Vasárnapi Új Szó, 1989. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1989-02-10 / 6. szám
A június közepén vetett cukorcirok az őszi időszakban elérheti a két és fél méter magasságot Július Varga, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere a januári sajtótájékoztatón bírálta, hogy egyes mezőgazdasági vállalatok nem szentelnek elég nagy figyelmet a tömegtakarmány- alap megteremtésére, és emiatt az állattenyésztésben túl nagy az abraktakarmány-fo- gyasztás. Hangsúlyozta, hogy ezzel a problémával többet kell foglalkozni, a takarmánytermelés egyetlen mezőgazda- sági vállalatnál sem lehet másodlagos feladat. Minden mezőgazdasági vállalatnál alapos takarmánygazdálkodási tervet kell kidolgozni. A takarmányalap kiegészítésének egyik lehetőségét fejtegeti az alábbi szerző. A másodnövények termesztésének jelentőségét hosszú időn át a mezőgazdasági vállalatok csak a tömegtakarmány- alap kiegészítésében látták. Hozzá kell fűznünk, hogy számos vállalatnál másképp gondolkodtak. Pedig figyelembe kell venni, hogy az aratás után a szabadon maradt területet még hasznosíthatják, a fagyok beálltáig még nagy tömegű takarmány terem. Mivel a másodnövények hektárhozama az egyes esztendőkben az időjárás-kilengésektől függ, kedvezőbb lehetőségeket kell teremteni öntözésükre. Ha ezt a feltételt a növénytermesztők kihasználják, akkor az eredmény nem marad el. Ha azonban aszály sújtja a másodnövényeket, akkor bizony kár a vetőmagért. A termés változó alakulása miatt Szlovákiában a mezőgazdasági vállalatok még a tervezett területen sem termeltek másodnövényeket. Arról volt szó, hogy legalább a szántóföld 12 százalékán tergondot okoz a talajerózió. Tudjuk, hogy a szél-, illetve a vízerózió akkor a legkárosabb hatású, ha a talajt nem védi növényzet. Ezért a nyári hónapokban szabadon maradt területek védelme tarlóvetésű másodnövényekkel, valamint a téli és tavaszi időszakokban, őszi másodnövényekkel, eredményes küzdelmet jelent az erózió ellen. Különösen nagy a jelentősége az erózió elleni harcban a másodnövényeknek a dombos területeken, amelyek mint ismeretes, jobban ki vannak téve az időjárás viszontagságainak mint a síkságok. A tapasztalatok szerint a nyári hónapokban igyekezni kell a magház előkészítésével. Fél siker a termés alakulásában, ha a mag már júniusban vagy július elején a földbe kerül. Ilyenkor vethetünk kukoricát, napraforgót, hüvelyeseket, cirokféléket, fűféléket és hereféléket. A másodnövények nagyban hozzájárulnak az egyenletes takarmányozás kialakításához. Fel kell figyelnünk arra is, hogy a nyári hónaA jelenlegi kutatások a talaj előkészítésére és az öntözés módjára összpontosulnak. A hagyományos középszántással, fogasolással és hengereléssel végzett magágykészítés helyett vizsgáljuk a minimális eljárások lehetőségét. Tárcsázással, multitillerezéssel előkészített talajba, illetve számos esetben hasonló eljárásokkal egyenesen a tarlóba speciális vetőgépekkel vetjük a magot. A szántás kihagyásával történő talaj-előkészítés nagyon gazdaságosnak mutatkozik, mivel kisebb az üzemanyagfogyasztás és a termés nem kevesebb. Hasznosnak mutatkozik a talaj-előkészítés előtti öntözés száraz időszakokban, mivel könnyebbé válik a talajművelés, és jobb a magágy. Természetesen ilyen feltételek között gyorsan csírázik a mag. Vizsgáljuk a tar- lóvetésú káposztafélék kétszeri kaszálásának lehetőségeit is. Az őszi kaszálás után-ha ez október közepéig megtörténik - a perkó és az őszi repce újra kisarjadt és kedvező áttelelés után a parcellákról A másodnövények termesztésének jelentősége A tömegtakarmány-alap kiegészítői meljék a másodnövényeket. A terület viszont nem nőtt, sőt egyes körzetekben kisebb lett. A helyzet javítása érdekében a Bratislavai öntözögazdálkodási Kutató- intézet, amely most a bratislavai Talajter- mőképességi Kutatóközponthoz tartozik, már közel 20 éve végez kísérleteket azzal kapcsolatban, hogy az öntözésnek