Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)
1989-12-11 / 291. szám, hétfő
ÚJ szú 3 Feszült légkörben - a megújulás lehetőségeit keresve (Folytatás az 1. oldalról) voltak képesek. A változtatások lassúságáért a küldöttek felelősnek tartják a CSKP legfelsőbb vezetését is, de a legfőbb hibának azt tartják, hogy a párt elszakadt a realitásoktól, elvesztette az emberek bizalmát, ráadásul a sorkommunisták figyelmeztető észrevételeivel sem foglalkoztak érdemben, esetenként meg is torolták, ha valaki bírálni mert. A helyzet azonban ma már a Kassa- vidéki járásban is egészen más. A tegnapi rendkívüli konferencián csaknem mindenki szót kért. Aggodalommal s mélységes felelősség- érzettel szóltak a kialakult helyzetről, és sürgették az akcióegység kialakítását, valamint a párt megtisztítását. A konferencián a leköszönt elnökség helyébe kilenctagú akcióbizottságot választottak. Ebbe a régi elnökség tagjai közül csak két személy került be. Közülük az egyik Frantiáek Nemec, aki eddig a járási vezető titkári tisztséget töltötte be. A konferencián a rendkívüli párt- kongresszus küldötteit is megválasztották, és négy-négy elvtársat javasoltak az SZLKP illetve a CSKP újonnan megválasztásra kerülő elnökségébe (-szák) Közelmúltról #■ ■ ■■ ff ff | es jovorol Az SZLKP Rimaszombati (Rimavská Sobota) Járási Bizottságának pénteki plenáris ülésén lemondott a teljes vezetőség, s ez a tény megadta a másnapi rendkívüli konferencia alaphangját is. A megszokottól eltérően csak néhány perces beszámolót tartott Jaroslav Vredík vezető titkár. Helyzetelemző beszédében rámutatott a kialakult válság okaira, nem hallgatva el a járási szervek felelősségét sem. A parázs vitafelszólalásokban a felelősség kérdését tovább boncolgatták az egyes pártalapszervezetekre, munkahelyekre vonatkozóan. A Közbiztonsági Testület pártalapszervezetének képviselője különösen a rendszeres kádercserék hiányát minősítette károsnak, mely egyik oka volt a vezető pozíciókban lévők visz- szaéléseinek. Ehhez kapcsolódva a bíróság kommunistáinak képviselője elmondotta, hogy szándékukban áll több olyan per felülvizsgálata, melyekben annak idején az SZLKP egyes járási vezetői nyomást gyakoroltak a bíróság tagjaira. A jövő a járásbíróság és az ügyészség kommunistáinak véleménye szerint sem képzelhető el jogállamiság nélkül. Több felszólaló is hangoztatta: a különböző polgári kezdeményezésekkel való párbeszéd, sót együttműködés szükséges, ugyanakkor aggályaikat is kifejezték egyes önjelölt csoportok ténykedésével kapcsolatban, melyek gyakran tiszta kezű s jó eredményeket felmutató gazdasági vezetők elmozdítását is szorgalmazzák. Ezt nem lehet másként minősíteni, mint személyeskedésnek. Nem kevésbé veszedelmes az, hogy a gazdasági vezetőket béremelésre, jutalmak osztására kényszerítik. Az effajta törekvések inflációhoz, végső soron pedig gazdasági összeomláshoz vezethetnek. Az SZLKP járási bizottsága vezető titkárává ismét Jaroslav Vredíket választotta meg, a titkári teendők ellátásával pedig Rábely Attilát és Szűcs Ferencet bízta meq. (h.a.) Továbbra is akcióbizottsag Feszült politikai légkörben tartották meg szombaton Dunaszerdahe- lyen (Dunajská Streda) az SZLKP rendkívüli járási konferenciáját. Az ülést, melyen Cserge Károly vezetésével jelen volt a CSKP KB küldöttsége is, az akcióbizottság megbízásából Vízváry József vezette. A megnyitó, az egyes munkabizottságok megválasztása és a politikai helyzet értékelése után a vitafelszólalásokra került sor. Czucz Lajos, az Alistáli (Hrobo- novo) Efsz kommunistáinak küldötte a háztáji gazdálkodás lehetőségeinek