Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)

1989-12-19 / 298. szám, kedd

ÚJ szú

3

1989. XI!. 19.

Hétfőn hajnalban ért véget az SZLKP renAivüli kongresszusa

(CSTK) - Az SZLP KB rendkívüli kongresszusa után az új központi bizottság megválasztotta a 11 tagú végrehajtó bizottságot és annak elnökét Ján Sirokyt. A 23 tagú központi ellenőrző és revíziós bizottság elnöke Ján Demikát lett. Az alábbiakban közölt jóváhagyott dokumentumok közül az SZLKP akcióprogram-javaslatának vitája 1990. január 15-én zárul majd.

A kongresszuson továbbá döntés született az elnökség egyes volt tagjai párttagságának felfüggesztéséről, a tagsági illeték fizetésének megváltoztatásáról és a Tanulságok néven ismert dokumentum létrejöttét s később politikai és ideológiai hatását vizsgáló bizottság felállításáról. (Mindezen témákat részletesen az alábbi dokumentumok tartalmazzák.)

A párt eljárása az SZLKP rendes kongresszusáig

1. Szlovákia Kommunista Pártja minden szinten fokozza konstruktív párbeszédét az összes polgári párttal, az állam- polgári kezdeményezésekkel, a társadalmi szervezetekkel és a Nemzeti Front többi szervezetével, a helyi, területi, nemzeti és országos társadalmi problémák hatékony megoldása érdekében.

A kommunisták demokratikus fórumát a párt részének tekintjük. Képviselőivel párbeszédet kell folytatni a párt megújhodásának reális útjairól.

A mai feszült belpolitikai helyzetben elsőrendű feladat a CSSZSZK új köztársasági elnöke megválasztása kérdésének méltó megoldása Az SZLKP rendkívüli kongresszusa küldöttei által tolmácsolt álláspontokból kiindulva támogatjuk a CSKP KB Elnöksége, az SZLKP KB és a többi politikai erő küldöttségei tárgyalásainak folytatását, amiről a közvéleményt december 15-én tájékoztatták. Ennek eredményeként politikai megállapodást kell elérni a köztársasági elnök megválasztásáról, amelynek a hagyományokból, a parlamenti és alkotmányos szokásokból kellene kiindulnia és biztosítaná a szlovákok és az SZSZK-ban élő nemzetiségek érdekei leszavazásának betiltását.

2. A pártalapszervezetek munkahelyi tevékenységével kapcsolatban:

a) a pártalapszervezetek kérdését a vállalatoknál, az üzemekben és az efsz- ekben a többi politikai párttal és az állam- polgári mozgalmakkal megállapodva kell megoldani. Elvben a munkahelyen maradnának, amíg legfelsőbb szintű politikai megállapodás, vagy vonatkozó törvény nem oldaná meg a politikai pártok és állampolgári mozgalmak tevékenységének kérdését. Teljes mértékben respektálni kell a CSSZSZK felújított alkotmányát.

b) valamennyi szintű iskolában, tudományos- és más intézményben respektálni kell azt az alapelvet, hogy akadémiai területen nem tevékenykedhetnek politikai pártok és politikai mozgalmak;

c) meg kell alapítani a kommunisták érdekegyesüléseit, klubok, vitafórumok stb. formájában mindenütt, ahol a munkahelyeken nincsenek alapszervezetek;

d) a járási és városkerületi pártbizottságokon meg kell teremteni a feltételeket a kommunisták érdekegyesüléseinek tevékenységéhez (helyiségek, információk, javaslatok);

e) azoknak az alapszervezeteknek, amelyek már távoztak a munkahelyekről, átmenetileg lehetővé kell tenni, hogy a munkahelyen kívül gyűlésezzenek a párt és munkahelyi problémák megoldásáról;

f) mielőbb ki kell alakítani az alapilletve utcai szervezetek és sejtek hálózatát, amely teret biztosít valamennyi párttag számára (akik már nem tevékenykednek a munkahelyeken) és egyúttal alkalmas lesz a választási kampány megvalósítására is;

g) a járási, városkerületi illetve akcióbizottságok 1990. január 31-ig nyilvántartást készítenek a tagságról, az alap- és az utcai szervezetekről.

