Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-21 / 300. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1989. XII.. 21. „Állítsátok meg a vérontást!" (ŐSTK) - Helmut Kohl nyugatné­met kancellár befejezte kétnapos drezdai látogatását. Tegnap megbe­széléseket folytatott katolikus püs­pökökkel, valamint az ellenzéki cso­portok képviselőivel, például a De­mokratikus Mozgalom, az Új Fórum tagjaival, valamint az újonnan ala­kult Keresztényszociális Párt kül­döttségével. A megbeszélések után Kohl találkozott Wolfgang Bergho- ferral, Drezda polgármesterével. A kancellár elutazása előtt sajtóérte­kezletet tartott. Az NDK és az NSZK között ked­den kezdődött meg a kémek cseré­je, amelyről az illetékesek már ko­rábban megállapodtak. A DPA hír- ügynökség szerint a nyugatnémet hírszerzés egyes munkatársai még kedden az NSZK területére érkez­tek. A bonni hatóságok nem voltak hajlandók tájékoztatást adni ezzel kapcsolatban. Péntekig a nyugatnémet hírszer­zés összes NDK-ban fogva tartott munkatársa visszatér hazájába. Az NDK tehát összesen 25 nyugatné­met kémet részesített közkegyelem­ben. Szabadon engedik azt a több mint száz politikai foglyot is, akiket amiatt ítéltek el, hogy NDK-állam- polgároknak segítettek a szökés­ben. Bonn rámutatott, az NDK ezzel a lépéssel „mond köszönetet“ az NSZK-nak a gazdasági segítségért. Richard von Weizsácker nyu­gatnémet államfő amnesztiában ré­szesített két olyan nőt, akik az NDK javára kémkedtek az NSZK-ban. A Dresdner Bank, a második leg­nagyobb nyugatnémet bank rész­vénytársasága alapító helyén, Drez­dában nyit fiókot. További nyugatné­met bankok is követni kívánják a példát. A NEMZETKÖZI KÖZVÉLEMÉNY FELHÁBORODOTT REAGÁLÁSA A TEMESVÁRI TRAGÉDIÁRA (ŐSTK) - Miközben Románia hivatalosan továbbra sem akar tudni a temesvári és más városokban lezajlott véres eseményekről, tünteté­sekről, a nemzetközi közvélemény felháborodása tovább növekszik. 6Í/DÁPEST - A magyar ország- gyűlés tanácskozásának harmadik napja tegnap Németh Miklós kor­mányfő beszámolójával kezdődött. Kijelentette, kormánya feszülten fi­Németh Miklós lemondott MSZP-elnökségi tagságáról (ŐSTK) - Németh Miklós magyar kormányfő tegnap lemondott pártel­nökségi tagságáról - közölte a bu­dapesti rádió. Lemondásának oka: a Magyar Szocialista Párt vezetése nem fogadta el a kormány költség- vetési és lakásgazdálkodási terve­zetét. Az országgyűlés keddi ülésén Kemenes Ernő, az Országos Terv­hivatal elnöke ismertette a kormány elképzeléseit a lakásgazdálkodás reformjáról. Ezek általános nemtet­szésre találtak a képviselők köré­ben. A felszólalók nem értettek egyet a kormány által javasolt lak- béremeléssel, valamint a lakásgaz­dálkodásra szánt állami támogatás radikális csökkentésével. Az említett intézkedések véleményük szerint el­fogadhatatlanok, mivel jelentősen növelnék a lakosság kiadásait. Bí­rálták, hogy a kormány a Nemzetkö­zi Valuta'Alapra hivatkozik, amely a magyar gazdaságnak nyújtandó Bécsi tárgyalások Vége a 4. fordulónak (ŐSTK) - Bécsben tegnap befeje­ződött az európai biztonság- és bi­zalomerősítő intézkedésekről szóló tárgyalások negyedik fordulója. Oleg Grinyevszkij, a szovjet dele­gáció vezetője a TASZSZ hírügy­nökség számára adott nyilatkozatá­ban pozitívnak nevezte a megbe­széléseket. Felhívta azonban a fi­gyelmet arra, hogy a résztvevőknek nem sikerült megállapodniuk a légi­erőt és a haditengerészetet érintő bizalomerősítő lépésekben. segítség feltételéül szabta a refor­mok elfogadását. Kemenes Ernő hangsúlyozta, a lakásgazdálkodás válságos hely­zetben van. Magyarországon jelen­leg mintegy 200 ezer városban élő családnak nincs saját