kiterjesztését és a gabonagazdálkodás feltételeinek felülvizsgáláHogyan tovább? A polgári kezdeményezés képviselője is felszólalt A Lévai (Levice) járás kommunistáinak nyílt és tárgyszerű vitájához jó alapul szolgált a már korábban lemondott elnökség helyébe lépett akcióbizottság beszámolója. Annak ellenére, hogy tartalmával a küldöttek elégedetlenek voltak, mivel a járás helyzetét nem elemezte kellő alapossággal. Pozitívuma volt a beszámolónak, hogy rámutatott több általánosan érvényes tanulságra, és másutt is fellelhető negatív járási jelenségre. A hibák következetes feltárásához és megszüntetéséhez a tanulságokat járási, lakóhelyi szervek, szervezetek, vállalatok és üzemek szintjén is le kell vonni. A gazdasági válság csakis a politikai válság rugalmas megoldásával előzhető meg. Az eszmecsere és dialógus folytatásához biztosítani kell az egyenlő feltételeket és esélyeket. Ezért helytelenítette a beszámoló, hogy néhány munkahelyi alapszervezet, megelőzve az eseményeket, máris feloszlatta önmagát. Átadta a terepet a kibontakozó polgári kezdeményezéseknek, s így már aligha tud eleget tenni az együttműködés szellemében folytatott eszmecserének, amit a kommunista párt a többi politikai párttal és polgári kezdeményezéssel akar folytatni. Miután a kommunista párt csupán a politikai pártok egyike, fontos, hogy mindenki elsajátítsa a politikai versenyzés módszereit. A megszabott négy perc alól csak ketten kaptak kivételt, a CSKP KB küldötte, és másodikként a polgári kezdeményezés képviselője, aki a Nyilvánosság és Erőszak Ellen egyik legaktívabb üzemi csoportjának nevében kért szót. Felszólalása előtt a küldöttek elfogadták azt a nyilatkozatot, amelyben a járás lakosságához fordulnak, s erre hivatkozva szólította a jelenlevőket barátainak a Polgári Fórum képviselője. A kommunisták nyilatkozatukban ugyanis egyértelműen kiállnak az elmúlt időszak deformációinak megszüntetése, a közös megértés és az együttműködés mellett. Elhatározták, hogy ezekután ők is részt vesznek az állampolgári kezdeményezések és a politikai pártok rendezvényein. (egri) Maratoni tanácskozás jóformán semmi panelszöveggel, de parázs vitával, sok kritikával, némi önbírálattal, fordulatokkal, a „hogyan tovább" körvonalazásával... Röviden így jellemezhető az SZLKP rendkívüli kassai (Kosice) városi konferenciája. Az 509 küldött az eddigi gyakorlattól eltérően igyekezett elemezni és irányt szabni, s már a napirendi pontok megvitatásakor, valamint a munkaelnökség, illetve javasló- és jelölőbizottságok megválasztásakor kiderült, mennyire szokatlan a demokrácia gyakorlása, a nézetek, vélemények egyeztetése. A társadalomban és a pártban kialakult helyzet elemzése során megállapítást nyert, hogy a központi irányításhoz szokott (szoktatott) járási és városi bizottságok, valamint alapszervezetek többsége sok esetben képtelen önállóan cselekedni, s véleményt alkotni. A mai helyzettel kapcsolatban elhangzott az is - Jozef Lukác, a városi pártbizottság eddigi vezető titkára mondta -, hogy a nép most úgy viszonyul a pártvezetéshez, mint ahogy az viszonyult eddig a néphez. A vitában néhányan - elsősorban a fiatalabb képviselők - felvetették, hogy talán érdemes lenne az eddigi Tízórás tanácskozás után Komáromban (Komárno) szombaton ugyanúgy kezdődött a járási pártkonferencia, mint évtizedek óta bármelyik, ám végül a társadalmi-politikai események adta rendkívüli mellett egy másik, a rendhagyó jelzőre is rászolgált. Vontatottan indult a vita, mert a hasonló tanácskozások korábbról jól ismert ,,protokoll1' felszólalói üres frázisok ismételgetésével