Új Szó, 1989. december (42. évfolyam, 283-307. szám)
1989-12-16 / 296. szám, szombat
Júliusi sorozatunk zárórésze (akkor nem jelenhetett meg...!) kormánybiztos álláspontja MAGYARORSZÁGI VÉLEMÉNYEK A VÍZLÉPCSŐRŐL IV. Dr. Udvari László közlekedési, hírközlési és építési államtitkár, a Gab- őíkovo-Nagymaros Vízlépcsőrendszer rendkívüli, meghatalmazott kormánybiztosa. Feladata a felfüggesztéssel kapcsolatos tevékenységnek magyarországi és nemzetközi viszonylatban történő irányítása. Az egyes minisztériumokkal együttműködve, a kormányt képviselve annak nevében jár el. Most az ő véleményét közöljük. a generáció, amely alatt ez bekövetkezik? Ezek a magyar és a külföldi tudósok által felvetett aggályok és nem-Az 1977-es, közös akaratból megkötött államközi szerződést megelőzően az ökológiai tudományok nálunk, de a világon másutt is, gyerekcipőben jártak. Gabőíkovo -Nagymaros, mint mérnöki rendszer kiváló. Hajózási, árvízvédelmi és energetikai célokat valósít meg, melyek elérése érdekében hatalmas természetátalakító munkát végeztek. Az ökológiai tudományok mai ismeretei mellett azonban ilyen döntést nem szabadna hozni, ekkora beavatkozást nem szabadna végrehajtani. Világszerte olyan tapasztalatok vannak, hogy sík vidéki folyókon csúcsrajáratásos erőművet nem tanácsos építeni. A kockázatok az ökológia fejlődésével váltak ismeretessé és ez vezetett el oda, hogy ezt a kérdést megvizsgáljuk. Erre utaló jelzések már 1977-ben is voltak. A létesítmény rendelkezik ugyan egy olyan környezeti hatástanulmánnyal, melyhez hasonló eddig a világon alig egy tucat ha készült, de a Magyar Tudományos Akadémiától egyre gyakrabban érkeztek nyugtalanító vélemények. Közös kincs Június 26-án, hétfőn - az előzetes megállapodásoknak megfelelően Csehszlovákia budapesti nagy- követségén a nagykövet jelenlétében két dokumentumot és egy levelet adtam át Vladimír Lokvenc kormánymeghatalmazottnak. Az egyik dokumentum nyolcvan magyar és külföldi tudományos kutatás eredményeit foglalja össze. Ezek kizárólag a környezetpusztító tényezőkkel foglalkoznak. Közöttük több olyan munka van, amelyeket a Csehszlovák vagy a Szlovák Tudományos Akadémia munkatársai dolgoztak ki. Legelgondolkoztatóbbak azok a tényezők, amelyek a víz minőségének romlását okozhatják. Közismert, hogy az érintett térségben hatalmas ivóvízkészlet van. S ez-hangsúlyozom - közös kincs! Több tanulmány mutat rá arra, hogy ez a készlet elszennyeződhet - közölte az államtitkár.-A világon eddig például még senki sem vizsgálta meg, hogy az üzemvízcsatorna aszfaltborítása nem veszélyezteti-e a víz minőségét. Az úgynevezett monitoring esetében is vannak nézetkülönbségek. Annak már most is sokkal szélesebb hálózatban kellene működnie, hogy a víz minőségének változásait megismerhessük. Az államközi szerződés 15. cikkelye viszont leszögezi, hogy a víz minősége nem romolhat. Kétségtelen, ezzel kapcsolatban történtek intézkedések, de több körülmény utal arra, hogy a folyam két oldalán lévő tisztítórendszer nem kielégítő. Több kell. Kemény vita van azzal kapcsolatban, hogy a tisztító- berendezések nagy része mechanikai, a biológusok azonban biológiait követelnek. Bratislavában van egy modell, mely segítségével a csúcsrajáratási üzemmód tanulmányozható. Ez nagyszerű dolog - mondotta dr. Udvari László de a különböző járatások környezeti hatása még a mai napig sincs komplex módon összegezve. Az eddig elvégzett szeizmológiai vizsgálatokat sem tartjuk elégségeseknek. Az új kutatások szerint a földrengések gyakorisága Európában is növekszik. Úgy néz ki, hogy intenzitásuk is. A vízlépcsőrendszer