3. Annak érdekében, hogy a párt demokratikus módon megtisztuljon az erkölcsileg és politikailag diszkreditált tagoktól, a pártközvélemény erejére támaszkodva az alap- és utcai szervezetek:

a) azonnal felfüggesztik mindazok párttagságát, akik ellen büntető eljárást indítottak;

b) határozottan különbséget tesznek a párttagok bíróság előtti, politikai és erkölcsi felelőssége között;

c) felszólítja azokat, akik nem élvezik a pártkollektíva bizalmát, hogy kérjék párttagságuk megszüntetését.

Egyúttal javasoljuk, hogy az akcióprogram és az új alapszabály jóváhagyása után a megújhódott CSKP keretében készítsenek új nyilvántartást.

Az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága, az alacsonyabb szintű ellenőrző és revíziós bizottságok, valamint az akcióbizottságok két hónapon belül tájékoztatják az illetékes választott pártszerveket arról, milyen eredményekre jutottak a hatalommal való visszaélés, a jogtalan gazdagodás, a korrupció eseteinek kivizsgálása során, javaslatokat téve a párt és törvényes büntetésekre.

4. A pártszervezetek és pártszervek rehabilitálják az 1970 óta igazságtalanul kizárt és törölt párttagokat, azonnal felújítják folyamatos párttagságukat, amennyiben ez iránt érdeklődést tanúsítanak. Megteremtik a feltételeket, hogy bekapcsolódjanak a pártmunkába.

5. Szlovákia Kommunista Pártja megköveteli, hogy valamennyi politikai párt, társadalmi szervezet, és állampolgári kezdeményezés határolja el magát azoktól az emberektől, akik lejáratták magukat, mivel visszaéltek a hatalommal, törvénysértést követtek el, illetve nem respektálták az erkölcsi szabályokat. Ugyanakkor megköveteljük, hogy a Szlovák Nemzeti Tanács, az SZSZK kormány és a nemzeti bizottságok jogkörükkel összhangban tisztítsák meg az államigazgatást a megvesztegetett személyektől, politikai hovatartozásukra való tekintet nélkül.

6. 1989. december 18-án megkezdi működését az SZLKP KB konzultációs és tanácsadó központja, amely naponta informálja az alacsonyabb pártszerveket és alapszervezeteket és minden egyes kommunistát.

7. Szlovákia Kommunista Pártja felkéri

az SZSZK kormányát, követelje meg azon kommunisták jogi és szociális biztosítékainak respektálását, akiket a CSSZSZK alkotmánya 4. fejezetének megszüntetésével kapcsolatban felmentettek tisztségeikből és hozzon hatékony intézkedéseket azon kísérletek ellen, hogy a párttagokat diszkriminálják a munkahelyi elhelyezkedésük során.

8. A végrehajtó bizottság egy hónapon belül javaslatot terjeszt a központi bizottság elé az SZLKP apparátusának csökkentésére, intézményeinek és folyóiratainak felújítására. A javaslat az SZNT- vel és az SZSZK kormányával folytatott konzultációk alapján tartalmazni fogja a felszabaduló munkatársak foglalkoztatása kérdésének megoldását is. Ezzel összefüggésben megkezdi a párt szövetkezeteinek és vállalkozásainak kialakítását.

9. Szlovákia Kommunista Pártja azt ajánlja az SZSZK kormányának, foglalkozzon az ötvenes évek törvénytelenségei és megtorlásai áldozatainak rehabilitálásával. Ennek a kérdésnek a megoldása 1968-ban megkezdődött, de nyomban le is állították.

10. Szlovákia Kommunista Pártja támogatja a legfelsőbb törvényhozó szerveket a nép által követelt törvényerejű intézkedések megoldásában. Mindenekelőtt a CSSZSZK és az SZSZK alkotmányáról, a politikai pártokról, a népszavazásról, a kötelező adóbevallásról, a milliomos adóról, az ifjúságról, a sztrájkjogról szóló törvényekről van szó.

11. Az SZLKP a kommunista képviselők révén kezdeményezni fogja a Szövetségi Gyűlésben és a Szlovák Nemzeti Tanácsban, hogy a Csehszlovák Rádió és a Csehszlovák Televízió az SZSZK- ban nemzeti intézményekként működjenek.

12. Az SZLKP Központi Bizottsága az alábbi bizottságokat nevezi ki:

a) az SZLKP akcióprogramjának pontosítására a vitában elhangzott észrevételekkel összhangban;

b) az SZLKP választási programjának és a választási előkészületek során alkalmazott eljárásának kidolgozására;

c) az SZLKP tevékenysége pénzügyi, anyagi-műszaki ellátása kérdéseinek átfogó megoldására;

d) a szlovák munkás, szocialista és kommunista mozgalom történetének értékelésére;

e) a pártéletben kialakult deformációk elemzésére, a pártélet alapvető felújítására, köztük a szervezeti struktúrák megváltoztatására vonatkozó javaslatok kidolgozására.

Az SZLKP Központi Bizottsága megtárgyalja a bizottságok munkájának eredményeit és dönt nyilvánosságra hozataluk módjáról.

Az SZLKP rendkívüli kongresszusának határozata

Szlovákia Kommunista Pártjának rendkívüli kongresz- szusa

I. Jóváhagyja

1. Az SZLKP KB akcióbizottságának beszámolóját,

2. az akcióprogram javaslatát, mint a párton belüli vita alapanyagát

3. Szlovákia Kommunista Pártjának eljárását az SZLKP rendkívüli kongresszusáig

4. Állásfoglalást az SZLKP volt tagjainak rehabilitálásáról

5. A mandátumvizsgáló bizottság jelentését

6. A szerkesztőségi kollektívák javaslatára Peter Sitányi kinevezését a Pravda, Kiss József kinevezését az Uj Szó főszerkesztőjévé

II. Tudomásul veszi

1. A Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tájékoztatását, megállapítva, hogy a tájékoztatás nem kielégítő,

2. A CSKP alapszabálya alapelveinek javaslatát

III. Megállapítja

hogy egyelőre még megvannak a feltételek a CSKP alapvető megújhodásához. A dolog lényege a párt elvi, eszmei és szervezeti megújhodásában rejlik alulról fölfelé, és nem a név megváltoztatásában. Ezért szükségesnek tartja, hogy széles körű vita bontakozzon ki a párt jövőbeli formájáról, ezt a vitát a CSKP rendes kongresszusa fejezi be.

IV. Ajánlja

hogy a CSKP rendkívüli kongresszusa nevezzen ki bizottságot A CSKP XIII. kongresszusa után a pártban és a társadalomban kialakult válság tanulságai című dokumentum keletkezése politikai hátterének, a pártpolitika és ideológia deformációjára gyakorolt hatásának kivizsgálására, valamint a kerületi pártbizottságok megszüntetését.

V. Javasolja

hogy a CSKP kongresszusa a tagdíj fizetésének következető díjszabását hagyja jóvá.

háztartásbeliek, nyugdíjasok, a tényleges katonai szolgálatot teljesítő katonák, diákok 2 korona, azzal, hogy a párttagság fenntartását lehetővé tevő bélyeg értéke 1 korona,

2600 koronáig az eddigi díjszabás szerint

2601 koronától a tiszta jövedelem 1 százaléka, a túlórákért, a nehéz munkakörülményekért kapott pótlékok és a nem munkahelyről kapott jutalmak nélkül.

A párt szívesen fogadja az önként fizetett magasabb tagdíjat. A tagdíjilletékekból nyert pénzügyi eszközök 30 százalékát az alapszervezetek kapják.