a megszokott mederbe igyekeztek terelni a véleménycserét. A küldöttek fegyelmezetten, de akkurátusán, a mandátumuk lobogtatásával kényszerítették a munkaelnökséget, hogy vonja meg a szót a mellébeszélőktől. Nehéz feltételek között, helyenként kapkodva és felületesen dolgozott a választási bizottság. Nem csoda, hisz a jelöSzembenézni a valósággal Az SZLKP érsekújvári (Nővé Zámky) járási konferenciájára a felfokozott indulatok légkörében került sor. Már az elején az ügyrendi kérdésekben összecsaptak az ellentétek. Némi huzavona után munkaelnökséget választottak, majd a járási bizottság rövid politikai helyzetértékelése következett. A vitában felszólalók az általuk képviselt alapszervezetek nevében a járási pártbizottság testületi lemondását és akcióbizottság alakítását követelték. A CSKP KB képviseletében részt vevő és harmadikként szót kérő Ján Janiknak, a Szövetségi Gyűlés alelnökének beszéde nagy visszatetszést váltott ki. „Mondjon valami újat!“, „ezt már ismerjük! “ - közbeszólások kísérték, s csak úgy fejezhette be, hogy megmagyarázta: beszéde a CSKP KB egységes és hivatalos álláspontja. A vita további részében többen élesen bírálták egyrészt a járási bizottság, másrészt a központi bizottság Ján Janik által ismertetett álláspontját. Kétségbe vonták e szervek helyzetismeretét és helyzetértékelési realitását. A számos ilyen tartalmú hozzászólás közül Nagy Miklósé, a helyi Tesla üzem hármas számú pártszervezetének küldöttjéé emelkedik ki. Drámai hangvétellel ecsetelte az alapszervezetekben megindult bomlási folyamatot. Példaként saját szervezetét hozta föl, melyben a legutóbbi taggyűlés előtt 22-en, megnyitását követő percekben 15- en adták vissza pártigazolványukat. A felére zsugorodott szervezetben jelenleg három munkás van. Hasonló, ha nem is ennyire drámai helyzetről más felszólalók is említést tettek. Többen az általuk képviselt szervezetek nevében egyetértettek a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen nevű mozgalom követeléseivel. Nehezen számot tartható titkos szavazás után - melyeket végtelennek tűnő szünetek követtek - végül megválasztották a CSKP, az SZLKP rendkívüli kongresszusának küldötteit és a járási szervezet akcióbizottságát, melynek elnökévé lelkes köz- felkiáltással egyhangúlag Igor No- vákot az eddigi vezető titkárt választották. -yrlőlistákat többször módosítani kellett. Harminchét küldött el sem jött a tanácskozásra, többen pedig a konferencián kérték - részben önkritikát gyakorolva, részben családi vagy egyéb okokra hivatkozva -, hogy töröljék a nevüket a jelöltek jegyzékéből. Új jelöltek nem nagyon akadtak, amin nem is lehet csodálkozni, hisz kiderült, hogy a küldöttek jobbára névről sem ismerik egymást. Többen bevallották, először vesznek részt ilyen tanácskozáson. Azért csak eljutottak valahogy a választásokig, ám amikor a bizottság kihirdette a titkos szavazás eredményeit, döbbenet ült ki az arcokra. Valaki keserűen megjegyezte, ha vágják az erdőt, az egészséges fák is áldozatul esnek. Növelte a feszültséget, hogy az új pártbizottság félórásra hirdetett első ülése jócskán elhúzódott. Végül bejelentették, az elnökség csupán ügyvezető titkárt választott, a vezető titkár megválasztását és a tisztségek elosztását későbbre halasztották. A patthelyzetet az oldotta meg, hogy a küldöttek közül többen önkritikát gyakoroltak, elhamarkodottnak minősítették döntésüket, és az akcióbizottságot, illetve a választóbizottságot is elmarasztalták, mert elmulasztotta a jelöltek bemutatását. A konferencia testületileg kérte, hogy két jelölt kooptálásáról és a vezető