Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-21 / 300. szám, csütörtök

ÚJ szú 5 1989. Xíl. 21. A szövetségi kormány programjának alapelvei MARIÁN CALFÁNAK, a CSSZSZK kormánya elnökének a Szövetségi Gyűlés két kamarájának december 19-i ülésén elhangzott beszédéből A CSSZSZK kormánya nevében sze­retném ismertetni önökkel a kormány programjának egyes alapelveit. A nemzeti megbékélés kormányát a Nemzeti Front­ban, valamint a legjelentősebb polgári kezdeményezésekben tömörült - ezek közül a legnagyobb tekintélynek a Polgári Fórum és a Nyilvánosság az Erőszak Ellen örvend - politikai erők tárgyalásai alapján állították össze. A kerekasztalnál, majd később az új kormányban találkozott politikai erők egységes nézete, hogy az elmélyülő válságban nem engedhetjük meg magunknak a csehszlovák államiság széthullását, s ezt az államiságot csak demokratikus alapokon újíthatjuk meg és kell is megújítanunk. A szövetségi kormányban egyesült va­lamennyi erő ezen egyöntetű meggyőző­déséből indul ki a szövetségi kormányra háruló két alapvető feladat elképzelése is. Az első feladat a képviseleti szervek vá­lasztása, a másik pedig nemcsak a gaz­daság folyamatos menetének biztosítása, hanem a gazdaság fejlesztésének gyor­sabb ütemű dinamizálása is. Felgyorsul a törvényalkotás folyamata A szabad választások megvalósítása kettős feladat - ehhez meg kell teremteni a politikai és a törvényhozási előfeltétele­ket. Az elsőrendű politikai követelményt változtathatatlanul eldöntöttnek tekintjük: Csehszlovákiát semmi sem térítheti le a demokratikus politikai rendszerhez ve­zető útjáról. Az állami mechanizmus mű­ködése tartóoszlopának tekintjük a nép részvételét az állam igazgatásában, a tör­vényhozó, a végrehajtó és a bírósági jogkör különválasztását és a törvények megtartását. Viszont még meg kell terem­tenünk az igazságos feltételeket a szüle­tőiéiben levő polgári társadalom vala­mennyi politikai ereje számára, s a vá­lasztások időpontját úgy kell kijelölnünk, hogy mindenkinek azonos lehetősége nyíljon szervezeti felépítése létrehozásá­ra, programja megfogalmazására és is­mertetésére a nyilvánossággal. E köve­telmények egy jogállam feltételei között elsősoitan demokratikus törvényekkel biztosíthatóak. örülök annak, hogy közölhetem önök­kel, a szövetségi kormány minden tör­vényhozó szerve meggyorsította a polgári jogokról szóló törvényeken végzett mun­káját. Feltételezzük, hogy a jövő év janu­árjában vagy februárjában a kormány a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti az egye­sülési, a gyülekezési jogról, a politikai pártokról, a petíciós jogról, a sajtóról stb. szóló törvénytervezeteket. Azzal is szá­molunk, hogy az említett időpontig előter­jesztjük az új választási törvényt is, amely a teljes mértékben a pluralitásra épülő demokrácia rendszerében biztosítja a képviseleti szervek választását az ál­lampolgárok általános, egyenlő és köz­vetlen választási joga bázisán. A Büntető Törvénykönyv novellizálása jogilag szavatolni fogja azt, hogy az ál­lampolgárokat ne büntethessék politikai nézeteikért, vallási meggyőződésükért és általában polgári jogaik gyakorlásáért. A büntető eljárásban szilárdulni fog a vé­dőügyvédek helyzete. E novella kereté­ben a kormány alternatívákat terjeszt elő a Büntető Törvénykönyv néhány cikkelyé­re vonatkozóan, beleértve a halálbüntetés eltörlésének lehetőségét. Dolgozunk az új alkotmány tervezetén is. Stabil alkotmány csak stabil társadalmi és politikai