nagyon fontos, a szokásosnál nagyobb terhelésre tervezett létesítmény - ezt el kell ismerni. A túlméretezés nyújtotta biztonság azonban az idő távlatával csökken. Bratislava, Komárom romokban lesz - mondják egyesek -, de a vízlépcső még állni fog! Lehet, hogy így lesz. Én bízom a túlméretezésben. A szeizmológiai aggályoknak távolról sem tulajdonítok olyan jelentőséget, mint az ökológiai tényezőknek. Érzelmileg viszont átélem ezeket a veszélyeket, mert ha egy földrengés következtében a vízlépcső mégis megrongálódik, akkor mi lesz ezzel a vidékkel? Mit csinál majd az a magyar kormány állításai. Megjegyzem, a felvetett kérdéseket tekintve a tudósok között nincs szilárd egység, de az átadott dokumentumokban foglaltakkal a többség egyetért. Kidolgozásukban biológusok, geológusok, agrárszakemberek egyaránt részt vettek. A magyar kormány tehát tudományosan megfogalmazott kétségek alapján döntött a felfüggesztés mellett, teremtett megfontolási szünetet. A kérdések megfogalmazásához rendelkezésünkre álló idő nagyon rövid volt ugyan, de lehetővé tette tudósaink számára, hogy csehszlovákiai kollégáikkal véleményt cseréljenek. Döntsék el a tudósok- A csehszlovák elvtársak mindig felvetik, hogy a Szlovák és a Magyar Tudományos Akadémia dolgozói a témával már évek óta sokat foglalkoznak. Miért kell tehát új munka- csoportot, bizottságot létrehozni? A vizsgálatok anyagait áttekintve nyilvánvaló, hogy tényleg így van. Az is kiderül azonban, hogy munkájuk csak részkérdésekkel foglalkozott. Ezek igaza pedig nem biztos, hogy az egész igazsághoz elvezet. A magyar kormány nevében javaslatot tettünk Hrivnák elvtársnak, hogy a magyar és csehszlovák tudósok között három munkacsoportban minél hamarabb induljanak meg a tárgyalások. Az egyik a hidrológiai és ökológiai, a másik a szeizmológiai és egyéb geológiai kérdésekkel foglalkozzon. A harmadik csoport pedig végezze el az eredmények szintézisét. Ehhez a Magyar Tudományos Akadémia egy deklarációs tanulmányt készített, amelyet június 26-án szintén átadtunk. A problematikus kérdések megtárgyalását nem a kormányokra, hanem a tudósokra kell bízni. Ha a tudomány ökológiai veszélyeket jelez, akkor a politikusoknak azok tisztázásának lehetőségeit kell megteremteniük. Mikor egy kormány minden oldalról hatásoknak van kitéve, nem ,,bújhat" a kormányszerződés- be azzal, hogy márpedig úgy lesz, ahogy azt abban lefektették. Persze, tudom, hogy az ehhez hasonló bonyodalmaknak határt kell szabni, de úgy véljük gondolkodási időre, mérlegelésre szükség van. Ezzel kapcsolatban nagyon pozitívan értékeljük Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök magatartását. Ránk figyel a világ Ha eljutunk addig, hogy a felvetett kérdések valóban megoldásra várnak, s azt mondjuk egymásnak, gondolkodjunk közösen, és keressük a kockázat elkerülésének lehetőségeit, addig ne csináljuk - az megér egy kis időt. Látni kell, ha akarjuk, ha nem - szögezte le dr. Udvari László - a világ ránk figyel. Várja, hogyan tudjuk megoldani ezt a kifejezetten ökológiai problémát. Ki vagy mi dönthet még? - tehetjük fel a kérdést. Válaszom: a gyakorlat, amely két lehetőséget kínál. Felépítjük a vízlépcsőt az eredeti tervek szerint és azoknak megfelelően üzemeltetjük. Várjuk és nézzük a hatást. Ha az aggályok igazolódnak, akkor közösen, egyetértésben - hogy a káros hatások minimálisak legyenek - az egész rendszert lefékezzük. Nem járatjuk csúcsra. A második lehetőség, hogy a vízlépcsőt Nagymaros nélkül ideiglenesen befejezzük, és Gabőíkovót alapjáratásban üzembe helyezzük. Megvizsgáljuk ezt az