonatko­zik, hanem általában. Éppen ezért okosan kell kihasználni azt a kevés szabad időt, ami a ren­delkezésükre áll. Több mint százötven bentla­kónk van, velük hat nevelő foglalkozik. Minden napra készítünk valamilyen csoportos foglalko­zást, legnépszerűbbek a sportkörök. A napi há­rom óra kötelező tanulás előtt vagy után bizony jólesik egy kis mozgás. A lányok körében nagyon népszerű az aerobic, sőt az asztalitenisz és a röplabda is. A fiúk - mint mindenütt - a labdarú­gást szeretik a legjobban. Rendszeresen meg­rendezzük az iskolai teremfoci-bajnokságot az osztályok között. A negyedikesek súlyemeléssel és kulturisztikával is foglalkoznak. Természete­sen minden új javaslatnak, ötletnek örülünk, ed­dig nincs baj a tanulók kezdeményezésével. Csak így tovább! - mondta Angyal Rudolf. A diákok maguk rendezik a különböző sport- versenyeket, melyekhez minden támogatást megkapnak a tanároktól. A tornaterem esténként a tanulók rendelkezésére áll. Nap nap után zsúfolásig megtelik. Ez is bizonyítja, szeretik a sportot a Komáromi Mezőgazdasági Eszenyi József: „Diákjaink szeretik a sportot..." ven folyik. Némileg javítana a helyzeten, ha az alapiskolában is szerepelne ez a tantárgy az órarendben - kapcsolódott a beszélgetésbe To­rna Rudolf. Évente öt-hat honvédelmi versenyen vesznek részt a szakközépiskola diákjai. A legnagyobb baj az, hogy ezeket a viadalokat szombaton rende­zik, a vidékiek - s ez érthető is - nem szívesen jönnek el ezekre. Legutóbb az első helyen vég­KDIEPIIKOÜI • Szakközépiskolában. És ami a legfontosabb, ön­ként jönnek.- Tizenegy éve rendszeresen megrendezzük a nemzetközi labdarúgótornát, melyen részt vesz a Tatai és az Uherské Hradiété-i Mezőgazdasági Szakközépiskola együttese, valamint a járás kö­zépiskoláinak csapatai. Hétéves múltra tekint vissza a nemzetközi röplabdatornánk, erre a na­pokban került sor. Három évvel ezelőtt a város­ban átadták a fedett uszodát, s mi ekkor elhatá­roztuk, minden tanulónak kötelező elsajátítania az úszás alapjait. Hetente két órára miénk a me­dence, mindig az elsősökkel foglalkozunk. Egy­két kivételtől eltekintve, valamennyien megtanul­nak úszni. Ezen kívül még a síoktatás is kötelező az első évfolyamban. Saját felszerelésünk van, s ennek köszönhetően senkitől nem függünk, Angyal Rudolf: „örülünk, hogy tanulóink önként mennek a tornaterembe..." senkihez sem kell igazodnunk - mesélte öröm­mel Szép Lajos. Több diák is sikeresen képviseli az iskolát különféle járási és kerületi versenyeken, bajnok­ságokon. Tóth Ildikó és Marosi Renáta feltétle­nül említést érdemel, ők szinte minden sportren­dezvényen ott vannak, és a dobogóról is csak ritkán hiányoznak. A tavalyi végzősök közül Ku- rucz Zoltán és Dékány Norbert négy éven át gazdagította az iskola éremgyüjteményét. De nemcsak a tanulók sportolnak rendszeresen a mezőgazdasági szakközépiskolában, hanem a pedagógusok is. Kitűnő eredményekkel dicse­kedhetnek: tavaly hazai pályán járási bajnok lett a női röplabdacsapat, a kerüle.i versenyen pedig a harmadik helyen végzett. Mi is meggyőződhet­tünk róla, tanár és tanuló egyaránt szereti a spor­tot, és erről nem csupán beszélnek.- Iskolánkban a testneveléshez hasonlóan a honvédelmi nevelés is tejesen egyenrangú a többi tantárggyal. Annál is inkább, mert az első két évfolyamban csak egy-egy óra áll rendelke­zésünkre. Ez alatt az idő alatt kell elsajátítani a tananyagot, melynek szerves részét képezi a félévenkénti egynapos gyakorlati kiképzés és a harmadikosok részére rendezett egyhetes bentlakásos honvédelmi és úszótanfoiyam. Nagy problémát jelent, hogy az oktatás szlovák nyel­zett a komáromi csapat. Kosztolányi Mária a honvédelmi többtusában megnyerte a járási seregszemlét, a kerületi bajnokságon pedig má­sodik lett. Jelenleg az áprilisban rendezendő honvédelmi sokoldalúsági versenyre készülnek az iskola diákjai.- Amikor létrehoztuk a lövészeti szakkört, nem gondoltuk, hogy ilyen nagy lesz az érdeklődés. A közeljövőben korszerű lőteret építünk. Le­het, hogy az év végére el is készül. Ha már az elképzeléseket említem, szeretnék szólni a to­vábbi tervekről. Kitartunk amellett az elképzelé­sünk mellett: legyen saját lovardánk. Egyre tan­gazdaságunkban adott minden feltétel, csak hát pénzügyi okokból aligha lesz belőle valami. A ka­jak-kenu szakkör viszont minden bizonnyal a ta­vaszi hónapokban megkezdi működését - bú­csúzott Torna Rudolf. Már most elkezdték a felkészülést az 1990-es spartakiádra, mégpedig a kiszemelt tanulók erőn­léti edzésével. És még egy fontos dolog: az iskola vezetősége a hétvégeken a tömegsport híveinek rendelkezésére bocsátja a tornatermet és a pá­lyákat. Követésre méltó példa! A „Kinyissuk? Ne nyissuk? Beengedjük-e az idegeneket vagy se?" helyett azonnal cselekedtek. Sok iskolában és sportegyesületben elgondolkozhatnának ezen. Az is biztos, hogy egyszerűbb és kényelmesebb pénteken délután bezárni, hétfőn reggel meg kinyitni a tornatermet. A komáromiak a bonyolul­tabbat, de kétségtelenül a sportszerűbbet válasz­tották. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Tornaóra a Komáromi Mezőgazdasági Szak- középiskolában. Kubica Lívia a lányokat tanítja, míg a fiúkkal Szép Lajos foglalkozik (Gágyor Aliz felvételei) A minap egy figyelemre méltó észrevétel jelent meg az egyik hetilapban, amelyen érdemes el­gondolkodni: ,,Az ifjúságot nem sportra nevelték, ellenkezőleg, belekényszerítették egy passzív életmódba. Ebben vétkes az is­kolarendszer, vétkes az ifjúsági mozgalom és vétkes a sportirá­nyítás, mert többnyire a tehetsé­ges, versenyzésre képes gyere­kekkel hajlandó foglalkozni“. A szerző figyelmen kívül hagyja, hogy élsportot kizárólag kiválasztott, tehetséges fiatalok­kal lehet csinálni, és velük ki­emelt módon kell foglalkozni. Újra az úszásról Ennek helyességét vitatni nem lehet. Ám az idézet azt is sugall­ja: másokkal is törődnünk kell, és - sajnos - itt súlyos mulasztá­sunk van. Ehhez kapcsolódva szeretnénk, ha az általános úszás vonatkozásában is történ­ne valami. Egyszerre két terüle­ten is sürgősen kellene csele­kedni, vagyis itt szintén emelni kell a mércét. Gondolunk itt első­sorban az úszásoktatásra, vala­mint a lakosság úszásigényének kielégítésére. Sajnos, mindkét vonalon súlyos hibák, mulasztá­sok vannak, melyeknek a fiatal­ság, illeltve a lakosság látja a kárát. Napjainkban nem jelenthet problémát az úszástudás jelen­tőségének az elismertetése. An­nak ellenére, hogy lényegesen több létesítmény áll az úszás rendelkezésére, mint korábban, megállapítható: az országos mé­retű úszásoktatás nincs a meg­felelő szinten. Az ógörögök már 2300 évvel ezelőtt műveletlen embernek nevezték azokat, akik úszni, írni-olvasni nem tudtak. A mai korszerű sporttudomány is megállapította: annál fejlettebb egy nemzet testkultúrája, minél többen tudnak úszni egy or­szágban. Sajnálattal állapíthatjuk meg, hogy nálunk a lakosság általá­nos úszástudásának alapját ké­pező úszásoktatás helyzete nem megfelelő. Az úszósport és a tö­megsport szempontjából jelen­tős rendelkezésnek tekinthetjük, hogy az alapiskolák harmadik, újabban második osztályosai ré­szére kötelező az úszás oktatá­sa. A rendelet végrehajtását hát­ráltatják az objektív nehézségek: kevés a (fedett) uszoda, nincs elegendő szakképzett oktató. Ezért az úszásoktatás csak itt- ott valósítható meg. Pedig jó és bevált gyakorlatot találhatunk a Szovjetunióban és az NDK- ban, ahol az úszásoktatásnak központi irányítása van, és az egész országra kiterjedő hálózat évtizedek óta kitűnően működik. Az egész világon megnöveke­dett a testmozgás, a testedzés és a sportolás iránti érdeklődés. A tömegsportot, szabadidőspor­tot illetően az lenne a végső megoldás, ha az emberek vá­laszthatnának, miképpen, milyen mértékben akarnak testmozgást végezni, és ehhez minden nehéz­ség nélkül igénybe vehetnék a megfelelő színhelyet, létesít­ményt. Ma már vitathatatlan, hogy a testedzés - belértve az úszást is - a lakosság szem­pontjából legalább annyira fon­tos, mint az élsport. Közismert: a testmozgásnak döntő szerepe van az általános erőnléti és edzettségi állapot fenntartásá­ban, illetve az egészség megőr­zésében. vasárnapi kiadás Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Főszerkesztő: Kiss József. Főszerkesztő-helyettes Csető János és Szilvássy József. Szerkesztőség: 819 15 Bratislava, Martanoviőova 25.. 8. emelet. Telelőn: központ 2010/9. főszerkesztő: 532-20 és 2010/4456. tőszerkesztő-helyettesek: 2010/4454 és 2010/4453. szerkesztőségi titkárság: 550-18. sportrovat: 505-29 és 506-39, gazdasági ügyek: 2010/4425 és /4426. Táviró: 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Martanoviőova 25. telefon 586-07. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalata 02-es üzemében 815 80 Bratislava. Martanoviőova 21. Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5.. telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda kőzületeknek: 815 80 Bratislava. Martanoviőova 25, 17. emelet, telefon: 2010/3659 és 551-83. Havi előfizetési díj - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévre 13,- korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
Thumbnails
Contents