Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-15 / 295. szám, péntek

Segíteni szeretnék Beszélgetés Óta Őik professzorral (ŐSTK) - Tegnap Prágába érkezett dr. Óta Sik professzor, a svájci Saint Gallenben élő ismert közgazdász. A Ruzynéi repülőtéren villáminterjút adott a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának. A beszélgetésből néhány részletet közlünk az alábbiakban. Kérdőjelek az elnökválasztás körül • Végleg visszatér?- Nem, még nem. Csak rövid időre jöttem, hogy információkat szerezzek, és új kapcsolatokat vegyek fel. De hogy kikkel, azt még nem mondhatom meg. Több mint 20 év után ez az első csehszlo­vákiai látogatásom. • A sikertelen Prágai Tavasz gazda­sági reformere volt. Azt mondják, hogy gondolatait felhasználták magyaror­szági szomszédaink. Kommentálná ezt?- Én ezt így nem mondanám. Akkor mi nagyon szorosan együttmüködtünk. Re­formbizottságunk 1963 végén, a magyar a következő év közepén jött lére. Mihelyt ők is hozzáláttak a reformhoz, felvettük a kapcsolatokat. Szorosan együttműköd­tem például Nyers Rezsővel, aki abban az időben a magyar reformbizottság vezető­je volt. Eszmecserét folytattunk, sok kér­désben egyetértettünk. • Figyelemmel kísérte Csehszlová­kia gazdasági fejlődését. Gondolja, hogy ma hozzájárulhat ahhoz, hogy társadalmunk kikerüljön a gazdasági válságból? Hazánkba érkezett Tomás Bat’a (CSTK) - Tegnap délután Prágába érkezett Tomáá Bat'a neves iparmágnás. A Ruzynéi repülőtéren Vladimír Dlouhy szövetségi miniszterelnök-helyettes, az Állami Tervbizottság elnöke, valamint több száz prágai diák és lakos fogadta. Éljen Bat'a! skandálása közepette lé­pett a vendég 50 év múltán ismét cseh­szlovák földre. - örülök, hogy a csehszlo­vák kormány nevében, hosszú idő után ismét itthon üdvözölhetem. Az is örömmel tölt el, hogy éppen én lehetek az, aki önt köszöntheti - fogadta Bat'a urat Vladimír Dlouhy.- Valóban nagyon meg vagyok hatód­va - válaszolta a vendég. - Nem vártam ilyen fogadtatást. A résztvevők erre azt skandálták: Üd­vözöljük itthoni Többen virágcsokrokat adtak át neki. Felfüggesztették az irattári anyagok selejtezését (CSTK) - A szlovák kormány elnöksé­ge tegnapi ülésén a dokumentumértékü írásos anyagok, illetve hang- és képfelvé­telek megőrzésével összefüggő kérdé­sekkel foglalkozott. Leszögezte: elejét kell venni annak, hogy megsemmisítsék őket. A testület megelégedéssel vette tudomá­sul a levéltárokat irányító szerv intézke­déseit, s felszólította az állampolgárokat, hogy óvják az írásos anyagokat és a le­véltári dokumentumokat. A kormányelnökség azonnali hatállyal - 1990. január 31-éig - felfüggesztette a szlovákiai szerveknél, illetve szerveze­teknél őrzött irattári anyagok selejtezését. Feladatul adta a miniszterelnöknek és helyetteseinek, akiket a Belügy- és Kör­nyezetvédelmi Minisztérium irányításával bíztak meg, hogy biztosítsák a határozat végrehajtását.