állapotot, kis kockázattal tapasztalatokat nyerünk, s az elméleti és gyakorlati ismeretek birtokában tisztázhatjuk az eredeti rendszer problémáit, ökológiai hatásait. Erre az alkotómérnök azt mondhatja, torzót hozunk létre. Egyről azonban ne feledkezzünk meg, hajlamosak vagyunk arra, hogy csak jelen időben gondolkodjunk. Nem engedhetjük meg viszont magunknak azt, hogy ne tudjuk mi lesz több millió szlovákiai és magyarországi ember ivóvizének a sorsa! Szeretném hangsúlyozni, mi nem a „szúnyogok sorsáért" vagy azért aggódunk, hogy eltűnnek a nagy halak - persze a biológusok számára ez is probléma hanem az emberért. A vízlépcsőrendszer tervezésében, építésében részt vett műszaki gárda kiváló szakemberekből áll. Ók az ökológiai problémákra is mindig találnak műszaki megoldást, de meddig lehet így elmenni? A rendszerelmélet alapján mindig létrejön egy új egyensúly a természetben, kérdés azonban, hogy 2000-ben jó lesz-e az, az ott élő embereknek. Nem akarok nagy szavakat használni, de a jövő nemzedékéért is felelősek vagyunk. Ha valaki filozofikusan azt kérdezné, miért éppen Magyarországon „robbant" ez az ügy, arra csak azt felelem, azért, mert a víz lefelé, hozzánk folyik. Akik most haragszanak ránk, azoknak pedig azt ajánlom, olvassák el a csehszlovákiai lapokban néhány éve megjelent Hainburggal kapcsolatos tiltakozásokat. Ez hát a mi kiinduló pontunk, s ezt nem „jókedvünkben" találtuk ki. Nem lennék hű önmagamhoz, ha nem említeném meg milyen nehéz gazdasági helyzetben vagyunk, s hogy mivel jár a nagymarosi vízlépcső munkálatainak leállítása. A vízlépcsőrendszer ügyében azonban a társadalom véleménye megosztott. Ezt a kormánynak figyelembe kell vennie, s mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a felmerülő kétségeket' megnyugtató módon tisztázza - fejezte be tájékoztatóját dr. Udvari László államtitkár. Négyrészes sorozatunk Ladislav Adamec szövetségi miniszterelnök július 20-i munkalátogatását, valamint a két ország szakértői tanácskozásait megelőző magyarországi véleményeket tartalmazta. Ismeretes, hogy Budapesten nem született végleges döntés. A szakemberek néhány elvi kérdésben ugyan megegyeztek, de más fontos területen, így az ökológiai problémák megítélésében, továbbra is lényeges nézetkülönbségek vannak. A találkozó után Ladislav Adamec megjegyezte, a jelenlegi helyzet nem tarthat a végtelenségig, október 31-ig újabb kormányfői találkozót kell tartani. Kifejezte reményét, hogy a vízmű sikeres befejezésének feltételeit végül is sikerül megteremteni. POMICHAL RICHÁRD Tisztelt Szerkesztőség! Napközis nevelők vagyunk Bakán. Most negyven gyerek kérésével fordulunk önökhöz. Gyerekeink levelet írtak a bősi vízi erőmű építőihez. Kérésük pedig az, hogy ez a levél jelenjen meg az Új Szóban. Kérjük önöket, hogy karácsonyi ajándékként tegyenek eleget kérésüknek. Borzasztóan nagyot csalódnának, ha nem valósulna meg akaratuk. Szemrehányást tesznek a nap mint nap a szüleiknek, tanítóiknak és az egész társadalomnak a sok be nem teljesedett ígéretért. Őket már nem lehet hitegetni, mint eddig bennünket, felnőtteket. Ezért is közöljük önökkel, hogy amennyiben az írásuk nem jelenhet meg az Új Szó hasábjain, küldjék azt vissza címünkre. - Akkor máshol próbálkozunk! - idézzük a gyerekek szavait. Mi bízunk az önök megértésében és fogadják előre őszinte hálánkat és köszönetünket a levél megjelenéséért. Tisztelettel Haramia Beáta Csirikné Fodor Erzsébet Kedves építész bácsik! Bakán élünk és ott járunk iskolába. Közel van hozzánk a vízi erőmű és mi is látjuk az iskolánk ablakából az óriási gépeket, amiken