Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)

1989-03-10 / 10. szám

VASÁRNAP 1989. március 12. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.58, nyugszik 17.29 Kö- zép-Szlovákia: 06:05, nyugszik 17.46 Nyugat- Szlovákia: 06.11, nyugszik 17.52 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 07.45, nyugszik - Kö- zép-Szlovákia: 07.52, nyugszik - Nyugat-Szlová­kia: 07.58, nyugszik- órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GERGELY - GREGOR nevű kedves olvasóinkat • 1924-ben született Gustav Róbert KIRCHHOFF német fizi­kus (t 1887) • 1914-ben szüle­tett Jan KAPR cseh zeneszer­ző, érdemes művész. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL EMBER, KULTÚRA, VILÁGNÉZET Oleg Szemak és Feliksz Lazarev cikke HARC A HATALOMÉRT Malinák István cikke Afganisztánról ÉLNÉM KÜLDÖTT LEVÉL Péterfi Szonya írása KÖNNYÍTSÜNK SORSUKON Zdena Stepánková, Jana Őasnochová, Zdenék Smisek és Petr Závozda a gyógyászati segédeszközök gyártásának problémáiról AZ EZREDVÉG ISKOLÁJA Dr. Máté László kerületi tanfelügyelő cikke a nevelésről és a nemzetiségi oktatásügyről ÉDESAPÁM ÚJ RUHÁJA Fodor Sándor elbeszélése ÚGY KELL NEKEM..." Szabó G. László beszélgetése Kulka Jánossal A MESÉK ÉS REALITÁSOK ORSZÁGA Boris Latta iraki úti jegyzetei I Levelek Vélemények A termőtalaj védelmében Az utóbbi években a nemzeti bizottságok és a mezőgazdasági vállalatok jobban odafigyelnek a termőtalaj védelmére, gazda­ságos kihasználására. Például a Kassa (Kosice)-vidéki járás­ban az elmúlt évben sikerült 557 haktárral növelni a szántóterü­letet. Járásunkban sok termőtalajt takarítottunk meg a családi há­zak építésénél, gyakorlatilag beltelkeket, a községek foghíjas területeit, illetve a nagy kiterje­désű kerteket használjuk ki. Nagyra értékeljük azt a nézetet hogy azok a szervek és szerve­zetek, amelyek különböző épít­kezésekre földterületeket igé­nyelnek és kapnak, a nemzeti bizottságok nyomására felelős­ségteljesebben végzik a kiutalt talajon a rekultivációt. Helyes irányban halad a mezőgazdasá­gi és erdőgazdasági talaj viszo­nyának elrendezése. Jó jel, hogy helyenként a nem mezőgazda­sági talaj szakszerű javításával növekedik a szántóterület. A me­zőgazdasági termőtalaj még nö­velhető lehetne az efsz-ek, álla­mi gazdaságok, valamint ipari vállalatok gazdasági udvaraik és egyéb területeik csökkentésével. Itt csak a gyom nő, esetleg régi gépek, berendezések és anya­gok fölösleges tárolására hasz­nálják. Rontja az élet- és munka­környezetet, fölöslegesen veszi igénybe a területet. Sok tartalék van a termőtalaj növelésére az elöregedett szőlőkben és gyü­mölcsösökben, ahol a termesz­tés hatékonysága már nagyon alacsony. Ezeket minél előbb fel kéne számolni, esetleg megfia­talítani. Bár az utóbbi időben keve­sebb lett a mezei utak száma, tartalékok még itt is vannak. A mezőkön és a gazdasági ud­varokon a kazlak helyei is inkább üresek, mintsem takarmányok termesztésére lennének kihasz­nálva. Siralmas a helyzet a na­gyobb esőzések idején a határ­ban, ahol kisebb völgyek vagy katlanok láthatók. A víz hetekig is ott áll, kiáztatja a termést csak azért, mert nincsenek barázdák. Járásunkban például Somodi (Drienovec) és Tornaváralja (Turnianské Podhradie) között állandóan víz áll. Célszerű lenne ezeken a területeken tavakat és víztárolókat létesíteni, amelyeket aztán öntözésre, esetleg halte­nyésztésre vagy üdülésre is fel lehet használni. A gépekkel nehezen megmű­velhető területeket még rugal­masabban kellene a kertészke- döknek juttatni, hogy a termőföld zöldséget és gyümölcsöt terem­jen, ne pedig gazt. A