- Úgy vélem, több tekintetben segíthe­tek. Nyugaton nemcsak további tapaszta­latokat szereztem, hanem nézeteimet is tovább csiszoltam. Megismertem számos nyugati közgazdászt, tapasztalataikat, el­méleteiket, és úgy gondolom, hogy hasz­nosíthatók. De mindez azzal függ össze, amiről még konkrétan nem szólhatok. Azonban segíteni szeretnék, de hogy mi­lyen formában, az még a jövő titka. (CSTK) - ,,A Független Magyar Kez­deményezés a Nyilvánosság az Erőszak Ellen Mozgalommal és a Polgári Fórum­mal közösen aktívan részt vett a decem­ber 10-én kinevezett új szövetségi kor­mány létrehozásában. A kabinetre az a feladat vár, hogy a szabad választásokig kidolgozza a poli­tikai, társadalmi és gazdasági reformok elveit, illetve végrehajtásuk jogi és intéz­ményi garanciáit. Ezért a Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Polgári Fórum képvi­selői síkraszálltak amellett, hogy az ál­lamigazgatás legfelsőbb szintjén hozza­nak létre egy nemzeti kisebbségeket kép­(CSTK) - A Károly Egyetem Ma- tematikai-Fizikai Karán tevékenyke­dő kommunistáknak és a Kommu­nisták Demokratikus Fóruma tagjai­nak kezdeményezésére tegnap a CSKP KB prágai székháza előtt tömeggyűlést tartottak. A résztvevők a párt demokratizálását, valamint egyebek között azt követelték, hogy derítsenek fényt a november 17-i események hátterére, szüntessék meg a Népi Milíciát, s minden politi­kai mozgalom számára egyforma jogokat biztosítsanak. Síkraszálltak azért, hogy hozzák nyilvánosságra, kik éltek vissza ha­talmukkal, illetve kik követtek el kor­rupciót. Felszólították a kommunista párt azon tagjait, akik a múltban megsértették a törvényeket vagy visszaéltek tisztségükkel, hogy tá­vozzanak a CSKP-ból, valamint kö­vetelték a CSKP Központi Bizottsá­gának lemondását. A résztvevők között váratlanul megjelent Karéi Urbánek, a CSKP KB főtitkára. Egy teherautó platóján felállított emelvényről kijelentette, hogy jelenleg a köztársasági elnök megválasztása az egyik legfonto­sabb kérdés. - A Kommunista Par­lamenti Képviselők Klubja erre már megadta a választ: népszavazással kell megválasztani az államfőt. Ez nem manőver, ahogyan azt néhány politikai párt és csoportosulás ter­jeszti, hanem teljes mértékben meg­felel a demokratikus szellemnek, December 19-ére összehívták az SZNT 19. ülését (CSTK) - Rudolf Schuster, az SZNT elnöke december 19-ére, keddre összehívta a Szlovák Nem­zeti Tanács 19. ülését. A képviselők egyebek között megvitatják a Szlo­vák Szocialista Köztársaság új kor­mányának programját, s foglalkoz­nak néhány jogszabállyal. A tanács­kozáson új hivatásos bírákat is vá­lasztanak. Az ülésről a rádió és a televízió helyszíni közvetítést ad. viselő szervet, mégpedig úgy, hogy a szö­vetségi kormány keretében alakuljon a nemzeti kisebbségek ügyeiben illetékes minisztérium. Sajnos ez a kormányalakí­tás utolsó szakaszában a szövetségi mi­niszterelnök körül csoportosuló retrográd politikai erők ellenállásába ütközött. A Független Magyar Kezdeményezés képviselői - akik ebben a kérdésben is egységesen léptek fel cseh és szlovákiai társaikkal - őszinte meggyőződéssel sze­retnének hinni abban: a javaslat elutasítá­sa nem jelenti azt, hogy új alakot öltött a kisebbségek jogait ignoráló régi hatalmi gyakorlat." amelyet akcióprogram-tervezetében a CSKP kitűzött - folytatta. Elutasította némelyik nyugati saj­tóügynökség azon hírét, hogy a CSKP és a Polgári Fórum képvise­lői a kerekasztal-megbeszélésen megállapodtak volna a köztársasági elnök megválasztásának módjáról és időpontjáról. A továbbiakban Karéi Urbánek közölte, hogy a CSKP KB Elnöksé­gének néhány tagja felmentését kér­te tisztségéből, továbbiakat pedig leváltottak. A CSKP KB székházába vissza­térve a főtitkárt körülfogták a jelenle­vők, kérdéseket tettek fel neki, és