dolgoztok a Dunán. Néha azt hisszük, hogy autóversenyt tartotok, olyan nagy a zaj. Kérünk szépen benneteket, ne folytassátok az építkezést, mert nagyon félünk! Sokszor kisétálunk a „Hegyhez“. Olyankor azon vitázunk, melyikünk háza szebb a magasból nézve. A nevelő nénik azonban sosem vidámak, ha a szép kilátásról beszélünk. Most már tudjuk, hogy miért. Mesélték, hogy múltkor baleset történt az építkezésen. Akkor kevés víz okozott bajt, de mi lesz, ha a „hegyet“ szakítja át a víz? Gondoljatok ránk, gyerekekre is! Mi már tudjuk, mit csinálnánk, ha miénk lenne az a terület. Építenénk egy állatkertet, ahova visszahoznánk az elmenekült állatkákat. Kerékpár és motoros versenyeket rendeznénk. Görkorcsolya és teniszpályát építenénk egy nagy uszodával. Csinálnánk egy vidám parkot, ahol mindenki nevetne. így sohasem kellene félnünk és nyugodtan bújhatnánk takarónk alá. A bakai napközi kisdiákjai ÉPÍTKEZÉSI LAZ A forradalmi változások előtti napokért küzdenek még mindig Gután (Ko- lárovo) a ma is uralmon lévő vezetők. Hirtelen építkezési láz ütött ki az évek során megtollasodott „elvtársak“ körében. Erről adott bővebb tájékoztatást Sz. I. olvasónk, akinek levelét az alábbiakban közöljük: „Ez év november 24-én a vnb építésügyi osztályáról egy idézést kaptunk, hogy fel akarják vásárolni és kimérni a kertet. Nem írtuk alá a papírt, azzal érveltünk, hogy az egész kert meg van trágyázva, felásva, a föld fertőtlenítve, fólia van rajta, tehát elkészítve a kora tavaszi termés alá. Vannak, akiknek már őszi saláta és kel van kiültetve. Mivel nem írtuk alá, különféle fenyegetések hangzottak el. Semmiféle hivatalos felszólítást nem kaptunk, hogy ne csináljunk semmit a kerttel. Egy héttel az idézés után arra lettünk figyelmesek, már sötétedés elótt, hogy valamit mérnek a kertben. Az egyik kertből a másikba létrán másztak át a kerítésen és mérték a kerteket. Odamentünk és hivatalos papírokat kértünk, hogy van-e engedélyük, de nem voltak hajlandók ilyet mutatni. Az egész telekre tulajdonjogunk van, nemcsak használati jogunk. Az eredeti tervben, amit a vnb-n mutattak két sor ház beépítése szerepelt és most egyszeriben három sor lett belőle. Szeretnénk tudni, hogy lehet-e semmibe venni az emberek tulajdonjogát, minden előzetes megkérdezés nélkül más tulajdonával rendelkezni, engedély nélkül járni-kelni a telken idegen sze- mélynek.“ Ezennel kérjük a Komáromi (Komárno) Járási Ügyészséget, vizsgálja felül a lapban megjelent panaszt. „Nélkülünk reménytelen ügy“ A Roma Demokratikus Kezdeményezés céljairól Két héttel ezelőtt harminc alapító taggal Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) olyan kezdeményezést indítottak el a romák, mely szervezetbe tömöríti őket, hogy a tényleges egyenjogúság elvét vallva cselekvően hozzájárulhassanak az emberi jogok érvényesítésének gyakorlatához. Beszélgetésünk során az egyik szóvivő, Ravasz József szólt a kezdeményezés céljairól.- Milyen, a romákat érintő társadalmi és művelődési változásokat tartanak szükségesnek?-Végre önszerveződés! Törvény tehát, hogy a vezetőinket mi választjuk meg, ez a mi ügyünk. Ez a legfontosabb társadalmi változás. Hiba lenne persze, fia kategóriákat hívnánk életre a romaság körében. A művelődés terén: Járási Roma Művelődési Központ létesítését akarjuk.