viszonyok között fogadható el. A kormány ezért leállította a munkát az új alkotmány megszövegezésén, s e munka folytatásával a jövő év folyamán számol. Vallásszabadság, demokratikus államigazgatás A társadalmunkban e napokban vég­bemenő dinamikus változások kedvezően tükröződnek az állam, az egyházak és a hívők közti kapcsolatokban is. Társadal­munkban már nem fogjuk korlátozni a val­lásszabadságot, az egyházak tevékeny­ségét, s hátrányosan nem különböztetjük meg a hívőket. Az egyházak és a feleke­zeti szervezetek képviselőinek részvéte­lével a szövetségi kormány kidolgozza és a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti a val­lásszabadságról és a vallási társulásokról szóló új törvény tervezetét. Ez összhang­ban lesz nemcsak az alkotmánnyal, ha­nem az általunk elfogadott nemzetközi kötelezettségekkel is. A kormány egyide­jűleg elismeri, hogy a szerzetesrendeket jogtalanul számolták fel, s azok nyilváno­san szerepelhetnek és gyakorolhatják te­vékenységüket, főleg az egészség­ügyben és a szociális szolgáltatásokban. Az egyházak szereplését a hírközlő esz­közökben a kormány magától értetődő­nek tekinti. Tavaly a prágai utcákban a biztonsági erők beavatkozásai megingatták a lako­sok bizalmát a rendőrségi szervek iránt. A kormány több lépést tett és tesz, amely a jövőben meggátolja azt, hogy a bizton­sági erőkkel visszaéljenek ennek az or­szágnak népe ellen. E tekintetben első­rendű feladat a Szövetségi Belügyminisz­térium tevékenységét teljes mértékben összehangolni az új társadalmi feltételek­kel, s e minisztérium szerveiből az állam- igazgatás demokratikus elvekre épülő láncszemét létrehozni. A mai napon beje­lenthetem, hogy megszüntettük a Nem­zetbiztonsági Testület belső operatív hír­szerző tevékenységét. Néhány személy- cserére került sor és változik a minisz­térium apparátusának felépítése. Erről a helyről szeretném azonban hangsúlyoz­ni, hogy a Nemzetbiztonsági Testület tag­jainak zöme szolgálati kötelességeit be­csülettel és nagy szaktudással látja el, s a kormány ezt nagyra értékeli. A testület becsületes tagjainak kifejezi támogatását azzal is, hogy garantálni fogja: fegyelme­zettségükkel, a parancsnokoknak való alárendeltségükkel a jövőben senki se élhessen vissza. Nem kevésbé jelentős demokratizáló­dási folyamat megy végbe a Csehszlovák Néphadseregben is. Tagjai az elmúlt na­pokban bebizonyították, hogy az ország népének oldalán állnak. A Nemzetbizton­sági Testület és a Csehszlovák Néphad­sereg célja az, hogy a demokratikus politi­kai rendszer támaszává váljon. A rendőr­ség és a hadsereg tagjaira gyakorolt bár­miféle megalapozatlan nyomás következ­ményeiben nyomást jelent az államra, megnehezíti a nemzeti megértés kormá­nyának munkáját az állam, valamint az állampolgárok alapvető jogai, egészsége és vagyona védelmében. Tekintettel arra, hogy a politikai rendszer valamennyi lánc­szeme kifejezte a kormány iránti bizalmát, felszólítom őket, hogy ezen a területen is segítsék a kormányt, nehogy ellenőrizhe­tetlen fejlemények következzenek be. Figyelemmel kísérjük a nemzetiségek helyzetét A CSSZSZK kormánya tisztában van közfársaságunk nemzetei és nemzetisé­gei jó kapcsolatainak jelentőségével. No­ha a nemzetiségi problémakör főleg a köztársasági kormányok hatáskörébe tartozik, a szövetségi kormány nagy fi­gyelmet akar neki szentelni, s e területen kifejtett aktivitása érdekében létrehozza saját tanácsadó szervét. Piacgazdálkodás, a tulajdonformák egyenjogúsága A kormányprogram gazdasági része abból az új történelmi helyzetből indul ki, amely Csehszlovákiában 1989. novem­ber 17-e után alakult ki, s egyidejűleg kiindul a csehszlovák gazdaság eddigi fejlődése több mint 50 évének bíráló elemzéséből. A kormány tudatosítja ide­iglenes, a szabad választásokig érvényes mandátumát, s így azt, hogy elsősorban erre a rövid időszakra kell megfogalmaz­nia programját. Ugyanakkor azonban kiin­dul abból is, hogy köteles előterjeszteni a további időszak gazdasági stratégiájá­nak alapvető vonásait. A kormány gazdasági programja hatá­rozottan és következetesen szakítani kí­ván a gazdálkodásnak azzal a típusával, amely nálunk az elmúlt évtizedekben meghatározó volt. Ez a rendszer bizonyít­hatóan csődöt mondott. E kritikus megállapítás hátterén a kor­mány valósan tekint gazdaságunk jelen­legi helyzetére. Fel akarja tárni azokat a rejtett lehetőségeket, amelyek eddig hatásukat nem érzékeltethették. Jelentős termelési potenciálunk korszerűsíthető és összehangolható a hazai, valamint a vi­lágpiac követelményeivel. A nemzeti megértés kormányának hosszú távú gazdasági célja előkészíteni átmenetünket a piacgazdálkodásra, mert csak ez képes biztosítani az ésszerű gazdasági fejlődést, a lakosság életszín­vonalának emelkedését és természeti erőforrásaink értelmes kihasználását. A piacgazdaságot minden előnyével és hátrányával együtt el kell fogadnunk. Piacunk jelenleg nagymértékben de­formált, hatékony működésének legna­gyobb akadálya elzárkózottsága a világ elől és monopoljellege. A kormány ezért törekedni fog arra, hogy a lehető legrövi­debb időn belül felszámolja a mestersé­gesen létrehozott monopolista struktúrá­kat és kiváltságokat, nyomást gyakorol a termelőkre, s a fogyasztók számára előnyöket biztosít a külföldi konkurencia segítségével. A kormány gyors intézkedéseket tesz a pénz és a tőke piacának létrehozására. Intézkedéseket javasol valamennyi tulaj­donforma egyenjogúsítására, mivel a piac hatékonyan csak akkor létezhet, ha min­den esetben nyilvánvaló lesz, ki viseli a teljes felelősséget a gazdálkodásért, és kit illetnek meg a gazdálkodás eredmé­nyei. A gyökeres gazdasági reform sikere kulcsfeltételének tekinti a kormány azt, hogy a csehszlovák gazdaság valóban megnyíljon a világ előtt. Szükségünk van a hazai és a külföldi konkurenciára. A kor­mány ezért a közeljövőben törekedni fog a csehszlovák pénznem konvertibilitásá­nak fokozatos, de habozástól mentes megvalósítására, s a korona valós bevál­tási árfolyama rendszerének megterem­tésére. Igyekezni fogunk arra is, hogy országunk gyorsabban tagjává váljon az európai gazdasági intézményeknek és szervezeteknek. A KGST iránti sajátos viszonyunkat pontosan csak azt követően határozzuk meg, hogy e szervezet kere­tében megvalósulnak azok az előkészített gyökeres változások, amelyekre mi is tö­rekszünk. A kormány megszűnik védelmezni az egyes termelőket az egész társadalom számlájára. Nem fog beavatkozni a válla­latok és az állampolgárok szokványos döntéseibe, s azt fogja tenni, amit valóban tennie kell. Minden gazdasági alany szá­mára biztosítja az általános és egyenlő feltételeket. Inflációellenes makrogazda­sági szabályozást folytat majd, gátolni fogja a külső eladósodás aránytalan nö­vekedését és törekedni fog a teljes haté­kony foglalkoztatottságra. A kormány tö­rődni fog mindazzal, amire megfelelő mértékben és minőségben a piac nem képes, elsősorban az olyan közszolgálta­tások biztosítására, amilyen a honvéde­lem, a biztonság, az infrastruktúra, a kör­nyezetvédelem, az oktatás- és az egész­ségügy. A kormány elősegíti a vezető gazda­sági dolgozók célszerű és gyors káder­megújulását. Eközben egyetlen mércé­nek tekinti a szakmai hozzáértést, tekintet nélkül a korábbi vagy a jövőbeli pártállás­ra. A kormány bízik abban, hogy a dolgo­zók képesek lesznek áthidalni a részleges zűrzavarnak és a rögtönzésnek ezt a bo­nyolult időszakát, s gazdaságreformunk következő szakaszaiban jóval nagyobb részt vállalnak nemcsak az irányításból, hanem a vállalati tulajdonból is. A kormány a jövő év első negyedében az állami vállalatok szervezési egységei­nek, köztük az állami gazdaságoknak is lehetővé teszi az önállósulást. A Szövet­ségi Gyűlésnek javasolni fogja a vállalat­ról szóló törvény szükséges módosítását. Azonnali kezdeményezést fejt ki a jelenle­gi, egyebek között regionális monopóliu­mok felszámolására a nagykereskede­lemben, a felvásárlásban, az anyagi-mű­szaki ellátásban és a külkereskedelmi tevékenységben. Törvényekkel és anyagiakkal is támo­gatni fogja új hazai és külföldi szövetke­zeti és magánvállalatok, továbbá külföldi tőkerészvétellel közös vállalatok alapítá­sát. Hatásos és korszerű adórendszer A kormány 1990-ber, a Szövetségi Ár­hivatalt megbízza az állami monopólium- ellenes politika új ügykörével, s erre a területre vonatkozóan kidolgozza az alapvető koncepciót és jogszabályokat. Hozzáfog a kereskedelmi jog (beleértve a részvénytársaságokról szóló törvényt) jogszabályainak kidolgozásához. Az egyes piacokon a konkurencia, illetve a kereslet és a kínálat alakulásától függő viszonyban fokozatosan felszabadítja az árképzést. A kormány 1990. március 31-ig kidol­gozza az állami költségvetést, amelynek kidomborodóan antiinflációs jellegűnek kell lennie, s amely elindítja az állami költségvetési kiadások csökkentésének folyamatát. A kormány szándéka tovább csökkenteni a honvédelemre, a bizton­ságra, az államigazgatásra, a társadalmi és a politikai szervezetekre fordított költ­ségeket, valamint a beruházási és a nem beruházási dotációk egész palettáját. Ugyanakkor megteremti a lehetőségeket az állami árképzési programok és a szoci­ális hozzájárulások pénzellátására, mivel ezeknek szüksége egyidejűleg fog növe­kedni a népgazdaságban bekövetkező erőteljesebb szerkezetváltással. A kormány feltétlenül szükségesnek tartja a hatásos és korszerű adórendszer kidolgozását. Ez egyaránt vonatkozik a vállalatokra, a szervezetekre, valamint a lakossági adókra is. Az új adórendszer az egységesség, az igazságosság és az arányosság alapelveire épül majd, s vo­natkozni fog minden lakossági jövede­lemre, miközben a magas jövedelmek esetében az adó szintje progresszíven emelkedni fog. A szociális szempontok ebben a rendszerben kifejezésre jutnak majd elsősorban az adó alá nem eső és a leszámítható összegekben. Feltétlenül szükségesnek tartjuk szabályozni a bérek alakulását, nehogy a belpiacon az egyen­súly helyzete megbomoljon. A kormány felülvizsgál minden nagy beruházást, amelyet az állami költségvetésből finan­szíroznak, hogy leállítsa, esetleg korlá­tozza a bizonyíthatóan nem effektív akci­ókat. Fontos feladatunknak tekintjük a nem hatékony vállalatok konszolidálá­sát, a fejlődőképes vállalatok támogatá­sát, A következő év első felében kidolgoz­zuk a fegyvergyártó vállalatok polgári ter­melésre történő hatékony átállításának tervét. A KGST-t illetően a kormány síkraszáll a gazdasági együttműködés jelenlegi me­chanizmusának alapvető felülvizsgálásé- ért, a világkereskedelemben szokásos pi­aci alapelvek bázisán. Minél előbb össze kell hangolni és 1990-ig lényegében va­lóssá kell átalakítani a valutáris árfolya­mokat. A kormány intenzíven törekedni fog hazánk tagságának megújítására a Nemzetközi Valutaalapban és a Világ­bankban, valamint tevékenységünk akti­vizálására a GATT-ban. Törekedni fo­gunk ezekkel az országokkal szemben a legnagyobb kereskedelmi előnyök odaí­télésének elérésére. A következő időszakban a kormány javasolni fogja a Szövetségi Gyűlésnek a népgazdasági tervről szóló törvény alapvető módosítását. E pillanatban a már jóváhagyott 1990. évi terv nem hatálytalanítható, viszont folyamatosan módosítani kell néhány döntő fontosságú mutatóját és feltételét. A szociális garanciák fejlesztése A kormány következetesen törekedni fog az életszínvonal megőrzésére, infláció- ellenes politikára, teljes és hatékony fog­lalkoztatottságra és a szociális garanciák fejlesztésére. Javaslatot készít elő min­den dolgozó szabadidejének jelentős bő­vítésére, például a szabadság egy továb­bi héttel való meghosszabbításával, eset­leg a munkaidő csökkentésével. Főleg a gyermekes nők számára támogatni fog­juk az olyan munkaalkalmak biztosítását, amelyek lehetővé teszik a rcvidebb mun­kaidő vállalását. Azonnal hozzákezdünk a bérrendszer leegyszerűsítéséhez, s a javadalmazás jogkörének a vállalatok­ra és a szervezetekre történő átruházásá­hoz. A kormány azonban nem engedheti meg a teljsítménnyel alá nem támasztott bérnövekedést. Igazságosabb szociálpo­litikát folytatunk majd főleg azzal, hogy az árak dotálását helyettesíteni fogjuk aktív szociális juttatásokkal rászorulók számá­ra. Javasolni fogjuk a gyermekpótlék rendszerének igazságosabbá tételét, s ezzel egyidejűleg a tankötelezettség előtti gyermekgondozás rendszerének megváltoztatását, hogy a kisgyermekes nők otthon maradhassanak. A létfenntar­tási költségek változása szerint fogjuk rendezni az öregségi nyugdíjakat és az egyéb járadékokat. Haladéktalanul felül­vizsgáljuk egyes kiemelt nyugdíjak jogo­sultságát, illetve egyes járadékkategóriák hátrányos megkülönböztetését. A kor­mány bevezeti a gazdaságos lakbért, mi­közben a szociális szempontból rászoru­lók számára dotációkkal fenntartja az ala­csonyabb lakbért. A dolgozókról való gondoskodás fej­lesztése érdekében a kormány a vállala­toknak lehetővé teszi egyes szociális szolgáltatások nyújtását, például saját al­kalmazottjaik engedményes üdültetését. A nemzeti kormányokkal együttműködés­ben törekedni fogunk arra, hogy a fölösle­gessé vált létesítményeket nem költsége­sen átalakítsák kórházakká, nyugdíjasott­honokká stb. A környezeti problémák alapvető meg­oldását magában foglalja a kormány gaz­dasági stratégiája. Ezen túlmenően jog­szabályokkal elérjük azt, hogy minden tevékenységben érvényesítsék az ökoló­giai szempontokat, s a környezetvéde­lemre fordítsuk elsősorbn a beruházások jelentős hányadát. Ezzel egyidejűleg lé­péseket teszünk az élet minőségének azonnali javítására. Változtatunk az egészségügyi ellátásnak, a művelődés­nek, a belkereskedelem szervezésének, a lakásnak, az üdülésnek és az állami­gazgatásnak rendszerén. E tekintetben a kínálat gyors növekedését elősegítheti az is, hogy támogatni fogjuk a vállalkozói aktivitást, s további lépéseket teszünk a belpiac védelmére. A kormány programja nagy lehetősé­get nyújt az ifjúságnak és az új nemzedé­keknek, s egyidejűleg nagy felelősséget is hárít rájuk. A gazdasági program szociális tartalma azonban maximális igazságos­ságra törekszik mindenki számára. A szövetségi kormány a köztársasági kormányokkal együttműködve a követke­ző időszakban fokozott figyelmet szentel a kultúra és a művészet területének. Itt is feltornyosult számos probléma, amely gyors megoldást tesz szükségessé. A műveltséget nemzeteink és nemzetisé­geink egyik legértékesebb kincsének te­kintjük. A jól működő oktatásügy egyik előfeltétele a rendesen működő gazda­ságnak és az egész társadalom haladó fejlődésének. Ezért az oktatásügy fejlesz­tésére már a közeljövőben több anyagi eszközt kell fordítanunk, mint a múltban. Időszerű feladat a főiskolai törvény meg­tárgyalása és jóváhagyása is, ami a főis­kolákon a demokratikus élet és a sikeres munka megújításának alapvető előfelté­tele. Rendezett külkapcsolatokra törekszünk mindenkivel A szövetségi miniszterelnök a továb­biakban Csehszlovákia külpolitikájával foglalkozva hangsúlyozta, hogy rendezett és gyümölcsöző kölcsönös kapcsolatban akarunk állni minden erre hajlandó or­szággal, kiváltképp szomszédainkkal. Tiszteletben fogjuk tartani Csehszlovákig Varsói Szerződésben való tagságából kö­vetkező kötelezettségeinket, arra töre­kedve, hogy a két tömb bekapcsolódjon az összeurópai biztonsági rendszerek építésébe. Ezeket a kérdéseket - mon­dotta - az egyenjogúság és a belügyekbe való be nem avatkozás alapján kell ren­dezni. Ennek megfelel tanácskozásunk a Szovjetunióval, a területünkön ideigle­nesen állomásozó szovjet csapatokról. Fokozatosan normalizáljuk kapcsolatain­kat azokkal az államokkal, amelyekkel jelenleg nincs diplomáciai kapcsolatunk, ha ez iránt érdeklődést tanúsítanak. Kap­csolatainkat a fejlődő országokkal úgy fogjuk fejleszteni, hogy azok összhang­ban legyenek lehetőségeinkkel és szük­ségleteinkkel. Ezért alapvető változtatá­sokat eszközlünk hitelnyújtási politikánk­ban. Nem vagyunk olyan gazdagok, hogy ajándékként nyújthatnánk hitelt. A CSSZSZK kormánya a közeljövőben megtárgyalja az Európai Gazdasági Kö­zösség piacához való csatlakozásunk koncepcióját. Törekedni fogunk együtt­működésünk fejlesztésére más fejlett or­szágokkal is. Ugyanakkor meg szeretném említeni azt is, hogy hozzáfogtunk a sze­mélyi cserékhez a diplomáciai testületek­ben, kereskedelmi képviseleteinken és az illetékes minisztériumokban. Beszéde zárórészében a miniszterel­nök hangsúlyozta, hogy jelenlegi fő fela­dat a politikai rendszer stabilizálása. A kormány rendkívüli igyekezetet fejt ki a politikai és az alkotmányos válság le­küzdésére. Véleménye szerint a kitűzött célok elérésének egyetlen módja a köz- társasági elnöknek megválasztani Václav Havelt arra az időszakra, amíg a szabad választások után megalakuló parlament új választást hajt végre. Tisztelt képviselők, közösen tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy a választásokban köz­társaságunkban minden cseh és szlovák ember és a nemzetiségek minden tagja egy demokratikus állam méltó polgára­ként vehessen részt. Tegyünk meg min­dent annak érdekében, hogy valamennyi állampolgárunk, politikai kultúránk legjobb hagyományai szellemében aggodalom nélkül, szilárdan képviselhesse meggyő­ződését, s ugyanakkor tolerálja mások nézetét. Tegyünk meg mindent azért, hogy ebben az országban valóban tiszte­letben tartsák a többség akaratát és a ki­sebbség elvitathatatlan jogait.

Next

/
Thumbnails
Contents