milyen hatása van a növények hozamára, és a növénytermesztésben a másodnövények milyen mértékben segítik elő a termelés intenzifikálását. Nagyarányú komplex értékelések folytak. Megállapítottuk, hogy betakarítás után még nagy mennyiségű szerves anyag kerül a talajba. A káposztafélék 1,4-2, a fúfélék és herefélék 3-3,6 tonna szerves anyagot hagynak vissza a földben hektáronként száraz anyagban számítva. Természetesen ez kedvezően hat a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaira. A fizikai tulajdonságok közül legfontosabb a talaj struktúrájának javítása és nemkívánatos ülepedésének, tömítettségének mérséklése, aminek következtében lényegesen javul vízmegtartóképessége. A gyökerek por- hanyítják a talajt, és a mélyebbre bemosódó tápanyagokat is könnyebben felszívhatják a növények. A másodnövényeknek még altalajlazító hatásuk is van. A talaj kémiai tulajdonságainak javítása szempontjából legfontosabb a humusztartalom növelése, valamint a talaj nitrogéntartalmának fokozása, főleg a herefélék és a hüvelyesek által. Szintén nem elhanyagolható tényező, hogy a másodnövények csökkentik a nitrogén, a kálium és a kalcium kimosódását a talaj felsőbb rétegeiből. Meg kell említenünk, hogy a talaj szerves anyaggal való gazdagítása jó hatású biológiai szempontból is. Számos kísérlet bizonyítja, hogy növekszik a mikroorganizmusok száma és fajtája. Amennyiben több éven keresztül termelünk gabonaféléket ugyanazon a területen, a másodnövények közbeiktatásával mérsékelhetjük a monokultúrás termelés káros hatását. A talaj termőképességének javulását legjobban a másodnövényeket követő növények termesztésével lehet lemérni Kísérleteink szerint az ösz- szel betakarított káposztaféle másodnövények után a tavaszi árpa 10,7 százalékkal, a silókukorica 10,4 százalékkal ad nagyobb termést, illetve ennyivel lehet többet betakarítani hektáronként. Ilyen eredményeket természetesen csak akkor érhetünk el, ha a másodnövények és az utána következő növények termesztéséhez a lehető legkedvezőbb feltételeket teremtjük meg. Az utóbbi időben országszerte sok pókban a sok napsütés hatására javul a takarmánynövények minősége és növekedik tápanyagtartalma. Jól hasznosítják a napenergiát. Sajnos, ebben az aszályos időszakban a vízhiány miatt a növények lassan is fejlődhetnek, ezért az értékes napenergia felhasználásához mesterséges módon kell biztosítani a vi-, zet. Központunk öntözőgazdálkodási' részlege ezzel a kérdéssel alaposan foglalkozik. Éveken át figyeljük az öntözés hatását a hektárhozamok alakulására. Az eredmények azt bizonyítják, hogy ha a növények rendszeresen kapnak vizet, akkor a tervezett nagy hozam elérhető. További előny, hogy a másodnövények etetésével 4-6 héttel meghosszabbíthatjuk az állattenyésztésben a zöld takarmányozás időszakát, ami természetesen gazdaságos, és jól hat az állatok egészségi állapotára is. A kora tavaszi zöldtakarmányozás korábbi kezdését a szeptemberben vetett másodnövények előrehozzák. A perkót például két-három héttel ‘.korábban lehet kaszálni, mint a lucernát. A tárolt takarmányokat kiegészíthetjük nagy tápanyagtartalmú zöldanyaggal. Központunk a Most pri Bratislava-i telepen végzi kísérleteit. A18 éve tartó megfigyelések azt bizonyítják, hogy rendszeres öntözéssel minden évben magas hektárhozamok érhetők el. A nyári másodnövényként termelt silókukorica hektárhozama száraz anyagban számítva 10,54 tonna volt. Hasonló rekordhektárhozamokat értünk el szudáni fűből, cukorcirokból, káposztafélékből és más növényekből is. még jelentős mennyiségű zöldanyag takarítható be. Tehát kis ráfordítással a tavaszi időszakban még mintegy három tonna tápanyagdús takarmányt nyerhetünk száraz anyagban számítva. További kutatásaink a cukorcirok és a szudánifú másodnövényként való termelésére irányulnak. Azt akarjuk megtudni, hogy mikor alkalmasak silózásra és zöldetetésre Ha ezeket a növényeket június közepéig elvetjük akkor a zöldtömeget lesilózhat- juk. Július elején is vethetjük őket őszi árpa után zöldtakarmányozásra. Kutatási eredményeinket, az új technológiát és az új másodnövény-fajtákat népszerűsítjük a mezőgazdasági vállalatoknál. Már több kapcsolatot építettünk ki. Többek között a Légi (Lehnice) Agrokom- binát készségesen együttműködik velünk és jó példával nagyban hozzájárni ahhoz, hogy a másodnövényeket egyes vállalatoknál nagyobb területen termelik, mint azelőtt. A gazdasági mechanizmus átalakítására mi is felkészültünk. Kísérleteink eredményeivel megismertetjük a mezőgazdasági vállalatok vezetőit és felkínáljuk szolgáltatásainkat. Szlovákiában eddig 29 mezőgazdasági vállalat vásárolta meg az általunk ajánlott technológiai eljárásokat. A jövőben igyekszünk lényegesen nagyobb erőfeszítést kifejteni ezen a téren. Reméljük a mezőgazdasági vállalatok nagyobb mértékben igényt tartanak szoláltatásainkra. BÁLLÁ JÓZSEF mérnök, a Bratislavai Talajtermőképességi Kutatóközpont munkatársa A szudánifú mint másodnövény is nagy hektárhozamot adhat (A szerző felvételei) Az ötlettől a megvalósulásig Szociális gondoskodásban az elsők között A Lévai (Levice) járás legdélibb csücskében, Zseliztől (Zeliezovce) nem messze járunk. Nem véletlenül jutottunk e tájra. Abba a községbe igyekszünk, melyben - járási viszonylatban - egyedülálló létesítménynyel, korszerűen felszerelt és berendezett rehabilitációs központtal rendelkezik egy földműves-szövetkezet. Hogy mi ebben a különös? Egyáltalán, miért van szüksége egy gazdaságnak arra, hogy ilyen létesítménybe invesztáljon? - kérdezhetné a kívülálló. Erre a kérdésre válaszolt a szövetkezet alelnöke, Stefan Klenko és talán a legilletékesebb, Milán Zdráhal, a szövetkezet üzemorvosa. xxx- Három falu - Nyirágó (Nyrovce), Kéty (Kvetná) és Kúrál (Kural’any)- kis gazdaságaiból alakult meg a kurali központú, 3600 hektáron gazdálkodó Béke Szövetkezet, melynek neve mellett ott szerepel a Csehszlovák-Kubai Barátság elnevezés is - kezdi a beszélgetést a szövetkezet alelnöke. - Egy nagyon jól gazdálkodó, kitűnő eredményeket elért mezőgazdasági üzemmé fejlődtünk, csakhát... mindig nem sikerülhet minden úgy, ahogy az ember tervezi. Pár héttel a zárszámadó közgyűlés előtt állnak. A tavalyi évet gazdasági szempontból még nem értékelték teljes egészében, de annyit azért elárulnak, hogy egyedül a kalászos gabonafélékből jött be a számításuk, a tervezett hattonnás hektárhozam. A falura már lassan rátelepszik a késő délutáni szürkület, kígyóinak az utcák neonlámpái. A szövetkezeti irodában körbeüljük az asztalt, mellettem az emberöltónyi időt megért orvos forgatja a jegyzeteit arra várva, mikor veheti át a szót. Stefan Klenko azonban jó mezőgazdászhoz méltón kötelességének tartja, hogy felfedje előttünk az ok és okozati összefüggéseket, az eredménytelenség okait. Mielőtt tehát rátérünk a szociális gondoskodás témájára, megtudjuk, hogy tavaly augusztusban hatalmas jégeső pusztított vidékükön, ami ötszáz hektáron szinte letarolta a szemes kukoricát. Pár hónappal később kiderült, hogy az épségben maradt parcellákról mindössze öt tonnányi átlagtermést takarítottak be. Pedig a BKR termelési rendszer útmutatásai és segítsége alapján volt már hét tonnán felüli hektárhozam is ebben a szövetkezetben. A cukorrépatermés szintén a vártnál jóval alacsonyabb volt, de az állattenyésztésben teljesítették a hús- és tejeladási kötelezettségüket. Hirtelen ötlettől vezérelve rákérdezek az öntözési kapacitásra, mire az illetékes csak legyint: - Ne is kérdezze. Földterületünk mindössze nyolc százalékát tudjuk mesterségesen öntözni, s a jövőben sem várható jelentős változás. A víz ugyanis errefelé kincs, mivel kevés van belőle, (gy aztán teljes mértékben ki vagyunk szolgáltatva a természet kénye-kedvének. Stefan Klenko bevallja, hogy valamit ért magyarul is. A szót a cseh származású Zdráhal doktor veszi át. Legnagyobb meglepetésünkre magyarul kezdi a beszélgetést, mondván, hogy ezen a környéken jó, ha az ember megérteti magát azokkal az idős emberekkel, akik ragaszkodnak anyanyelvükhöz.- Tudja, én már hosszú évek óta élek ezen a környéken. Körzeti orvosként kerültem erre a tájra s vállaltam el a kurali szövetkezetben az üzemorvosi állást. Volt alkalmam meggyőződni arról, hogy a mezőgazdaságban dolgozó emberek jobban ki vannak téve a környezeti ártalmaknak, az időjárás viszontagságainak. Dolgoztam valamikor mint belgyógyász egy szlovákiai fürdővárosban, s ott képesítést szereztem rehabilitációból is. Azokat az ismereteket és tapasztalatokat, melyeket ott szereztem, igyekeztem hasznosítani a jelenlegi munkakörömben is. Mert ezen a vidéken hamar rájöttem arra, hogy mezőgazdaságban dolgozó betegeim közül egyre többen igényelik az utókezelést. Tehát az elképzelés egy rehabilitációs központ létrehozására Zdráhal doktortól származott, a megvalósításban pedig a szövetkezet vezetősége nyújtott segítséget. 1983-ban a központi Kúrál községben két lakásegység átalakításával vált valóra az elképzelés, szolgálva így a szövetkezet 580 dolgozóját és a helyi lakosokat. A berendezésben, mint megtudtuk, sok ezer korona fekszik. A költségek nagy részét a szövetkezet fedezte, a kisebb hányadát a területileg illetékes egészségügyi intézet. Hogy milyen gyógyulási lehetőség nyílik ebben a két lakásegységben?- Vannak itt, kérem, a már megszokott gyógyászati eszközökön kívül fizioterápiás kezeléshez alkalmas kellékek, hőkezeléshez szükséges készülékek, a légutak tisztítására, tágítására szolgáló berendezések, és ki ne maradjon a kedvelt szénsavas fürdőnk. * Ezen kívül, mint a magyarázatból kitűnik, utókezelik a különféle töréseket, ideggyulladásokat, és alkalmazzák a lokális masszázst is. A szövetkezet orvosa napi két órát ebben a központban rendel. Munkatársa az egészségügyi nővér, aki egyben rehabilitációs képesítéssel is rendelkezik. Ó irányítja a nap hátralevő részében az előírt utókezelést. Hogy milyen javulást eredményezett a rehabilitáció a táppénzes napok csökkenésében, arra Stefan Klenko válaszolt. Elmondta, hogy dolgozóik 20 százaléka 60 év feletti nyugdíjas, akiknél fokozottabban jelentkeztek az évtizedek alatt felgyülemlett egészségügyi problémák. Magas volt a betegség miatt kiesett munkanapok száma. Főleg az állattenyésztésben dolgozók töltöttek heteket, hónapokat betegállományban. Sokszor csak azért, mert a húsz kilométerrel távolabb eső Zselizre utaztak a kórház rehabilitációs osztályára. A kezelés 10-20 perces volt, de a rossz autóbusz-összeköttetés miatt félnapokat is eltöltöttek feleslegesen.- Ezek után bizonyára nagy örömmel fogadták a létesítményt- fordulok az orvos felé, aki nevetve válaszol, mondván, hogy kezdetben itt-ott akadt csak „vállalkozó'1. Az emberek először idegenkedtek attól, hogy munkába menet vagy hazafelé beugorjanak egy masz- százsra, vagy inhalálásra. Hetek, hónapok teltek el, mire rájöttek, hogy mindez őértük van, az egészségük megőrzése, esetleges vissszaállí- tása érdekében.- Látja, ez itt a vérnyomásmérő. Ma már természetesnek veszik, hogy aki idejön, annak ellenőrizzük a pulzusát, megmérjük a vérnyomását. Ugyanúgy megszokták azt is, hogy felmásszanak a bordásfalra és kicsit kinyújtózzanak rajta. Ma naponta 25-30 ember jön utókezelésre. Néha bizony már szűknek tűnik a központunk.- Bővítésre sajnos nincs lehetőség - tudom meg a szövetkezet alelnökétől. Szabad helyiségre és jó minőségű vízre lenne szükségük. Mert ez utóbbi nemcsak a mezőgazdaságban, hanem a gyógyászatban is nélkülözhetetlen. x Nos a látottakról annyit, hogy irigylésre méltó az olyan munkahely, ahol szinte válogatni lehet az utókezelés különféle fajtái között. Három dolgot bizonyít a vezetőség hozzáállása a szociális gondoskodáshoz: egyfajta előrelátást, magasfokú gondoskodást, jó kádermunkát. Ha összegezzük, akkor mindez a holnapok kívánalma. SZITÁS GABRIELLA