- Mi a véleményük a cigánykérdéssel foglalkozó bizottságokról? Egészen kicsi forradalom „Én nem vagyok sem politikus, sem értelmiségi. Csak kozmetikus. Igaz, hogy két érettségim van és felépítményit is végeztem, de attól még ugyanolyan a besorolásom, mint a többi kozmetikusé. A szavam is annyit ér. De most mégis úgy gondolom, hogy tenni kéne valamit. Ugye, most már, hogy egyre több fodrász és kozmetikus önállósítja magát, a szolgáltatási vállalatnak sem lenne szabad a babérjain pihennie, tennie kéne valamit, hogy a fodrász- és kozmetikai szalonok jobban vonzzák a nőket. Nézzen körül itt, nálunk. Hát van ide bejönni kedve valakinek? Piszkos székek, rossz szellőztetés, hangos és lassú fodrászok. A nyugdíjas nénik még megszokásból - és hogy ne kelljen messzebbre mászkálniuk, - idejárnak. De aki valóban modern frizurát akar, az fiatal, ápolt, a merészen újszerű hajvágást, fésülést kínáló kolléganőinket keresi fel. Nem mondom, van egykét belvárosi szalon, amelyik jó reklámot ver magának. Ott aztán van forgalom. De itt?... Ha rajtam múlna, a sokéves álldogálásban megfáradt, jócskán nyugdíjas korú kolléganőinket valami kényelmesebb munkahelyre küldeném. A vezetőnkkel együtt, aki mindennel törődik, csak azzal nem, hogy itt valami új, jobb jöjjön létre. Például egy ablaktalan helyiségben hörpintjük fel a kávét, közös, egyetlen vécénk van a vendégekkel, hát miért nem lehetett ránk is tekintettel lenni?... Vagy a vendégek... Itt, előttünk szép, tágas tér van. Mi történne, ha nyáron ideállítanánk két asztalkát székekkel, s a várakozóknak kávét szolgálnánk fel? Vagy ha például körömápolást is kínálnánk, ha már háziasszonyokra vagyunk berendezkedve? Most végzett, ügyes fodrászlányokkal, egy kis figyelmességgel, az előjegyzéses - tehát várakozás nélküli - frizurakészítéssel és arcápolással meg lehetne duplázni a forgalmat, s egyenletesebbé is lehetne tenni. De úgy tűnik, a többieknek úgy jó, ahogy van, beleszoktak, beletörődtek. Azért én nem hagyom annyiban. Ha lesz gyűlés, felszólalok, legalább megkönnyebbülök. És hátha... így talán az az esélyem is meglesz, hogy valaki megérti, s mellém áll. Ha nem - legfeljebb én állok odább“. Lejegyezte: -h. mészáros- Erre a kérdésre a volt, sztálini irányelv hazánkban már több mint negyven éve kereste, keresi a választ, és tudatosan nem találta, nem találja meg, mert... Csak asszimilálás létezik. Ami közvetlenül a Dunaszerdahelyi Jnb cigánykérdéssel foglalkozó bizottságát illeti, amelynek elnöke Plavy Dezső úr volt... a válasz ugyanaz: Asszimilálás. A bizottságban, főállásban, cigányok nem is dolgoztak. Tisztelet azoknak, akik ebben a bizottságban becsülettel végezték a munkájukat, de meg kell válnunk tőlük, mert a bizottság útja járhatatlan. Egyébként mi az hogy cigánykérdés?...- Miként képzelik el a romák jogos igényeinek képviseletét?- Már megfogalmaztuk beadványunkban ezeket az igényeket. Pontosítani a most készülő alkotmánytervezet elfogadása előtt fogjuk, mert tudjuk, hogy szükség van ránk, a demokratikus szocializmus nélkülünk reménytelen ügy. Miként a romaság legalsóbb rétege is reménytelen nélkülünk. Tevékenységünket négy irányban terjesztjük ki. Mégpedig, a politikai és társadalmi élet, a szociális ügyek, a művelődés és az oktatás irányába.-Tudomásunk van a cigány folyóirat megjelenéséről. Mit várnak ettől a laptól?- Sokat. Első száma januárban jelenik meg, cseh, szlovák és cigány nyelven. Amikor a megjelentetés lehetősége szóba került, én nem szólhattam. A napokban viszont Prágába utazom az ügy érdekében, mert nyilvánvaló igény, hogy a lap szlovák és magyar szerkesztősége Pozsonyban kapjon helyet és működési lehetőséget. A lap küldetését, gondolom, nem kell magyaráznom.- Első lépésük a szervezés terén mi lesz?- Szeretnénk januárban megrendezni a kezdeményezés első, járási tanácskozását, és megválasztani a vezetőinket. (hajdú) ÚJ SZÚ 4 1989. XII. 16.
