Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-03-03 / 9. szám
C-7 ®v elején a Munká- LZ esi (Mukacsevo) Ipari Kombinál fogyasztási szövetkezet, valamint a bratislavai Kozatex ipari szövetkezet képviselői aláírták az Intergalco közös csehszlovák-szovjet szövetkezeti iparvállalat alapítási oklevelét. Az első csehszlovák-szovjet kölesztéséhez való hozzájárulásukat, ami két szakaszban valósul meg. iAz első szakasz körülbelül 18 hónapig, a második két teljes évig fog tartani. A számítások szerint hatékony lesz a beruházás, hiszen a résztvevők a termelési alapok átlagon felüli jövedelmezőségével számolnak, ami a második fejlesztési szakasz befejezése után majd 28 százalékon állandósul. A csehszlovák résztvevő befektetései 6 százalékos hitelkamatláb mellett 5,2 év alatt térülnek meg. A források befektetése mindkét fél számára előnyös vállalkozás lesz. A bratislavai Kozatex részvételi aránya 44,9 százalékos, ennek körülbelül az egyharmada gyártási eljárások, termelési tapasztalatok átadásából, kétharmada pedig technológiai berendezések szállításából áll. A szovjet fél a gyártócsarnokok, az üzemviteli épületek, valamint a dolgozók számára vállalati lakások felépítéséről gondoskodik, az ehhez tartozó műszaki infrastruktúrával együtt. A tervek szerint a közös vállalat üzemeltetésének első szakaszában ALÁÍRTÁK AZ INTEGRALCO ALAPÍTÓLEVELÉT Bőrdíszműáruk gyártása közös vállalatban zös szövetkezeti vállalat alapításának előkészítése bonyolult feladat volt és hosszú időt vett igénybe. Több mint másfél évig tartott, amíg az alapítók megtárgyalták a feltételeket, s ezen belül mintegy fél év alatt állapodtak meg a kölcsönös kötelezettségek tartalmában és terjedelmében. A munkácsi székhelyű Intergalco bőrdíszműárukat fog gyártani. A felek az alapitó szerződésben meghatározták a közös vállalat fej200 dolgozót alkalmaznak két műszakban, s a bruttó termelési érték évi 40 millió koronát (4 millió rubelt) ér el. A fejlesztés második szakaszában a két műszakban foglalkoztatott dolgozók létszáma 400- ra növekszik, s a bruttó termelési érték eléri az évi 100 millió koronát (10 millió rubelt). Az építési munkák befejezése és a vállalat teljes technológiai felszerelése után a gazdasági tevékenységben a teljes önálló elszámolás Szövetkezeti bank Bulgáriában Biztatóan kezdte működését az első szövetkezeti bank Bulgáriában, melynek székhelye Petrics városban van, az ország délkeleti részében. A bank létrehozását a Sztrumensnyica helyi fogyasztási szövetkezet javasolta, s ma már több mint ötezer tagja van. Tőkéje meghaladja a 300 ezer levát, s a szövetkezetek gazdasági tevékenységének a fejlesztését szolgálja. A bank a betétek után legalább 4 százalékos kamatot garantál, mig a Bolgár Nemzeti Banknál elhelyezett letétek évi kamatlába csupán 1 százalékos. A szövetkezeti banknál elhelyezett letétek az elmúlt év néhány hónapja alatt körülbelül 7 százalékos kamatot jövedelmeztek. A bank tagjai ezen kívül különböző szövetkezeti szolgáltatásokat kedvezményes áron vehetnek igénybe. -jmA Radomi vajdaságban működő „Smilów“ kőbánya fontos nyersanyaggal, fehér homokkővel látja el a lengyel építőipart. Smilówi homokkőtáblák borítják például a nemrég felújított varsói királyi palota homlokzatát A felvételen a bányában a homokkőtömbök rakodását végzik. (A ŐSTK felvétele) fog érvényesülni, melynek keretében a csehszlovák fél évi nyereségét 3,54 millió koronára tervezik. A közös vállalat termékeit, az iskola- és irattáskákat, valamint a női illatszeres és szépségápoló táskákat az első szakaszban a szovjet fogyasztási szövetkezetek kereskedelmi hálózatában fogják értékesíteni. A második szakaszban már kiviteli termeléssel is számolnák, többek között Csehszlovákiába is. A közös vállalat termelését kereskedelmi kapcsolatok révén