elmondták véleményüket a jelenlegi helyzetről. A beszélgetés ezután az előcsar­nokban folytatódott. A Kommunisták Demokratikus Fórumának - tagjai száma mintegy 50-60 ezerre tehető - képviselői biztosították Karéi Ur- báneket, hogy nem akarnak elsza­kadni a párttól, hanem a CSKP ré­szének tekintik magukat, A tüntetés résztvevői ezután a Rudé právo szerkesztőségének székházához mentek, s Zdenék Porybny főszerkesztő-helyettesnek átadták nyilatkozatukat. Porybny kö­zölte velük, hogy Zdenék Hofení, a CSKP KB Elnökségének szerdai ülésén kérte felmentését KB-titkár- sági tagsága alól és a Rudé právo főszerkesztőjének tisztségéből. (Folytatás az 1. oldalról) gi feltételek között semmiképpen sem járul hozzá a jogbiztonsághoz. Állásfoglalásában a Polgári Fórum ezt az indítványt elutasította, s az okokat is megnevezte. Az olvasók joggal tehetik fel a kérdést: Kinek van igaza, és a CSKP most miért védi a közvetlen demokráciát, mikor a Polgári Fórum azt szeretné, ha a köztársasági elnököt hazánk leg­felsőbb államhatalmi szerve válasz­taná meg, amelyben a kommunisták vannak többségben. Köztudott, hogy jelenleg négy el­nökjelölt van: Ladislav Adamec, Cestmír Císar, Alexander Dubcek és Václav Havel. Havelt a Polgári Fórum javasolta, s támogatják őt az egyetemisták és főiskolások. Bizonyára a Polgári Fó­rum is tudatában van annak, hogy a Prágában népszerű Havel nem élvez olyan támogatást vidéken, mint a fővárosban. Ezt a kommunis­ták jól tudják, úgy tűnik, hisznek abban, hogy a párttag Adamecre a népszavazáson vidéken többen szavaznának. Valószínűleg Dub­(CSTK) - Frantiáek Tomásek bí­boros, prágai érsek tegnap nyilatko­zatot juttatott el a Csehszlovák Saj­tóirodához. Ebben egyebek között a következőket írja: „Azért fordulok a katolikus hívők­höz, mivel már sokan telefonáltak nekem, s nemcsak ők, hanem ateis­ták és fiatalok is, mindenekelőtt diá­kok. Kérdezik, hogy miért nem jelöl­tetem magam köztársasági el­nöknek. Nagyon fontos feladataim miatt nem jelöltetem magam, azonban köztársaságunk elnökének megvá­lasztásában örömmel részt veszek a jelenlegi méltó választási feltételek között. Imádkozom, hogy Isten vilá­gosítsa meg minden polgártársamat a rendes választásra és arra, hogy bátran és teljesen vessenek véget a múltbeli félmegoldásoknak. Köz­(Munkatársunktól) - Tegnap ismét időszerű pártpolitikai kérdésekről tájékoz­tattak az SZLKP sajtóközpontjában. Pe­ter Weiss az SZLKP akcióbizottságának tagja a párt kongresszusa elé kerülő plat­formjáról (vitaanyagként lapunkban ma közöljük) beszélt. Véleménye szerint az SZLKP elsősorban azért került válságos helyzetbe, mert számos figyelmeztetés ellenére ignorálta a tagság soraiból érke­ző visszajelzéseket, figyelmen kívül hagy­ta a rendelkezésére álló közvélemény­kutatás eredményeit. Ma a párt elsődleges feladata, hogy erkölcsileg megtisztuljon. Hogy ez milyen formában történik majd, arról a kongresz- szus hoz végleges döntést. Ugyancsak e fórumon kell teljes vezetésének megú­julnia. Erre mindenképpen garancia a já­rási és városkerületi konferenciák demok­ratikus küldöttjelölése. ceknek sok híve van Szlovákiában, azonban jelöltetése vitatható, mivel az eddigiek során ha szlovák volt a szövetségi kormány elnöke, akkor a köztársasági elnöknek csehnek kellett lennie. Az utóbbi napokban jelent meg a jelöltek között Cestmír Císar. Köz- társasági elnöknek a SZISZ KB Tit­kársága javasolta. Nem egyszerű válaszolni arra a kérdésre, hogy mi­lyenek az esélyei. Císar a Prágai Tavasz politikusa, az idősebbek jól ismerik, de a fiatalok már kevésbé. Ismét felmerül egy kérdés: vajon jelölése nemcsak egy olyan politikai húzás-e, amellyel a Havel-szavaza- tok száma csökkenne? Hiszen Císar hasonló társadalmi rétegeket képvi­selhetne, mint Havel; azokat, akiket az 1968-as elnökválasztáson repre­zentált. Kérdezzük, vajon nem az lenne-e a legmegfelelőbb megoldás, ha hár­man lemondanának jelöltségről a negyedik javára, aki a jelenlegi helyzetben megszerezheti a közvé­lemény többségének bizalmát? löm önökkel, hogy én Václav Havel urat választottam, aki a jogokért, az igazságosságért és nemcsak saját maga, hanem mindannyiunk igazá­ért harcol. Havel úr 1977-től a Char­ta ’77 kiemelkedő személyiségeként azért küzdött, amiről sokan közülünk csak félve álmodtak. Köszönetemet fejezem ki neki, és biztosítom őt, hogy figyelemmel követem fáradha­tatlan törekvéseit, amelyeket eddig bebörtönzések és nemcsak az ő személyének, hanem elődeinek a lealacsonyítása is kísért. Kívánom, hogy jelszavát - amely fontos rés­szel egészíti ki Masaryk elnök jel­szavát: „Az igazság és a szeretet győz“ sikeresen érvényesíthesse mindannyiunk javára drága köztár­saságunk elnökének tisztségében resszus lehet a megújulás kezdete. A jö­vőben megnövekszik az alapszervezetek szerepe, s a járási szervek koordinációs központokká változnak, nélkülözve eddigi bürokratikus, utasításos fölérendeltségü­ket. Az új politikai rendszerben a közös fellépés összehangolása elengedhetet­lenné teszi az alapszervezetek szoros együttmüködését, az érdekazonosság keresését. A küldöttjelölésről megtudtuk, az SZLKP KB tagjai közül többen önként lemondtak, várható a központi bizottság megfiatalítása, soraiba minden bizonnyal diákok is bekerülnek. Peter Weiss már azt is nagy sikernek minősítette, hogy az adott helyzetben a járási és városkerületi konferenciák választottak küldötteket a kongresszusra. Eredetileg ugyanis köz­vetlenül az alapszervezeteknek kellett volna képviselőket delegálniuk a tanács­kozásra. Gyakori téma napjainkban a pártilleték fizetése. Nincs egységes elvárás e téren. Az alapszervezetekre bízzák, önállóan mérlegeljék, ki mennyit fizet az esztendő utolsó hónapjaiban. (jmk) Nyugdíjasok figyelmébe A Társadalombiztosítási Hivatal közli, hogy tekintettel a karácsonyi ünnepekre, a december 22-én ese­dékes nyugdíjakat december 21-én, a december 24-én esedékeseket pedig, december 22-én folyósít­ják. (ŐSTK) HIBAIGAZÍTÁSOK Helyesebben: pontositás. Héttői szá­munkban az SZLKP dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) rendkívüli járási konfe­renciájáról is tudósítottunk, s munkatár­sunk idézte Őtefan Ferencei felszólalását. Egyik mondata - a magnófelvétel tanúsít­ja - pontosan így hangzott: mert milyen demokrácia volt itt, amikor ebben a párt­szervben tizenkét éven át azon erősköd- tek, hogy csak szlovákul kell beszélni.". A mondatot a járási akcióbizottság kéré­sére pontosítottuk. Utólag kaptam levelet Gacsó Istvántól, aki Rimajánosiban (Rimavské Janovce) lakik. Ó is a Csemadok KB rendkívüli ülésén rehabilitáltak között volt. Sajnos, most már kideríthetetlen okokból az írá­sokban rosszul szerepelt a neve. Ezúttal kérek