VI. Megválasztotta

1. Az SZLKP 93 tagú Központi Bizottságát

2. Az SZLKP 23 tagú Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságát

VII. Feladatul adja

1. Abból kiindulva, hogy az SZLKP Központi Bizottsága, mindenekelőtt elnöksége és titkársága állásfoglalásaival, passzivitásával a párton és társadalmon belüli helyzet meg nem értésével az 1989. november 17-e utáni időszakban ártott a pártnak, gyengítette pozícióját és a sorkommunisták pozícióit

a) felfüggeszti Ignác Janák, Viliam Őalgoviő, Gejza Slapka, Elena Litvajová, Iván Gonko, Eugen Turzo és Őtefan Bachar párttagságát,

b) feladatul adja az SZLKP Központi Bizottságának, hogy állapítsa meg személyes felelősségüket a párton belüli válság kiéleződéséért és 1990. január 20-ig tájékoztassa megállapításairól a párttagokat, majd megbízza az SZLKP Központi Bizottságát, hogy döntsön a nevezettek párttagságáról,

c) bocsássák nyilvános vitára az SZLKP akcióprogramjának tervezetét, amelyet a Pravda, az Új Szó és a Zivot strany hoz nyilvánosságra és a vitát 1990. január 15-ig fejezzék be,

d) alakítsanak azonnal bizottságot az SZLKP akcióprogramjának pontosítására, vitassák meg és hagyják jóvá a központi bizottság ülésén 1990. február 15-ig,

e) nevezzenek ki bizottságot az SZLKP tevékenysége pénzügyi, anyagi-műszaki feltételeivel kapcsolatos kérdések átfogó megoldására. Határidő. 1990. január.15-ig,

f) alakítsanak bizottságot az SZLKP választási programjának kidolgozására. Határidő 1990. január 15-ig.

2. Az SZLKP újonnan megválasztott Központi és Ellenőrző Revíziós Bizottsága ellenőrizze az SZLKP gazdálkodását a párt legutóbbi rendes kongresszusától.

3. Az SZLKP KB Végrehajtó Bizottságának elnöke 1989. december 18-ig terjessze a CSKP KB Elnöksége elé Csehszlovákia Kommunista Pártja alapszabályának javaslatát.

4. Az SZLKP valamennyi szerve és szervezete fejtsen ki politikai tevékenységet a jóváhagyott akcióprogram értelmében

5. Az SZLKP rendkívüli kongresszusának küldöttei tájékoztassák a tagságot az SZLKP rendkívüli kongresszusának tanácskozásáról és az elfogadott határozatokról.

6. Az SZLKP járási, városkerületi és akcióbizottságai tájékoztassák a CSKP rendkívüli kongresszusának küldötteit, az SZLKP rendkívüli kongresszusának tanácskozásáról és az elfogadott határozatokról.

7. a) A Pravda és az Új Szó jelenjen meg mint az SZLKP napilapja.

b) A napilapok első oldalán a fejlécen ne szerepeljenek az állami kitüntetések.

8. A Pravda és az Új Szó főszerkesztőit a szerkesztőségi kollektíva válassza és megválasztásukat hagyja jóvá az SZLKP kongresszusa. A napilapok vezetősége ezentúl számot ad munkájáról az SZLKP kongresszusának.

Amerikai vélemény országaink viszonyáról

Tipikusan végrehajtott forradalom

(ÖSTK) - William R. Luers 1983 és 1986 között az Egyesült Államok csehszlovákiai nagykövete volt. Hazatérése után egy New York-i múzeum igazgatója, de feleségével együtt figyelemmel követte a csehszlovákiai eseményeket és mann- hattani lakása, főleg az utóbbi hetekben, a csehszlovák-amerikai kapcsolatok amolyan központjává vált. A Luers-házaspár még az év végéig szeretne ismét ellátogatni Csehszlovákiába. A volt nagykövet egyébként az amerikai sajtóban megjelent számos glosszájában foglalkozott a csehszlovákiai fejleményekkel. A New York Times számára írt legutóbbi cikkében egyebek közt ez olvasható:

„A csehszlovákok a maguk tipikus módján valósították meg a forradalmat - nyugodtan, hosszú várakozás után, értelmiségiek és diákok vezetésével. A demokráciához való átmenet az összes közép-európai ország közül itt ment végbe a leggyorsabban, a legrendezettebben és itt a legígéretesebb.

Ez a sajátosság évszázados történelmi tapasztalatokból ered, amelyek a reformátor Húsz Jánoshoz, a nemzeti identitásért, a nyelvért és a kultúráért vívott harc hagyományaihoz nyúlnak vissza, és ahhoz az örökséghez, amely megtanította az itt élő népeket az idegen uralom túlélésének művészetére, megtanította őket arra, hogy a megfelelő alkalomra várjanak s megragadják azt.

A legközelebbi jövőben azonban kevésbé izgalmas, ám annál nehezebb feladatok állnak a csehszlovákok előtt: az intellektuális forradalomba be kell vonni a munkásokat is, azonos jogokat kell biztosítani mindkét nemzetnek, meg kell békíteni a nemzedékeket, s a népszerűtlen döntések idején is meg kell őrizni a néphatalom egységét, de mindennél előbb meg kell határozni, milyen gazdasági rendre kívánnak építeni.

Az Egyesült Államok Masaryk elnök és Woodrow Wilson találkozója óta megkülönböztetett viszonyt tartott fenn Csehszlovákiával, de az utóbbi 40 év fejleményei miatt kapcsolataink most kevésbé fejlettek, mint a Lengyelországgal, Magyarországgal és a Szovjetunióval folytatott együttműködésünk. Az új prágai vezetésnek szüksége lesz az amerikai segítségre, s a mi kötelességünk ezt a segítséget megadni - írja cikkében William H. Luers.

Megkezdődött a nyugatnémet SPD kongresszusa

(ŐSTK) - Nyugat-Berlinben tegnap kezdődött meg az NSZK-beli Szociáldemokrata Párt kongresszusa. A tanácskozás legfőbb célja, hogy jóváhagyja az SPD új programját, amely a több mint 30 évvel ezelőtti ún. Godesbergi Program helyébe lép.

A dokumentum előkészítése már a nyolcvanas évek elején megkezdődött. Az új program tervezete nagyobb hangsúlyt fektet Németország újraegyesítésére. Az SPD vezetősége az elmúlt napokban nyilvánosságra hozott nyilatkozatában síkraszállt a két német állam egyesítéséért, mégpedig már a két európai katonai tömb meglétének az időszakában. Az SPD szorgalmazza a második világháborúban győztes nagyhatalmak „egész Németországra" és Berlinre érvényes jogainak az eltörlését is. A mostani kongresz- szus várhatóan külön nyilatkozatot fogad el a két német állam viszonyáról.

Az új, úgynevezett Berlini Program tervezete a korábbihoz viszonyítva világosabban állást foglal környezetvédelmi és szociális kérdésekben is, s jóval nagyobb hangsúlyt fektet a nők egyenjogúságára. A kongresszust egyébként eredetileg Brémában tartották volna, ám az NDK-ban zajló események miatt a pártvezetés Nyugat-Berlin mellett döntött.

A nyugatnémet Zöldek „kis kongresz- szusa“ a hét végén úgy döntött, hogy a jövő év elején a párt kampányt indít mindkét német állam demilitarizálásáért. A kongresszus elítélte a CDU és a CSU NDK-ban folytatott „nacionalista agitáció- ját“, s az „annexió helyett a kooperációt szorgalmazta".