titkár személyéről nyílt szavazással dönthessen, így történt, hogy Morvay Károlyt, aki a járás szülötte, de pártfeladatot teljesítve, eddig a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) pártbizottságon dolgozott titkárként, és a titkos szavazás során annyi szavazatot sem kapott, hogy tagja lehessen a komáromi járási pártbizottságnak, a rendkívüli pártkonferencián nyílt szavazással egyhangúlag megválasztották a járási pártbizottság vezető titkárává. A percekig tartó tapsvihar és éljenzés minden bizonnyal elsősorban az új vezető titkárt köszöntötte, de egyúttal a felhalmozódott feszültség spontán levezetését és az öröm kifejezését is jelképezte, hogy nagy vívódások közepette - több mint tízórai tanácskozás után - a járási konferencia küldötteinek végül is sikerült megtalálniuk a napjainkban fölöttébb nélkülözhetetlen, párton belüli egységet. (kádek) pártot felszámolni és helyébe egy újat alakítani. A javaslatot szavazáskor csak négyen támogatták, s kilenc küldött tartózkodott. Azzal viszont szinte minden felszólaló egyetértett, hogy a párton belüli tisztogatás elkerülhetetlen, meg kell válni azoktól, akik a mozgalmat lejáratták, felelőtlenül képviselték. Az egyik felszólaló így fogalmazott: „Köszönöm Gorbacsovnak, hogy felnyitotta a szemünket, s elismerésemet fejezem ki az ifjúságnak azért, hogy levette szánkról a lakatot". Voltak, akik azt javasolták, a munkahelyeken egyetlen párt se működjék, néhányan viszont e szervezetek fenntartása mellett szóltak. Többen kérték a kerületi pártbizottságok megszüntetését, a tagdíj csökkentését, a párt létesítményeinek közhasználatba vételét. A CSKP akcióprogramjának tervét a konferencia nem találta kielégítőnek, s több javaslatot is tett kiegészítésére. A tanácskozók úgy döntöttek, hogy Kassán a jövő év tavaszán esedékes pártkonferenciáig egy 17 tagú akcióbizottság irányítja a pártéletet. Egyébként az akcióbizottság megválasztása szintén sok időt vesz igénybe, mert a küldöttek egy része az eddigi vezetésből senkit sem akart újraválasztani, s a régi vezetők sem akartak tisztséget vállalni. Végül a konferencia kérésére az új akcióbizottság tagságát az eddigi vezetők közül Jozef Lukác és Alexander Szubally vállalta. (gazdag) sát követelte. Elmondta: az efsz dolgozói közül párttagságukat többen a tagdíj csökkentésétől teszik függővé. Cserge Károly, a CSKP KB tagja szerint a párt politológusainak képzése 800 millió koronába kerül. Sokan akadémiai székeket kaptak, mégsem állták meg helyüket a nyilvános vitákban egy-egy fürge észjárású értelmiségivel vagy munkással szemben. A CSKP KB küldöttségében helyet kapott étefan Ferencei, aki egyebek között felvetette: hogyan alakulhatott ki olyan helyzet egy többségében magyarlakta vidéken, hogy az SZLKP Járási Bizottságának ülésein 12 évig csak szlovákul lehetett felszólalni? Brányik Piroska, a járási népművelési központ munkatársa a rendkívüli konferencia akcióprogramját jónak, világosnak, konkrétnak nevezte, megkérdezte viszont, hogy a járási bizottsági tagságra jelöltek között miért nincs egyetlen pedagógus sem. Javasolta: az egybegyűltek ne járási bizottságot, hanem akcióbizottságot válasszanak. Buffla Miklós pedagógus sem látta értelmét egy bizonytalan időre szóló pártbizottság megválasztásának. Pre- sinszky Lajos somorjai (Őamorín) küldött követelte: induljon pártfegyelmi az erkölcsileg kompromittálódott vezetők ellen. A bősi (Gabcíkovo) vízerőmű kommunistáinak küldötte az üzemi pártbizottság lemondását és megszüntetését követelte. Javasolta viszont, hogy az alapszervezetek továbbra is maradjon fenn. Paksi