elnézést az elírásért. Remélem, az elmúlt napok felfokozott feszültségű lég­körét hamarosan a megfontolt és nyugodt gondolkodás, a mérlegelő és az őszinte­séget nem a közlés gyorsaságával mérő újságírás lesz meghatározója lapunknak. Addig is igyekszünk a lehető legkevesebb hibát véteni. DUSZA ISTVÁN Éppen a vasárnapi rendkívüli kong­Elszalasztott lehetőség Néhány javaslat a kongresszusi küldötteknek Az SZLKP akcióbizottságának tegnap az aláb­bi beadványt juttatták el. A bizottság megtár­gyalta a javaslatokat, s támogatja azt az indít­ványt, hogy az SZLKP rendkívüli kongresszusá­ra minden szlovákiai járásból hívjanak meg kép­viselőket a pártból 1970-ben kizártak sorából. Az utóbbi néhány hét alatt szerzett tapasztalatok egyértelműen bizonyítják a normalizátorok által húsz év alatt létrehozott struktúra tehetetlenségét és rothadtsá­gát. E struktúrában talán a pártapparátus bizonyult legkevésbé hatékonynak. Teljesen csődöt mondtak, akik kizárólag abból éltek, hogy tagjai voltak a nómenklatúrá­nak. Csődöt mondtak a választott szervek, de ez történt az apparátus minden fokozatán is. A levitézlett apparát- csikok manapság - ha egyáltalán mernek még véle­ményt nyilvánítani - azt állítják: ők mindig is jót akartak. Tudjuk, milyen keveset jelent a jó szándék, ha hiányzik a rátermettség. Lépten-nyomon tapasztalhattuk, hogy hiányzott belőlük. Manapság mindenki látja, még a köz­életben járatlanok is, hogy akik tegnap még hallatlan biztonságérzettel döntöttek közelebbi és távolabbi kör­nyezetük sorsáról, még a politikai ábácét sem sajátítot­ták el, melynek egyik alaptétele így hangzik: keresd és aktivizáld természetes szövetségeseidet. Azok az egy­szerű párttagok (hangsúlyozzuk: egyszerű párttagok, nem pedig a levitézlett apparátcsikok) jelentik a termé­szetes szövetségest, azok, akiket húsz esztendeje a pártból kizártak, akik életét lehetetlenné tették és akik közül sokan teljesen méltatlan társadalmi körülmények közé kerültek. Szlovákiában körülbelül 100 ezer párttagot zártak ki. Becslésünk szerint közülük legalább harmincezer még ma is kész és képes lenne a pártban elkötelezetten dolgozni az emberarcú szocializmus eszméiért és gya­korlatáért, noha tisztában vannak azzal, hogy a párt tagjainak nem lesz könnyű dolguk az elkövetkező évek­ben. Mozgalmunk alapeszméi azonban annyira vonzók, hogy még Brezsnyev talpnyalóinak sem sikerült teljesen kiábrándítaniuk az embereket. Az utolsó alkalmat is elszalasztották. Pedig legalább egy szolgálatot még tehettek volna. Már nyilvánvaló volt, hogy az 1968-as ellenforradalmi kísérletekről szóló tézisek tarthatatlanok, hogy a Tanulságok az utolsó betűig hazugság. Ennek ellenére sem voltak képesek kapcsolatra lépni a Prágai Tavasz reprezentánsaival, akik még ma is hallatlan népszerűségnek örvendenek országszerte. Igaz, hangzottak el kijelentések a kizárt párttagokkal kapcsolatban, ezek azonban egyáltalán nem voltak egyértelműek. Már november 20-a körül mind Prágában, mind Bratislavában le kellett volna mondania a régi vezetésnek, átadva a párt irányítását Dubceknek, Cerníknek, Císamak és a többi egykori vezetőnek, aki már bebizonyította, hogy ki akarja vezetni a társadalmat a válságból, amelynek jelei már húsz esztendeje is észlelhetők voltak. Eltékozolták a lehetőséget, nem voltak képesek - nem is akartak - mássá válni, mint amik mindig is voltak húsz év altt. Az ügy érdekében akár térden állva is kérni kellett volna azokat, akik soha nem mondtak csődöt, akik nem játszották el a bizalmat. Véleményünk szerint még nincs minden veszve, ezért a következőket követeljük: 1. Haladéktalanul és a legnagyobb eltökéltséggel kezdjenek tárgyalásokat a párt vezetői a Prágai Tavasz vezető tényezőinek gyors visszatéréséről a legfelsőbb párttisztségekbe. E tanácskozásokról folyamatosan tá­jékoztassák a lakosságot. 