a bratislavai Kozatex látja el saját termeléséből származó műbőrökkel és fém- tartozékokkal, s ennek ellenében műböripari pamutanyagokat vesz át a szovjet féltől, amelyek lehetővé teszik a múbórgyártás minőségi fejlesztését a csehszlovák megrendelők, valamint a nem szocialista piac számára. Ez az együttműködés egyúttal a múbórgyártás devizaigényességét is csökkenti. A vállalat gazdasági tevékenységét 4 szovjet és 4 csehszlovák tagból álló elnökség fogja irányítani. Az Intergalco alapítói megállapodtak abban, hogy a közös vállalat legkésőbb 1989. április 1-jétól kezdi meg a tevékenységét. A szovjet fél addig befejezi a fejlesztés I. szakaszára előirányzott építési munkákat, s megkezdődhet a technológiai berendezések szállítása is, amire a csehszlovák fél már felkészült. Az Intergalco alapításával új szakasz kezdődött a csehszlovák és a szovjet ipari és fogyasztási szövetkezetek gazdasági együttműködésében. A Szövetkezetek Központi Tanácsa Csehszlovákiában és a Szovjetunió Fogyasztási Szövetkezeteinek Központi Szövetsége 1988 márciusában közös határozatban irányozta elő a fogyasztási és ipari szövetkezetek közti közvetlen kapcsolatok fejlesztését és az ehhez szükséges feltételek kialakítását. Azóta jelentős mértékben megélénkült a fogyasztási cikkek devizamentes cserekereskedelme, amelyben több mint 50 partner vesz részt mindkét ország részéről, s az ipari szövetkezetek csaknem tíz közvetlen termelési együttműködésre vonatkozó megállapodást kötöttek. A központi szövetkezeti szervek mindkét országban tanulmányozzák a közös vállalatok létesítésében rejlő lehetőségeket, s bíznak benne, hogy az Intergalco példáját nemsokára továbbiak követik. ING. MILÁN 2IRKO Unicoop Praha Az Üzbég SZSZK Ahangaranszki kerületében gazdálkodó „A Lenini Komszomol 50 éve“ szovhoz állattenyésztésében bevezették a brigádrendszerű munkaszervezést. Az új bérezési rendszer kedvezően hatott a munkatermelékenység növelésére, s a termelés intenzitása is lényeges mértékben fokozódott. A hízóbikáknál például napi 1100 grammos súlygyarapodást érnek el. Nagy figyelmet fordítanak a nehéz fizikai munkák gépesítésére, kihasználják a szakosításban rejlő lehetőségeket, korszerű takarmányozási technológiákat alkalmaznak, s az állományt rendszeres állatorvosi felügyelet alatt tartják. A felvételen a szomszédos szovhozokból hizlalásra átvett egyhónapos borjúk védö- oltását végzik. (A CSTK felvétele) Mérséklődik a csehszlovák - szovjet árucsere-forgalom Az elmúlt évben a Csehszlovákia és a Szovjetunió közti kereskedelmi forgalomban először következett be csökkenés, mégpedig az 1987. évi forgalomhoz viszonyítva 800 millió rubel értékben. Amint arról Ján Machaj, Csehszlovákia szovjetunióbeli kereskedelmi képviseletének vezetője moszkvai sajtótájékoztatóján beszámolt, Csehszlovákia az elmúlt évben 5,7 milliárd rubelért szállított árut a Szovjetunióba, ahonnan a behozatal értéke 5,65 milliárd rubelt ért el. Habár a szovjet kőolaj behozatala a tervezett mennyiségben valósult meg, e nyersanyag árcsökkenése következtében a szovjet import értéke mérséklődött. Ilyen helyzetben a fizetési mérleg egyensúlyát csak úgy lehetett megtartani, hogy a csehszlovák gépipari termékek kivitelét mintegy 10 százalékkal csökkentették. A kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében növekvő gondot jelent a csehszlovák kiviteli többlet gyarapodása. Az elmúlt év végére a kereskedelmi mérleg csehszlovák aktívuma 806 millió rubelre nőtt, s az előzetes számítások szerint 1989 decemberében elérheti az 1,4-1,6 milliárd rubeles szintet. Az idén a két ország kölcsönös kereskedelmének az értéke további 7 százalékkal csökken. A csehszlovák kivitel szerkezeti összetételében csökkenni fog a gépek részaránya, növekszik viszont a nem gépipari termékek kivitele, s növekedés várható a szovjet gépipari termékek behozatalában is. A kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok alapjában véve kedvező irányokban változnak, de az átalakulás üteme nagyon lassú, jegyezte meg a csehszlovák kereskedelem moszkvai képviseletének a ve- zetöje. (S. H.) Figyelmeztető tapasztalatok Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára, valamint Juríj Sirjajev, a Szocialista Világgazdasági Rendszer Nemzetközi Közgazdasági Intézetének igazgatója február elején a Lityeraturnaja gazeta szovjet hetilapban fejtették ki nézetüket a KGST problémáiról és távlatairól. A KGST hosszú távú célprogramjai, amelyek elfogadására a hetvenes évek végén került sor, mindjárt az elején háttérbe szorultak, mert nem voltak alátámasztva megfelelő forrásokkal. Jurij Sirjajev azonban arra is rámutatott, hogy a programok kidolgozása hasznos módszertani tapasztalatokkal járt. Nagyobb figyelmet kell fordítani a kitűzött célok gazdasági indoklására. Vjacseszlav Szicsov megállapította, hogy a KGST keretében a tagországok új együttműködési modelljét három szinten kell kialakítani, mégpedig kormányközi és ágazati szinten, valamint a termelők közvetlen kapcsolatainak a formájában. A jelenlegi tárgyalásokból főleg azt a következtetést lehet levonni, hogy a tagországok megértették a gyökeres változtatások szükségességét, amelyek nélkül nehéz elképzelni további haladást. Ennek ellenére a közös gazdasági döntőbíróság létrehozásáról és a szankcionálás bevezetéséről folytatott tárgyalások mindeddig nem jártak eredménnyel. Márpedig a jogi védelem elégtelensége az egyik fő oka annak, hogy a vállalati igazgatók tartózkodnak a közvetlen kapcsolatok kialakításától más országokban működő vállalatokkal. A KGST mindig hangsúlyozta, hogy nem lát el nemzetek feletti feladatokat. Most, amikor az Európai Gazdasági Közösséggel az együttműködés lehetőségeiről tárgyalunk, azon is el kell gondolkoznunk, hogy helyes-e ez az álláspont. A KGST titkára a továbbiakban rámutatott, hogy az Európai Gazdasági Közösségben az integráció magasabb színvonalat ért el. Ez főleg a kölcsönös árucsere-forgalom növekedésében nyilvánul meg. A KGST-országok kölcsönös kereskedelmi forgalma jelenleg stagnál, aminek egyik oka a kőolaj árának csökkenésében rejlik, a másik pedig abban, hogy a jelenlegi formában az árucsere növelésének a lehetőségei gyakorlatilag kimerültek. Egyedül csak a gyártásszakosítás és a termelési kooperáció elmélyítése, vagyis a következetesebb nemzetközi munkamegosztás jelenthet megoldást. Jurij Sirjajev többek között a KGST-országok közös piacának a kialakításával is foglalkozott, a jelenlegi helyzetből kiindulva. Megemlítette, hogy a fejlett országok világszerte érdekeltek abban, hogy a turisták minél több árut vásároljanak náluk, sok esetben még árengedményben is részesítik őket, hogy minél több árut vigyenek ki az országból. Ez ugyanis számukra előnyösebb, mint a hagyományos export, mert így kiskereskedelmi áron értékesítik az árut, s a forgalmi adó az országban marad. Nemrég a KGST keretén belül is szóba került a közös piac kialakításának a gondolata, de az első lépés éppen ellenkező értelmű volt, a belső piacokat több országban elzárták a turistáktól. A jelenlegi áruhiány szempontjából ez jogos intézkedés, de nem ezen az úton kell járni, hanem ésszerű gazdasági megoldást kell találni. Ezzel a problémával kapcsolatban Vjacseszlav Szicsov rámutatott, hogy a közös piac kialakításának alapvető feltételeként először a nemzeti piacokon mutatkozó fogyatékosságokat kell megszüntetni. Különben mindig fennállhat a veszély, hogy valamelyik ország belső piacán feszültség keletkezik, ha egy másik országban fennálló hiányt innen akarnak tömeges árufelvásárlással enyhíteni. (ŐSTK) ÚJ SZÚ 10 1989. III. 3.