László, az SZLKP járási ellenőrző és revíziós bizottságának volt elnöke megjegyezte: ne mutogasson másokra, akinek vaj van a fején. Felszólalásában a párton belüli „jobboldal" kifejezést használta. Az utóbbit Vízváry József a munkaelnökség nevében visszautasította. Szakái Lajos küldött figyelmeztetett arra, hogy növekszik a pártból kilépők száma. Megkérdezte: vajon kinek szólt a CSKP KB 1983-ban kiadott levele? Ismerve a romániai állapotokat, hogyan kaphatott Ceau- sescu Fehér Oroszlán Érdemrendet? A konferencián, amely a késő délutáni órákig tartott, 21 küldött szólalt fel. A javaslatok alapján - titkos szavazással - 15 tagú akcióbizottságot választottak. Élére a többség bizalmát élvező Vízváry józsef került. -prönkritikus beszámoló, nyíltabb vita A Nagykürtösi (Vel’ky Krtís) járás kommunistáinak tanácskozásán ugyan az első javaslat az volt, hogy a járási bizottság lemondott tagjai helyett kooptáljanak a javaslóbizottság jelöltjei közül, végül azonban a konferencia úgy döntött, akcióbizottságot választanak, mely az elkövetkező időszakban Gejza Gallo vezetésével irányítani fogja a pártmunkát. Ján Budai, a volt vezető titkár beszámolójában - a jelenlegi politikai helyzet elemzése után - önkritikusan elmondta: a legnagyobb hibának azt tartja, hogy a legfelsőbb pártszervek határozatait anélkül érvényesítették, hogy a helyi viszonyokat kellőképp figyelembe vették volna. Arról is szólt, hogy az alulról jövő észrevételeket nem kezelték körültekintően, nem orvosolták a bajokat, s ezáltal túl sok gond halmozódott fel. Szerinte a járási pártszervek sok időt szenteltek az olyan gazdasági és fejlesztési kérdéseknek, melyekre nem nekik kellett volna megoldást keresniük. A 169 küldöttből 138-an voltak jelen, 22-en szólaltak fel a vitában, és 17-en fűztek megjegyzést az elhangzottakhoz. Többen ismételték azokat a követeléseket, melyek országszerte immár naponta elhangzanak, talán ezért maradt kevesebb idő a helyi jellegű, de fontos problémák boncolgatására. Ján Boros, a Tesla üzem fiatal pártelnöke felrótta a járási pártbizottságnak: túlságosan hosszú ideig alkalmazta a kivárás taktikáját, s tagjai nem mentek a párttagok közé, amikor a legjobban várták őket. Az a rossz gyakorlat is visszaüt, hogy a párt soraiba verbuválták a fiatalokat. Akik így kerültek a kommunisták közé, máris visszaadták a tagkönyvüket. Milán Kotora a járás rossz ivóvízellátására hívta fel nyomatékosan a figyelmet, mert szerinte ezt a kérdést az illetékesek nem kezelik a helyzet komolyságához mérten. A bányászok gondjairól, aggodalmairól a Dolina Bánya igazgatója beszélt. Arra is figyelmeztetett: a járási újság ne informáljon egyoldalúan, bár most már a jnb fejléce alatt jelenik meg, adjon megfelelő teret a kommunisták véleményének is. A járás ellenzéki csoportjaival kapcsolatban többen kifejtették véleményüket: sajnos a nemes célú, sokak által támogatott kezdeményezéseket több helyen olyanok próbálják irányítani, akik a kötelességüknek sokszor nem tesznek maradéktalanul eleget. A tanácskozás résztvevői konkrétabb, lényegre törőbb hozzászólást vártak Ján Seleckytől, a középszlovákiai kerületi pártbizottság vezető titkárától. Én viszont a leginkább azt hiányoltam a konferencián, hogy egyetlen magyar felszólalás sem hangzott el, pedig nem hiszem, hogy a járás déli részén lévő magyarlakta falvak pártszervezeti küldötteinek nem volt mondanivalójuk Vagy az elmúlt évek alatt a demokrácia ilyen formájú megnyilvánulása is kiveszett a járási szintű tanácskozásokról? D. T. 1989. XII. 11. Illllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