lakása és a je­lenlegi rendszerben nem is juthat hozzá. Lenn a helyzet lassan tarthatatlan (Munkatársunktól) - Viharos volt a Galántai (Galanta) járásban a me­zőgazdasági, élelmiszeripari és szol­gáltatóüzemek vezetőinek tanácsko­zása. A résztvevők élesen bírálták a mezőgazdaságban uralkodó jelen­legi állapotokat. Elsősorban az adó­terhek által rendkívül előnytelen hely­zetbe kerültek a járás szövetkezetei. A magas elvonások miatt sok helyütt még az egyszerű újratermeléshez szükséges feltételeket sem tudják biztosítani. A probléma a jelenlegi bonyolult politikai helyzetben még jobban kiéle­ződött, mivel a szövetkezetek elnö­keire rendkívül erős nyomást fejtenek ki a munkahelyeken kialakuló polgári mozgalmak, amelyek hatékonyabb gazdálkodást s jobb munka- és élet- feltételeket követelnek. Ezeket a kö­veteléseket a jelenlegi gazdálkodási feltételek között aligha tudják a szö­vetkezetek teljesíteni. Ezért az ülés végén a résztvevők nyílt levélben for­dultak az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumához, hogy a felmerült problémákat záros határidőn belül oldja meg. -tszl­gyeli a romániai tragikus eseménye­ket. A szűkebb kabinet kedd esti ülésén úgy döntött, berendelik a kül­ügyminisztériumba Románia buda­pesti nagykövetét. Javasolta, hogy a parlament épületére fekete zászlót függesszenek ki. Indítványát a kép­viselők egyhangúlag elfogadták, s egyperces néma csenddel adóz­tak a bukaresti diktatúra magyar, román és német áldozatainak. A parlamentben Horn Gyula kül­ügyminiszter első ízben erősítette meg hivatalosan, hogy Temesvárott a román rendőrség fellépése a tün­tetőkkel szemben „áldozatok száza­it" követelte. Bizalmas információk­ra hivatkozva közölte, hogy a több ezres tömeg ellen a román biztonsá­gi erők lőfegyverekkel és harcko­csikkal hajtottak végre nagyon bru­tális támadást. Keleti György, a honvédelmi mi­nisztérium szóvivője a televízióban kedd este beszámolt arról, hogy a kormányfő megbeszéléseket foly­tatott a honvédelmi miniszterrel és a vezérkari főnökkel. Megerősítette, szükség esetén a hadsereg megte­szi a megfelelő intézkedéseket. A román csapatok mozgását a ma­gyar határon és a repülőgépek bere­püléseit nem tekinti a Magyar Köz­társaság ellen irányuló lépésnek. WASHINGTON - Az Egyesült Ál­lamok elítélte a román kormányt, amiért a demokráciát követelő tünte­tők százaival szemben „brutálisan bevetette a rendőri erőket". Mariin Fitzwater, a Fehér Ház szóvivője kijelentette, ez a lépés teljesen indo­kolatlan volt és szöges ellentétben áll a kelet-európai pozitív változá­sokkal. Egyben elmondta, bár az USA-nak nagyon kevés módja van a nyomás gyakorlására, konzultálni fog szövetségeseivel a lehetséges válaszról. LONDON - Nagy-Britannia szo­katlanul élesen ítélte el aCeausescu- rezsimet. A külügyminisztériumba rendelték a román nagykövetet, s átadták neki a brit fél állásfoglalá­sát, amely „a lehető legélesebb kife- jezésekkel“ ítéli el a temesvári tün­tetések elnyomását. Nagy-Britannia követeli Romániától a megtorlások beszüntetését, ugyanakkor nem áll szándékában a diplomáciai kapcso­latok megszakítása. Londonban azt is közölték, a román hatóságok nem engedték meg a brit diplomatáknak, hogy Temesvárra utazzanak. BRÜSSZEL - Roland Dumas francia külügyminiszter, az Európai Közösségek soros elnöke élesen bí­rálta a romániai fejleményeket. Szo­morú ténynek nevezte, hogy egyes vezetők úgy bánhatnak saját népük­kel, ahogyan azt most Romániában teszik. Ugyancsak élesen ítélte el az emberi jogok megsértését az Euró­pai Közösségek miniszteri tanácsa. HÁGA - Ruud Lubbers kor­mányfő a parlamentben bírálta a ro­mán hatóságok „brutális megtorlá- sait“ és közölte, hogy a román nagykövetet berendelték a külügy­minisztériumba. BÉCS - A román nagykövet be­tegségére hivatkozva nem volt haj­landó átvenni az osztrák külügymi­nisztérium hivatalos tiltakozását. Ausztria a jegyzékben bírálta az em­beri jogok megsértésének súlyos eseteit és magyarázatot követelt az erdélyi incidensekkel kapcsola­tosan. SZÓFIA - A bolgár fővárosban a román nagykövetség épülete előtt tegnap több száz ember tüntetett az emberi jogok romániai megsértése, a határok lezárása és az ellen, hogy a román hatóságok erőszakot alkal­maztak a külföldi utasokkal szem­ben. Állítsátok meg a vérontást Ro­mániában, Ceausescu diktátor és gyilkos, Emberi jogokat Romániá­ban is - állt a transzparenseken. VARSÓ - A LEMP KB Politikai Bizottsága tegnapi ülésén mély saj­nálkozását fejezte ki a legutóbbi ro­mániai események miatt és egyetér­tett a szejm elítélő nyilatkozatával, amelyet a LEMP valamennyi képvi­selője megszavazott. Jakes és Stépán felelőssége egyértelmű (CSTK) - Josef Danisz, a Polgári Fórum jogi szakértője, a november 17-i prágai események kivizsgálására felü­gyelő parlamenti bizottság tagja tegnap újságíróknak nyilatkozott arról, hogy a di­áktüntetés kapcsán milyen szankciók szabhatók ki a politikai vezetőkre, ha bebizonyosodik felelősségük. Hangsú­lyozta: a rendfenntartó erőknek és a Nemzetbiztonsági Testület egységeinek a Národní trídán végrehajtott akciójáért való politikai felelősség bebizonyítása ezeket a személyeket nagyon súlyosan érinti. Az ilyen ember társadalmi és politi­kai szempontból teljesen diszkreditálódik, s ez számára súlyosabb következmény, mintha elítélnék. Egy köztörvényes bűnöző letöltve két- három éves büntetését mint egyenjogú ember tér vissza az életbe. A politikai büntetésekből, amilyen például a politikai pártból való kizárás, egész életre kiható következmények származnak. Hogy egy politikus ellen büntetőeljárás indulhasson, bűncselekményt kell elkövetnie. Ezzel összefüggésben tolmácsolta a parlamenti bizottság vélekedését, hogy Miroslav Sté­pán esetében lehet szó bűncselekmény elkövetésének gyanújáról, az ó esete olyan, amikor a politikai és büntetőjogi Jakeá és Stépán azon nyilatkozata, hogy nem éreznek közvetlen politikai felelőssé­get a közbiztonsági erők brutális beavat­kozásáért, Josef Danisz kijelentette, hogy felelősségük teljesen egyértelmű. Állítá­suk csak azt támasztja alá, hogy semmit sem tudnak a politikáról. Nem értem, hogy ilyen nézetekkel tulajdonképpen mit kerestek a politikai életben - tette hozzá. felelősség átfedheti egymást. Valószínű, hogy rávehette a Nemzetbiztonsági Tes­tület magas rangú tisztjeit, hogy visszaél­jenek jogkörükkel. A Büntető Törvény- könyv 158. paragrafusának 2. bekezdése értelmében a jogkörrel való visszaélés bűncselekményéért 3-8 év szabadság- vesztés szabható ki. Arra a kérdésre, miképp értelmezhető Erkölcsi elégtétel a jogtalan megtorlásokért (ÖSTK) - Találkozót tartottak tegnap Modra-Harmóniában az 1968-as megújho­dási mozgalom támogatása miatt a Szlovákiai Újságírók Szövetségéből kizárt, szerkesztőségekből elbocsátott újságírók. .. A több mint 300 érintett közül mintegy 150-en mentek el, köztük több csehszlo­vákiai magyar publicista is. Sokan már ezt nem tehették meg, mivel időközben el­hunytak. A jelenlévők egyperces néma csenddel adóztak emléküknek. Anton Baláznak, az újságíró-szervezet központi bizottsága elnökének megnyitója után La­dislav Koát’a, az SZSZK igazságügyi minisztere - aki szintén visszakapta új­ságírói igazolványát - a résztvevőknek tolmácsolta a szlovák kormány és Milán Öiő miniszterelnök üdvözletét. Felszólalásában Svetozár őtúr - aki 1970-ig volt a szövetség elnöke - beszé­Amerikai intervenció Panama ellen A hadiállapot miatt lezárták a csatornát (CSTK) - Az Egyesült Államok tegnap közép-amerikai idő szerint reggel hét órakor intervenciót hajtott végre Panamában. Mariin Fitzwa­ter fehérházi szóvivő szerint a kato­nai akciót George Bush elnök ren­delte el „az alkotmányból kifolyó kötelességeivel összhangban". Élt az 1978-as Panama-csatorna-szer- ződésben rögzített előírásokkal, me­lyek szerint az USA-nak jogában áll védelmezni a nemzetközi vízi utat. Fitzwater közölte továbbá, az Egye­sült Államok korábban számos kí­sérletet tett arra, hogy tárgyalásokat folytasson Manuel Noriegával, a pa­namai hadsereg főparancsnokával, az ország ügyeinek (nem hivatalos) irányítójával. A tábornok az összes amerikai javaslatot elutasította - mondotta a szóvivő. Miután a panamai belső ellenzék tegnap állítólag megbuktatta a diktá­tort, az USA helyreállította a diplo­máciai kapcsolatokat a csatornaor­szággal. Panamavárosban azonban az ott állomásozó amerikai hadse­reg tagjai és a Noriegához hú kato­nák között súlyos harcok robbantak ki, amelyek több mint 50 áldozatot követeltek. Az AFP hírügynökség szerint a tábornok egykori székházát teljesen körülzárták az amerikai csa­patok, amelyek később elfoglalták a főváros stratégiailag fontos pont­jait, többek között a tévé épületét is. Délre a harcok némileg csitultak, már csak a központi kaszárnyák, az elnöki palota, a külügyminisztérium és a parlament közelében voltak összetűzések. A hadiállapot miatt lezárták a Panama-csatornát. Az USA egységeinek azonban minded­dig nem sikerült letartóztatniuk Ma­nuel Noriegát. A tábornok hollétéről nem sokat tudni; a mexikói televízió szerint állí­tólag elhagyta az országot, s a ko­lumbiai San Andres szigeten tartóz­kodik. A panamai rádió viszont azt közölte, hogy a Noriega-féle vezetés uralja a helyzetet az országban, „a tábornok biztonságban van, de nem távozott külföldre". HÍRMAGYARÁZATUNK: Néhány napja Noriega még így üdvö­zölte híveit Lejárt volna Manuel Noriegának, Pa­nama „erős emberének" az ideje? Nincs kizárva. A közép-amerikai csatornaor- szágban ugyanis amerikai jelentések sze­rint félreállították az eddigi vezetőket, új kormány tett le hivatali esküt, s ennek élén az eredménytelennek nyilvánított májusi választások három ellenzéki jelölt­je - Guillermo Endara, Ricardo Calderon és Guillermo Ford - áll. Washington rög­tön jelezte: „az Egyesült Államok elismeri az új kormányt, segítséget nyújt neki, arra fog törekedni, hogy Panama ismét sza­bad országgá váljon" - reagált Mariin Fitzwater. Es az első „segélycsomag" egy órával az új kormány megalakulása után meg is érkezett Panamába - ameri­kai ejtőernyősök formájában. Nem kétsé­ges, előre megfontolt, egyeztetett kato- nai-politikai akcióról van szó. Az USA és a számára stratégiailag, gazdaságilag egyaránt oly fontos Panama közötti mintegy két éve tartó válság szom­baton nyílt konfliktusba torkollott, amikor a panamai fegyveres erők tagjai lelőttek egy amerikai tisztet, s egy másikat meg­sebesítettek. Az intervenció gondolatával már régóta játszadozó Bush elnök ezúttal nem tétovázott, s megszavazta a katonai beavatkozást. Elrendelte, hogy „az Egye­sült Államok fegyveres erői védjék meg az amerikai állampolgárok életét, állítsák helyre Panamában a demokráciát, szava­tolják a nemzetközi vízi út biztonságát és fogják el a kábítószer-csempészéssel vá­dolt Noriegát". Épp Noriega, valamint a Panama-csa­torna jövője a két alapvető tényező, amit figyelembe kell venni a konfliktus politikai hátterének vizsgálata