USA

Leszerelési javaslat

(CSTK) - A Washington Post értesülései szerint az amerikai katonai szakértők az USA Európában állomásozó fegyveres erőinek 50 százalékos csökkentését javasolják, amennyiben a Szovjetunió folytatni fogja fegyverzetének csökkentését. A kormány elé terjesztett indítvány felveti a NATO haditengerészeti útvonalainak a védelmére szolgáló kontingens korlátozását is. A javaslatokat a közeljövőben terjesztik Richard Cheney védelmi mi- niszteter elé.

A szerb kongresszus elutasította a többpártrendszert

(ÓSTK) - Belgrádban vasárnap ért véget a Szerb Kommunisták Szövetségének XI. kongresszusa, amely a JKSZ januárra összehívott rendkívüli kongresszusára való előkészületek része volt. A tanácskozáson megfogalmazták a szerbiai kommunisták fő céljait, amelyek között szerepel a gazdaság talpraállítása, az önigazgatás fejlesztése, a demokrácia meghonosítása, továbbá az új alkotmány elfogadása, a koszovói válsághelyzet hatékony rendezése és a JKSZ egységének az erősítése. A szerbiai pártszervezet élére ismét Bogdán Trifunovicsot választották meg.

A Szerb KSZ a politikai pluralizmus ellen foglalt állást, tehát az egypártrend- szer fenntartását szorgalmazta, igaz, a kongresszuson olyan hangokat is hallani lehetett, melyek szerint a párt nem képes biztosítani magának ezt a pozíciót. Több küldött mutatott rá, hogy nem a politikai ellenzék, hanem a JKSZ hibájából

éleződtek ki a nemzetiségi konfliktusok, s jutott Jugoszlávia a jelenlegi válsághelyzetbe. Ha önmaga nem tudja biztosítani a lakosság jólétét, meg kellene engednie másoknak, hogy erre kísérletet tegyenek- idézte a Tanjug.

A kongresszusi küldöttek megszavazták, hogy a szerbiai képviselők a szövetségi parlament - hétfőn megkezdődött- ülésén követeljék Ante Markovics miniszterelnök lemondását, s ne szavazzák meg a kormány egyelőre szigorúan titkolt gazdasági intézkedéseit.

A szerbiai kommunisták állásfoglalása jól tükrözi, hogy a jugoszláv társadalomban milyen éles véleménykülönbségek vannak az ország jövőjével kapcsolatban.

Koszovóval összefüggésben a szerbiai pártkongresszus egy olyan terv megvalósítását sürgette, amely keretében Jugoszlávia más részeiből az albán többségű Koszovóba szerbeket és crnagoráco- kat telepítenének át.

Az SZLKP rendkívüli kongresszusa a volt párttagok rehabilitálásáról

Az SZLKP rendkívüli kongresszusa, tudatosítva a mai rendkívül bonyolult, igényes helyzetet a pártban és a társadalomban, figyelmét arra összpontosította, hogyan lehetne felújítani a párt és a szocializmus iránt megingott bizalmat a dolgozók, főleg a fiatalok körében. Ezért így döntött;- indokolatlannak, érvénytelennek nyilvánítja a hetvenes évek elején megvalósított tömeges átigazolásokat, amelyek merő ellentétben álltak a CSKP KB 1969. évi májusi realizációs irányelveivel, melyek meghatározták, hogy a pártban és a társadalomban nem valósítanak meg tömeges átigazolásokat, mindenki saját munkája révén önmagát igazolja át;- rehabilitálja a volt párttagokat, mint kommunistákat és a szocialista társadalom állampolgárait, a pártstruktúra megfelelő szintjének konkrét megítélése alapján az alapszervezetektől egészen az SZLKP Központi Bizottságáig;- a párt illetékes végrehajtó szervei megszervezik ezt az akciót, mint a párt és a szocialista társadalom megújhodásának fontos részét, az alapszervezetek önállóan járhatnak el a rehabilitálás során;- tizennégy napon belül meg kell alakítani az SZLKP KB koordinációs bizottságát az igazságtalanul kizárt és törölt párttagok rehabilitálására; a bizottság keretében fog dolgozni a volt párttagok munkacsoportja