kertészke- dők hihetetlen akarattal, fárasztó munkával szépítik a környezetet, termelnek önmaguknak és köz­ellátásra. IVÁN SÁNDOR Érték a szemétdombon Járásunk egyik intézetének szép, gondozott parkjában fur­csa szoborkompozícióra lettem figyelmes. Mint általában a mai, modern művészi alkotások, ez is igencsak próbára tette képzelőe- römet. De hasztalan, mert képte­len voltam rájönni, mit is akar ábrázolni a szobor. Az intézet vezetője, látva belső vívódáso­mat, segítségemre sietett. Az új­jászületés művészi megálmodá­sát kellett volna felismernem a művész alkotásában. A poén azonban még csak most jön. Az intézet vezetője csak úgy mellékesen megje­gyezte, hogy a szóban forgó mű­alkotás eredetileg egy másik in­tézet parkját díszítette, de az ott folyó átépítési munkák következ­tében a jobb sorsra érdemes szo­bor (vajon kinek az utasítására?) a szemétdombra került, s csak az alkotó beleegyezésével lehe­tett áthelyezni a másik intézet területére. Gondolom, akik ezt a jóváhagyást intézték, nem árultak el a művésznek, hogy a 60 ezer koronát érő alkotás a szemétdombon hevert évekig. Annyira járatlanok lennének a művészi érték megállapításá­ban, vagy puszta hanyagságról volt szó? BODZSÁR GYULA Nagykürtös (Vel'ky Krtís) ] Megkérdeztük Q ANITA MARENCÍKO- VÁ mérnököt, az SZSZK Kereskedelmi és Ide­genforgalmi Miniszté­riumának munkatársát: Mi vásárolható a fia­taloknak nyújtott házas­sági kölcsönből? A fiatal házasok előnyös kölcsönét 1973-ban a CSKP KB, csehszlovák kormány és a Szakszervezetek Központi Tanácsa határozata alapján vezették be. Jelentős segít­séget jelent a fiatal családok­nak, ugyanis a felvett ösz- szeggel megoldhatóak a kezdeti kiadások és a gyer­mekek megszületésekor még jóvá is írnak bizonyos összeget a kölcsönből. Az SZSZKP Kereskedelmi Minisztériuma a Szlovák Ál­lami Takarékpénztárral közö­sen adta ki 1982-ben a köl­csönök intézésére vonatkozó elveket, melyek szabályoz­zák, hogy az állami és a szö­vetkezeti kereskedelmi háló­zatban milyen áru vásárolha­tó ebből a hitelből. Mivel a kölcsön bevezeté­se óta nőttek a lakosság és egyben a fiatalok igényei a háztartások felszereltségét illetően és növekedtek a tar­tós fogyasztási cikkek árai is, 1987. július elsejétől a koráb­bi 30 ezer korona helyett 50 ezer korona kölcsönt vehet­nek fel a fiatal házasok, s ezt nem tíz, hanem tizenöt év alatt kell visszafizetniük. Az ifjú házasok kölcsöné- nek elsősorban szociális szerepe van. Ezt a pénzt la­kásvásárlásra, berendezésre és a háztartás felszerelésére lehet fordítani. Vásárolhatók érte a tőkés országokból és Jugoszláviából behozott cik­kek is. De nem vehetnek eb­ből a kölcsönből motorkerék­párt vagy egyéb közlekedési eszközt, sportkellékeket, fényképezéshez és filmezés­hez használatos cikkeket, hangszereket, műszereket, művészeti tárgyakat, régisé­geket, videomagnetofont, vi­deokamerát, személyi szá­mítógépet, szerszámokat és műszereket. Azon cikkek jegyzékét, melyek nem vásárolhatók meg a fiatalházasok kölcsö­néből a Szövetségi Pénzügy­minisztérium határozza meg a CSSZK és az SZSZK Pénz-, Ár- és Bérügyi Mi­nisztériumával és a Szlovák, illetve a Cseh Állami Taka­rékpénztárral együttműköd­ve. Tehát nem a kereskedel­mi tárca dolgozóin múlik, mit adhatnak el a fiatal házasok­nak. D. T. Nőnap táján megfelelőbb fotót nem találhattunk volna tisztelgésként. Benne foglaltatik a mai asszonyok mindennapi„öröme, boldogsága “, a mindenkori taposómalom. A modern ifjú mama biztosan munkából jön, férfiként állt helyt (gyárban, hivatalban, iskolában stb), becsülettel ledolgozta a nyolc órát. Miután a picit