során. Kábítószer­csempészet ide, drogüzlet oda, Noriega az USA embere volt egészen addig, amíg nem keresztezte Washington csatornaér- dekeit. Az Egyesült Államoknak minden­képpen tennie kellett valamit, hogy 2000, vagyis az 1978-as csatornaszerzödés le­járta után is fennhatósága alatt tarthassa a Csendes- és az Atlanti-óceánt összekö­tő nemzetközi vízi utat. A tárgyalási kísér­letek, a panamai választások kudarcba fulladtak, nem hozták meg az eredményt a tábornok megbuktatását célzó puccsok sem. Noriega túlságosan állóképes volt. A Bush-kormányzat nem látott más ki­utat. .. Persze vitázni lehetne arról, hogy egy demokratikus ország folyamodhat-e nyílt katonai beavatkozáshoz, még akkor is, ha Noriega drogelosztó központtá vál­toztatta Panamát és diktatórikus módsze­reket vezetett be. De térjünk még vissza a legújabb ese­ményekhez. Panamában a helyzet jelen­leg áttekinthetetlen, a térségből szinte óránként érkeznek teljesen ellentmondá­sos hírek. A legújabbak arra utalnak, hogy az országban kettős hatalom jön létre. Mit hoz a holnap? Csak jósolgatni lehetne. Az USA októberben óriási helyzetet hagyott ki, amikor nem avatkozott be a katonai puccsba - vetették szemére jópárszor Bush elnöknek. Szinte bizonyos, hogy Washington tanult a hibából, és ezúttal már nem engedi ki kezéből a panamai gyeplőt. URBÁN GABRIELLA dében utalt arra, hogy a tegnapi találkozó bizonyos mértékben erkölcsi elégtételt is jelent azokért az évekért, amelyekben a jelenlevő újságírókat megalázások érték. A találkozó végén a résztvevők jóvá­hagyták nyilatkozatukat és azt a nyílt táviratot, amelyet Alexander Oubéekhez intéztek. A rehabilitált újságírók nyilatkozatuk­ban támogatásukról biztosították az új szlovák kormányt. Felhívással fordultak a becsületes újságírókhoz, hogy határol­ják el magukat kompromittálódott kollégá­iktól, és segítsék elő a valódi újságírói etika, humanizmus és igazmodás megúj­hodását. Felháborodásukat fejezték ki azon újságírók - köztük Bohuslav Chftou- pek, Ján Riáko, Eugen Hanisko, Vasil Bejda, Stefan Bachár - egykori felszólalá­sai kapcsán, akik beszennyezték a szak­mát. Kijelentették, hogy nincs joguk kép­viselni publicisztikánkat. Követelték, hogy derítsék fel és hozzák nyilvánosságra azok nevét, akik 1968 után álnéven közöl­tek gyalázkodó cikkeket és a megtáma­dottak egzisztenciáját veszélyeztető írá­sokat. Az Alexander Dubőekhez intézett táv­iratban szívélyes, őszinte üdvözletüket küldték. Jó egészséget és sok erőt kíván­tak neki, hogy tovább haladhasson meg­kezdett útján. A rabok ismét dolgoznak (CSTK) - A Zselizi (Zeliezovce, Lévai - Levice - járás) Javító-Nevelő Intézet­ben kedden reggel a 850 elítélt közül 650 elutasította a munkába állást. Éhség- sztrájkot hirdettek s párbeszédet követel­tek a parancsnokokkal. A szabadság­vesztés-büntetés végrehajtására vonat­kozó javaslataikat szerették volna tolmá­csolni. A börtönben lezajlott események­ről Iván Novák ezredes, a Szlovákiai Javító-Nevelő Testület parancsnoka a kö­vetkezőket mondta a Csehszlovák Sajtói­roda munkatársának: „Az elítéltek néhány követelésének, köztük a szociális körülmények és az egészségügyi ellátás javítására vonatko­zónak a helyszínen eleget tettünk. Ami a további javaslataikat illeti, már belefog­lalták őket a büntetés-végrehajtásról szó­ló törvény novellájába. Megegyezés szü­letett arról, hogy a jövő év első negyedé­ben az SZNT képviselői és a Nyilvános­ság az Erőszak Ellen aktivistái ellenőrizni fogják az egyes követelések teljesítését. Végezetül közölte, hogy a rabok teg­nap reggeltől ismét dolgoznak, s életük a megszokott rend szerint folyik.

Next

/
Thumbnails
Contents