2. Egyértelműen kifejezésre kell juttatni - mégpedig már a rendkívüli kongresszusok előtt -, hogy a párt maradéktalanul elhatárolja magát mindazoktól, akik el­játszották a párttagság és a nép bizalmát. Az ,,egyértel­műen" kifejezés ez esetben azt jelenti, hogy azokról a tisztségviselőkről van szó, akik buzgón és élvezkedve bekapcsolódtak az 1970-es tisztogatásokba, és akik az utolsó pillanatig nem voltak képesek leküzdeni a tanul­ságoktól fogant magatartásukat. Ezeknek az emberek­nek semmiféle tisztséget nem szabad betölteniük a párt­ban és a közéletben. 3. Kihagyni a párt alapszabályzatából a demokratikus centralizmus elvét, amelynek szellemében az apparát­csikok megbénítottak minden kezdeményezést, és lehe­tetlenné tettek mindenkit, aki más véleményen volt. 4. Megváltoztatni a párt nevét. Kétségtelen, hogy ez a javaslat sokak, főképp az idősebb párttagok számára szentségtörésnek tűnik. Azonban a kor megköveteli, hogy ezt tegyük. A párt új neve fejezze ki, hogy szocialisták vagyunk, hogy a politikai spektrumban a balszárnyon helyezkedünk el, hogy a tagság eltökélten törekszik egy korszerű párt kialakítására, amely érvé­nyesülni kíván, és amelynek van helye a Nap alatt. 5. Ki kell dolgozni a megújhodott párt tevékenységé­nek irányát, és ebben az állásfoglalásban nyilvánítsuk ki, hogy a figyelmet főképp a fizetésből élőkre és a földmű­vesekre összpontosítjuk. Úgy dolgozzunk, hogy az értel­miség nem kis része is velúnk tartson. 6. Annyi küldöttet kell a kizárt párttagok közül a kong­resszusokra delegálni, hogy számuk összhangban le­gyen e csoport jelentőségével. Értesüléseink szerint a járási konferenciákon csak elvétve lehetett hallani a kizártak hangját, és nem tudjuk, vajon akárcsak egyet is kongresszusi küldötté választottak-e közülük. Rövid idő alatt is helyrehozható ez a mulasztás. Még nem hirdették meg a választási kampányt, de már megkezdődött. Úgy építsük a pártot, hogy szavaink visszhangra találjanak. Kétségtelen, hogy sok olyan párttag van, akinek jelenléte a szó szoros értelmében taszítja az embereket. Nem kell külön magyarázni, kik jelentenek számunkra terhet, hogy kell „kidobni a fedél­zetről" . Azonban olyanok is vannak közöttünk - az egykor kizártak közéjük tartoznak - akik helytálltak, akik jelenlé­te vonzza az embereket. Ezekre kell építenünk. Szükségesnek tartjuk, hogy minden járásból legalább egy vagy két személyt küldjenek ki a kongresszusra a kizárt párttagok közül. Tóth Mihály, a pártból 1970-ben kizártak csoportjának szervezője A Független Magyar Kezdeményezés nyilatkozata a szövetségi kormány megalakulásával kapcsolatban A népszavazás nem manőver Karéi Urbánek az elnökválasztásról Frantiáek Tomásek Václav Havelra voksol is.“ Tájékoztató az SZLKP sajtóközpontjában Kongresszus előtti helyzetjelentés ÚJ SZÚ 2 1989. XII. 15.

Next

/
Thumbnails
Contents