kiváltotta a bölcsödéből, a nagyot meg az óvodából, útközben bevásárolt. Cipeli tömött szatyrát Gyorsan végiggondolja, mit felejtett el, mi kell még az ünnepi vacsorához. Amíg hazaér, legalább levegözik - a gyerekeknek is szükségük van egy kis sétára. A nagyobbik gyerek hátul kullog, kezében csokrot szorongat. Apu reggel - anyu jelenlétében - a lelkére kötötte: aztán valami szép virágot vegyetek ám! Anyu megvette a három szegfűt - alig félórát állt érte sorban -, s most arra gondol, vajon az idén is aludni fognak-e a gyerekek, mire a férje hazavetódik. Csonka a kép, hiányzik róla valaki - a férj, az apa. (kocsi) (Prandi Sándor felvétele) Utcakép - tanulságokkal Kora délután történt: vékony legényke lépdelt előttem a járdán. A hátára szíjazott iskolatáskája majdnem nagyobb volt, mint ő, de ez szemlátomást nem zavarta. Egykedvűen, fütyörészve meg-meglódult előttem. Tulajdonképpen csak akkor kezdtem figyelni öt, amikor az útkereszteződésnél rugdosni kezdte a jelzőtáblát. Rángatta, huzi­gálta, aztán megint belerúgott. A táblát szerencsére, jól lebetonozták, nem készült silány anyagból, Így hát ellenállt a rontó szándéknak. A kisfiú szemlátomást dühös lett, aztán hirtelen földerült az arca és futásnak eredt. A közeli zöldövezetig loholt, ahol facsemeték hajladoztak a szél­ben. A gyerkőc nekipirulva folytatta az előbb abbahagyott műveletet. Élvezte, hogy itt nem vall kudarcot. Pillanatok alatt derékba tört egy facsemetét, s már neki is veselkedett a mellette lévőnek. Ekkor értem oda és rászóltam. A tekintetéből leolvastam, mit gondol rólam, de aztán jobbnak látta elügetni. Amikor már tisztes távolságba került, visszafordult, belerú­gott a kerítésbe, felém vigyorgott, aztán újra trappolásba fogott, s kisvártatva eltűnt a lakótelep valamelyik bejáratában. Előttem egy férfi lépdelt, éppen cigarettára gyújtott. Az utolsó darabot húzhatta elő, mert a dobozt összegyűrte, s természetes mozdulattal dobta a járdára. Szemben velem utasok jöttek az autóbusz-pályaudvar felöl, taposták a füvet a zöldövezeten, nem törődve azzal, hogy néhány lépéssel arrébb, betonlapokból raktak járdát, arra alig hosszabb az út. A közeli kocsmából dülöngélő férfiak imbolyogtak kifele, az egyik kutyául, sőt kutyának érezhette magát, mert világos nappal minden szégyenkezés nélkül odatámolygott a facsemetékhez .. Kora délután történt, és én már nem arra a kisfiúra voltam dühös. Szilvássy József Csak a szemnek Hogy áru nincs, azt a vevő csak az üzletbe belépve veszi észre. A Lego üzletet ugyanis, az utcáról nézve, a kirakatot látva, bőséges áruválaszték jellemzi. Sőt, az üzlethelyiségen belül elhelyezett kira­katszekrények is tele vannak űrhajókkal és -állomásokkal, robotokkal, várakkal, tűzoltó-, rendőr- és versenyautókkal, repülőkkel. Pontosít- sunk tehát: hogy áru nincs, azt az üzletbe betérő csak akkor tudja meg, amikor a pénztárgép mögött álldogáló elárusítónöhöz fordul azzal, hogy megvenné a kirakatban kiszemelt várkastélyt, netán a rakétameghajtású, repülni ugyan nem tudó, ám valóban villogó, csipogó kétszemélyes űrrobotot. A pénztárgép mögött - szemben a kirakatok páratlan választékával - üres polcok sorakoznak. Ha valaki mégsem értené a, szimbólumok nyelvét, annak a pénztárgépen elhelyezett felirat adja tudomására; Az áru elkelt. És aki még ezt sem értené meg, annak az üzlet személyzetének ügyeletes tagja mondja meg, hogy áru nincs. Nagy gyakorlatuk van ebben, hiszen évi munkaidejüknek túlnyomó részében - eladható áru hiányában - csak ezzel foglalkoznak. Fekete Marian 1989

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents